|
„Azt vélelmezzük, hogy folyamatos kölcsönhatás érvényesül a múlt és a jelen elbeszélései mint különböző valóságkonstrukciók hálója között. (…) [A] >>tények<<, >>reprezentáció<< és >>történeti igazság<<, végső soron pedig a múlt valósága és a történeti elbeszélés >>valósága<< közötti referenciális kapcsolat csupán legitimációs hivatkozás; múlt és jelen közötti hatások nem egyirányúak (nem csupán a múlt felől mutatnak a jelen felé); végső soron a történettudomány jelen tárgyához, a megjelenítés formájához, referenciális és legitimációs viszonyaihoz, céljához, hatásaihoz reflektálatlanul viszonyuló formájában – minden adaptációs igénye és változtatása ellenére – végérvényesen elavult. (…) Adatok sokasága bizonyítja, hogy a holocaust során elkövetett cselekedetek valóságosak voltak: a milliók halála nyomán támadt űr elég bizonyíték. A holocaustnak nevezett múltbéli eseménysorozat alkalmával megélt tapasztalat és az azzal kapcsolatos emlékezet minden formája tiszteletet parancsol, különös, megértő figyelmet követel. Másfelől úgy tűnik, hogy éppen ezen élmények megélt valósága és mélysége, szélsőséges politikai, morális és intellektuális hatása okán a történeti megjelenítés ellentmondásai a holocaust kapcsán élesebben mutatkoznak, mint más történeti események kapcsán.”
Kapcsolódó könyvek
Losoncz Márk - Vakító gépezetek
"Amikor a messiási kor eljöttét jelző sófár megszólal, a változásnak szemmel láthatónak kell lennie. A jeruzsálemi rabbinak, amint a sófárt meghallva kitekint ablakából a piactérre, meg kell győződnie arról, hogy a világ megújult. Ha másként van, csalódottan tér vissza a munkájához. A szellemi észlelés és az érzéki észlelés közötti rangbeli különbségnek meg kell változnia. A kritikai gondolkodás bírálja a _theorein_t mint elvont látást, a napnyugati gondolkodásnak ezt az évezredes ideálját, és azt kívánja, hogy a világ láthatóan más legyen."
"Elfogadni a szerény alrendszeri státuszt annyi, mint kibékülni az adott keretekkel. Megannyi kisebbség élhet így egymás mellett marginalizáltan, az elvont gépezetek - az állam, a piac és a bérmunka mechanizmusai - pedig sértetlenül működhetnek tovább. Mondjuk ki: a gettó a kormányzási mentalitás szerves része."
Tar Zoltán - A frankfurti iskola
A könyv alapvető célja, hogy értékelje a frankfurti iskola filozófiai és szociológiai nézeteit, nyomon követve e nézetek fejlődését és módosulását 1923-tól 1974-ig. A szerző vizsgálódásai három kulcskérdésre összpontosulnak. Az első a frankfurti iskola eredeti programja, amely a moder tőkés társadalom általános elméletének megalkotását tűzte ki célul; a második az iskola úgynevezett kritikai elméletének az az igénye, hogy az eredeti marxi kritikai elmélet folytatása legyen; a harmadik a frankfurti kritikai elmélet tudományos érvénye a természet- és társadalomtudományok mai eszméinek fényében. Ez a számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott könyv felvázolja a kritikai elmélet történelmi hátterét, egyrészt a nyugat-európai társadalmak gazdasági és szociális problémáit, másrészt Németország filozófiai és intellektuális hagyományait. Árnyaltan tárgyalja többek között a judaizmus és Schopenhauer hatását különösen Horkheimer korai munkásságára, az iskola viszonyát a fasizmushoz, az emigrációs lét problémáit. Az olvasó továbbá képet kap a vallás felé forduló Horkheimer és a nihilistává váló Adorno utolsó, mélységesen pesszimistává váló alkotó peiródusáról is.
Márai Sándor - Füves könyv
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.
