Lassúság

Milan Kundera - Elárult ​testamentumok
A ​világhírű, hajdanán cseh, ma már francia író műve valóságos stílusbravúr. Kundera irodalmi esszét ír - regényformában. Az egyes tanulmányokat, a virtuális regény kilenc fejezetét a bennük újra és újra felbukkanó, egymás útját keresztező hősök kötik össze. Sztravinszkij és Kafka, különös barátaik társaságában, Ansermet és Brod, Hemingway és életrajzírója, Janáček és cseh honfitársai, Rabelais és szellemi örökösei. A letűnt századok és a modern kor nagy regényírói és muzsikusai. Ám a kötet legfőbb, valódi hőse maga a regény művészete: a gargantuai szellem, a humor, amelyből született, rejtélyes rokonsága a zenével, három idősíkon zajló története, a harmadik s eddig utolsó kor (a modern regény) esztétikája, egzisztencialista bölcsessége. E "bölcsesség" fényében veszi szemügyre, elemzi Kundera korunk és kultúránk nagy helyzeteit és konfliktusait a század művészete, Céline és Majakovszkij művészete ellen indított morális pereket, a múló, eltűnő-eltűnt időt, amely bizonytalanná teszi az "én", a ma és a tegnap énjének önazonosságát, az emlékezést, mint a felejtés egy formáját, a szemérmet, mint az egyénre épülő korszak alapfogalmát, a napjainkban szokássá és szabállyá váló indiszkréciót, amely az individualizmus alkonyát vetíti előre, a halál akarásának misztikus erejét, a ránk hagyott és megtagadott szellemi testamentumokat, Európa, a művészet és a művészek elárult testamentumait.

Paulo Coelho - Az ​alkimista
Paulo ​Coelho 1988-ban megjelent regénye, Az alkimista minden idők legnagyobb könyvsikere az író hazájában, Brazíliában, ahol eddig közel kétszáz kiadásban látott napvilágot. A spanyol pásztorfiú története - jelképes zarándokútja - arra ösztönöz bennünket világnézetünktől függetlenül, hogy merjünk hinni álmainknak, vegyük kezünkbe sorsunk irányítását, találjuk meg elrejtett kincsünket, ami csak a miénk, s közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Ez a legendás mű úgy lett világsiker néhány év alatt negyven nyelven, sok-sok millió példányban, hogy irodalmi értékét is mindenütt elismerték.

Milan Kundera - Azonosság
"...ki ​álmodott? Ki álmodta ezt a történetet? Ki képzelte el? Melyikük? Mind a ketten? Egyik a másikának? És melyik pillanatban változott át valóságos életük álnok fantáziává? Mikor a vonat lement a La Manche csatorna alá? Vagy korábban? Aznap reggel, mikor Chantal bejelentette Jean-Marcnak, hogy Londonba utazik? Vagy még korábban? Mikor a grafológus irodájában belebotlott a normandiai városka kávéházának pincérébe? Vagy még annál is korábban? Mikor Jean-Marc az első levelet küldte neki? De küldte-e igazából ezeket a leveleket? Vagy csak képzeletben írta meg? Pontosan melyik az a pillanat, mikor a realitás irrealitásba, a valóság álmodozásba fordul? Hol a határ? Hol a határ?" A XXI. század küszöbén a párizsi illetőségű, konszolidált pár életének intim momentumait sem hagyják érintetlenül a nagy sorskérdések, életükbe beszüremkedik az apokaliptikus előérzet, a szorongás, a kiábrándultság. Vajon mi riasztóbb, hogy az ember javíthatatlan, vagy hogy ki tud bújni a bőréből, a továbbélés zálogaképpen? A Magyarországon igen közkedvelt szerzőnek ez a "kamaradarab"-ja a Lassúság után a második mű abból a regényciklusból, amelyet Kundera franciául írt.

