Sárkányfog

Gottfried Barna - Nagy Szabolcs - A ​Székely Hadosztály története
Elfeledett ​arcok és történetek tárulnak elénk e könyv lapjain. Krónikásai egy olyan kornak, amelynek változásai máig ható traumát okoztak a nemzet életében. A szereplők és az események mégis olyan egyetemes értékeket hordoznak, amelyek átívelnek téren és időn: az élni akarás, a küzdeni tudás és a lehetetlen legyőzésébe vetett hit kincsét. Példát adtak hazaszeretetből és elszántságból, erkölcsi táptalajt nyújtottak mindazoknak, akik nem nyugodtak bele a megváltoztathatatlanba. A szakszerűen feldolgozott levéltári és könyvészeti anyag, a kutató történész szívét is megdobogtató tekintélyes jegyzetapparátus mellett ezekre a kiveszőfélben lévő értékekre hívom fel az Olvasó figyelmét elsősorban, s ezek okán ajánlom a két szakember tárgyilagos művét. A könyv immár éppúgy megkerülhetetlen azok számára, akik 1918/19 vérzivataros hónapjait alaposabban is meg akarják ismerni, mint azoknak, akik a magyar katonai helytállás egy kevéssé ismert fejezetéről szeretnének bővebbet megtudni.

Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor - Báthory ​Erzsébet
Báthory ​Erzsébet története a 18. század eleje óta fonódott össze a vérszomjas, kegyetlen, vérben fürdő, már-már vámpírszerű vonásokat viselő nő alakjával. A róla keringő mendemondákban nem nehéz felismerni a 18. század ponyvairodalmának motívumait: a kiszolgáltatott cselédlányt és az örök fiatalság után vágyakozó, gonosz úrnőt. Alakja háromszáz év alatt szimbólummá emelkedett: Drakula párja, a női Faust, aki az örök fiatalság reményében a sátánnal szövetkezik. Egyszerre megvetett tömeggyilkos, és csodált idol, sztár. Vajon kideríthető-e az igazság Báthory Erzsébet alakja körül? Sokan igyekeztek megfejteni az elmúlt évszázadok során ennek az asszonynak a rejtélyét. Megpróbáltak bekukkantani egyszerre rettegett és csodált életébe. Vajon mit rejt az ismert portré? Gonosztevő volt, vagy elmebeteg? Vagy csak a kor volt kegyetlen, amelyben élt? Vagy éppenséggel ő az áldozat? A korszak kiváló szakértői, Lengyel Tünde és Várkonyi Gábor az eddigi kutatások eredményeit felhasználva, azokat új szempontokkal kiegészítve igyekeztek megrajzolni a kora újkori arisztokrata nő minél tökéletesebb portréját: hogyan nevelkedett, milyen szokásoknak és elvárásoknak kellett megfelelnie, mennyire lehetett önálló, hogyan irányította életét. A könyv első része a társadalmi hátteret mutatja be, míg a második rész a korabeli tanúvallomások elemzését nyújtja azok számára is izgalmas stílusban, akik nem sokat tudnak a 1617. századi Magyar Királyság történelmének erről a nehéz, de sok tekintetben igen szép korszakáról. A témában való elmélyedést gazdag képanyag, jegyzetek, családfák és irodalomjegyzék segítik.

Várkonyi Nándor - Pergő ​évek
A ​mű csaknem harminc év múltán most először jelenik meg a szerző hátrahagyott kéziratához híven, a korábbi változatnál mintegy 120 oldallal nagyobb terjedelemben. Nemcsak őszinte és pontos tükre a XX. század első hetven évének, hanem írójának elemzőképessége és hiteles személyisége révén pontos látlelettel is szolgál a magyar történelem és szellemi élet e tragikus időszakáról.

