Régi ​idők vendéglátása a Duna-Tisza közén Képekben ​és kortörténeti dokumentumokban

Draveczky Balázs - Balázs mester - Újabb ​történetek terített asztalokról és környékükről
Előszó "Kérem, ​őrizzék meg azt a lelkesedést, próbálják megmenteni magukban azt az örömet, amellyel ezt a mai megnyitót előkészítették. Se rutin, se a netáni kudarcok ne koptassák meg önökben az ügy szeretetét. Kívánom, hogy mindig ilyen sikerül legyen, mint ma volt. És a siker nyomában ne járjon az irigység, intrika, fúrás. Gratulálok. Nagyon sok látogatójuk legyen." A fenti sorokat Mesterházi Lajos írta a vendégkönyv első oldalára 1966. augusztus 19-én, a Vendéglátóipari Múzeum megnyitásakor..."

Stemler Gyula - Magyar Kódex III. - Szultán és császár birodalmában
A Magyar Kódex harmadik kötete 1526-1790-ig foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A Magyar Kódex kötetei történelmünk kezdeteitől a harmadik évezred küszöbéig foglalják össze írásban és képben a magyar nép történelmének, kultúrájának, művelődéstörténetének korszakait. Bemutatják történelmi múltunkat, végigkísérik a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertetnek az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A sorozat főszerkesztője Szentpéteri József. Az esszészerűen megfogalmazott szövegeket és a hozzájuk tartozó lexikonszerű címszavakat az adott tudományterület vezető egyéniségei írták. Kötetenként kb. 500 kép (amelyeket a kötetekhez ajándékként járó CD-ROM is tartalmaz), a tárgyalt korszak eseményeiben való eligazodást segítő időrendi táblázat, bőséges szak- és ismeretterjesztő könyvekből álló irodalomjegyzék alkotja a mellékleteket.

Szilágyi Sándor - Erdélyország ​története különös tekintettel mívelődésére II.
A ​magyar művelődéstörténet egyik nagyszabású vállalkozása volt az erdélyi Szilágyi Sándor hatalmas monográfiája szülőföldjéről, mely 1866-ban jelent meg. Szilágyi műve az első autentikus Erdély-történet, a kétkötetes munka a római kortól a 19. század derekáig mutatja be a régió páratlan történelmi és művelődéstörténeti ívét. A munka népszerűsítő kötetnek íródott, s mint ilyen, az ismeretterjesztés és szépirodalom határmezsgyéjén lebilincselően ír, stílusa magával ragadó, olvasmányos, egyszersmind anekdotázó és vitaindító, miközben a felhasznált forrásmunkák zöme első kézből származik: a szerző több száz szultáni athnamét fordíttatott le, melyek alátámasztják a születendő fejedelemség geopolitikai nehézségeit, a Porta Erdély-politikáját, nemkülönben a fejedelmek Porta-politikáját. A megállapítások és következtetések azóta is az Erdély-történetek és -munkák alappillérei. A terjedelmesebb második rész a Habsburg sas árnyékában élő magyarság kultúrtörténetének, küzdelmének páratlanul izgalmas visszaadása, s bár a munka másfél évszázada íródott, Erdély kultúrtörténetének azóta sincs önálló, összefoglaló kiadványa, nem véletlen, hogy az Erdélyország története ma is megkerülhetetlen. „Jelen munkát olvasókönyvül készítettem a nagyközönség, főként az ifjú nemzedék számára, tekintettel arra, hogy az anyaállam történeteiről írott munkákat kiegészítse. Való igaz, hogy főként az utolsó időben a magyarországi történetírók kellően méltányolják Erdély fontosságát, tanulmányozzák, mívelik történetének forrásait, s jóval terjedelmesebben s méltányosabban írnak róla, mint elődjeik. De természetesen munkáik terve sem engedi meg, hogy többre terjeszkedjenek ki, mint az érintkezési pontokra, s minden méltányosságok, jó igyekezetök mellett is sem terök, sem alkalmok sincs a régi előítéletek egész halmazát lerontani, és a kis állam intézményeit, melyek oly gyakorlatiak, küzdelmeit, melyben annyi a kitartás, szenvedéseit, melyek egy pár esetben a világtörténetben páratlanul állanak, egy egész képben mutatni fel.”

Rados Jenő - Magyar ​építészettörténet
Az ​Építészet története sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei és szervesen beépültek építészeti kultúránkba. Rados Jenő a magyar építészetet felölelő kötete kicsit korábbi, de azóta sem született ennél teljesebb könyv. A kiadó szándéka, hogy a fellelhető értékeket új kiadással megőrzendővé és közkinccsé teszi, amelynek sorába ez a mű is beletartozik. Rados Jenő a Műegyetem nagy hírű professzora volt, akinek ez a könyve nemcsak alapmű, hanem kordokumentum is egyben.

