Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Janina13
5.0/5

Ez ​az Anne nagyon kedvelhető karakter volt a számomra. Nagyon élveztem, hogy végre az ő szemszögéből is megismerhettem a történetet. Előtte nem annyira kedveltem, kis békának tartottam….de ez a könyv ennek véget vetett. Erős nő volt (bár előttem mindig lányként jelenik meg) és szeretetre méltó.
A legidegesítőbb ebben a részben, hogy a nevek is le vannak fordítva. Annyira zavaró!!! Margit, Anna, Erzsébet…stb. Sokszor azt sem tudtam már, hogy kiről van szó…xD


Bur3sz
4.0/5

Egy ​újabb regény a rózsák hábirújából. A folyó asszonyának ellentetje. Azt Woodville Erzsébet szemszögéből lathatjuk, míg A királycsináló lánya Anne Neville története. Mindkét regény történelmi tényekre alapul, mint PG többi regénye is.
Ami számomra az egy csillag minusz, hogy nem a megszokott, pörgős a történet. De az igazi értékből nem von le.


Dorina_S
5.0/5

Ez ​volt a harmadik Philippa Gregory könyv, amit olvastam idén. A Rózsák háborúja a harmadik királyné, Anne Neville szemszögéből mutatja be a történéseket. Be kell valljam, nekem már a korábbi két könyvben ő vált a kedvencemmé, és persze Richard. Anne nem egy hétköznapi lány, nem egy egyszerű élettel. Anglia leggazdagabb és legbefolyásosabb családjának sarja, akinek nagy jövőt szán a “királycsinálóként” elhíresült édesapja. Anne erre rá is szolgál, okos, szép és engedelmes, annak ellenére, hogy nővére mindig háttérbe szorítja, de ezáltal is kiderül, hogy ő volt az apjuk kedvence. A fiatal lány élete apja döntésitől függ, és persze engedelmeskednie kell minden elhatározásának. Politikai játszmák és kusza szövetségek közepette válik nővé, megy férjhez, és lesz özvegy, de végül mégis beteljesedik a gyerekkori szerelem, és York-i Richard felesége lesz. Nem számításból, nem érdekből…szerelemből. Nemcsak Anne, de Richard is a legrokonszenvesebb szereplő volt számomra a Rózsák háborúja könyvsorozatban. Utóbbi a hűség mintaképe, aki egy olyan nővel szemben visel háborút, aki semmitől nem riad vissza ha hatalomról van szó, akár a saját gyermekeit is tűzbe veti.
Főhősnőnk egy sor tragédián megy keresztül, mégis erős marad. Eléri a célját, azt a sorsot, mit apja szánt neki, de ebbe belekóstolva, azonban rájön, hogy nem olyan, mint ahogy ezt kislányként elképzelte.
Anne és Richárd szerelme folyamatosan bontakozik ki a regény lapjain, és egy gyönyörű érzelmes kötődés és ragaszkodás alakul ki a két ember között, akik a végsőkig szeretik egymást. Egymást támogatva valósítják meg céljukat, amelyet élérve, azonban újabb tragédiákkal kell szembenézniük, de a láng ekkor sem alszik ki, amely szerelmüket őrzi. Még ha halványul is, de ki nem alszik.
Imádtam ezt a részt, ez volt a kedvencem. Ez a gyönyörű szerelem sokkal szebbé tette a sorozat e szelvényét.
Persze itt is meg kell említenem Woodville Erzsébetet, aki itt, ebben a kötetben volt számomra a legellenszenvesebb és leggyűlöltebb karakter. Én Anne helyében mindent megtettem volna, hogy elpusztítsam ezt a nőt, akármilyen praktikákkal is védekezett volna. Ezt a nőt egyszerűen nem lehet megkedvelni, legalábbis nekem nem sikerült, még csak empátiát sem tudott belőlem kiváltani ez a szereplő. Nem szoktam ennyire utálni egy karaktert sem, de ezt a nőt….őt nagyon tudtam.
Egyszóval Philippa Gregory ismét csodálatosat alkotott. Olyan regényt kaptunk, ahol ismét egy kiemelkedő és nem akármilyen életúttal rendelkező nő állt a középpontban. A sok viszontagság után, amit át kell élnie, azonban megtalálja a boldogságot, még ha élete végére hatalmas fájdalom is sújtja, de megkapta, azt, amit akkoriban nem sok nő mondhatott el magáról….szerelemből házasodott, és szerették, élete végéig.