Kende Péter - Erdélyből ​jöttek
...Lelkiismeret furdalásom ​van: szökevénynek érzem magam, dezertőrnek. De azt mondom: létezik erkölcsös dezertálás, sőt, kötelező dezertálás is. Aki úgy érzi, a saját világában már nem élhet becsületesen és hasznosan, annak talán megbocsátható a lépés: a tehetetlenségből a talán mégis feladathoz menekülés... ...Hirtelen meghúzták a kötelet, a testem kifeszült. Elém lépett a tiszt: - No, hajlik-e a magyar derék? - És verni kezdett. Módszeresen, alaposan... ...Beárultak, milyen könyvek vannak a lakásomon - el is kobozták a Gesta Hungarorumot, Németh László, Illyés Gyula köteteit... ...Mi, akikre ráomlott a gyűlölet, akik már nem tudtuk elviselni a reménytelenséget - mi kevésbé tudunk gyűlölni. Hiába éltünk meg bármit is, már tudjuk: gyűlöletre nem szabad gyűlölettel válaszolni...

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Ismeretlen szerző - Kincses ​Kolozsvár I–II.
"Szép ​város, de nem a legszebb. Nemes város, de talán nem a legnemesebb. Ősi város, de semmiképp sem a legősibb. A részek nem tökéletesek, s az egész együtt mégis tökéletes s olyan sírnivalóan szép, mint az az asszony, akit legjobban szerettem ezen a világon" -- írja Cs. Szabó László Kolozsvárról. Amikor a szerkesztő, válogató Bálint István János végigtanulmányozta e város múltját, emlékeit, és összeállította ezt az antológiát, arra törekedett, hogy a régészeti emlékek, a várfalak, a tornyok, a hajdanvolt utcák és városrészek, a középkori és az újabb kori Kolozsvár mindennapi életének - a _részletek_ - bemutatásával az egész tökéletességet és szépségét villantsa föl az olvasó előtt. Teljességre persze nem törekedhetett, de sokféle tájékozódott. Régi kövekben, elszállt legendákban és Házsongárd bedőlt sírkövei között is azt kereste, ami maradandó és érték, szép és fontos a mai olvasnak, a múlt iránt érdeklődőnek. A város története ritka szép fejezete a magyar történelemnek; nemcsak Mátyás került ki onnét, hanem a Kolozsvári fivérek is, és, hogy egyebet ne mondjunk, a magyar film művészete is e régi város falai közül indult világhódító útjára. A könyvtárak, iskolák, az egyetem vagy a színház népet nevelő és naggyá tevő szerepéről már nem is szólva. Kolozsvár szellemi központ volt évszázadokig, és hatása kisugallt a környező világokra, nem ismert vagy csak ritkán ismert vallási türelmetlenséget, nemzetiségi vagy faji ellentétet. De nem e ritka kivételek voltak a jellemzőek történelmére, hanem az összetartó és gondolatot nevelő, emberi érzelmeket fejlesztő otthon melege.

Domina István - Mattenheim Gréta - Erdély ​története
Mikor ​hagyták el a rómaiak Daciát? Hol verték le a pogányokat Kinizsi Pál acélba bújt ördögei? Miért hívták kurucfejedelemnek Thököly Imrét? Ki adományozott földet a harcokban jeleskedő hajdúknak? Hogyan tanította meg a fiát lovagolni Wesselényi Miklós? Miért kapta Erdély a Tündérország elnevezést? Honnan származtatják magukat a furfangos székelyek? Miért nevezetes Erdély történetében a hetes szám? Ki tartotta magát a "Kárpátok Géniuszának"? Melyik erdélyi tudósról neveztek el krátert a Holdon? Kíváncsi vagy a válaszokra? Akkor utazzunk együtt Erdély történetének izgalmas korszakaiban! 100 állomáson 100 kalandban lehet részed! S miközben bepillantást nyersz Erdély történelmének érdekfeszítő eseményeibe, a magyarok, a székelyek, a szászok és a románok életébe, a kvízkérdésekkel tesztelheted tudásodat.

