A ​leghosszabb nap 1944. ​június 6.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Kurt Vonnegut - Az ​ötös számú vágóhíd
A ​könyv részben az író személyes emlékén alapul; amerikai hadifogolyként Drezdában élte meg a hírhedt 1945. februári bombázást, amelynek során a város nagy része és 150 000 ember elpusztult. Az író sajátos technikája: az idő felbontása és a háromsíkú cselekménybonyolítás magasabb művészi egységbe foglalja a szerteágazó eseményeket.

Nevil Shute - Az ​örökség
Az ​előkelő londoni ügyvédi iroda vezetője jelentéktelennek, rutinszerűnek ígérkező örökösödési eljárást intéz, maga az örökös, Jean Paget is csupán külvárosi gépírónő. Ám az ügy egyszerűsége nem mindennapi sorsot takar. Jean Paget nemcsak gyönyörű lány, de rendkívüli egyéniség is, aki a második világháború alatt, alig húszévesen megjárta már a japán hadifogság minden kínját, és egy csapat asszony meg gyerek élére állva különös helytállásról tett bizonyságot, válogatott trópusi veszedelmek és emberi gonoszságok közepette. Olyan lány ő, akinek, örökségét megkapva, első dolga elindulni Malájföldre, hogy megtalálja a háborúban menedéket adó falu jóindulatát. Az a nő Jean Paget, akiért egy férfi a hadifogságban feláldozza életét, s aki ezért gondolkodás nélkül Ausztráliába, a férfi hazájába utazik, hogy ott az isten háta mögötti helyen fölépítse a szerelem városát.

Irwin Shaw - Oroszlánkölykök
Irwin ​Shaw nevét az Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ. A háborúban önkéntesként részt vett író három katona - egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó - párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését és a partraszállás drámaian izgalmas óráit.

Eric Knight - Légy ​hű magadhoz
Eric ​Knightnak ez a műve háborús regény, mégsem csak a fronteseményeket mutatja be, hanem a hátország életét is - egy szabadságos katona és egy katonai segédszolgálatot teljesítő lány szerelmének tükrében. Amíg Clive és Prudence történetét figyelemmel kísérjük, megismerkedünk a háborús Anglia társadalmi osztályainak életével meg az angol hadsereggel is. Az a kép, melyet Knight Angliáról fest, sötét, vigasztalan. Maga a hős, aki valamennyire az író nézeteit fejezi ki, az élet és az eszmék szélsőségei között vergődik, s létének nagy kérdését csak a véletlen halál oldhatja fel. Eric Mowbray Knight 1897-ben született. Gyermekkora és ifjúsága nehéz volt, már korán magának kellett megkeresnie kenyerét. 1912-ben Amerikába utazik anyjához. Az Egyesült Államokban eleinte nyomdában dolgozik, szabad idejében újságcikkeket ír, később képzőművészeti iskolába jár. Amikor kitör az első világháború, önként bevonul. A háború után visszatér Amerikába, s újra írni kezd. Újságíró lesz, szépirodalommal foglalkozik. 1934-ben kerül kiadásra első műve, egy novellás kötet. Első nagysikerű alkotása, a Sam Small csodálatos élete 1936-ban jelenik meg. A második világháború kitörésekor Angliába utazik, bejárja a háború sújtotta vidékeket, s visszatérve Amerikába, élményeiről egy riportkötetben számol be. Amikor az Egyesült Államok is belép a háborúba, Knight bevonul. Még megírja Légy hű magadhoz című regényét, 1943-ban Franciaországban repülőgépével lezuhan.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Jodi Picoult - A ​nővérem húga
Amerika ​keleti partvidékén egy tipikus kertvárosi házban él egy tipikusnak korántsem mondható háromgyermekes család. A legidősebb testvér, Jesse már a "sötét oldalon" jár, a középső lány súlyos leukémiás, akinek életben maradásáért a két szülő ádáz küzdelmet vív; a húg, Anna pedig - a tudomány jóvoltából - eleve azért született, hogy genetikailag megfelelő donor legyen nővére számára. Amikor a beteg Kate körül forgó családi élet ellen lázadó tizenhárom éves Anna beperli szüleit, hogy önrendelkezési jogot nyerjen a saját teste fölött, minden megbolydul. A lelki örvények egyre lejjebb húzzák a jogászból lett főállású anyát, a tűzoltó-mentős-amatőr csillagász apát, a kényszerűen koraérett gyereket, sőt még az Annát képviselő fiatal ügyvédet és annak elveszettnek hitt kedvesét is. A krízishelyzetet a népszerű írónő felváltva láttatja a hét szereplő szemével, bravúrosan váltogatva az idősíkokat is. Miközben egy lebilincselő, gyors léptű regény fejezetein nevethet-zokoghat az olvasó, olyan hitelesen elevenedik meg előtte a kertvárosi otthon, a kórház, a tárgyalóterem és a tűzoltólaktanya világa, mintha dokumentumfilmet nézne. A végkifejlet pedig majdnem akkora meglepetéseket tartogat, mint egy krimi.