Roger Scruton - Sexual Desire
When John desires Mary or Mary desires John, what does either of them want? What is meant by innocence, passion, love and arousal, desire, perversion and shame? These are just a few of the questions Roger Scruton addresses in this thought-provoking intellectual adventure. Beginning from purely philosophical premises, and ranging over human life, art and institutions, he surveys the entire field of sexuality; equally dissatisfied with puritanism and permissiveness, he argues for a radical break with recent theories. Upholding traditional morality - though in terms that may shock many of its practitioners - his argument gravitates to that which is candid, serene and consoling in the experience of sexual love.
George B. Dyson - Darwin Among The Machines
Introducing a cast of known and unknown characters, George B. Dyson traces the course of the information revolution, illuminating the lives and work of visionaries - from the time of Thomas Hobbes to the time of John von Neumann - who foresaw the development of artificial intelligence, artificial life, and artificial mind. This book derives both its title and its outlook from Samuel Butler's 1863 essay "Darwin Among the Machines." Observing the beginnings of miniaturization, self-reproduction, and telecommunication among machines, Butler predicted that nature's intelligence, only temporarily subservient to technology, would resurface to claim our creations as her own. Weaving a cohesive narrative among his brilliant predecessors, Dyson constructs a straightforward, convincing, and occasionally frightening view of the evolution of mind in the global network, on a level transcending our own. Dyson concludes that we are in the midst of an experiment that echoes the prehistory of human intelligence and the origins of life. Just as the exchange of coded molecular instructions brought life as we know it to the early earth's primordial soup, and as language and mind combined to form the culture in which we live, so, in the digital universe, are computer programs and worldwide networks combining to produce an evolutionary theater in which the distinctions between nature and technology are increasingly obscured. Nature, believes Dyson, is on the side of the machines.
Ismeretlen szerző - Bevezetés a filozófiába
A hazugság, a diadalra jutott félműveltség légkörében kivált a filozófia oktatása vált lehetetlenné, nem utolsósorban az ezt megtestesítő tankönyvek miatt. Új és újszerű, a mai igényeket minden tekintetben kielégítő, középiskolások számára készült, a filozófiatörténet korszakait, a problémaköreit ismertető bevezetőkkel, remek portrékkal kísért szöveggyűjteményünk éppen ezt a hiányt hivatott pótolni. A kötet tizenhárom fejezete, mintegy hetven szöveget tartalmaz, s ez a hetven szöveg átfogja a gondolkodás egész történetét, az ókortól napjainkig. Az ókor és középkor filozófiáját bemutató részben szemelvényeket olvashatunk Platon, Arisztotelész, Epikurosz, Diogenész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és más szerzők műveiből. A reneszánsz és felvilágosodás korát olyan személyiségek képviselik, mint Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, stb.; a klasszikus német filozófia kialakulásától napjainkig terjedő időszak reprezentánsai pedig: Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Kierkegaard, Marx, Nietzsche, Comte, Husserl, Jaspers, Rahner.
Az idézett szövegek lehetőség szerint logikailag teljes, önmagukban értelmezhető gondolatmeneteket mutatnak be szükség esetén szerkesztői kommentárral kiegészítve. A kommentár visszahelyezi a részletet a teljes mű kontextusába, értelmezi, magyarázza az újonnan felmerült filozófiai fogalmakat. A kötet szerkezetét áttekinthetőség, tartalmát szakmai korrektség és ideológiai semlegesség jellemzi. Ilyen könyv Magyarországon még sosem készült.
Mékli Attila - Válóczy József - Evangéliumi töredék
Létezik még házunk táján vérbeli párbeszéd? Tűnődések és benyomások, megérzések és megfontolások félelemmentes ereje? Mezítelenségen túlra elmerészkedő őszinteség (kiszolgáltatva a mindig fedezékből célzó lesipuskásoknak, orvlövészeknek)?Létezik bizony. Itt a kezünkben ez a könyv. Mékli Attila és Válóczy József beszélgetőkönyvével, érezzük, végre valami régi-új kezdődik el.