Papp Klára - Erdélyi ​fejedelmek
"Nagy ​dolog, hogy római király minket igen rettent a török császárnak való engedelemtől, nem veszi ö felsége eszében, hogy Isten minékünk is szemet, fület és értelmet adott; látjuk nyilván az önnön leveléből, hogy mindenek felett a megmaradás dolgában csak a hatalmas császártól való békességet kívánja és várja; mert ezen levélben irta azt, hogy a békesség dolgában szorgalmasan törekednék mind császárnál s mind királyné asszonynál, kikhez szüntelen oratorit küldözé. Nem értjük soha az okát, miért miveli római király azt, hogy minket annak hitelétől tilt meg, amit önnön maga régen meghitt: hogy ez országnak csak úgy lehet megmaradása, ha az hatalmas török császár békességet tészen vélle. íme nékünk Istennek kegyelmességéből adja azt a hatalmas császár, még sem akarja király ő felsége, hogy azt elvegyük, ő felsége pedig kívánja, de nem adják. Mi sem a római király őfelsége leveléből, sem a Dobó Istvánéból, sem a püspök úr cselekedetéből nem értjük, sem nem vehetünk egyebet, hanem csak azt, hogy még is a nyomorult magyar nemzetet kétfelé szakasszák, és ekképpen való egyenetlenségből elvesszünk: mint az elmúlt esztendőben is a mohácsi vész után, a kétfelé szakadás után - kinek római király vala oka - nagy sok magyar vér ontaték ki egymás között. Annakokáért mind a feljül megmondott okokból ez mái napon a mi urunk gyermekét, a János király fiát vettük magunk fejedelemül és királyul egyenlő akaratból, kinek az ö méltósága szerént minden hívséggel mint urunknak leszünk, vagyunk is." A szászsebesi országgyűlés végzése 1556. március 8-án (részlet) Erdélyi Országgyűlési Emlékek I. 569-570

Padányi Viktor - Dentu-Magyaria
A ​magyar történettudományi szakirodalom ide s tova már 200 éves és kétszáz esztendő után ez a könyv az első, amely népünk honfoglalás előtti történetét összefüggően tárgyalja. Ennek okát, részletesen és kímélet nélkül kielemezve, meg fogja találni az olvasó e mű lapjain. Ez a könyv, bármilyen hosszadalmas előkészülettel s szinte legyőzhetetlen nehézségek árán készült is, hiányos és sok sok kívánnivalót hagy hátra. A szakember előtt szolgáljon azonban mentségül két nehéz körülmény. az egyik az, hogy a szakmunka és a művelt közönséget is érdeklő szintézis két merőben különböző és összeegyeztethetetlen műfaj, s mivel az emigrációban u. n. szakmunkát kiadni lehetetlen, egy népszerűsítő összefoglalás pedig szakalátámasztás nélkül nem érdemel hitelt, ezt a munkát kétféle szempont szerint kellett megírni s a kétféle szempont széttépte a feladatot. A másik az, hogy ezt a könyvet a szerző nem egy egyetem magyar történelmi intézetének kellőképpen felszerelt tanári szobájában s szakképzett fiatal kutatók segédletével írta, hanem egy merőben más természetű kenyérkereseti munkája mellett a pihenésből elrabolt idejében, elmondhatatlanul nehéz, teljesen magánosan végzett és igen szűkreszabott lehetőségű kutatómunka alapján.

