A ​21. század stratégiai menedzsmentje

Tersánszky Józsi Jenő - Misi ​Mókus kalandjai
Misi ​Mókus az erdő egyik hatalmas fájának tágas, kényelmes odvában született négy kistestvérével együtt. Ő volt közöttük a legvirgoncabb, a legnagyobb. Azonkívül volt még egy különös ismertetőjele: a farkincája fekete volt. Van ugyan mókusfajta, amelyiknek fekete színű a bundája, ám Misi családja a vörös mókusokhoz tartozott. Azoknak pedig legfeljebb a ragyogó, élelmes szemük fekete, minden tagjukat szép, rozsdavörös szőrzet fedi.

Szabó Magda - Pilátus
Tudtam, hogy el kell mennem tőled, mielőtt rám ragad iszonyatos fegyelmed, amellyel magadat óvod meg a munkád nyugalmát, és mielőtt annyira hozzád forrok, hogy megtanulok a szemeddel látni, és megértem én is, hogy Dorozs víz és gyógyszálló, beton és üveg, valutáris lehetőség, és nem egy régi forrás igazolása és nem valami iszonyú vágy, hogy jóvátevődjék, amit jóvá kell tennie az időnek: Én nem tudtam veled élni. Szabó Magda <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">J</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Kolozsvári Grandpierre Emil - Villanások ​és összefüggések
_Az ​elfoglalt ember könyve_ Kolozsvári Grandpierre Emil új művében érdekes vállalkozásba fogott: olyan kötetet kívánt összeállítani, amelyet az olvasó bármikor, bárhol felüthet, tetszés szerint belelapozhat és abbahagyhat, idejétől és érdeklődésétől függően. A novellák, anekdoták, aforizmák, viccek és "vegyes berzenkedések" laza együttese mindig újat, meglepőt és érdekeset kínál - akár folyamatosan, akár szemelgetve olvassuk -, sziporkázóan szellemes, humoros, ironikus történetek váltakoznak benne magvas gondolatokkal - a szerelemről, az erotikáról, férfi és nő kapcsolatáról éppúgy, mint gazdasági, társadalmi és művészeti életünk visszásságairól, aktuális politikai kérdéseinkről, múltunk, magatartásformáink visszásságairól. A rövid, tömör fogalmazás, a filmszerűen gyors vágásmód, a korszerű szerkesztés formálja az író egyéni tapasztalatait modern életünk színes magazinjává, a "villanások és összefüggések" gazdag tárházává, az életbölcsességek könyvévé, melyből - sűrű kacagások között - olyan tanácsokat meríthetünk, hogy hogyan éljünk, hogyan szeressünk és szeretkezzünk, hogyan viseljük el történelmünk és mindennapjaink sorscsapásait úgy, hogy közben személyiségünket töretlenül meg tudjuk őrizni.

Garai Gábor - Bizalom
_A ​költő vallomása:_ "Csaknem harminc esztendő alatt írt verseimből ad válogatást ez a kötet.Úgy kezdtem én verset írni, ahogy minden ember, nemcsak a költő, szavakat keres a szépségre, az elragadtatásra, a döbbenetre, megpróbálja kimondani a kimondhatatlant. Ezért tartom eredendően közös emberi dolognak a költészetet: köztársaságában a költők csak abban különböznek a velük egyenjogú és egyigényű többiektől, hogy nekik néha sikerül - mások számára is érvényesen - megzendíteni a hangtalant, formát adni a testtelennek, megállítani az elviharzó pillanatot. Eddig még sohasem volt esztétikai értelemben vett költői programom, konok elszánásom, hogy így és nem másképp akarok írni. Emberi programom volt és van. Keresni a szót, mely közösséget teremt, áthidalja a lélek magányát; keresni a szót, az igazat, mely összeköt saját népemmel és a világ minden népével; köszönteni a tavaszt, az élet születését, a napkeltét, a szerelmet, tiltakozni a nyomorúság, a megaláztatás, a gyanakvás, a közöny és a halál ellen. Főképpen és megátalkodottan a közöny és a halál ellen, mert százszorosan drága lett az életünk s körülöttünk minden, ami él, mióta vérünkké vált a bizonyosság, hogy ez a földi lét az egyetlen üdvösségünk. A költészet eszközeit mindig jól szolgáló, hűséges és engedelmes szerszámokként tiszteltem. Ha kellett (értsd, ha az élmény, a perc, a sugallat úgy kívánta), szigorúan zárt, kötött formákban fejezem ki magam, ha kellett, szabad versben, pontosabban magam alkotta szerkezetekben. Megszoktam ezt a szabadságot, hogy nyersanyagomat a mindenkori benső követelmény és az ígérkező harmónia parancsa szerint alakítom - most már aligha mondok le róla. Olyankor érzem, hogy nem volt hiábavaló verseket írnom, amikor egy-egy olvasóm szóban vagy írásban megvallja, hogy élete nehéz, válságos szakaszán segítették át a verseim, vagy belőlük sejtette meg, hogy amit én túléltem, neki is túlélhető. Nem azért örülök ennek, mert házi használatra szánt vigasz-varázsigéket igyekszem termelni, csupán azért, mert a visszhang igazolja, hogy létrejött az áramösszeköttetés, a költészet lényege: ami nem fért meg bennem - nélkülözhetetlen élet-forrás lett a másik póluson. Ebben az értelemben, s nem valami előre kicsikart halhatatlansággal kacérkodva írtam 1966-ban a _Kis csodák_-ban, hogy >>Élek még, itt vagyok<< és >>El ne hagyjatok, én is veletek maradok örökre<<."