Ismeretlen szerző - Gasztroszemiotika
„Az ​vagy, amit megeszel”, “az étel konszenzusteremtő” – ilyen tanulságokkal szolgált a 2010-ben Egerben megrendezett gasztroszemiotikai tanácskozás, a Semiotica Agriensis-sorozat 8. konferenciája. A legínyencebb kulcsszavak: ízlelés – ízlés – ízvilág – médiavacsora – versenyzabálás – evészavar – szakácskönyv – gasztroblog – gasztroantroponímia – süteménynevek – receptblog. Kötetünk húsz tanulmányt közöl étel és ember sokoldalú kapcsolatáról. A szemiotika tágasságának köszönhetően kulturális antropológiai, művelődéstörténeti, irodalmi, nyelvészeti, szociológiai, szociálpszichológiai stb. megközelítésekkel találkozhatnak ebben a páratlanul ínycsiklandozó könyvben, amely a Magyar szemiotikai tanulmányok sorozat immár 27. kötete (Balázs Géza)

Szilágyi Sándor - Erdélyország ​története különös tekintettel mívelődésére I.
A ​magyar művelődéstörténet egyik nagyszabású vállalkozása volt az erdélyi Szilágyi Sándor hatalmas monográfiája szülőföldjéről, mely 1866-ban jelent meg. Szilágyi műve az első autentikus Erdély-történet, a kétkötetes munka a római kortól a 19. század derekáig mutatja be a régió páratlan történelmi és művelődéstörténeti ívét. A munka népszerűsítő kötetnek íródott, s mint ilyen, az ismeretterjesztés és szépirodalom határmezsgyéjén lebilincselően ír, stílusa magával ragadó, olvasmányos, egyszersmind anekdotázó és vitaindító, miközben a felhasznált forrásmunkák zöme első kézből származik: a szerző több száz szultáni athnamét fordíttatott le, melyek alátámasztják a születendő fejedelemség geopolitikai nehézségeit, a Porta Erdély-politikáját, nemkülönben a fejedelmek Porta-politikáját. A megállapítások és következtetések azóta is az Erdély-történetek és -munkák alappillérei. A terjedelmesebb második rész a Habsburg sas árnyékában élő magyarság kultúrtörténetének, küzdelmének páratlanul izgalmas visszaadása, s bár a munka másfél évszázada íródott, Erdély kultúrtörténetének azóta sincs önálló, összefoglaló kiadványa, nem véletlen, hogy az Erdélyország története ma is megkerülhetetlen. „Jelen munkát olvasókönyvül készítettem a nagyközönség, főként az ifjú nemzedék számára, tekintettel arra, hogy az anyaállam történeteiről írott munkákat kiegészítse. Való igaz, hogy főként az utolsó időben a magyarországi történetírók kellően méltányolják Erdély fontosságát, tanulmányozzák, mívelik történetének forrásait, s jóval terjedelmesebben s méltányosabban írnak róla, mint elődjeik. De természetesen munkáik terve sem engedi meg, hogy többre terjeszkedjenek ki, mint az érintkezési pontokra, s minden méltányosságok, jó igyekezetök mellett is sem terök, sem alkalmok sincs a régi előítéletek egész halmazát lerontani, és a kis állam intézményeit, melyek oly gyakorlatiak, küzdelmeit, melyben annyi a kitartás, szenvedéseit, melyek egy pár esetben a világtörténetben páratlanul állanak, egy egész képben mutatni fel.”

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

Stemler Gyula - Magyar Kódex II. - Lovagkor és reneszánsz
Magyar Kódex második kötete 1301-1526 foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A Magyar Kódex kötetei történelmünk kezdeteitől a harmadik évezred küszöbéig foglalják össze írásban és képben a magyar nép történelmének, kultúrájának, művelődéstörténetének korszakait. Bemutatják történelmi múltunkat, végigkísérik a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertetnek az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A sorozat főszerkesztője Szentpéteri József. Az esszészerűen megfogalmazott szövegeket és a hozzájuk tartozó lexikonszerű címszavakat az adott tudományterület vezető egyéniségei írták. Kötetenként kb. 500 kép (amelyeket a kötetekhez ajándékként járó CD-ROM is tartalmaz), a tárgyalt korszak eseményeiben való eligazodást segítő időrendi táblázat, bőséges szak- és ismeretterjesztő könyvekből álló irodalomjegyzék alkotja a mellékleteket.

Róbert Mandel - Hungarian ​Folk Instruments
Mandel ​Róbert "Magyar népi hangszerek" című kötetének legfőbb célja, hogy - a zeneszerszámok szakszerű leírása és a népi hangszereinket jellemzően említő magyar irodalmi részletek idézése mellett - tökéletes minőségű tárgyfotókkal, valamint eredeti minőségükben megtartott korabeli fotográfiákkal nemcsak a szűkebben vett szakmai és népzenei köröknek, hanem a zenekedvelőknek és a magyar zenetörténet iránt elkötelezett olvasóknak is bemutathassa, sőt megcsillogtathassa az Európában is páratlan magyarországi instrumentáriumot. A kötet angol nyelvű.