Margaret Atwood - Fellélegzés
Margaret ​Atwood műve egy fiatal, huszon-egynéhány éves lány "fejlődésregényét" rajzolja meg. A lány visszamegy gyermekkora színterére, szülei házába, mely a kanadai őstermészet peremén, egy szigeten található, és eltűnt apja keresésére indul. E szimbolikus és nagyon is valóságos apakeresés során szembesül múltjával és jelenével, kitör az üres városi létből, "amerikanizálódott", gépiessé vált kapcsolataiból, és egy különös, már-már az abnormitás határát súroló élmény hatására megszabadul első házassága, abortusza nyomasztó emlékétől, hogy ily módon megtisztulva térjen újból az emberek közé. A kanadai írónő filozofikus példázata szerint a normalitáshoz való görcsös ragaszkodás betegség, és meg kell merítkezni az őrületben ahhoz, hogy épelméjűek maradhassunk.

Muriel Barbery - A ​sündisznó eleganciája
Az ​ötvennégy éves Renée egy párizsi magánpalota házmestere. Kövér, tyúkszem van a lábán, hitvány ételeket eszik és szappanoperákat néz. Csakhogy Renée-nek van egy titka: hihetetlenül művelt. Szereti a filozófiát, a zenét, és a japán művészetet. Álarca mögül mélyen lenézi a luxuslakások gazdag lakóinak üres életét. A 12 éves Paloma, az ötödik emeletről, látszólagos engedelmességgel igyekszik belesimulni a tizenévesek popkultúrájába, de ő is kimagasló intelligenciát takargat. És mivel lesújtó véleménnyel van a világról, azt tervezi, hogy tizenharmadik születésnapján felgyújtja lakásukat, majd véget vet életének. Ők ketten a regény főszereplői és egyúttal narrátorai. Meg a házba költöző dúsgazdag japán férfi, aki puszta létével, no meg azzal, hogy átlát a szitán, izgalmas mozgásba hozza az eseményeket...

Milan Kundera - Halhatatlanság
Milan ​Kunderának ez a regénye egyetlen mozdulatból születik, egy nő hanyag gesztusából az úszástanára felé - ez teremti meg az új mű főhősét a történetben tevékeny szerepet játszó, s történetesen Kundera nevet viselő író agyában. Miként Flaubert Emmája vagy Tolsztoj Annája, Kundera Agnese is olyan varázzsal bír, amely meghatározhatatlan vágyódást ébreszt. Ő az ihlető forrása a műnek, a képzelet gesztusának, amelyben megtestesül és kifejeződik Kundera eszménye a regényről (és a regény céljáról): a létezés nagy témáinak vizsgálata. A Halhatatlanság hét fejezete négy mai szereplő - Agnes; a férje, Paul; a húga, Laura és a szomorú hedonista, Rubens - kapcsolatait ábrázolja, s ezzel párhuzamosan meleg iróniával festi le az öregkorba hajló Goethe és a fiatal Bettina von Arnim különös viszonyát. Ezeken az alakokon keresztül Kundera a modern életről és a nyugati társadalomról mond erőteljes, mélyreható véleményt, ám a regény igazi témája - miként Kunderánál mindannyiszor - máshol van: egzisztenciális és metafizikai szinten. A szentimentalizmus kultusza, szerepe életünkben és a Nyugat történelmében, a konfliktus a személyiség és önnön képe között - ezek a mű fő pillérei: egy felejthetetlen jelenetben Hemingwayt látjuk a túlvilágon, amint Goethével vitatja meg a halhatatlanság okozta mély bánatot, az ember tehetelenségét a róla kialakult képpel szemben, amely fölött nincs hatalma.

Milan Kundera - A ​jelentéktelenség ünnepe
Szép ​nyári délelőtt Párizsban. Alain jár-kel, és a nők köldökét bámulja. Ilyen most a divat: csípőnadrág, haspóló. Tetszik ez Alainnek, de zavarja is. Mi lesz ebből? Hová vezet az, ha egy kultúrában már nem a női comb vagy mell, hanem a nők köldöke kerül a vágy centrumába? Így kezdődik az immár három évtizede Franciaországban élő világhírű író, Milan Kundera vadonatúj regénye. Ez a nagyon is komolyan veendő komédia mintegy összefoglalja és megkoronázza a kunderai életművet. Alainék életének megtévesztő jelentéktelensége, a mindennapjaikat átható pitiáner hazugságok és ócska tréfák, mélységesen személyes, mégis egyetemes problémáik igencsak kunderásan szürreális, játékosan élvezetes sztálinizmus-szatírával párosulva jelenítődnek meg. És nincs mit csodálni, ha egyszer csak Sztálin hahotája visszhangzik már a Luxembourg-kertben.

Fernando Pessoa (Bernardo Soares) - A ​kétségek könyve
A ​világhírű portugál költő filozofikus vallomás-regényének hőse és írója is a szerző egyik alteregója: Bernardo Soarez. Magányos megfigyelésekben, elmélkedésekben, rácsodálkozásokban kiapadhatatlan alkotás.

Robert Merle - Állati ​elmék
Robert ​Merle /sz. 1908/ Goncourt-díjas francia regény- és drámaíró, a legmulatságosabb, a legszellemesebb és legelgondolkodtatóbb művét alkotta meg az Állati elmékkel. Regénye nem csak tudományos-fantasztikus tanmese, szatirikus pamflet, hanem egy mélyen humanista író aggódó töprengése az emberiség jövőjéről.

Robert M. Pirsig - A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
15 ​éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek "bibliája", vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához. Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről - egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, "klasszikus" és "romantikus" gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról - a Minőségről. Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Jonathan Safran Foer - Rém ​hangosan és irtó közel
Mit ​tegyen az ember, ha Manhattanben él, kilencéves, és feltaláló, ékszertervező, ékszerkészítő, amatőr entomológus, frankomán, vega, origamista, pacifista, dobos, amatőr csillagász, számítógép-tanácsadó, amatőr régész, továbbá ritka pénzérmék, természetes halált halt pillangók, miniatűr kaktuszok, Beatles-kegytárgyak, féldrágakövek és egyebek gyűjtője? Mit tegyen az ember, ha kilencéves, és 2001. szeptember 11-e óta nem látta az apját? Ha nincs más fogódzója, csak a régi holmik, és az üzenetrögzítő magnószalagja apja utolsó telefonhívásaival, amit el kell rejtenie az anyja elől? Mit tegyen, ha talál egy titokzatos borítékot az apja szekrényében, amelyben csak egy kulcs lapul, és a papíron egyetlen szó: Black? Viszonylag egyszerű: fel kell keresni az összes Black nevű embert New Yorkban, és megtudakolni, hogy milyen zárat nyit a kulcs. Ami 216 lakáscím. Vagy megkeresni a zárat, bár minden 2777-ik másodpercben egy újabb zár születik New Yorkban. Kissé bonyolítja a dolgot, hogy hősünk betegesen retteg a tömegközlekedéstől, ezért mindenhova gyalog megy. És persze számos más megválaszolandó kérdés akad. Vajon szerelmes lesz-e még egyszer a mama? Ki a titokzatos bérlő, aki beköltözött a nagyihoz? Mit rejt a magnószalag, amin a papa utolsó üzenetei vannak? Erre ad választ Jonathan Safran Foer, a világsikert aratott Minden vilángol írójának új, több nemzedéken átívelő családtörténete, amelyből megtudhatjuk, hogy néha még az se segít, ha az ember feltalál "egy spéci vízelvezetőt, amelyik végigmegy minden New York-i párna alatt, és a víztározóba vezet. Amikor az emberek álomba sírják magukat, a sok könny mind ugyanoda folyik, és reggel az időjárás-jelentésben bemondhatják, hogy a Könnyek Vízgyűjtőjében csökkent vagy nőtt a vízszint, és akkor mindenki tudná, hogy New Yorkban az emberek milyen szomorúak." Megrendítő történet, egy elképesztő intelligenciájú és képzelőerejű kisfiú odisszeiája, aki a World Trade Center összeomlásakor eltűnt papáját keresi.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Fejős Éva - Karácsony ​New Yorkban
"Egy ​tinédzserkori fellángolás, egy viharos éjszaka - ennek köszönheti az életét az immár majdnem tizennyolc éves Martin. A fiú apja nem más, mint az ismert amerikai énekes, aki összehívja egy nagyszabású születésnapi partira egykori és mostani szeretteit. Martin anyja, Lina azóta lezárta lelkében a régi kalandot, ám egy sokkoló felfedezés hatására - és persze a fia miatt - mégis elfogadja a meghívást. Egy tizennyolc éves srác, Martin, aki él-hal a zenéért, bár még senki sem tudja, igazán tehetséges-e, egy harminchat éves trendkutató, Lina, akinek egy csapásra összeomlik és újra felépül az egész világa, egy hetvenéves, önző rockzenész, aki szeretni tanul... és az ő szeleburdi, zenei vénával megáldott, hangos családja... Karácsonyozni, ünnepelni gyűlnek össze New Yorkban, és a találkozás mindannyiuk életét megváltoztatja." (Fejős Éva)

