Gödel ​nemteljességi tételei

Raymond M. Smullyan - Seherezádé ​rejtélye
A ​kötet ott kezdődik, ahol Edgar Allan Poe befejezte híres-nevezetes művét, a Seherezádé ezerkettedik meséjét. Ebben a mesében Poe teljesen más képet fest Seherezádé végső sorsáról, mint Az ezeregyéjszaka meséi. Nekem azonban van egy jobb változatom - így a szerző: egy fejtörő mese, amely remélem, érdekli Önöket, és jól fognak szórakozni rajta. Az első rész átvezet egy új területre, amelyet "kényszerlogikának" neveznek. Ezután néhány új logikai fejtörő, fortély, játék, gödeli kérdés következik, végül egy-két zavarba ejtő ellentmondással találkozhatnak.

Roger Penrose - A ​császár új elméje
Roger ​Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.

Raymond M. Smullyan - Mi ​a címe ennek a könyvnek?
A ​szerző címadással kapcsolatos tanácstalanságát megértjük, ha végiglapozzuk a könyvet. Találunk benne beugratókat, humoros történeteket, könnyű, szórakoztató példákat és az utolsó néhány oldalon komoly, matematikai gondolkodást igénylő feladatokat. Mindezt a szerző oly lebilincselően adja elő, hogy nem tudunk ellenállni a kihívásainak, újra és újra megpróbáljuk megoldani a "feladványait". Módszere igen csalafinta, egy-egy közismert feladattal kezdi a történetekbe bújtatott különböző fejezeteket, majd a könnyedén megoldott feladatokon csak egy kicsit csavar, állandóan ébren tartva a kíváncsiságunkat. "Vajon én is meg tudom oldani?" És az Olvasó, legyen általános iskolás, vagy annak nagyszülője, matematika tanár, vagy a matematikát soha nem szerető, élvezettel fog túljutni az újabb és újabb buktatókon.

John D. Barrow - A ​semmi könyve
Ez ​a könyv megvizsgálja a "semmi" minden zegét és zugát, hogy kiderítse, hogy az ember a mai tudásának megszerzése során hogyan kényszerült rá minden területen, hogy a semmit valaminek tekintse. A matematikusok nullájától a filozófusok űréig, Shakespeare-től az üres halmazig, az étertől a kvantumvákuumig. Izgalmas, új csillagászati felfedezésekről szerzünk tudomást, amelyek új megvilágításba helyezik a vákuum természetét és drámai hatását a Világegyetem tágulására.

Raymond M. Smullyan - A ​hölgy vagy a tigris?
Raymond ​Smullyan, a Mi a címe ennek a könyvnek? című kötet szerzője, e művében is játékos és szórakoztató feladatok során át a matematika igen mély kérdéseihez vezet el minket. A könyvben egyaránt találunk jól bevált régi, ill. eredeti ötletekre épülő új rejtvényeket; egyszerűbb, ill. komoly fejtörést igénylő összetettebb kérdéseket. A feladatok megfogalmazásában ismét szerepet kaptak lovagok és lókötők, őrült és egészséges vámpírok, remeték, királyok, varázslók, elmegyógyászok, ápoltak és álmodozók. Újra találkozhatunk Craig felügyelővel is, aki a világ első "matematikai regényében" - azaz A monte-carlói zár rejtélye című fejezetben - egy kombinációs zár titkos kódját szeretné barátainak segítségével megfejteni. Eközben olyan új és meglepő matematikai felfedezéseket tesz (az Olvasóval együtt) Gödel híres eldönthetetlenségi tételével kapcsolatban, melyek nemcsak a nagyközönsége, hanem a tudományos világ előtt is ismeretlenek voltak eddig.

Raymond M. Smullyan - A ​csúfolórigó nyomában
"Raymond ​Smullyan képes arra, hogy a matematika legabsztraktabb témáit konkrét és bűbájos képekben tárja az olvasó elé. A Csúfolórigó a kombinatorikus logika alapjait olyan tréfás fogalmakon keresztül hozza közel az olvasóhoz, mint a Gödel-erdő, az inverz poszáta, a duplán csúfolódó rigó, a fantasztikus madár, a madárszociológus, vagy éppen a meta-madárszociológus." - Douglas Hofstadter "Ha nem Smullyannek, akkor ugyan kinek juthatott volna eszébe, hogy a kombinatorikus logikát, amely jelenleg a számítástudományban és a mesterséges intelligencia kutatásában is a kutatás homlokterében áll, madarakat megszólaltatva magyarázza el? A legjobb az egészben, hogy az olvasónak nem kell ismernie a modern logikát ahhoz, hogy megértse, miről is énekelnek ezek az okos madarak." - Martin Gardner "Smullyan figyelemre méltó leleményességgel, bájjal és "ördögi" hátsó szándékkal vezeti az óvatlan olvasót az erdő mélyére, egészen addig, amíg az ornitológiai logika lehetetlenné teszi számára, hogy lássa a madaraktól a fákat. És micsoda madaraktól! Bárcsak Smullyan minden érvelést ilyen élvezetessé tenne!" - Dana Scott

