A ​Pécsi Egyházmegye ezer éve 1009-2009

Ismeretlen szerző - Visitatio ​canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738–1742
Ebben ​a kötetben a pécsi egyházmegye 1738-1742 között készült egyházlátogatási jegyzőkönyve kerül kiadásra. A forrás a maga nemében egyedülálló, mert először mutatja be Baranya és Tolna megye török hódoltság utáni állapotát egységes szempontrendszer alapján. Bár készültek korábban is egyházi felmérések a térségben, ám azok vagy elvesztek, vagy csak egy kisebb területre fókuszáltak. Ezért ez az első teljes vizitáció, amely viszonylag reális képet fest az egyházmegye újjászületésének pillanatnyi helyzetéről. A forrás nem teljesen ismeretlen a kutatások előtt, a ma már Horvátországhoz tartozó településekre vonatkozó feljegyzéseket az elmúlt években kiadták. Ennek ellenére egy minden szempontból hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. Ugyanis különböző okok miatt a magyar egyháztörténeti kutatások máig nem aknázták ki az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben rejlő lehetőségeket, és kritikai kiadásuk más egyházmegyékben is csak vontatottan halad. Ezzel szemben a nyugat-európai történetírás már évtizedek óta tisztában van a forrástípus jelentőségével, egész iskolák alakultak feltárásukra és értelmezésükre. Jelen kiadás is azt bizonyítja, hogy a 18. század egyik legfontosabb forrásbázisát jelentik az ekkor készült jegyzőkönyvek. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben egységes szempontrendszer szerint mérték fel a plébániák és filiáik állapotát, kondícióját, így kvantitatív mérésekre is alkalmas adatokat tartalmaz. A forrás természetéből adódik, hogy leginkább az egyház alapsejtjei, a plébániák felmérésére koncentrál. A plébánia fogalmába pedig a templom és a plébános mellett - ahogy erre a kitűnő kutató Vanyó Tihamér már évtizedekkel korábban rámutatott - a hívek is beletartoznak. Ez a tagolás a vizitában is világosan megfigyelhető. Elsősorban a templomokat, és azok felszerelését vették számba. Ezekből világossá válik a templomok felújításának, új egyházak építésének folyamata.

Ismeretlen szerző - "Te ​meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?"
Régi ​adósságunkat törlesztjük akkor, amikor e könyv, a FONTES HISTORICI ORDINIS FRATRUM MINORUM IN HUNGARIA • MAGYAR FERENCES FORRÁSOK útra bocsátásával a ferences rend magyarországi történetének nehezen hozzáférhető, vagy eddig alig ismert forrásait közölni kezdjük. Szerencsésebb történelmű országokban ez már régen megtörtént. Nálunk a szerzetesrendek működésének újra engedélyezése, a rend iratainak, könyvtárainak újbóli birtokba vétele, eddig lappangó iratok, könyvek előkerülése (ld. gyöngyösi leletek) adnak új lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel élve szeretnénk hozzájárulni a ferences rend magyarországi történetének kutatásához, annak fellendítéséhez. Talán furcsának tűnik, miért ezzel a kötettel indítjuk sorozatunkat, hiszen akadna régebbi forrás is. Ez igaz, de a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása olyan történelmi esemény, melynek átélői és elszenvedői közöttünk élnek. 1990-ben még nem is nagyon gondoltunk arra, mennyire sürgető is az akkor történtek leírása, megörökítése, visszaemlékezések, és fellelhető dokumentumok alapján. A közben eltelt idő, és a feloszlatáskor élők szinte egy évtized alatti eltávozása tette világossá, milyen fontos ennek a jelent is súlyosan meghatározó eseménynek az emlékeit összegyűjteni. Hiszen a fiatalabb nemzedék a feloszlatást már nem átélt valóságként ismeri, hanem — hála Istennek — csak úgy, mint a saját életét is nagyon meghatározó történelmi tényt. Ha most, az utolsó pillanatban ezt nem tettük volna meg, úgy jártunk volna, amint Tacitus is írja: „Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünknek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjed a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás.” (P. C. Tacitus: Agricola élete 2. Borzsák I. fordítása) Kötetünk tehát ez a megmentett emlékezés, aminek az ad különös aktualitást, hogy a szerzetesrendek feloszlatása éppen ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon. A visszaemlékezések összegyűjtése egyben a fiatalabb generáció tisztelgése is azok előtt a ferences testvérek előtt, akik elszenvedték a feloszlatás eseményét és következményeit, akik tanújelét adták a rendhez, hivatásukhoz való hűségnek, és akik áldozatokat is hoztak, hogy megőrizzék és továbbadják a ferences életeszményt. fr. Varga Kapisztrán OFM

Török József - Mindszenty ​bíboros élete
Ez ​a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.

Kahler Frigyes - A ​főcsapás iránya: Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántó Konrád - A ​meggyilkolt katolikus papok kálváriája
A ​hírhedt lehallgatási botrány következtében lemondásra kényszerült Horváth József vezérőrnagy, a Belügyminisztérium egyházakkal is foglalkozó III/III-as ügyosztályának főnöke, a kommunista hatalom főszereplőinek egyike. A rendőrtábornok mindvégig láthatatlanul, a háttérből irányította az eseményeket, amelyeknek célja az egyházak elsorvasztása volt. 34 katolikus pap -- akik halálukkal fizettek ennek az esztelen tervnek a megvalósulásáért -- tragikus sorsát dolgozza föl a könyv. Közülük talán Brenner János tragédiája a legmegrázóbb. A 24 éves korában felszentelt papot Rábakethelyre helyezték káplánnak. A fiatal és tettre kész lelkészt a felnőttek, főleg azonban hittanos diákjai szerették meg nagyon. Ezért is kellett elpusztulnia. Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök az ÁEH helyi megbízottjától, Prazsák Mihálytól azt az utasítást kapta, hogy helyezze el a faluból Brenner káplánt. Miután a püspök erre nem volt hajlandó. a megbízott csak ennyit mondott: -- Lássák a következményeket! Ezután gyorsan peregtek az események. 1957. december 14-én éjfél körül a 16 éves Kóczán Tibor azzal kopogtatott be a plébániára, hogy a káplán atya azonnal jöjjön vele haldokló nagybátyjához, és lássa el a betegek szentségével. Mivel a pap jól ismerte a fiút, semmi rosszat sem sejtve teljesítette a kérést. Útközben Kóczán arra hivatkozva, hogy haza kell mennie, elvált a káplántól, aki egyedül is tudta az utat. Alig tűnt el azonban a fiú, a lesben álló bérgyilkosok a fiatal papra támadtak, és 32 késszúrással végeztek vele... Erről és sok hasonló esetről szól a könyv.

Török József - Szerzetes- ​és lovagrendek Magyarországon
A ​szerző közel két évtizeddel ezelőtt kezdte meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok liturgikus forrásainak vizsgálatát. Teológiai, egyháztörténelmi tanulmányait a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, majd Párizsban posztgraduális képzésen vett részt az Institut Catholique-on és a Sorbonne-on. Tíz éve a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián a közép- és újkori egyháztörténelem tanszékvezető professzora. Kutatási területe liturgia- és szerzetességtörténet. Könyve magyarországi megtelepedésük sorrendjében tárgyalja a szerzetesrendek életét. A történelmi adatok mellett a szerzetesek kevéssé ismert mindennapjai is föltárulkoznak a tudományos alapossággal, mégis olvasmányosan megírt mű alapján.

Virányi Ottó - A ​Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - László János - Kolostorok ​Magyarországon
László ​János és Jászai Balázs földi és légi fotóival, Csorba Csaba rövid kolostor-történeteivel jelent meg egy hazánk legjelentősebb rendházait bemutató kötet. Időben Pannonhalmától Majkig, azaz a 10.-től a 18. századig, térben pedig Soprontól Sátoraljaújhelyig terjed a könyvben tárgyalt 23 klastrom. Mint az előszóból megtudjuk, mai kolostor szavunk nyelvújítási kifejezés 1784-ből. A hazai bencés főapátságot, Pannonia szent hegyén, még Géza fejedelem alapította, több mint ezer évvel ezelőtt. Kiváltságokkal már fia, I. István látta el 1002-ben. Ugyanő alapította Pécsvárad és Bakonybél bencés monostorait is. Utódai sem maradtak el tőle: I. Endre 1055-ben a Balaton mellett, Tihanyban. A későbbi Szent László pedig 1091-ben Somogyváron hozott létre apátságot. Bemutatja a könyv a kevésbé közismert Kaposszentjakabot, az egyik legrégebbi magánkezdeményezést, Győr nembeli Ottó nádor 1061-es alapítását. A további monasztikus rendek kolostorai közül szerepel a könyvben a monumentális türjei premontrei rendház is, a hasonló nevű nemzetség monostora. Egyik legszebb Szent László-freskónk csodálható meg benne. A ciszterciek kolostorai közül például a középkori bélapátfalvit láthatjuk a kötetben. Az ország egyik legjelentősebb középkori épületegyüttese volt a IV. Béla által alapított margitszigeti domonkosrendi apácakolostor. Képei között láthatunk egy felvételt a sziget helyreállított premontrei kolostor-templomáról is (erről a szövegben nem esik szó). Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok voltak. Hét kolostorukat is bemutatja a kötet Pécs-Jakabhegytől, a IV. László király által alapított Pilisszentléleken át, az alapítója, Kinizsi Pál sírhelyének is helyt adó Nagyvázsonyig. A ferencesek városi kolostorai általában a középkortól napjainkig fennmaradtak Soprontól, Jászberényen át Szegedig. A világ zajától elvonult kamalduli remeték majki barokk épületegyüttese a bemutatott kolostorok legfiatalabbika. Persze az Árpád-kori klastromok némelyikét is komolyan átépítették, mint azt a világörökség részeként nyilvántartott Pannonhalma esetében láthatjuk. Az esztétikus megjelenésű, csodálatos képanyaggal illusztrált áttekintés részletes és színes képet nyújt a hazai kolostorok múltjáról. Jó szívvel ajánlható a történelem és a műemlékek iránt érdeklődők figyelmébe.

Lepold Antal - Csernoch ​János
A ​rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Tóth István - Szarvaskő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hetényi Varga Károly - Szerzetesek ​a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha ​az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható. Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében. A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának... Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően. (_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._) Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált. Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek. E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól. (_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._) Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti. (_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)

F. Romhányi Beatrix - A ​lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn
A ​kötet a középkori gazdaságtörténet egy speciális szeletét, a pálos rend kolostorainak középkori birtokszerkezetét, gazdálkodását és jövedelemtípusait tárgyalja. A munka az egyes pálos kolostorok fennmaradt oklevelei alapján próbálja tisztázni a rend gazdálkodásának rendszerét és összefüggéseit. A szerző egyik legfontosabb új tudományos eredménye annak bizonyítása, hogy a pálos rend a középkorban alapvetően pénzjövedelmeken alapuló gazdálkodásra törekedett. Emellett a külföldi (dalmáciai, itáliai és lengyel) összehasonlító anyag bevonásával rávilágít bizonyos különbségekre is a rend egyes rendtartományai között. A kötetet ajánljuk minden, a középkori magyar történelem, az egyház- és vallástörténet iránt érdeklődő olvasónak.