Frei Tamás - A ​bankár
Jamaicán ​a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont „kimenekítő” és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt. Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék. André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg. A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút? Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A „konspirációs akcióthriller” meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az „itt és most”-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette. Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…

Esterházy Péter - Egy ​nő
_"Esterházy ​regényével a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú."_ ________________________________________________ _Nádas Péter_ A cím, kérem tisztelettel, nem zsákbamacska. A mű tényleg egy nőről szól. Vagy sok nőről. Vagy egy férfiról. (Ahogy azt egy férfi elképzeli.) Szóval rólunk van írva. A testről. A test árulkodásairól. Kapcsolataink kusza egyszerűségéről. Az érzékiség hatalmáról, midőn e hatalom csúcsán érezhetjük magunkat. S midőn - a lábainál. (Lába válogatja.) A nagysikerű _Egy kékharisnya följegyzéseiből_ kiderült, Esterházy szereti néven nevezni a dolgokat. Hát itt sem történik egyéb, mint a dolgok folyamatos néven nevezése. Mindössze a megközelítés tárgya változott... (nővé).

Milan Kundera - Az ​élet máshol van
Az ​élet máshol van című könyvében, ebben a mozgalmas, hol barokkosan zsúfolt, hol szürrealisztikusan látomásos s mégis realisztikus, széles ívű társadalmi és emberi tablót felrajzoló nagyregényében, ebben a sajátságos töltetű és hangulatú negatív Bildungsromanban a kelet -közép-európai társadalmak genezisét és fejlődését elemzi. A főhős a belső és külső hazugságok, hamisságok, valótlan értékek és megcsúfolt ideálok szövevényében vergődő Jaromil, az önjelölt költő, akinek már a világra jöttét sem kívánta senki, és akinek tartalmatlan, hazug élete és szükségszerű halála egy boldogtalan generáció életútját példázza. Annak a nemzedéknek az életútját, amely a kisszerűség, a csúfság, az ostobaság győzelemrevitelével, az értékek sárba tiprásával, való világ feje tetejére állításával írta be magát szégyenszemre az emberiség történelmébe. A regényt a szerző még Csehszolvákiában vetette papírra, de csak emigrálása után jelent meg - először franciául.