Azonban azt meg kell jegyeznem, hogy a magyar fordítás borzalmas volt, sok helyen elírás, a szereplők neveinek magyarra fordítása, pedig csak borzolta az idegeimet. Erre jobban kellene figyelni egy ilyen kaliberű műnél.


Amilgade
3.5/5

A ​legkisebb Neville lány erejét csak csodálni tudtam, hogy ennyire erős, és magabiztos nő maradt, még akkor is, amikor teljesen egyedül maradt egy ellenséges udvarban. “Örökös naivaként” még mindig rá tudok csodálkozni arra, hogy a hatalom megszerzése mennyire fontos az emberek számára. Anne-t is az vezérli, hogy teljesítse apja akaratát, királynő legyen, és a Neville vérvonal királyi vérvonalba kerüljön.
Nos aki olvasta a A folyók asszonyát, A fehér királynét, A vörös királynét, A fehér hercegnőt nagy újdonságot nem fog találni.


estimese24
4.5/5

Nekem ​ez a történet is tetszett.
A kort, az írónőt és a sorozatot is imádom.
A The White Queen című sorozatban felkeltette az érdeklődésemet Anna és Isabel története.
Érdekesen, kicsit kiszínezve de igazán jól megírt könyv ez is.


Nihilchan
3.5/5

Kicsit ​tartottam a könyvtől, mert nagyon szeretem a Woodville-ágat, és eddig csak olyan Gregory könyvet olvastam, amiben ők voltak a főszereplők és a Neville-család az ellenség. Itt fordult a kocka, Anne Neville szemszögéből láttuk a történetet, tehát a Woodville-família volt ellenszenvesnek beállítva. És milyen érdekes, talán a másik három könyv miatt, vagy talán a sorozat tette meg a hatását, de még így sem szimpatizáltam Warwick gróffal, a feleségével és egyik leányával sem. Érdekes volt, egyáltalán nem untam még így sem, hogy ismertem a történetet.


annie55
4.5/5

A ​regény nagyon jóra sikeredett. Az írónő a könyveinek megszokott színvonalát hozta, a szereplők pedig életre keltek a lapokon. Nagyon élveztem, hogy Anne szemszögéből is nyomon követhetem azokat az eseményeket, amikről a sorozat korábbi részeiben már olvashattunk. Valójában a műnek egyetlen hibája van, ez pedig a rossz és néhol igénytelen fordítás, azonban ennek ellenére szerettem olvasni.

Bővebben:http://anniekonyvesblogja.blogspot.hu/2015/05/philippa-gregory-kiralycsinalo-lanya.html


Baba082
4.0/5

Mint ​minden történelmi regény, ez is nagyon izgalmas, érdekes emberközelről megismerni hogy is lehetett az akkoriban. Philippa Gregory nagyon jó ebben, főleg azért, mert ugyanazt a korszakot boncolgatja, csak mindig mások szemszögéből, így összeáll azért, hogy senkinek nem lehetett fenékig tejfel. Ez a kötet Anne Neville szemszögéből mutatja be a Rózsák Háborúját.
Újfent megdöbbentett olvasás közben, hogy mennyire nagyra vagyunk itt Európában magunktól, pedig valljuk be, folyamatosan unokatestvérek, rokonok házasodtak egymással, konkrétan egy kígyófészek békésebb, mint a keresztény Európa területe, amin folyton hataloméhes emberek marakodtak.
Azon is megint tátva maradt a szám, hogy a 15. században milyen babonásan álltak a szüléshez, és mennyire bátornak kellett akkoriban a nőknek lenni. Mindent szerettem volna csinálni 16-18 évesen, csak évek óta férjezett asszony, és több gyermekes anya nem akartam volna lenni.
Az oka, hogy csak 4 csillagot adtam ennek a regények, az, hogy a kötetet vagy egy analfabéta fordította, lektorálta, szerkesztette, vagy valamelyikük kisgyereke szórakozott, és így került nyomtatásba. Borzalmasan igénytelen munka, és sajnos ez élvezhetetlenné teszi helyenként az amúgy nagyon izgalmas, érdekes regényt. Kár érte.


hmargit
4.0/5

Ahogy ​a sorozat korábbi részeinél, megint csak azt tudom mondani, hogy az író nagyszerűen ábrázolja ugyanazokat az eseményeket különböző nézőpontokból. Ez már ugyanannak a történetnek a negyedik szemszögből való bemutatása és még így is tud újat mutatni! Tetszett a könyv, könnyed szórakoztató olvasmányt vártam és ezt is kaptam.


Habók
4.0/5

Szívesen ​olvastam, mint általában Grehory regényeit. Csak az a fordító… no, helyette valaki más kellett volna.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

58.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók