Vadászatok ​erdőn-mezőn

Fekete István - Erdei ​utakon
Fekete ​István összes vadászati témájú elbeszéléseinek két kötetre tervezett gyűjteményéből az elsőt nyújtjuk most át az olvasónak. A második kötetet, Vadászatok erdőn-mezőn címmel, a jövő évben szeretnénk megjelentetni. A két kötet természetszerűen szorosan egybetartozik. Ebben az elsőben főként azok az írások kaptak helyet, amelyek az író ifjúkori emlékeit idézik fel, a szelíd iróniával átszőtt Matula-történetek, a nagyotmondó, kétbalkezes Pacolai eseteit megjelenítő elbeszélések, Fekete István erdélyi vadászatainak bemutatása, a bravúros szalonkázások, a nagy nyúlvadászatok s az oly sok érdekességgel szolgáló „uhuzások” hosszabb-rövidebb leírásai. A most nyomdai megmunkálásra váró második kötet tartalmazza majd, többek között, azokat az elbeszéléseket, amelyek témáját a hazai „nagyvadak”, a szarvas, az őz, a vaddisznó vadászata szolgáltatta, továbbá az író egyik legjobban megfigyelt, legkedvesebb vadjáról, a rókáról szóló történetek. Fekete István vadászati témájú elbeszélései, novellái, tárcái az író különböző köteteiben elszórtan már megjelentek, de most első ízben kerül sor arra, hogy a teljesség igényével valamennyit egybegyűjtve mutassuk be az olvasónak. Véber Károly

Széchenyi Zsigmond - A ​szarvas selejtezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Korompay Bertalan - Csapdafélék ​a vadászat összehasonlító néprajzához
A ​szerző több évtizede foglalkozik a felállítható vadfogó szerszámok: a csapdák és hurkok kutatásával. Könyvében összehasonlító módszerrel, a finnugor néprajz problémáit is figyelembe véve vizsgálja a vadászat ez ősi hagyományait, melyek a világon szinte mindenütt elterjedtek. Fő figyelmét a csapdák legérzékenyebb részére, az elsütő szerkezetre, vagyis a kioldásra fordítja. Munkájával alapjait vetette meg egy még kidolgozandó új néprajzi kutatási ágnak: a csapdákkal foglalkozó tudománynak. A csapdák egymás közötti kapcsolatának történeti vizsgálatával, anyagelemzésével, következtetéseivel e kötet minden bizonnyal nélkülözhetetlenné fog válni a további hazai és nemzetközi kutatások számára.

Dr. Nagy Emil - A ​fácán és vadászata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maderspach Viktor - Páreng-Retyezát
A ​Masszi Kiadó a rendíthetetlen hazafinak, frontharcosnak, a Kárpátok nagy vadászának, Maderspach Viktor életművének újabb darabjával, a „Páreng-Retyezát - Vadászataim a Déli-Kárpátokban" című munkájával örvendezteti meg mindazon olvasóit, akiket érdekelnek ennek a rendkívüli embernek az írásai. Ez a könyve a vadászati irodalom egyik gyöngyszeme, amely nem csak a magyar vadászok és természetbarátok számára, hanem mindenkinek maradandó élményt nyújt. Nem véletlen, hogy ezen kötetéhez az 1936-ban megjelenő első kiadáshoz jó barátja, Kittenberger Kálmán írt ajánló sorokat és előszót.

Széchenyi Zsigmond - Elefántország
Előszó Első ​vadásznaplóm, a »Csui!» megjelenése óta kétízben jártam Afrikában. 1932-33 telén öt hónapot, 1933-34 telén pedig ötödfél hónapot töltöttem Kenya Tanganyika és Uganda vadonságaiban. Ezen útjaimon is vezettem a »Csui!»-hoz hasonló részletes naplót, azonban nem bocsátom a nyilvánosság elé azért, mert sok benne a már elmondottak ismétlése, ezt pedig rossznéven venné az olvasó...