Mózessy Gergely - Egyetemi ​lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében
Az ​1895–1945 közötti időszak a katolikus megújhodás kora volt hazánkban. Kiváló képességű papok tűntek fel, sokuk vezető pozícióba került. Megszületett a politikai katolicizmus, újjáéledt és megerősödött a katolikus sajtó. A változások felrázták a híveket. Az vallásosság visszanyerte régi fényét: végre ismét kitört a templomok szűk falai közül, ahová az előző évek szorították. A világiak fokozottabb bekapcsolódása az egyház életébe talán a legszembetűnőbb jelensége a jelzett időszaknak, különösen második felének. Tucatszámra jöttek létre laikusokat (is) tömörítő mozgalmak, egyesületek. A kezdetben csak hitbuzgalmi szerveződések átalakultak, de a harmincas években már a célirányú specializálódás folyamatát figyelhetjük meg: a templomépítéstől (Kisegítő Kápolna-egyesület) a karitatív munkán át (Szociális Misszió Társulat) a politikai szerepvállalásig mindenhol helyet kaptak a világiak. Az egyesületek jó része a ifjúság rétegspecifikus tömörítését és lelkigondozását célozta meg. Különösen nagy feladat volt az iskolapad védettségéből és a hittanár közeléből kikerültek lelkigondozása. Az agrárifjúság megszervezését a KALOT és KALÁSZ, a munkásfiatalság összegyűjtését a KIOE kezdte meg, míg a Szent Zita-körök a cselédlányokat célozták meg. A legmostohább helyzetben épp a legkiválóbb képességű ifjak voltak. A főiskolákra, akadémiákra, egyetemekre kerülők a legtöbb helyen kiestek mindenféle vezetés alól. Ráadásul a továbbtanulás sokuknál nem is szülőhelyükön történt, így a hagyományos egyházi keretek is eltávolodtak tőlük. Hazánkban elsőként a Pázmány Péter Tudományegyetemen született meg az egyetemi lelkészi állás, s annak sikerén felbuzdulva jelentek meg a lelkészek az ország többi egyetemén is a negyvenes években. A kommunista fordulat azonban gyorsan szétverte az ifjúsági lelkigondozás egyetemi bázisait. Könyvünk a magyarországi egyetemi lelkészségek történetét mutatjuk be.

Ismeretlen szerző - Világvallások ​A-Zs
A ​VILÁGVALLÁSOK lexikona az anglikanizmustól a zoroasztrianizmusig, az amishoktól a zelótákig részletesen áttekinti az összes jelentősebb vallás, vallási mozgalom, felekezet és kultúra jellemzőit és történetét. A neves angol kiadó által szerkesztett mű magyar kiadása több mint 8000 szócikkben szolgál egyedülállóan részletes és megbízható információval, többek között az alábbi témákban: - a nagy világvallások (buddhizmus, iszlám, judaizmus, kereszténység, hinduizmus) jelene és múltja, - a magyarországi történelmi egyházak (evangélikus, katolikus, református, zsidó) és a magyar vallástudomány jelentősebb alakjainak bemutatása, - szentek, teológusok, guruk, próféták - művek és elvek, követők és kritikusok, - szent helyek és hagyományok, - koronként új fényben mutatkozó örök etikai kérdések, - a vallástudomány változatos határterületei: vallásszociológia, vallásantropológia, vallásfilozófia. A tudományos igényű lexikon nélkülözhetetlen kalauz mindazok számára, akik tanulmányaik, munkájuk kapcsán hittudománnyal, vallással foglalkoznak, de haszonnal forgathatják azok is, akik érdeklődésüknek engedve veszik kezükbe a kötetet.