Raymond M. Smullyan - Emlékek, ​történetek, paradoxonok
Bolonddá ​tett-e bennünket a bátyánk április elsején, ha beígért tréfája elmarad? Hogy lehet megcsókolni valakit anélkül, hogy megérintenénk? Mennyibe kerül egy negyven hangszóróból álló "hifi" berendezés? Milyen a "fair" szex? Mit mond a Tao, ha hallgat? Ha Raymond Smullyan a szerző, nem számíthatunk hagyományos önéletírásra. A rejtvényei és sakkfeladványai révén méltán világhírű, a magyar olvasók által is jól ismert és kedvelt, 1919-ben született mester egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény. A humor azonban csak az érem egyik oldala, azt is megtudhatjuk, miként vélekedik egy minden ízében eredeti gondolkodó az élet - és a halál - legkomolyabb kérdéseiről. A kötet végén barátok idézik fel korunk Lewis Carroljához fűződő legkedvesebb és legmulatságosabb emlékeiket.

Brian Greene - Az ​elegáns univerzum
Ami ​Einsteinnek nem sikerült - olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi - azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke felhasadhat, majd újra befoltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakult hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.

John D. Barrow - A ​végtelen könyve
A ​végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk a Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokra? De a végtelen az a hely is, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem történnek meg. A végtelen Világegyetemet mindenféle furcsa paradoxonok és fantáziák jellemzik. Ha Világegyetemünk végtelen, akkor talán mindenkinek végtelen számú másolata ebben a pillanatban éppen ezt a mondatot olvassa egy ugyanilyen bolygón valahol a Világegyetem más részein. Milyen egy olyan világegyetemben élni, ahol semmi nem eredeti, ahol örökké lehet élni, ahol bármit meg lehet tenni, és meg is tesznek, újra meg újra? Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes fogalom volt. Sokak veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért, mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok, matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk megőrzését. John D. Barrow a cambridge-i egyetem alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszékének matematikus kutatója. Több sikerkönyv fűződik a nevéhez, például a Theories of Everything (Mindenelméletek), az Impossibility (Lehetetlenség) és a The Book of Nothing ( A semmi könyve, magyarul is megjelent).

Daniel Keyes - Az ​ötödik Sally
Sally ​Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash? Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

Michio Kaku - Hipertér
Léteznek-e ​további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tizedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót.

Ruzsa Imre - Klasszikus, ​modális és intenzionális logika
A ​szerző e könyvében a szimbolikus logika módszereit, fejlődéstörténetét és fontosabb filozófiai problémáit tárgyalja. A hasonló tárgyú munkáktól eltérően nem áll meg a klasszikus (extenzionális) elméletnél, hanem messzemenően behatol a logika alapvető jelentőségű modális és intenzionális logika területére, a legutóbbi évekig követve e tudományág fejlődését. A szerző a kifejtéshez szükséges matematikai apparátus használatát a minimumra korlátozza anélkül, hogy engedményt tenne a szabatosság rovására. A művet felépítése és tárgyalásmódja alkalmassá teszi a tankönyv jellegű felhasználásra.

Michio Kaku - Párhuzamos ​világok
A ​Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában élünk, mivel a WMAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum képeit tárják elénk. Amint a csillagászok a WMAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tárul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmélete. Ezen elmélet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mára az elméleti fizikusok visszamenőleg elfogadják a húrelméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet, mint az egyetlen olyan elméletet, amely- ha helyesnek bizonyul- az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt. Az M-elmélet hatása lenyűgöző és vég nélküli. Kaku elképzelése az, hogy amikor idővel, talán trillió évek múlva a mi Univerzumunk a tudósok által leírt Nagy Fagyban véget ér, azaz hideggé és sötétté válik, akkor egy fejlett civilizáció a mi Univerzumunkból való szökés módját az interdimenzionális mentőcsónakokban találhatja meg. Időgépek, más univerzumok, többdimenziós terek és felejthetetlen utazás a fekete lyukak felé. A Párhuzamos világok a kozmológia világán keresztülsöprő forradalom ellenállhatatlan képét rajzolja meg.