László Gyula - Rácz István - A ​nagyszentmiklósi kincs
A ​nagyszentmiklósi (Sinnicolau Mare) kincset 1799-ben találták meg az akkori Dél-Magyarországon: egy hajdnai mocsárral körülvett szigeten rejtették el egykori tulajdonosai. A korai középkor legnagyobb aranykincs-lelete huszonhárom aranyedényből áll, súlya csaknem tíz kilogramm. Több mint száz régészeti, művészettörténeti, nyelvészeti és írástörténeti munka foglalkozott már a kinccsel. A múlt században még azt hitték, hogy Attila kincsét találták meg Nagyszentmiklódon, hiszen azon a tájon került elő, ahol Priszkosz rhétor követségben járt Attilánál. A Kunsthistorisches Museum (Bécs) kiállításán már óbolgár kincsként szerepel. A kincs eredetének kérdését azonban a szerző az elődökhöz képest árnyaltabban közelítette meg, s ennek eredményeként - többek között - sikerült megállapítania, hogy a kincs két asztali készletre bomllik. Az egyik (amelyen a rovásírások vannak) a fejedelemé, a másik (szép ember- és állatábrázolásokkal) a fejedelemasszonyé lehetett. A fejedelem készletének ornamentikája, rovásírásának néhány sajátossága a magyar királyság első pénzeivel tart rokonságot, így a X-XI. század fordulójára keltezhetjük. A fejedelemasszony asztali készlete archaikusabb, a késő avar-magyar-bolgár körhöz köthető. Az ötvöseljárásokat is kitűnően ismerő régész-szerzőn kívül az embertan, az állattan és a növénytan szakemberei is megvizsgálták a tárgyakat. Vizsgálataik a szerző megállapításait erősítik meg: Az az ember-állat-növény-ábrázolás együttes, amely az edényeket díszíti, Európa és Ázsia határán alakulhatott csak ki. S azok a népek, amelyekhez a kincs két azstali készletének művészete köthető, a régészeti leletek tanúsága szerint is erről a területről kerültek a Kárpát-medencébe.

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​Erdély történetéről
A ​kiadvány a közelmúltban megjelent, háromkötetes Erdély történetéről Debrecenben. 1987. október 9-10-én rendezett szakmai vita anyagát tartalmazza. Többségében a különböző szaktudományok - történelem, irodalom, néprajz, régészet és egyháztörténet - közismert, alkotó tudósai nyilatkoztak a monográfiáról, a vita során azonban más kutatók és középiskolai tanárok is szót kértek. A résztvevőket kettős célkitűzés vezette: mérlegre kívánták állítani az elért eredményeket, s ugyanakkor a további kutatási feladatok körvonalazására is vállalkoztak. A véleménycsere középpontjába Erdély került, mégpedig teljes időbeli ívelésben és tematikai sokrétűségben. Ezzel együtt azonban számtalan olyan tartalmi, módszertani és szemléleti kérdés is felvetődött, amelyik a magyar nemzeti történelem egészére vonatkozott, sőt nemzetközi kitekintésre is módot adott. A magyarok honfoglalásáról, a románság "őslakos" jellegéről és a XII. század végén kezdődő. Erdélybe való betelepedéséről ugyanúgy szó esett, mint ahogyan az erdélyi fejedelemség értékeléséről, vagy a két világháborút lezáró, sorsfordító békekötésekről és azok következményeiről. A konferencián hangsúlyosabban kerültek elő Erdély 1918 utáni történetének a kérdései, mivel a monográfia erre nézve csak a fontosabb tájékozódási pontokat jelölhette ki. Az elhangzott állásfoglalások általában kritikus hangvételűek voltak, szakmailag azonban valamennyit a felelősségérzet és a megalapozottság jellemezte. A konferencia részt vevői - szakemberek és hallgatók - nagy érdeklődéssel és egyetértéssel fogadták a felvetett gondolatokat. Olyan írások közzétételére kerül tehát most sor, amelyek a közvélemény szűrőjén egyszer már túljutottak, s az eddigi tapasztalatok szerint széles olvasói igényre tarthatnak számot.