René Descartes - A módszerről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
René Descartes - Test és lélek, morál, politika, vallás
Descartes kései írásainak középpontjában az a probléma áll, miként lehet összeegyeztetni egymással az emberi test működésének teljességgel mechanikus magyarázatát azzal a lélekfelfogással, amely a testtől tökéletesen elkülönülő szubsztanciát lát benne. Hogyan jön létre az "igazi ember" lélek és test egyesüléséből? Hogyan vagyunk képesek testi érzékszervek útján szert tenni ismeretekre? Hogyan jöhetnek létre a lélekben szenvedélyek a testet ért hatások nyomán? Van-e elegendő hatalma a léleknek a testből származó káros hatások leküzdéséhez? Ezeket a kérdéseket próbálják megválaszolni az itt közölt írások, egymástól igencsak eltérő megközelítésben: a Regiusszal folytatott polémiában fametszetszerű, durva vonalakkal, a belénkszületettség tanításának legegyértelműbb, ám egyszersmind legmeghökkentőbb megfogalmazását adva, a Pfalzi Erzsébethez írott levelekben a hányatott sorsú hercegnő "lelkének orvosaként", a Chanut-höz, Franciaország stockholmi követéhez, illetve Krisztina királynőhöz írott levelekben pedig a legfőbb jó, a barátság és a szeretet mélyreható elemzését nyújtva. A kötetünkben közölt írások döntő többsége most jelenik meg először magyar nyelven.
Alan Watts - A bizonytalanság bölcsessége
Elérhetjük-e a biztonságot? Kifejezik-e a szavak a valóságot? Megragadható-e az igazság? Mire épít a tudomány és a vallás? Senkit se riasszanak el a filozofikus mélységű kérdések, a szellemes stílusú könyv remek szórakozást ígér.
Darai Lajos Mihály - A filozófia kultúrtörténete
Szerencsés, aki elég korán találkozik az ember filozófiai teljesítményeivel. Ehhez általában a filozófiatörténet formájában szoktunk először hozzájutni. Ám, bár nem is sejtjük, már kezdeti iskolai képzésünket is átjárják a filozófiai állásfoglalások, megfontolások, sőt ilyen hatásoknak születésünktől fogva ki vagyunk téve. Helyes hát, ha akár annak a korszaknak, amelyben élünk, akár a hozzá vezető fontosabb múltbeli folyamatoknak megismerjük a legáltalánosabb kulturális és elméleti alapjait, összefüggéseit és lehetőségeit. E megismerést elérni legjobban - meggyőződésem szerint a filozófia kultúrtörténetének elsajátításával lehet. Ezért ebben a kötetben az egyes ókori, középkori, újkori és a legújabb kori filozófusok életművének, gondolatainak taglalásán túl szerepet kap magának a filozófiai gondolkodás kialakulásának, a filozófia létrejöttének bemutatása, valamint a későbbi, a filozófia fejlődésével nagyban összefüggő kultúrtörténeti folyamatoknak a felvázolása. Hiszen már a filozófia első klasszikus korszaka olyan nagy hatással volt az emberi kultúra alakulására, ami máig érvényes. E hatás különösen nagy jelentőségét akkor fogjuk fel igazán, ha az európai vallási, művészeti és tudományos fejleményekre tekintünk, valamint figyelembe vesszük ezeknek az egész Földre, az egész mai emberiségre kifejtett messzemenő befolyását. Ugyanakkor a filozófiatörténet egészének bejárása után felismerjük majd, mennyire szükség van minden filozófiai útra és módra, amit az emberiség eddig teljesített, mert csak e gondolati egészből építhető fel nagy biztonsággal az emberi jövő. Ezen túlmenően az egész filozófiatörténet - bár kényszerűen vázlatos - elsajátítása után minden bizonnyal azt is igazolva látjuk, mennyire fontos a filozófia megszületése előtti állapotok és a filozófiához vezető útnak a feltárása. Hiszen az emberi előrehaladás csak ebben az összefüggésben értelmezhető igazán a valóságos történelmi kihívásoknak megfelelően. S hogy ne gondoljuk: a jelentősebb filozófusok és filozófiák megismerése után már nem is marad majd több feladatunk, s így unalomba fordul az életünk, arról éppen a filozófia előtt álló számtalan mai megoldatlan kérdés gondoskodik. Ezeket nekünk is mérlegelnünk kell, nem bújhatunk ki a válaszadás alól. Maga a filozófia valódi természete fog azonban a segítségünkre sietni, ami tartalmazza saját eredetét, a mitikus emlékezet elvesztését, s felöleli minden korábbi megnyilvánulását, amikor gondolkodásunkban életünk számára a legjobb megoldásokat javasolja, juttatja eszünkbe.