Szepes Mária - A ​Vörös Oroszlán
Titokzatos ​figura bukkan fel Szepes Mária több évszázadot felölelő regényének első lapjain. Különös küldetés vezérli: át kell nyújtania egy kéziratot, amely elbeszéli a vörös oroszlánnak, azaz a bölcsek kövének történetét. A bölcsek köve, a nagy elixír, a magisterium - az alkimisták hite szerint - nemcsak aranycsinálásra jó, hanem általános gyógyszer és az élet meghosszabbításának csodaszere is, amely a transzmutációt, tehát az átváltozást az emberre vonatkoztatta, s a lélek megnemesítését, arannyá változtatását tekintette céljának. Ebben az értelemben a bölcsek köve a királyi tudás volt, amely hét fokozaton keresztül a tökéletesedéshez, az emberfeletti állapothoz vezetett: a megtisztult személy beavatottá, adeptussá emelkedett. Szepes Mária regényének főszereplője 1535-ben születik, és élete az átváltozások során át a XVIII. század végén ér véget. Ez az életrajzi láncolat úgy alkot egészet, hogy az újjászülető emlékezik előző életére. A történelem és a fantasztikum lenyűgözően összeötvözött víziója tárul a korábbiakban is nagy sikert arató, ezúttal második magyar kiadásban megjelenő regény olvasója elé.

Bálint Ágnes - Mi ​újság a Futrinka utcában?
A ​bájos meseregényt bizonyára sokan ismerik a tévé gyerekműsoraiból. Ezúttal könyv alakban ismerkedhetünk meg a Futrinka utcával - ahol mindig történik valami izgalmas - és lakóival: Cicamicával, Böbe babával, Morzsa kutyával, Sün Sámuellel és a többi kedves szomszéddal. Bródy Vera és Lévai Sándor eredeti bábfigurái nyomán Kende Márta készített az elragadó humorú történethez illő rajzokat.

Szőke Ágnes - Belvárosi ​séta - Mitológia
Sétára, ​ráérős, gyalogos körsétára invitáljuk a kedves Olvasót... Arra biztatjuk, hogy ez egyszer nézzen fel Pest Belvárosának épületeire, nézze meg a homlokzatok, kapuk, ablakpárkányok domborműveit, a lépcsőházak, a közterek, kutak szobrait, és ennek a kis "útikalauznak" a segítségével lássa meg azt a sok szépséget, amit a XIX-XX. század művészei és mesterei a görög-római mitológiából merítve formáztak meg.

Molnár Ferenc - A ​Pál utcai fiúk
A ​több mint száz éve íródott A Pál utcai fiúk a magyar irodalom élő klasszikusává érett. Molnár Ferenc humora, kifinomult karakterábrázolása és a regény témái - hűség, barátság, összetartás - kortalanná, a mai iskolások számára is élvezhetővé és mélyen átélhetővé teszik a történetet. Nem véletlen, hogy A Pál utcai fiúk az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar regény külföldön, több országban is kötelező vagy ajánlott olvasmány. 2016-ban a Grecsó Krisztián által átdolgozott szöveg alapján Dés László és Geszti Péter írt musicalt. A darab hatalmas siker lett, számos színházban állították színpadra. Azóta a kedvelt kötelező olvasmány népszerűsége új szintre emelkedett, a zene, a találó szövegek még közelebb hozták a fiatalokhoz a regény mondanivalóját, az összetartozás érzését, amelyre napjainkban óriási szükség van. Új kiadásunkban friss, szívet melengető illusztrációk segítségével élvezhetik Molnár Ferenc remekművét a fiatalabb és az idősebb olvasók egyaránt.