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

E. M. Nathanson - A ​piszkos tizenkettő
Tisztában ​volt azzal, hogy az ideiglenesen Amnesztia fedőnévre keresztelt tervet, amely fölött éppen töprengett, a legmagasabb parancsnoki szinten hagyták jóvá, de az még Armbruster őrnagynak sem jutott volna eszébe, hogy maga a Szövetséges Expedíciós Erők Főparancsnoksága dolgozta ki, annyira ellent mondott minden hagyománynak: válasszanak ki tizenkét köztörvényes bűnözőt, akiket a hadbíróság halálra vagy hosszú fegyházbüntetésre ítélt gyilkosságért, nemi erőszakért, rablásért vagy más erőszakos bűncselekményért; képezzék ki és készítsék fel őket az ellenséges vonalak mögötti bonyolult és mocskos munkára, amennyire csak rövid, bár meg nem határozott idő alatt ez lehetséges; végül, közvetlenül az invázió előtt tegyék partra őket titkon az európai szárazföldre, hogy a lehető legnagyobb pusztítást végezzék a náci háborús gépezet anyagi javaiban és emberállományában. Ennyiből állt az Amnesztia-akció terve...

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Jonathan Safran Foer - Rém ​hangosan és irtó közel
Ha ​netán az ember egy lángoló felhőkarcolóból kényszerül kiugrani, nem árt, ha aznap a madáreledeles trikóját viseli, mert akkor a madarak rászállnak, és a levegőben tartják. Ugyancsak életet menthet az olyan toronyház, amely képes liftként a földbe süllyedni, hogy még akkor is épségben le lehessen jutni a legfelső emeletéről, ha nekirepül egy utasszállító. Ha pedig mégis bekövetkezne a legrosszabb, hasznos lehet egy speciális csatornarendszer, amely a párnákból egy hatalmas víztározóba vezetné a könnyeket, mert akkor a rádióban beolvasott vízállás alapján mindenki tudná, hányan sírták álomba magukat bánatukban. Talán nem véletlen, hogy ilyen egyszerre mesébe illő és baljóslatú találmányokról ábrándozik Oskar Schell, a Rém hangosan és irtó közel kilencéves főszereplője, aki a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el imádott édesapját. De mi mást tehetne egy szülőjének hiányával küszködő, fékezhetetlen fantáziájú kisfiú? Nos, például nagyszabású nyomozásba kezdhet: mert miután Oskar apja holmijai között egy "Black" feliratú borítékra bukkan, benne egy kulccsal, elhatározza, hogy felkeresi New York összes Black családnevű lakóját, és kideríti, miféle titkot őriz a kulcshoz tartozó zár. Jonathan Safran Foer világszerte nagy sikert aratott, generációkon átívelő regénye kreatív ötletek és fantasztikus fordulatok egyedülálló gyűjteménye - magával ragadó történet sorsfordító találkozásokról és tragikus elválásokról, szeretetről és gyászról, az elveszett gyermekkori biztonság újrateremtésének vágyáról és a felnőtt élettel járó veszteségek elkerülhetetlenségéről. JONATHAN SAFRAN FOER (sz. 1977) amerikai író. Felsőfokú tanulmányait a Princetoni Egyetemen végezte filozófia szakirányon, jelenleg a New York-i Egyetemen tanít kreatív írást.