Áron László - Edmund Husserl
"Filozófust ritkán ért oly szerencsés sor, hogy aránylag fiatalon, 40 éves korában elkészült egyik leglényegesebb művével, s hogy e munka majdnem pillanat alatt a világ vezető filozófusainak sorába emelte. Azóta hatása folyton nőtt; folyton tágultak munkaterületének határai; folyton emelkedtek szisztematikus szempontjai. Első jelentős munkája, a Logische Untersuchungen egyes tanulmányok gyüjteménye, melyek látszólag egész igénytelen és túlságosan speciális kérdésekkel foglalkoznak: mint a rész és egész, jel és jelentés, kategória és szemlélet viszonya. De e speciális és igénytelen dolgozatok megváltoztatták a filozófia tradicionális területét, mint egy földrengés. Ezeken a majdnem unalmasnak látszó témákon rendkívüli tehetségek fantáziája jött termékeny izgalomba, kik közül elég Schelert és Heideggert említenem. Ma már áttekinthetetlen a tudományos munkák sora, mely gondolataitól kapta az első lökéseket. Husserl hatása a filozófiára s a filozófiával kapcsolatos tudományokra nagyobb, mint a klasszikus német filozófia óta bárkié. E rendkívüli hatás titka a kérdezési mód genialitása. Husserl a látszólag rég megoldott és a megoldottságban megmerevedett témákból a kérdések egész raját varázsolta elő." Szilasi Vilmos, Nyugat
Schwendtner Tibor - Szabadság és fenomenológia
Edmund Husserl és Martin Heidegger kapcsolata kivételes helyet foglal el a nyugati gondolkodás történetében. Élete egy-egy időszakában mindkét szerző intenzíven foglalkozott a másik gondolati teljesítményeivel, keményen és élesen vitatta azt, és emellett mindketten képes voltak arra is, hogy tanuljanak a másiktól. E heves összecsapás tétje többek között az volt, hogy lehetséges-e, illetve mi módon lehetséges a filozófiai gondolkodást biztos alapokra helyezni, képes- e a filozófia az élet, az emberi egzisztencia számára hiteles módon megnyilatkozni, továbbá képes-e a filozófus a számára történetileg adott, konkrét életszituációk egyediségét és az átfogó elméleti törekvésekből fakadó követelményeket egységes filozófiai koncepcióban érvényesíteni. A kötet tanulmányai két alapvető szempont figyelembevételével kísérlik meg a két gondolkodó munkásságát összevetni és konfliktusukat értelmezni. Az egyik szempont a szabadság problémája. Az emberi szabadság kérdése a praktikus és elméleti filozófiai törekvések metszéspontját jelenti, s e két törekvés összefüggése és összekapcsolása mindkét gondolkodó számára kulcskérdés volt. A másik értelmezési szempont pedig az, hogy miként jelenik meg a metafizikai gondolkodás teljességigénye a két filozófus gondolatvilágában, s milyen töréspontok, feszültségek lépnek fel éppen e teljességre való törekvés következtében.