Sík Sándor - Pázmány, ​az ember és az író
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petró József - A ​szentmise története
A ​szerző (a későbbi Pétery József váci püspök) ezen könyve 1931-ben, a II. vatikáni zsinat előtt jelent meg, de éppen a megújított szentmise és a liturgiai reform miatt igen hasznos történeti áttekintést és magyarázatot ad a szentmise részeiről. A könyv segíti a fiatalabbakat a szentmise mélyebb megértéséhez, az idősebbeket pedig – magyar-latin kétnyelvű miseszövegével – az egykori szentmise felelevenítéséhez. A könyv előszavából: „Nincs a szentmisének helyesebb és vonzóbb magyarázata, mint a szentmise egyes imáinak és szertartásainak története. Az a kétségtelenül fenséges szertartás ugyanis, amellyel ma az újszövetség nagy áldozatát bemutatjuk, hosszú és változatos fejlődés eredménye, amelynek előbbrevitelén az Egyház hitéletének titokzatos szentélyében a leghivatottabb mesterek dolgoztak. Ennek a fejlődésnek hosszú útján az Egyház mindazt, ami csak a századok folyamán a vallási és szellemi látóhatáron értéknek bizonyult, a szentmise szertartásának feldíszítésére felhasználta. Így pusztán irodalmi szempontból is a misekönyv a világirodalom legmagasztosabb alkotásának mondható.”

Ismeretlen szerző - Megértő ​történelem
Gyarmati ​György tevékenységének színtereiben, intézményeiben, az íróasztal mellett vagy a katedrán van legalább egy állandóság: tudniillik ő maga. Aki főképpen ugyanaz e szerepeiben, de egy pohár villányi vörösbor, egy kávé, egy elgondolkozva vagy beszélgetés közben elszívott cigaretta mellett is, előadva, ábrákat magyarázva vagy spontán vitatkozva egyaránt. S a kötelező jókívánság – Isten éltessen, Gyuri! – mellé mit is kívánhatnának mást e sorok írói, mint hogy maradjon ez így, de legfőképpen az ünnepelt maradjon az, aki.

Benedek Fidél - Ferences ​kolostorok
P. ​Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 - Esztelnek, 1979) a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány főnöke, történetíró. Lelkipásztori és egyházszervezői szolgálata mellett történelemtudománnyal is foglalkozott. 1945-ben Tatárbetörés Csíkba 1661-ben témakörben történelemből doktorált a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. E kötetben becses kéziratos tanulmányai válnak közkinccsé. Történetírói kutatómunkája során sikerült összeállítania, megírnia az egykori ferences kolostorok történetét. A legjelentősebb erdélyi kolostorok mellett külön figyelmet szentelt az egykori moldvai és havasalföldi kolostorok rekonstruálására is. Tanulmányai értékét növeli, hogy a felhasznált rendi források közül azóta többnek nyoma veszett, lappang vagy megsemmisült. Írásai az erdélyi történelem, ezen belül a művelődéstörténet és az egyháztörténet megismerésének forrásértékű darabjai. (Sas Péter)

Mindszenty József - Esztergom, ​a prímások városa
Mindszenty ​József bíboros prímás, mint esztergomi érsek, tehát mint a valóság legilletékesebb ismerője és a hazai történelem magas tudományos felkészültségű ismerője, hosszú évek során kutatta Esztergom történelmét, a művészetben és a hitéletben betöltött szerepét és helyét. E kötetből az olvasók megismerik Esztergom prímásainak, mint az ország államférfiainak, diplomatáinak és hadvezéreinek szerepét és helytállását a magyar történelem viharos korszakaiban, sorsuk változását, még ha az börtönt, vagyonfosztást vagy halált jelentett is. Felsorolja Esztergom 78 prímását, az elsőtől az író személyéig, emléket állít nevüknek és tetteiknek. Avatott tollal adja az egyes korok összképét, közel hozza az olvasóhoz Esztergom változóan fényes és gyászos napjait. Hangnemének mérsékletét megtartja ott is, ahol saját huszonhárom éves fogsága és az Egyház akkori helyzete folytán joggal használhatna szenvedélyesebb szavakat is. Nem vádol, hanem hiteles történelmet ad, az olvasóra bízva az állásfoglalást.