Kós Károly - Varjunemzetség
Kós ​Károly krónikának nevezi ezt a legkedvesebb, legjellemzőbb könyvét. „Nem regény, nem is történelem – írja. – Nem kitalálás, de nem is valóság. Csak néhány szál virág...” S feleségének ajánlja „ezeket a régifajta, sovány, köves földben termett, erdők alján, hegyek között, az örökké élő múlt porából született virágait Kalotaszegnek.” „Kalotaszegi krónika” – ezzel a címmel jelentek meg Kós Károly szépirodalmi munkái kilencvenedik születésnapja alkalmából, 1973-ban, s ez a cím leginkább a Varju nemzetségre illik. Nemcsak a szerző szóhasználatában, hanem úgy is, ahogy a megjelenése óta eltelt félszázad leforgása alatt az irodalomtörténetbe és a köztudatba átment.

Ismeretlen szerző - Erdély ​híres asszonyai I.
Az ​erdélyi fejedelmek csak elvétve nősültek uralkodóként, legtöbbjüknek már volt felesége, amikor a trónra került. Ezért e nők többsége gyakorlatias, jó gazdaasszony, egyszerű nő volt, persze akadtak köztük nagyravágyók és olyanok is, akik a politikába is beleszóltak. Voltak, akik férjükkel együtt mindössze pár hónapig ,,uralkodtak", de a komolyabb erdélyi fejedelmek, a Báthoriak, Bocskai, stb. asszonyai már nagy szerepet vállaltak. Megemlítjük a kor hírhedett botrányhősét, a politikával is kacérkodó Széchy Mária történetét.

Falvai Róbert - Erdély ​híres asszonyai II.
Az ​,,erdélyi aranykor" politikus feleségeinek élete nemegyszer bővelkedett kalandokban, de családi tragédiákban is. Sok szót ejtünk Bethlen Gábor talányos házasságáról Brandenburgi Katalinnal, és annak aztán hosszan húzódó politikai következményeivel, vagy egy másik fejedelem impotenciájával, és egyéb kalandokról. Zrínyi Ilona, mint nagyasszony és bár csak rövid ideig, de fejedelemasszony is elénk kerül. A következő hét erdélyi fejedelem feleségei között is akadtak híres nők, így természetesen nem hagyjuk ki II. Rákóczi Ferenc német feleségét, és annak kalandjai sem maradnak titokban.

Kosztin Árpád - Dákoromán ​legenda
A ​szerző az erdélyi Bonchidán (Kolozs m.) született. Kolozsváron tett gimnáziumi érettségi vizsgát. Ugyanott kezdte meg állam- és jogtudományi tanulmányait, amelyet a szegedi Magyar Tudományegyetemen fejezett be. Államtudományi és jogtudományi diplomával a zsebében folytatja stúdiumait, történelmet hallgat. Ekkor ismerkedik meg Roska Márton erdélyi születésű történészprofesszorral. A professzor és fiatal hallgatója között szoros tudományos és a közös szülőföld tudatától megalapozott emberi kapcsolat alakult ki. Ennek a kapcsolatnak a középpontjában mindenkor a szülőföld elvesztéséhez is kapcsolódó dákoromán folytonosság kérdésköre állott, s ez járult hozzá ahhoz, hogy Kosztin Árpád elkötelezett művelője lett Erdély történelmének.

Szabó András - "Téged ​Isten dicsérünk" - Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme
Ki ​volt Bocskai István? Hogyan lett a lázadó bihari uraságból Erdély első fejedelme, s általa az Erdélyi Fejedelemség a magyar államiság és a magyar protestantizmus védőbástyája? Ennek bemutatására vállalkozott a szerző, akinek, saját bevallása szerint, s ahogyan a kötet rövidsége is mutatja, nem az volt a szándéka, hogy a korábban Benda Kálmán és Nagy László által megírt nagy monográfiákat felülmúlja. E gazdag és szép fotóanyaggal kiegészített kötetben inkább arra vállalkozott, hogy a nagy fejedelem életútját népszerűsítő, ismeretterjesztő formában összefoglalva, egy olyan ember példáját állítsa az olvasók elé, aki politikai, művelődés- és egyháztörténeti szempontból egyaránt meghatározó személyisége volt történelmünknek. A könyvnek kiemelten aktualitást ad, hogy ebben az esztendőben ünnepeljük Bocskai István halálának 400. évfordulóját.

