Írók, ​képek Írók, ​költők gyermek- és ifjúkora

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Károly - Madách ​Imre
Horváth ​Károly a Madách iránt érdeklődő mai olvasóközönség igényei szerint, az életmű és a szakirodalom teljes ismeretében kíséri végig könyvében Madách Imre pályáját. Bemutatja neveltetését és eszmélkedését a reformkor szabadelvű atmoszférájában, Fráter Erzsébettel kötött házasságát. A legújabb kutatások figyelembevételével rajzolja meg Madách politikai szereplését a szabadságharc előtt és után, a bebörtönzését és az ezt követő visszavonultság éveit.

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Czére Béla - Krúdy ​Gyula
Tartalom Az ​idő költője Útkeresés és rátalálás (1892-1910) TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér Az első nagy alkotói korszak (1911-1917) SZINDBÁD HAJÓJÁN REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA LEGENDÁK TÁJAIN MEGVÁLTÓ SZERELEM ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK A látomásos-lírai regények Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921) A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK Lírai realizmus és anekdotizmus Utolsó alkotói korszaka (1922-1933) A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT A MAGYAR KÖZÉPKOR SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban Életrajzi adatok Fontosabb kiadások Fontosabb könyvek, tanulmányok

Czine Mihály - Móricz ​Zsigmond
"Klasszikusaink ​műveit százezrek olvassák, a róluk szóló irodalmat csak kevesen, mert a babona szerint az irodalomtörténet nem sokak olvasmánya. Pedig egy ilyen könyv is lehet érdekes, lebilincselő. Czine Mihály irodalomtörténész műve is ilyen: ha olvassa az ember, úgy érzi, regénybe fogott."

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakcsi György - Dosztojevszkij ​világa
Fjodor ​Dosztojevszkij mindmáig a világirodalom egyik legizgalmasabb, s bízvást mondhatjuk: egyik legrejtélyesebb alakja. Ki ez a zseniális regényíró valójában? Megszállott titoklátó? Tévelygő forradalmár? Isten dicsőségét hirdető teológus? Epileptikus őrült? Mániákus rulettbolond?... Immáron egy évszázada megannyi tudós irodalmár munkálkodik, érvel és szenvedélyes vitákban csap össze, hogy megfejtse „a nagy orosz” titkát. Pedig Dosztojevszkij jószerével olyan művész és gondolkodó, aki minden misztifikáció és belemagyarázás nélkül is megérthető – sőt, talán csupán így érthető meg valójában. Kötetünk szerzője e gondolat szellemében szólaltatja meg magát az írót, elemzi remekmívű regényeit, ellentmondásos világnézeti koncepcióját, s végigkíséri Dosztojevszkij magánéletét: küzdelmeit, szerelmeit, szenvedélyeit, vívódásait.

Vasy Géza - Sánta Ferenc
Sánta Ferenc a felszabadulást követő évtizedben útnak induló írónemzedék egyik legjelentősebb képviselője. Az 1956-os események átmeneti törést jelentettek ugyan alkotóművészetében, de írói világképe akkor sem változott meg. Bármennyire ellentmondásosak is olykor etikai és történetfilozófiai nézetei, munkásságát mindvégig a szocializmust építő magyar társadalom valósága hatja át, s így helyét a szocialista irodalomban kell kijelölnünk. Ebben a kötetben első ízben kerül feldolgozásra Sánta Ferenc életműve, részletes műelemzés alapján.

Gereben Ágnes - Csehov ​világa
Anton ​Pavlovics Csehov (Антон Павлович Чехов) (Taganrog, Orosz Birodalom, 1860. január 29. – Badenweiler, Németország, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. A 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója. wikipedia

Sükösd Mihály - Hemingway ​világa
Ernest ​Hemingway, az író, a művész már életében a modern világirodalom klasszikusai közé emelkedett; Ernest Hemingway, az ember pedig népszerűségben, mítoszteremtő erőben a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger, valamint a feledhetetlen novellák hőseivel vetekedett. A legendák, melyek alakja köré fonódtak, egy látványosan-tragikus szerepjátszás, közéleti produkció eredményei. Ám sokszor éppen ezek takarták el az igazi Hemingwayt: a külsőségek védőpáncélja mögé rejtőző érzékeny, nagy írót, akinek regényei az emberi helytállás legszebb ódái közé tartoznak, s aki a halál árnyékában élő ember földi programját akarta megfogalmazni. Ebben a kötetben Sükösd Mihály fogja vallatóra az Életet és a Művészetet, az Embert és a Művészt. Hemingway vall e lapokon magáról: az ő bonyolult világába vezeti be az olvasókat ez a könyv, mely gazdag fényképanyagot is tartalmaz.