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula összes költeményei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Gondolatok ​a nyelvről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemere István - A ​kivégzések története
Különös ​könyv, de nem csupán az erős idegzetűeknek íródott. A kultúrtörténeti érdekességek mellett az olvasó rengeteget megtudhat belőle az utóbbi háromezer év halálbüntetési formáiról, a jogról, a törvényekről, a szokásokról. Még vidám anekdoták is akadnak a lapokon.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Bartis Attila - A ​kéklő pára
(...) ​Bartis Attila karizmatikus író. Ezen kívül - ha a történelemből nem nyomtalanul fog kiesni a kommunizmus negyven éve - megírta a magyar irodalom egyik halhatatlan novelláját: Károly avagy az irodalom története. Ha nyomtalanul esik ki, akkor sok minden más is ki fog esni. Akkor nemigen lesznek majd válaszok az ilyen kérdésekre: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg "ehhez a nyomorúságos román időhöz"? Mi volt az, hogy Marosvásárhely? Mi volt az, hogy vendégbarátság? Miféle morál tette természetessé, hogy egy család öt és fél évre befogadjon egy vadidegent? És így tovább. Az egy más világ lesz. Akkor a Károly... csak egy lesz azok közül a novellák közül, amik egy könnycseppel jobbak a tökéletesnél. (...) Az irodalmat rendszerint elrontja, ha az irodalomról szól. A Károly avagy az irodalom története a ritka kivételek egyike. Az alcím nem kevesebbet ígér, mint hogy ebből a novellából - mintegy mellékesen - megtudhatjuk az irodalom értelmét. És megtudjuk. A legutolsó mondatnál nem lehetne tisztábban, fehér-feketébben kimondani, minek is ír az író: "Mit segíthetek? - kérdeztem, de Károlynak elfogytak a kettesei, a nővér sem akart több pénzt adni egy bolondnak, és már csak annyit hallottam, hogy: kérlek, írjál..." Igen, ezért ír az író: mert tartozik ennyivel egy bolondnak. Kemény István

Kassák Lajos - Az ​új művészet él
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Váci Mihály - Akác ​a forgószélben
Az ​1965-ben Kossuth-díjjal kitüntetett költő ezt a kötetét főleg fiatal olvasói számára válogatta, abban a reményben, hogy minden küzdelem és szenvedés "gyönyörű értelmű sorsként virágozna ki, ha ezek a versek a fiatalok között sokáig ható életre kelnének". A csaknem negyedszázada fiatalok körében, fiatalokért dolgozó költő a "messze vivő" szerelemre, "az olykor ránk törő magány" elviselésére akarja megtanítani őket, s arra a fölismerésre, hogy egy nép, egy haza eljegyzett fiai...

Tersánszky Józsi Jenő - Grillusz ​úr sárgarigói
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888–1969) a sajátos epikai ág, az állattörténet egyik legkiválóbb mestere a 20. századi magyar irodalomban. E tárgyú írásai – legendái, meséi – java egyenrangú legjobb regényeivel. Jelen gyűjtemény az író novellisztikájából válogat. Mesei vonások itt is felbukkannak, természetesen Tersánszky humánuma és humora sosem huny ki, de az állatokról vagy állatokkal formált történetek érdesek, csípősek is. S kell-e mondani: mindig emberről, természetről s az emberi természetről hoznak hírt.

Gerold László - Gion ​Nándor
A ​kötet, mely a kortárs magyar irodalmat bemutató Tegnap és Ma című rangos sorozat 28. darabja, monografikus formában dolgozza fel és fényképekkel dokumentálja a vajdasági irodalom klasszikusának, Gion Nándornak a pályáját és írói életművét a pályakezdésétől az ifjúsági művein át egészen a díjnyertes, ill. a szakma elismerését kiváltó műveiig.

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese / Aranyecset
A ​nap szerelmese A nap szerelmese Munkácsy Mihály regényes életrajzának első kötete, mely a nagy magyar festő fiatalságának éveit, pályakezdésének viszontagságait mutatja be az asztalosinasságtól a művész düsseldorfi tartózkodásáig. A regény valóság és fantázia elemeinek ötvözete, mégis hitelesen kelti életre a festő emberi és művészi egyéniségét, valamint a kor hangulatát, a XIX. század végi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Kivételes bepillantást nyújt a fiatal művész szerelmi életének és betegségeinek történetébe, s abba a lelki-szellemi folyamatba, amelynek során végül megtalálja a kulcsot a művészet legmélyebb, legbensőbb rétegeihez, saját művészetének megéréséhez és kiteljesedéséhez. Dallos Sándor könyve egyszerre ismeretterjesztő mű, és színes, olvasmányos regény, amely generációkon keresztül megőrizte frissességét és vonzerejét. Aranyecset Az Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festő életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. Végigkövethetjük egy-egy kép születését, a modellek felkutatásától kezdve a színek kikeverésén és a vázlatok készítésén át a „csoda” létrejöttéig. Az olvasó úgy érzi, hogy ott áll a műteremben, és a szeme láttára születik meg a mű. A két regényből egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festő műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.

Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

Fekete István - Vuk
"A ​rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe… Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul.” Hogyan lesz Vukból, a csetló-botló árva rókakölyökből az erdő legügyesebb vadásza? Vajon képes túljárni a Simabőrű eszén, aki elvette tőle a családját? Öreg nevelőapja, Karak óva inti Vukot a Simabőrűtől, ám a fiatal rókát hajtja a kíváncsiság és a bosszúvágy. Útnak ered a a falub, ahol megdöbbentő felfedezést tesz... Fekete István klasszikus, külföldön is nagy sikert aratott állatregénye a felnőtté válás izgalmas, megható és bölcs története. A könyvet most felújított formában adja közre a Móra Könyvkiadó.