Klátyik József - Nemzeti ​kincsünk a vad...
A ​vadászatra jogosultak hazai szervezetei és a mező és erdőgazdasági ingatlanok használói, az elmúlt években egyre többször fogalmazták elégedetlenségüket, elkeseredettségüket a vadászattal elérhető jövedelmek zuhanásszerű csökkenése, illetve a mező és erdőgazdasági vadkárok hihetetlen növekedése miatt. Könyvünkkel szeretnénk segítséget nyújtani mindkét oldalnak a gazdálkodási eredmények növeléséhez, ezért úgy döntöttünk, hogy a hazai szakirodalom legfrissebb publikációit, és a szakmai alapfogalmakat egy összefoglaló műben tárjuk a tisztelt Olvasó elé. Könyvünket tisztelettel ajánljuk a vadgazdáknak, mező és erdőgazdálkodóknak, a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak, az igazságügyi és az FVM szakértői listájában szereplő szakértőknek és mindazoknak, akik a témával bármilyen szinten kapcsolatba kerülnek. (A szerző)

Fekete István - Erdély
A ​dunántúli Fekete Istvánt családi szálak kötötték Erdélyhez: édesapja egyik testvére a szilágysági Zsibón lett patikus. Szenvedélyesen vadászott, és e kedvtelésében ragaszkodó társra talált előbb ajkai gazdatiszt, majd fővárosi hivatalnok unokaöccsében. Fekete István 1925 és 1944 között legalább tíz alkalommal utazott Erdélybe. Mindenekelőtt vadászni járt Szamosudvarhely mellé, nagybátyja szarkaréti bérelt birtokára, szinte úgy, mintha a sajátja lenne. A budapesti középosztály ünnepelt alakjaként a negyvenes évek elején már-már főúri vadásznak érezhette magát Erdélyben, aki (ha szerencséje van) medvét, farkast és akár még hiúzt is lőhet, de kapitális agancsú szarvasokat és őzeket majdnem biztosan. Vagyis a rokonlátogatás, a pihenés és a nyugodt alkotás elsősorban ürügyek voltak, amelyekkel e néha hetekig tartó kirándulásokat otthon megindokolta. Utazásai során a vadregényes Erdély rajongójává vált. Szabadságát eltölteni, vagyis pihenni indult oda, ám nemcsak a vadásznaplóiban, de a szemléletmódjában is kitörölhetetlen nyomokat hagytak e látogatások. A korábban sohasem politizáló fiatalembert ugyanis mélyen megérintette mindaz, amit Erdélyben tapasztalt. Szabadságfelfogása fokozatosan átalakult, ahogyan egyre inkább a kisebbségi sorsban élők felé fordult a figyelme. Reményeik beteljesedését látta a határmódosításokban, különösen Észak-Erdély visszacsatolásában, ami a rokonsága révén egészen közelről érintette. Kisprózáinak újabb kötetét ezúttal is az első megjelenések alapján rendeztük sajtó alá. A tartalmat érintő néhány változtatás a szerzői javításokkal fennmaradt csekély számú lapkivágat alapján történt. Az írásokban erdélyi vadászatok, ünnep- és hétköznapok emlékei elevenednek meg, köztük olyanok is, amelyek több mint hat évtized múltán most látnak újra napvilágot.

Széchenyi Zsigmond - Hengergő ​homok
Széchenyi ​Zsigmond Hengergő homok című könyve a sivatag kietlen homokdűnéi közé vezeti az olvasót. Útitársai mindketten nevezetes emberek. Horthy Jenő szintén kiváló Afrikavadász, a kormányzó öccse, a hajdani Budapest lovaséletének meghatározó egyénisége. Almásy László pedig már a könyv megírása idején, 1935-ben is ismert sivatagkutató, az arabok "Abu Ramlája", a sivatag atyja, akinek kalandos élete Az angol beteg című Oszkárdíjas film forgatókönyvéhez is alapul szolgált. Ezerötszáz kilométer járatlan sivatagi út áll a felfedezők előtt, melynek során a világon először szelik át autóval a Libiai-sivatagot. Útközben Széchenyi Zsigmondnak sikerül elejtenie máig világrekordnak számító addaxát!

Maderspach Viktor - Havasi ​vadászataim
Maderspach ​Viktor a magyar vadászat történetének "rendíthetetlen fenegyereke", nemcsak medvevadászatok hőse, hanem apróbb vadak szenvedélyes vadásza, aki számtalan hőstettével bizonyította magyarságát és hazájához való hűségét is. Az I. világháborúban a fronton harcolt, az erdélyi román betörés idején gerillacsapatot vezetett a Retyezátban. Az államfordulat után Romániában maradt, de - mivel részt vett egy magyar tiszti összeesküvésben - 1921-ben menekülnie kellett. Magyarországon mérnökként dolgozott, illetve írásaiból élt. 1940-ben részt vett az erdélyi bevonulásban. A sors különös és kegyetlen szeszélye folytán akkor lett egy ostoba baleset áldozata - teherautója felborult, és az itt szerzett sérülésbe halt bele -, amikor felcsillant számára a remény, hogy újra birtokába veheti kényszerűségből elhagyott vadászterületeit.