Tóth Béla - Móra ​Ferenc betűösvényein
„Móra ​Ferenc betűösvényein baktatva szeretnénk a róla való összes ismereteinknek olyan foglalatát adni, amely magában hordja az irodalomtörténet, a forrásgyűjtemények, a levelezések legfrissebb értékeit, e műfajok mivoltának kisajátítása nélkül, de a napilaptemetőkből is felbúvárolja írónk alakjának legfontosabb elemeit, vele élt kortársak hiteles visszaemlékezéseit. Tollunk mozgatására okunk száz és egy különösen. Sokan, kik írónk egykori munkahelyén dolgozunk, érezzük keze melegét a katalógusokon, a könyvek garmadáin, a múzeumi tárgyak ezrein s e termek minden zugaiban szelleme meghatározó jelenlétét. Életének példázata talán kirajzolt utakat mutat a kiteljesedni szándékozó ember eszményeihez.” (Részlet az ajánlásból)

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
1926. ​március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.

Pók Lajos - Kafka ​világa
"Hallgatni ​kell, ha az ember nem tud segíteni. A maga reménytelenségével senki sem ronthatja páciensek állapotát. Ezért kell megsemmisíteni minden irkafirkámat. Nem vagyok fény. Csak belegabalyodtam a magam tüskéibe. Zsákutca vagyok." Gustav Janouchnak mondta ezt Franz Kafka egyik beszélgtésükben. Végül is "irkafirkái" nem semmisültek meg, mert Max Bord, akire Kafka rábízta végrendelkezésében kéziratait, nem égette el, hanem felismervén értékeit, sorra kiadta őket. Kafka életműve, amely azóta a XX. századi világirodalom egyik alappillérévé vált, csakugyan nem sugároz fényt, de komor képeivel egy elembertelenedő korszak és társadalom törvényeit fejezi ki, és ezáltal osztozik az írástudók mindenkori felelősségében. Ezt az életművet mutatja be Pók Lajos könyve, nemcsak a jól ismert szépirodalmi alkotások felől, hanem Kafka naplóinak és levelezésének tükrében is, s így abban a szétválaszthatatlanul szoros egységben jelenik meg előttük Kafka, az ember és az író, amely egész művészetének egyik kulcsa.

Zöldhelyi Zsuzsa - Turgenyev ​világa
Zöldhelyi ​Zsuzsa könyve Turgenyevről és koráról szól, a Puskin és a dekabristák lobogó nemzedéke után következő depressziós, keserű s később sokféle kiutat találó nemzedékről - és a "kék szemű óriásról", aki regényíróként lírikus volt, földesúrként jobbágyfelszabadító, aki oroszként a francia irodalmi élet jelentős, sőt, nagy hatású alakja, párizsi lakosként Oroszország irodalmi nagykövete, a máig is élő európai orosz-kép megteremtője lehetett, aki rendületlenül erkölcsös és rendületlenül önálló véleményeivel mindig magára maradt, aki 1849-ben ki tudta mondani, hogy: ".... az oroszok megverték Dembinszkyt. Pokolba a nemzeti érzéssel! Érző embernek egy hazája van: a demokrácia, és az oroszok győzelme halálos csapást mér a demokráciára." A kötet gazdag képanyagának nagy része először jelenik meg Magyarországon. A fedélen: Pauline Viardot rajza - Turgenyev az 1850-es években

Bakcsi György - Blok ​világa
Nagyobb ​egyéniségei lehettek, de mozgalmasabb, színesebb, lázasabb korszaka nem volt soha az orosz irodalomnak, mint a század elején. A magányos óriások köré már tisztes derékhad gyülekezik, az irodalom, vagyis inkább az irodalmi élet, a vidéki kastélyokból és boronaházakból végleg bohém városi otthonokba és kávéházakba költözik. Nagy irodalmi barátságok, szövetségek szövődnek életre-halálra, izgatott műhelyekben készül egy-egy mozaikja annak a bonyolult képnek, amelyen ma világosan, egyre világosabban látható a század egyik legnagyobb hatású orosz költőjének, a semmilyen izmusba-irányzatba egészen be nem illeszthető Alekszandr Bloknak érzékeny arca. 1880-tól 1921-ig élt Blok, világok fordulóján; aki róla ír, nemcsak egy nagy költő műveiről és magánéletéről tudósít, hanem egy rendkívüli kor közérzetéről, roppant történelmi eseményekről is.