Jankovics Marcell - A ​fa mitológiája
"A ​fa, mint az Idő szimbóluma - ez könyvem vezérmotívuma, legyen akár olyan időegységekről szó, mint a hét napjai, egy holdhónap, egy naptári év a maga ünnepi állomásaival, egy emberi élet, vagy világ teremtésétől az utolsó ítéletig tartó kozmikus sorsforduló... De korunkban, amikor a természet, a környezet pusztítása lassan megfordíthatatlan folyamattá válik, és lassú halált okozó öngyilkossággal ér fel, minden jó szó, ami a fáról elhangzik, aktuális politikai tettnek számít, hiszen mi más lehetne szebb szimbóluma a kíméletre, törődésre szoruló természetnek, magának a fenyegetett Életnek, mint a FA?"

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Ismeretlen szerző - Magyar ​Kódex I-VI.
Múltunk ​tükörképe színes és töredezett, mint egy római mozaik, melyet szétszántott az utókor gondatlan munkagépe. Úgy esett szét alkotóelemeire, hogy egy-egy részlet örökre, helyrehozhatatlanul elveszett számunkra, míg vannak olyan mozaikszemek, melyek talán értelmezhetővé teszik a letűnt korok ránk maradt emlékeit. Az egyes ismeretek, emlékfoszlányok egymáshoz illesztése gondos mérlegelést kíván - erre vállalkozott a sorozat kutatókból és oktatókból álló szerzői közössége: legjobb szándékuk szerint, mai tudásuk legjavával. A Magyar Kódex hat kötetben fogja át művelődéstörténetünk egymást követő korszakait, a kezdetektől napjainkig. Hasonló igényű áttekintésre több mint fél évszázad óta nem volt példa, így az ezredfordulón a legújabb tudományos eredményeket közérthető módon előadva, méltó helyre kerülhet a sorozat a művelt nagyközönség könyvespolcán. A SOROZAT KÖTETEI: MAGYAR KÓDEX 1: Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig MAGYAR KÓDEX 2: Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete 1301-1526 MAGYAR KÓDEX 3: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526-1790 MAGYAR KÓDEX 4: Reformkor és kiegyezés. Magyarország művelődéstörténete 1790-1867 MAGYAR KÓDEX 5: Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarország művelődéstörténete 1867-1918 MAGYAR KÓDEX 6: Magyarok a 20. században. Magyarország művelődéstörténete 1918-2000

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Fábri Anna - Magánélet ​Széchenyi István korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Horváth Dezső - A ​magyar gasztronómiai és borászati irodalom bibliográfiája
Ez ​a több évig készült bibliográfia a szerző antikvárius és gyűjtő barátainak köszönhető, mert olyan sokszor „noszogatták” az összeállítására, hogy végül elkészítette. Az összeállításnál az antikváriusi és gyűjtői szempontokat vettem figyelembe, ismerve azok keresési igényeit és szokásait.

Kazinczy Ferenc - Kazinczy ​Ferencz válogatott munkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jakab István László - Bicske ​története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​ősi magyar hitvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermész Triszmegisztosz - Hermész ​Triszmegisztosz összegyűjtött tanításai
Hermész ​Triszmegisztosz az ezoterikus irodalom egyik legvitatottabb alakja, aki valószínûleg Thot (Theuth), a bölcsesség egyiptomi istenének személyével azonos. Thot volt az írás és a tudomány megalapozója, az istenek írnoka, akit egyesek elsô Hermészként emlegetnek, s aki a legenda szerint az idôszámításunk elôtti 12. évezredben bekövetkezett világkatasztrófa közeledtekor személyesen készített feljegyzéseket az emberiség számára. Ezt a szent nyelven megfogalmazott mûvet fordították le a vízözön elmúltával a hieroglifák nyelvére, s így szolgálhatott alapjául a késôbbi (második?) Hermész törvényeket, tudományt és teológiát magukba foglaló szent könyveinek, melyek minden bizonnyal az Óbirodalom kialakulása és Menes hatalomra jutása elôtt lettek összeállítva, tehát legalább háromezer évvel Krisztust megelôzôen. A négy könyv további felbontással negyvenkét kötetet tett ki, ami megegyezik a Védák könyveinek számával, de ezenkívül a két mû között számos tartalmi hasonlóság is felfedezhetô. Hermész szent könyveit a templomok legbelsô szentélyeiben tartották, és a legmagasabb rangú papok kivételével senki sem olvashatta azokat. Tíz kötet az istenek kinyilatkoztatásairól, a világ keletkezéséről és a papság rendszabályaival kapcsolatban kihirdetett mennyei törvényekről szólt, további négy csillagászatról és asztrológiáról, kettő pedig az istenekhez intézett himnuszokat és az uralkodói vezetés alapelveit tartalmazta. Ezenfelül tíz kötet az imádságok formáit, a felajánlások, ünnepek és körmenetek szabályait foglalta magába, a többi részben pedig Hermész a filozófiáról, orvoslásról, anatómiáról és más tudományokról írt.