Széchenyi Zsigmond - Ahogy ​elkezdődött...
Afrikai, ​indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond e könyvben hazai vadászemlékeit írta meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyós puskáig, az első vérebtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez; egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor "igazi" nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek más köteteiben írt meg. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. "A téma méretei megtorpantanak - írja bevezetőjében -, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megilletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csatlakozzék tollamban."

Faragó Sándor - Vadászati ​állattan
Ez ​a mű a hazánkban vadászható fajokat, valamint az azokkal összetéveszthető, védett fajokat ismerteti. Azokat az Európában vadászható fajokat is bemutatja, amelyek nálunk védettséget élveznek. A közel hatvan madár-, illetve emlős faj leírása azonos: felismerési jegyei, méretei, élőhelye, szaporodása, táplálkozása, állományviszonyai, gazdasági jelentősége. Elterjedési és vonulási térképek, nyomképek, koponyarajzok, színes képek teszik még szemléletesebbé ezt a vadászati alapművet.

Fekete István - Köd
Fekete ​István poetikus regényeinek kedvelői fokozott örömmel forgathatják a Ködöt. Ez a novellagyűjtemény halász-vadásztörténetek füzérén csillogtatja az író természetlátásának, lírai kedélyének sokszínű villódzását, emberábrázoló erejének nemes értékeit. Gyűjteményét az évszakok változása fogja keretbe: tél, tavasz, nyár, ősz adja egymásnak a kilincset a kötetben, s ebben a négyes beosztásban sorra megelevenednek az író természetjáró múltjának, vadászcserkészéseinek és horgászkalandjainak színes emlékei. Fekete István legjobb vadászíróink úttörése nyomán halad, s az ő eredményeiket teljesíti ki jelképeket látó lírai szemléletével, érzelemgazdag ábrázolásával, erőteljes, tiszta stílusával. Mindenki, aki bele tud feledkezni a tájak szépségeibe, aki szívesen lesi meg erdő-mező titkait, akiben vadászszív dobog, örömmel fogja felfedezni a saját élményeit a Köd gazdag élményvilágában.

Heltay István - A ​róka ökológiája és vadászata
"Mondanivalómat ​két lényeges rész köré csoportosítva új szemléletet szeretnék kialakítani az olvasóban. Az első és talán a lényegesebb rész a róka rokonságával, testfelépítésével, szaporodásával foglalkozik, és különös figyelmet szentel a rókapopulációk ökológiájának, valamint az azt befolyásoló tényezőknek. A második rész, amely a vadászoknak bizonyosan sokkal ismerősebb, a róka vadászatát és annak különböző módozatait tárgyalja. Bárki jogosan kérdezheti, hogy milyen új szemlélet kialakítását remélem én ettől a könyvtől. Nem többet és nem kevesebbet szeretnék elérni vele, mint azt, hogy a rókát mindenki úgy tekintse, mint az életközösség egy tagját, amely környezetének alakításában olyan szerepet "vállalt", mint amilyet az számára lehetővé tett. Tehát a róka - ökológiai értelemben - se nem káros, se nem hasznos, hanem egy olyan vad, amely táplálkozása során a vadgazdálkodás számára többé vagy kevésbé fontos állatfajokat, az apróvadat is fogyasztja. Emiatt el kell fogadni a vadgazdák és a vadászok azon törekvését, hogy ezt a "konkurenciát" minél kisebbre csökkentsék." Ezekkel a mondatokkal ajánlja olvasóinak szíves figyelmébe új könyvét a szerző, akinek Kovács Györggyel közösen írt előző munkája, A mezei nyúl című, emlékezetes sikert aratott.

B. K. S. Iyengar - Jóga
Klasszikus ​útmutató a jóga gyakorlásához a világ első számú jógamesterétől, több mint 1900 színes fotóval és könnyen követhető gyakorlatokkal. Hatékonyan gyógyító jógaprogram, több mint 80 betegségenyhítésére - az asztmától a stressz okozta fejfájásig Könnyű követni, lépésről lépésre haladva, világos és részletes utasításokkal látja el az olvasót.