Nyírő Miklós - Nyelviség és nyelvfeledtség
„A hermeneutika nem oszthatja sem azon nézeteket, amelyek valamiféle tökéletes felvilágosodás, vagy éppen a tudományos-technikai civilizációba vetett egyoldalú hit ügyének a védelmezői, sem pedig azokat, amelyek reménytelen relativizmust, az igazság teljes elhomályosulásának és hozzáférhetetlenségének a nihilizmusát prédikálják. A hermeneutika ugyanis a nyelvben szóhoz jutó dolgok méltóságát veszi védelmébe, s a gondolkodás elementáris nyelviségét hangsúlyozva e dolgok mértékadó volta mellett száll síkra.”
Michel Foucault - A tudás archeológiája
"Megértem azoknak a rossz közérzetét, akik nem képesek elviselni, hogy ezt kell hallaniuk: 'A beszéd nem az élet: ideje nem a ti időtök; nem fogtok benne kiengesztelődni a halállal; könnyen lehet, hogy megöltétek Istent mindazoknak súlyával, amit mondtatok, de ne gondoljátok, hogy mindazzal, amit mondtok, létrehozhattok egy embert, aki nála tovább él.' A tudás archeológiája Foucault filozófiai főműve."
Friedrich Nietzsche - A történelem hasznáról és káráról
Nietzsche vehemensen támadja a XIX. század uralkodó világnézetté emelkedett historizmusát, melynek formáját elsősorban Hegel történetfilozófiája adta meg. A "világfolyamat" mint az élet értelme és saját korunk, mint e folyamat szükségszerű eredménye a szellem veszélyes eltévelyedése - vélekedik, mert a siker imádatát, a történelem anonim hatalmának csodálatát váltja ki, s így az egyén erényei semmivé törpülnek. Szemlélete minden pátosza ellenére is megőrzi elfogulatlanságát, a "történelem" hasznát feltétlenül igényli. Máig időszerűvé teszi írását a történetírás három alaptípusának - monumentális, antikvárius, kritikai - kidolgozása.
Marcus Tullius Cicero - A végzetről
A végzet az ókori gondokodásban olyan félelmetes hatalom, mely ott lebeg a halandók felett, megszabja sorsukat, kiméri életük végét. A mítoszok költői nyelvén instennő a végzet: a halandók tovatűnő perceit fonallá sodorja, majd a megfelelő pillanatban könyörtelenül elvágja. Az ókori filozófia végzeten - fátumon - általában a tőlünk független létező dolgok és események oksági láncát érti. Az egyik legnagyobb hatású filozófiai iskola, a Csarnok bölcsei egész gondolati rendszerünk alapkövévé tették a fátum-elméletet, s azt tanították: a szümpatheia, a dolgok egyetemes összefüggése a legtávolabbi eseménymorzsák közt is kapcsolatot teremt, így a szabadság - megnyilvánulásait fölöslegesség, sőt lehetetlenné teszi. A fátum-elmélet e szélsőséges változatát szenvedélyesen vitatta a többi iskola, s hogy erről a vitáról a későbbi korok is tudomást szerezhettek, az jórészt a nagy római író-filozófus, Cicero töredéksen fennmaradt gyöngyszemének köszönhető. A végzetről című kis esszé magyar nyelven most kerül először az olvasók elé.
Immanuel Kant - A tiszta ész kritikája
Semmi kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.
Emmanuel Lévinas - Teljesség és végtelen
„E könyv tehát mintegy a szubjektivitás védelmét nyújtja, de a szubjektivitást nem azon a szinten ragadja meg, ahol tisztán egoista értelemben tiltakozik a teljességgel szemben, nem is a halállal szemben érzett szorongásában, hanem akként, mint ami a végtelen ideájában van megalapozva. Különbséget teszünk a teljesség ideája és a végtelen ideája között, és ez utóbbinak a filozófiai elsődlegességét állítjuk. Elmondjuk majd, hogyan áll elő a végtelen az Ugyanaznak Mással való viszonyában, és miképpen hatja át az egyedi és a személyes mágneses ereje a teret, ahol a végtelen előáll." Emmanuel Lévinas
Emmanuel Lévinas - Nyelv és közelség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