Stefan Heym - A ​Glasenapp-ügy
A ​prágai Parnasszus Bárban, a Moldva folyó partján, három német tiszt dorbézol. Az egyik szerelmi bánatában leissza magát, letámolyog a mosdóba - és eltűnik. Néhány órával később kiveti holttestét a Moldva. Glasenapp, a szürke, jelentéktelen német hadnagy nem hőse a műnek, hirtelen halála és az e köré csupa hazugságból ördögien felépített bűnügy csak ürügyül szolgál a náci Gestapónak, arra, hogy tömeges kivégzésekkel igyekezzék megfélemlíteni a leigázott, de legyőzhetetlen cseh népet. Így jön létre egy lélegzetelállítóan izgalmas regény, amely egyben történelmi dokumentum is, a cseh ellenállási mozgalom bátor harcosainak emlékműve.

Leon Uris - Meghalsz, ​tengerész!
Félelmetesen ​kemény kiképzés, köznapi gondok, könnyű kalandok, forró szerelmek, hátborzongatóan véres csaták. Leon Μ. Uris könyve nem méltánytalanul szerepelt oly hosszú időn át a nyugati bestsellerlisták élén. Regénye az amerikai tengerészgyalogság második világháborús csendes-óceáni harcainak színterére kalauzolja el az olvasót. Hősei a 6.tengerészgyalogos ezred – gúnynevén a Nyalókás Hatodik – katonái olyan világban élnek, amelyről mindeddig kevés fogalmat alkothatott a magyar olvasó. Uris valósághű közelségbe hozza a tengerészgyalogosok mindennapjait. Művét joggal nevezték „kemény" regénynek. Pompásan szórakoztató, élvezetes olvasmány.

John Killens - Aztán ​mennydörgést hallottunk
Jegyet ​váltott és a színes sor végére állt. Most már szabadon lélegzett. A déli éjszaka levegője jólesett a tüdejének. megtörölte arcát kekiszínű zsebkendőjével, és megkönnyebbülés áradt végig egész testében. Otthon van, biztonságban! Többé nem keveredik ilyen pácba. Most, amikor keresztüljött a kihalt városon, most ébredt rá először arra, milyen kétségbeesetten akar előretörni a hadseregben, hogy tiszt lehessen, meg minden. Miért ne? Minél több a néger tiszt, annál demokratikusabb a hadsereg, nem igaz? Nem ezért folyik a háború? A magas, fehér sofőr leszólt: - Beszállás! Természetesen előbb a fehér katonák szálltak be. Amikor a négerek kerültek volna sorra, újabb fehér katonák szállingóztak oda, egyesek részegen tántorogtak, csukladoztak, és amíg jöttek, a négereknek várniuk kellett. Solly Sunderst a sor végén tehetetlen düh emésztette, amint látta, hogy az utolsó pillanatban mindig újabb fehér katonák érkeznek, nevetgélnek, káromkodnak, kiabálnak, jókedvűen, déli akcentussal, középnyugati vontatottsággal, brooklyni ír tájszólással: "Fiam, ezek a georgiai pipik! Csupa remek bőr!" "Az ám, férfifalók mind!" Két fehér katona közeledett a buszhoz, középtermetű fickók, az egyik komoly képű, amásik arcán ördögi mosoly. Megálltak az ajtónál, rápillantottak a színesek sorára, aztán a sofőrre. - Tessék, szálljanak be! - szólt az. - De ezek az emberek már előttünk itt voltak - mondta a komoly arcú. - Az a színes sor. Ők jönnek a legvégén. Ez a szabály. Solly drukkolt, hogy a fehér katonák ne hagyják magukat. Akkor szálltok föl, amikor tetszik, az istenfáját! Ne engedjétek. Ez a két fehér katona tudja, miért folyik a háború! Rokonságot érzett velük. - Ez nem igazság! - mondta a komolyabbik fehér, és ránézett barátságos arcú társára. Solly szinte örült, hogy itt áll, láthatja és hallhatja mindezt. - Nem én csinálom a szabályokat, barátom - mondta a sofőr, aki Sollyt Rutherfordra emlékeztette. Magas volt, vékony, csontos és jókora pisztoly fénylett a derekán. - Fölszállnak vagy maradnak? - kérdezte a két fehér katonától. Egymásra néztek, a mosolygós arcú megszólalt: - Hát mi a fenét csinálhatunk? Szél ellen...A fene egye meg. Még pár percig haboztak, aztán megadóan fölszálltak. És tovább jöttek a fehér katonák, miközben a sötét tekintetű színesek remegtek az ingerültségtől. A busz megtelt, az állóhelyek is, a motor köhögve, köpködve megindult, becsukódott az ajtó, és a busz kigurult az állomásról anélkül, hogy egyetlen néger katonát fölvett volna.