Milan Kundera - Búcsúkeringő
A ​neves cseh író regényében öt fejezetbe sűríti egy meg nem nevezett - de nyilvánvalóan cseh - fürdővároskában összeverődött néhány ember életútjának metszéspontjait. Az öt fejezet - öt nap. Ezalatt szerelmek lángolnak fel és lobbannak ki, tragédiába torkollik a végzetet kihívó játszadozás a sorssal. Az action gratuite-re, a századelő francia regényhullámának indíték nélküli gyilkosságára emlékeztet az a mód, ahogy Jakub - a regény egyik főhőse - mérget csempész egy ismeretlen nő gyógyszeres fiolájába, majd "működni" hagyja a sorsot. Egyébként a regény nyolctagú, véletlenül összekerült társaságának mindegyike meghatározott típust képvisel. A kissé elnagyoltan, néhány vonással megrajzolt szereplők között van gazdag amerikai; helybéli szoknyabolond és nagy orrú nőgyógyász; az esztelen, oktalan és leküzdhetetlen féltékenységet megtestesítő szépasszony és fiatalember; a csinos, de üresfejű és nagyravágyó ápolónő; a kevésbé csinos, de nevelőapját mégis elcsábítani képes fiatal lány, és végül a nőktől üldözött, országszerte ünnepelt zenész. A regény mozgalmas és gyorsuló cselekménysora mögött politikai tartalmú szimbólumok bukkannak fel: husángokkal felszerelt, karszalagos aggastyánok hada üldözi a kóbor kutyákat, Jakub, pedig, aki irtózattal nézi barbár működésüket, megment egy kutyát: hajdani politikai fogoly létére szolidáris az üldözött lényekkel. Egyébként búcsúzik barátaitól, ismerőseitől, a várostól, sőt magától az országtól is, amelyet - miként a szerző is, nem sokkal regénye megírása után - örökre elhagyni készül, nehéz szívvel, hiszen "egyetlen hazájából megy el és nincs másik". Kundera műveinek sorában e regény az olvasmányosabb munkák közé sorolható, de keserű tapasztalatokat hordoz.

Douglas Coupland - X ​generáció
Andy, ​Dag és Claire Palm Springsben élnek, a sivatag szélén, miután mindhárman otthagyták állásukat: elegük lett a fogyasztói társadalomból, az értelmetlen munkából, a juppikból, a marketingből, az erőszakos reklámokból, az idióta főnökökből, a nagy cégek és a politika gőgjéből, a szépség- és fiatalságkultuszból, s most többnyire azzal töltik napjaikat, hogy történeteket mesélnek egymásnak: A Texlahoma nevű mitikus aszteroidáról, ahol mindig 1974-et írnak.... Buckról, az űrhajósról, aki kényszerleszállást hajtott végre Texlahomán, és űrmérgezést kapott.... Az Edward nevű fíatalemberről, aki hosszú évekre bezárkózott a könyvtárába, és nem tudja, mi történik a világban.... Mr. Takamicsiról, akinek a legértékesebb holmija egy szégyentelen fotó Marilyn Monroe-ról.... Egy hópehelyról, a kolibriszemű fiúról, a gombafelhőről, a Linda nevű gazdag lányról, aki hét éven át diétázik és meditál, és még sok minden másról.... Mert Andy, Dag és Claire azért jöttek a sivatagba, hogy történeteket meséljenek. és valamirevaló mesévé változtassák az életüket....

Milan Kundera - Nemtudás
Feltűnő, ​hogy a harmadik évezred küszöbén nem a jövő, hanem a múlt van napirenden, és hogy a múlt, amelyet már megéltünk, a maga módján éppoly kiismerhetetlen, mint a jövő. A kerek évszám, a kerek évforduló a számvetés ideje. Milan Kundera legfrissebb regényében a számvetés nemcsak visszanézés a távoli és a közvetlen múltba, hanem szó szerint matematika. Számsorok: Odüsszeusz, a legnagyobb nosztalgiázó átbolyongott húsz éve, a huszadik századi cseh történelem három húszasa, húsz év franciaországi, húsz év dániai emigráció, a német zene százéves hegemóniája, amelyet Schönberg tizenkét hangú esztétikájától remélt, a francia forradalom és a kommunizmus bukása között eltelt pontosan kétszáz év, Jan Skácel cseh költő háromszáz év szomorúsága... De a logika itt sem tudomány, hanem dermesztően szenvedélyes kísérlet az idő tagolására, az érzelmek léptékének bemérésére az Emigráns (a Nagy Áruló vagy a Nagy Szenvedő, ahogy tetszik) alakján keresztül.