Bánffy Miklós - Erdélyi ​történet I–III.
Gróf ​Bánffy Miklós _Erdélyi történet_ című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a diplomáciai indíttatás, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a nagy vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles és érvényes panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Bánffy ragyogó tehetségének, nyelvi gazdagságának minden ismérve megcsillan a monumentális regény lapjain. A mostani díszkiadásban egyetlenegy kötet öleli fel a trilógiát.

Raffay Ernő - Erdély ​1918-1919-ben
“Majdnem ​40 év után úgy látom, hogy az Erdély 1918–1919-ben című könyvem az utolsó hazai kommunista évtizedben úttörő kötet volt, témaválasztása miatt a hazai történetírásban, valamint az idegen megszállás alatt élni kényszerülő magyarok sorsával kapcsolatos tudományos kutatásban is. S még egy utolsó, nem kevésbé fontos szempont: sajnos, e könyvem most is időszerű, ugyanis Erdély még mindig román megszállás alatt van, s a mindenkori román kormányok legalább akkora intenzitással nyomják el, soviniszta intézkedésekkel keserítik meg a még ott élő magyarok életét, mint a szintén soviniszta kommunizmus alatt. Amikor e könyvet írtam, azt hittem, hogy nemsokára fölbomlik a hazugsággal és nemzetközi megtévesztéssel, s végül (1918–1919-ben, majd 1944–1945-ben) árulással és fegyverrel összeollózott Nagy-Románia. Ez előbb-utóbb bekövetkezik, azonban addig még nagy küzdelmek várnak a Juhász Gyula által „világ árvájának” nevezett magyarságra. Most könyvem harmadik kiadását tartja a kezében az Olvasó. Úgy tűnik számomra – „tűntén az ifjú láznak” –, hogy nemcsak a könyveknek, hanem a történészeknek is megvan a maguk sorsa: 29 éves kezdőként kezdtem írni e könyvet, s most, éppen betöltve a 70. évet, kerül a könyvesboltokba tanulmányaim legújabb kiadása.” Raffay Ernő RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, /Baranya megye/ 1948-) történész, politikus. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977-1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, valamint Erdély és a trianoni békediktátum.

Ablonczy Balázs - A ​visszatért Erdély 1940-1944
Ablonczy ​Balázs, a nagysikerű Trianon-legendák szerzőjének legújabb könyve, a magyar történelem egy hihetetlenül izgalmas újabb fejezetéről!" A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a terület visszacsatolások időszakának bemutatásában. A román történetírást eközben folyamatosan foglalkoztatta az észak-erdélyi magyar fennhatóság kérdése. A román historiográfiában ugyanakkor kevés figyelmet kaptak a korszak társadalmi mozgásai, a menekültkérdés, a csaknem egymillió erdélyi román életkörülményei, a propaganda kérdései, a nagyhatalmak szándékai vagy a magyar-román viszony valós természete. A magyar történetírásban az elmúlt tíz évben indultak el olyan kutatások, amelyek ennek a négy évnek a történetét igyekeznek feltárni, új megközelítéseket alkalmazva, feldolgozva romániai és magyar levéltárak dokumentumait és más forrásait. Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva magyarázatot leljünk arra: miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átformálni magyar nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.

Badiny Jós Ferenc - Az ​ister-gami oroszlánok titkai
Az ​esztergomi királyi vár szenélyének feltárása során érdekes leletre bukkantak a tudósok. A szentély falán levő vakolat - amin egyébként szentek képei voltak festve - 1000 év után lehullott. Alatta pedig mezopotámiából ismert sumír szimbólumokkal (négy ék, rozetta)díszített oroszlánok bukkantak elő. Valyon hogyan kerülhettek a Kárpát medence közepére ilyen ősi falfestmények és mit is ábrázolnak pontosan az ÉN-KI trónja alatt is ábrázolt oroszlánok?