Lionel Shriver - Beszélnünk ​kell Kevinről
Eva ​soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával. A regény egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat keltő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik.

Winston Groom - Forrest ​Gump
Hiába ​hülye valaki, attól még igen jó katona lehet belőle... És mivel semmit sem ért, kénytelen hősiesen helytállni. Johnson elnökkel eltévézget, "trükkös" Nixon csempész órákat akar neki eladni, Mao elnököt ő menti ki a Sárga folyóból. A született idióta belekerül a történelem fő sodrába - kalandjain hülyére röhögjük magunkat.

Alekszej Szilics Novikov-Priboj - Csuzima
"Kétségbeesetten ​lehunyta a szemét. Szédült. Úgy érezte, szakadékba zuhant. Leszállt az éj. A messzeségben néha felvillant egy-egy ágyú tüze, de hamarosan ennek is vége lett. Percek múltak-e vagy órák, sejtelme sem volt az idõrõl. A hullámok magasba emelték, lehajították, arcába csaptak, kárörvendõen fülébe kacagtak, kitépték kezébõl a csónakbordát, felborították testét, fojtogatták, átbukfenceztek a fején. Fuldoklott a keserû-sós vízben, köhögött, kiabált, és leste a pillanatokat, mikor friss levegõvel szívhatta tele tüdejét. Teste elzsibbadt, ereje fogytán volt, öntudata elborult... Megmenekül-e a hõs, vagy elnyeli a tenger feneketlen mélysége? A csuzimai ütközetben ezrek és ezrek pusztultak el a cári hadvezetés hibájából." Novikov-Priboj izgalmas regénye bemutatja a cári flotta vereségét. Japán modern csatahajóinak és a cárizmus kivénhedett bárkáinak a küzdelme csak az utóbbiak pusztulásával végzõdhetett. Novikov-Priboj méltó krónikása az eseményeknek, hiszen õ is végigélte, végigszenvedte a rettenetes tengeri csatát.

Ken Follett - Egy ​férfi Szentpétervárról
A ​Férfi Szentpétervárról jött Londonba... hogy gyilkoljon. A merénylet a világtörténelmet változtatta volna meg. Számos fegyvere volt, de a két legveszélyesebb: egy ártatlanságát elveszíteni vágyó fiatal nő szerelme, és egy minden áron kielégülést kívánó előkelő hölgy izzó szenvedélye. Felvonult ellene a teljes angol rendőrség, egy gazdag és nagyhatalmú lord, valamint maga az ifjú Winston Chruchill. Ennyi akadályon senki más nem gázolhatna át, csak egy férfi Szentpétervárról.

Audrey Niffenegger - Az ​időutazó felesége
Amikor ​először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb. Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen. „Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus.” Scott Turow

Jack Kerouac - Úton
Jack ​Kerouac (1922–1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője – egyben az 1950-es–60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd’ mindegyiknek ő maga a hőse.Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset – és megszületett a "spontán próza" műfaja.Az eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker. Sal Paradise és Dean Moriarty (Kerouac és Cassady fiktív megfelelője) szédületes dzsesszfanfárral került be az amerikai és a világirodalom halhatatlanjai közé.