Michio Kaku - A ​lehetetlen fizikája
A ​lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése – a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tévő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök , amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait – és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat , ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a „folyás irányában” elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. Miként válhat egyszer majd lehetségessé – az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva- az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel , noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni. MICHIO KAKU az elméleti fizika Henry Semat professzora a New York Egyetem Doktori Iskolájában. A húr-térelmélet egyik létrehozója. Több könyvet írt, melyek közül a Hipertér az év ismeretterjesztő könyve volt. Gyakran szerepel a televízióban is, ismeretterjesztő sorozatai a tévécsatornákon is feltűnnek. New Yorkban él.

John Gribbin - Schrödinger ​macskája
A ​Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük. Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a kvantummechanikát.

Raymond M. Smullyan - Alice ​Rejtvényországban
Újra ​itt van a logikai fejtörők nagy csapata: Smullyan lovagjai, lókötői (azaz most csalói), Subidu, Subidam, Dingdungi, Crruffaesór, mindenféle igazmondók, ilyen-olyan hazugok, huszárok, királyok, vádlottak és bűnösök - és még sokfajta teremtmény. A szerző most nem Poe történetét folytatja, mint a „Seherezádé rejtélye" című könyvében, hanem tisztelete jeléül Lewis Carroll világhírűvé vált meséit. A szerző a „80 év alatti gyerekekre" gondolt, de ebbe az olvasói körbe nemcsak azok tartoznak, akik már ismerik korábbi műveit. Bármelyikkel érdemes elkezdeni Smullyan életművének megismerését, sőt azon belül is bárhol: ami pedig az előismereteket illeti, ahogy egy másik könyve előszavában írja nyilván azért, hogy már az elején kedvet csináljon a logikai paradoxonokhoz és magyarázatukhoz, amelyek ezen művében még a sorok között is hemzsegnek - most is elég, ha utáljuk a matematikát. Persze, aki arra számít, hogy így is fogja letenni a könyvet, az bánjon vele nagyon óvatosan. Ahogy Martin Gardner jellemzi őt, Raymond Smullyan személyisége egyedülálló összetétele a filozófusnak, logikusnak, matematikusnak, zenésznek, bűvésznek, humoristának, írónak és lenyűgöző logikai feladványok szerzőjének.

Alfred Tarski - Bizonyítás ​és igazság
Logikusok ​és diákok négy nemzedéke úgy ismerte meg Alfred Tarskit, mint rendkívül széles látókörű és mély gondolkodású tudóst. Hatása a logikai, matematikai és tudományfilozófiai alapkutatások fejlődésére nem csupán saját vizsgálatainak és írásai sokaságának tudható be, hanem azon hatásnak is, amelyet az elmúlt fél évszázad során a nemzetközi tudományos közösségben tanítóként és fáradhatatlan szervezőként fejtett ki.

Raymond Smullyan - Sherlock ​Holmes sakkrejtélyei
Ezek ​a sakkfeladványok jellegzetes detektív-rejtélyek. Nyomozni kell ügyükben! Valamennyit a detektívregényekből ismert „krimi-logika” jellemzi, és Holmes ezeket a rejtvényeket már csak a hangulatuk miatt is érthető rajongással kezeli. Szerencsénknek mondhatjuk, hogy Holmes oly tündökletesen vezeti le a rejtvényeket a könyv I. részében, hogy aki csupán a sakklépéseket ismeri, az is élvezettel követheti a fejleményeket. Így, mire a II. rész elkövetkezik, az Olvasó egy kicsit szakértője lesz már az elemző feladványok mindenféle típusának — és várhatja az újabb változatokat. Kalandregény következik ekkor: Marston kapitány elrejtett kincsét kell Holmesnak előkerítenie, természetesen az elemzés eszközeivel, ám közben egy különös kettős gyilkosság ügye is megoldásra, sherlocki zsenialitásra vár.

John Gribbin - Schrödinger ​kiscicái és a valóság keresése
Ebben ​a lebilincselő érdekes könyvben John Gribbin, a népszerű ismeretterjesztő író a kvantumvilág rejtelmeit veszi szemügyre. A címben szereplő "kiscicák" Schrödinger híresen határozatlan macskájának a kölykei. A szerző gondolatban elviszi őket a Világegyetem átellenes végeire - kalandjaikon keresztül teszi szemléletessé a modern kvantumtechnika zavarba ejtő paradoxonait Igaz-e az, hogy egy fényrészecske két helyen is lehet egyszerre? Képes-e egy atom valóságosan egyidejűleg két különböző úton végigmenni? Megállhat-e az idő? Gribbin elkalauzolja az olvasót az új tudományterület meghökkentő lehetőségeinek világába, így például megismerkedhetünk a feltörhetetlen "kvantumkóddal" és a Star Trek típusú teleportációs géppel.