Könyvek ​és könnyek Juhász ​Gyula válogatott munkái

Juhász Gyula - Versek ​/ Don Quixote halála / Holmi / Orbán lelke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ratkó József - Versek
"Tapasztalataimat ​a létről két mondatban összegezhetem. Fontos végül is két dolog: a születés és a halál. S ami közte van: a szerelem. Írásaim többsége emberlétünk eme Szent-Háromságáról szól." Ratkó József

Móra Ferenc - Himnusz ​a búzamezőn
Móra ​versei elsősorban egyszerűségükkel ragadják meg az embert. Bár a tárgyuk igen szűk körben mozog: a család, a természet, az elesettek és a szegények világa, mégis, - éppen a személyesség okán - hangulatuk rendkívül megragadja az olvasót, mint valami tömör, de gazdag jelentéstartalmat rejtő titkosírás. Versei közvetlenül és indirekt módon is Istenhez és Istenről szólnak. Közvetlenül, ha megszólítja a Teremtőt; de gyakran választott témája, a természet, mivel isteni eredetű, kimondatlanul is Istenről beszél számára. Mindezek figyelembevételével Móra Ferenc istenes versei, szervesen illenek a Szent István Társulat könyvsorozatába, mely a magyar klasszikus költészet istenes vonulatát mutatja be a nagyközönségnek.

Ady Endre - Új ​s új lovat
"Tisztelet ​az Olvasónak! És tisztelet Takáts Mártonnak, aki Ady hetvenhét verse előtt a maga művészetével rótta le tiszteletét. Olyan rajzokkal, amelyek híven fejezik ki Ady gondolatvilágát és szellemét, híven a kort, amit Ady Endre életműve képvisel , és azt a magyar szellemet, amit Adynál hitelesebben senki nem jelenített meg. Valóságos ékszer ez a könyv - ajándék Ady emlékének, ajándék Ady versei mai olvasóinak. Szó és kép hiteles találkozásaként, mindannyiunk javára. És őszinte örömére." (Göncz Árpád)

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Ismeretlen szerző - Versek ​a zsebben
Zsebünkben ​a legszükségesebb tárgyainkat hordjuk. Kulcs, toll, pénztárca, igazolvány... csupa olyasmi, amire gyakran vagy előre kiszámíthatatlan pillanatokban lehet szükségünk. De mit keresnek közöttük a versek? A zsebkönyv a mai ember sietős életvitelének köszönheti népszerűségét: használjuk fel olvasásra két sürgős dolgunk között meddő várakozással elvesztegetett perceinket. A versek nagyon célszerű, mindennapos útitársaink lehetnek. Nemcsak az olvasásra szánt alkalmi idő nagysága, hanem a pillanatnyi hangulatunk, visszhangra váró érzelmeink, gondolataink szerint is válogathatunk köztük. A kötet szerkesztője, Alföldy Jenő ezt a gyűjteményt a mai magyar költészet termésének javából válogatta 14-16 éves fiatalok számára. A könnyebb eligazodást segítendő, témakörönként ciklusokba foglalt versek olvasói saját érzelmi és gondolatviláguk nagyon sok aktuális kérdésére találhatnak feleletet.

Szilágyi Domokos - Tengerparti ​lakodalom
Hátrahagyott ​versek 1978.

Gárdonyi Géza - Útra-készülés
Ez ​a kötet némi magyarázatot ad arra, miért is tarthatták Gárdonyi Gézát "különösnek és titokzatosnak". A mélyen kereső, a keresést, a tanítást és a nevelést végletekig komolyan vevő emberek ma is különösek és titokzatosak. Ez a kötet végre láttatja Gárdonyi komoly Isten-keresését, aki meg is találja azt, amit keresett, és ezt az élményét osztja meg velünk, talán nem véletlenül, versben. A prózaíróként ismertté vált író mégis többre értékelte a verset, mert magasztos gondolatait így tudta legjobban megfogalmazni. A kötet végén Sík Sándor írását olvashatjuk Gárdonyiról.

Ady Endre - Új ​versek
1906-ban ​jelent meg, ez Ady harmadik verseskötete. A könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi.

Heltai Jenő - Heltai ​Jenő versei
A ​nyolcvanas években jelentkezik első verseivel. Az első igazán városi költő, a polgári világ eredeti, eleven típusainak megrajzolója, aki könnyedén szellemes, bájosan pajzán kabaré-dalaival iskolát teremtett – új színt, sajátos hangulatú költői arculatot jelentett a kor epigon irodalmában. Nem véletlen, hogy dalait nemcsak szavalták, de énekelték is, s szinte minden egyes új verse egyszersmind új szenzációt aratott. A költő utolsó tizenöt esztendőjében írott, jobbára ismeretlen versei annyi mélységet, finoman árnyalt humanizmust, mosolygós-könnyes életszeretetet sugároznak, hogy méltán soroljuk őket nagy élményeink közé. Ezek a költemények méltó befejezői egy olyan költői oeuvre-nek, melyben a jóság, a meleg emberei érzés nemcsak a humanista kötelező póza volt, hanem átélt és megélt emberei valóság. A kötet a pályakezdő Modern dalok, a közismert Kató versek, a kacagtató portrékkal teli Fűzfasíp és az 1947-ben megjelent meghatóan szép Elfelejtett versek mellett tartalmazza a csak lapokban megjelent verses krónikáinak ma is közérthető részleteit, az utolsó tíz esztendő kiadatlan verseit, valamint műfordításainak legjavát.