Széchenyi Zsigmond - Ahogy ​elkezdődött... / Ünnepnapok
Széchenyi ​Zsigmond "vadász önéletrajz" -ának (ő maga nevezte így ezt a művét) két kötetét most együtt, egybekötve kapja kézhez az olvasó. Hogyan, miképp lesz vadász a vadász? - erre a kérdésre felel az első kötet. A gyermekkor első próbálkozásait írja itt Széchenyi, az első találkozásokat a puskával, vaddal- A mestereket és példaképeket. Egy életre szóló szenvedély kialakulásának történetét olvashatjuk tehát, a kezdetek kezdetétől. A második kötet a férfikor hazai és európai vadászatairól számol be és összegzi mindazt, amit egy tapasztalt vadász útravalóul adhat az újabb vadásznemzedéknek.

Gerhard Seilmeier - Vadászati ​lexikon
Az ​aktuális jogszabályokat és német-magyar vadászati kisszótárat is tartalmazó Vadászati lexikont mind a gyakorló szakemberek, mind a vadászattal most ismerkedők haszonnal forgathatják.

Fekete István - Öreg ​utakon
Fekete ​István első elbeszélései a magyar vadászok neves folyóiratában, a _Nimród_ban láttak napvilágot. Ennek főszerkesztője, Kittenberger Kálmán fedezte fel, és éppen úgy írásra biztatta az ajkai munkájával elégedetlen gazdatisztet, mint a másik két vadászbarát, az író Csathó Kálmán és a kritikus Láng Rezső. Ők hárman meghatározó szerepet játszottak Fekete István első elbeszéléskötetének összeállításában és megjelentetésében. Az _Öreg utakon_ írásai 1934 és 1938 között készültek. Elbeszélésmódjukat alapvetően az első személyű történetmondás jellemzi, és az anekdotikus hagyománynak megfelelően, többnyire a _visszaemlékezés_ áll a középpontban. A múlt panoptikumából különös alakok: ismerős vadőrök, barátok és rokonok elevenednek meg. Központi témájuk a vadászat, mégis csak elvétve szólnak kapitális vadak elejtéséről. Elbeszélőjük hazai környezetben is küzdhetne vaddisznóval, farkassal, esetleg medvével, de Fekete István nem a romantikus élethalálharcot kívánta ábrázolni. Mindenekelőtt azért, mert _vadászíróként_ nem érdekelte a kitalált történetek valóságosnak tetsző előadása. Vadászni ugyanis nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt. Természetesen nem vetette meg az érmes trófeát, de nem esett kétségbe, ha fegyvere használatlan maradt. Ezért aztán e vadészelbeszélésekben a puska jobbára csupán ürügy arra, hogy szerzőjük a természetbe invitálja olvasóit. Alapállása a _szemlélődés_, mely nyitott minden megnyilvánulásra. Ennek a gyermeki - nem naiv, hanem érdek nélküli - _rácsodálkozásnak_ a képessége, majd pedig az élmény roppant kifejező tolmácsolása tesz a huszadik századi magyar irodalom jelentős írójává Fekete Istvánt. Az író 1941-ben megjelent elbeszélésgyűjteménye ma már csaknem beszerezhetetlen. E fokozott érdeklődést kívánjuk kielégíteni életműsorozatunk újabb darabjával, melyet az első kiadás alapján rendeztünk sajtó alá.

Fekete István - Matula ​és egyebek
A ​kötet huszonkét olyan Fekete István-írás gyűjteménye, amelyekben a Paczolay, Herlicska és Matula nevű közismert hős szerepel. Az alakjukhoz köthető elbeszélések zöme eredendően tárcaként látott napvilágot, így a kötött terjedelem alapvetően meghatározta az ábrázolás- és elbeszélésmódot. A hangulat és a rajz mind nagyobb jelentőséget kap, és szinte magától értetődő a visszatérő figurák szerepeltetése. Az elbeszélések összeolvashatósága hatásosan szemlélteti Fekete István figurateremtését, s azt is bemutatja, hogy miként formálódott ez a sajátos írói szövegvilág egészen a Tüskevárig és a Téli berekig.

Fekete István - Derengő ​hajnal
Az ​író regényében a természettel szoros közösségben élő madár s egy rabságba került mátyasmadár sorsát írja meg, a tőle megszokott líraisággal, a természet rejtett titkainak felfedésével. A háttérben egy dunántúli falu élete rejlik, amelyet megzavar, hogy szerelmi és családi drámáit világgá kiáltja az emberi beszédet eltanult madár. A sokáig hozzáférhetetlen regény 1945 óta most jelenik meg először, az író életművének tervezett teljes kiadása első köteteként.