Ismeretlen szerző - Adytól ​Adyról
Ebben ​a kötetben gazdag válogatás található Ady verseiből, prózai írásaiból. Gyermekkorát, ifjúságát, diákéveit színes, rövid részletek mutatják be; kortársak, barátok emlékeznek rá. Tanárok, tudósok elemzik, értékelik alkotásait, és költők, írók vallanak Ady hatásáról. Egyénisége képzőművészeket, költészete zeneszerzőket ihletett meg, és eljutott híre a határainkon túlra is. Erről is olvashatunk ebben a kötetben. Könyvünk irodalomórán, szakkörben egyaránt jól felhasználható... Minden érdeklődő megtalálhatja ebben a gazdagon illusztrált antológiában azt, amit Ady magyarságáról, izgalmas életéről, sokszínű költészetéről tudni szeretne. Arról a költőről, aki mindnyájunk számára olyan meggyőzően írta: Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.

Babits Mihály - Jónás ​könyve és más költemények
Matúra ​- amit tudni kell: - teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel - pályakép a versek tükrében - összefoglalók és táblázatok a feldolgozáshoz - 60 fekete-fehér illusztráció - bibliográfia

Szabó Lőrinc - Homlokodtól ​fölfelé
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartozik - írta róla költői életútját összegező, nagy tanulmányában 1955-ben Illyés Gyula -, akiknek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének - Szent Ágoston és Rousseau írásának - címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már tornygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc végletesen személyes ésvégletesen őszinte beszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké." - Ez a válogatás a költő legszebb, legnépszerűbb verseit tartalmazza, lírai életregénye legjelentősebb verseit a Szabó Lőrinc-kiadások történetében először, a keletkezés időrendjében sorakoztatva egymás után. Ez a magyarázata annak, hogy a Tücsökzene "Utójáték"-ciklusának versei, melyek az 1957-es kiadás számára készültek, mint a költő bizonyíthatóan utoljára írt versei, a gyűjtemény végén foglalnak helyet.

Karinthy Frigyes - Nem ​mondhatom el senkinek
Aki ​szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

Babits Mihály - Jónás ​könyve
A ​"Jónás könyve" Babits utolsó nagy üzenete. Egy számadó lélek nagysága szól benne, magas erkölcse, őrző és intő szava. Ellentmondásos élet volt az övé, ellentmondásos költői örökség maradt utána, de emberi nagyságának felmutatására éppen e műve ad igazi alkalmat. A fasizmus előretörésekor, a második világháború küszöbén költői önvallomásában mondta ki a polgári értelmiség legjobbjainak tiltakozását, önmarcangoló felelősségtudatát. Szállóigévé vált sora: "Vétkesek közt cinkos, aki néma", az írástudók felelősségének mementójává vált.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2005
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Báthori Csaba - Üvegfilm
A ​költészet olvasóiban, magukban a költőkben is, úgy tetszik, ismét erősödik a klasszikus gondolati líra igénye. Báthori Csaba költészete is ennek jegyében szólal meg: üteme lassan araszoló, hangütése reflexív, metaforikus beszéde roppant képeket görget, s minden verse kimond valamit fontos tapasztalatainkból. A művekben egy kétkedő, kereső, valamiképpen folyton késleltetett, humoros figura összesíti lírai benyomásait.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Utazás a koponyám körül
"(...) ​Három regényt, három útirajzot tart kezében az olvasó. Karinthy Frigyes remek idegenvezető: valóságos és képzelt birodalmak titkaiba avat be, s ha együtt utazunk vele, és mint ő, a kalandok után - tarsolyunkba gyűjtött tapasztalatokkal bölcsebben - hazatérünk, otthoni gondjainkban is könnyebben fogunk tájékozódni, képesek leszünk okosabban dönteni, bátrabban s boldogabban fogunk élni. (...)" (Szigethy Gábor) A(z) Utazás Faremidóba / Capillaria / Utazás a koponyám körül (Könyv) szerzője Karinthy Frigyes.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2011
A ​Szép Versek immáron negyvenhét éve megjelenő kortárs magyar költészeti antológia, melyben idén is sok-sok költő még több verse olvasható.

Illyés Gyula - Menet ​a ködben
Ez ​a kötet, _Az éden elvesztése_ című lírai oratórium mellett, amelyet a költő a somogyjádi művelődési otthon igazgatóján a felkérésére írt, Illyés Gyula költészetének az életműsorozatában eddig meg nem jelent verseit tartalmazza. _Abbahagyott versek_ címmel azt az anyagot, amely eredetileg a Válasz 1949-es évfolyamában, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó _Mikrokozmosz Füzetek_ sorozatában látott napvilágot; továbbá _A Semmi közelít_ című, 1983-ban megjelent kötetet, amely a költő hátrahagyott verseit gyűjtötte egybe; végül a _Határhoz közeledve ciklusban azokat a verseket, amelyek 1946 és 1983 között lapokban, folyóiratokban szinten kivétel nélkül megjelentek, de a költő életében kiadott kötetekben nem szerepelnek. Illyés Gyula költő életművének a kiadása ezzel a kötettel válik teljessé.