|
Válogatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium anyanyelvi pályázataiból
Kapcsolódó könyvek
Cs. Nagy Lajos - Helyesírási gyakorlókönyv
A Helyesírási gyakorlókönyv tartalmazza a magyar helyesírás minden szabályát oldott, könnyen tanulható és tanítható megszövegezésben. Ezeknek a szabályoknak a gyakorlatban történő használatát 2788 számozott példamondat mutatja be igen szemléletesen. Az ezt követő 354 diktálásra-gyakorlásra szolgáló szöveg helyesírási témakörök szerint van elrendezve. Közülök több tucat hibásan írt: ezek kijavítása nagyban elősegítheti a helyesírási ismeretek alapos elmélyítését. Az önellenőrzéshez javítási kulcsot ad a szerző.
Oscar Wilde - A kritikus mint művész
Mi a műkritika haszna? Miért nem hagyják szabadjára a művészt, hogy egy új világot teremtsen, ha arra van kedve, vagy utánozza a meglevőt, az ismertet, amellyel már mind torkig volnánk, ha a művészet finom szellemével nem válogatná ki és nem szitálná át nekünk tisztán, úgy, hogy egy pillanatra tökéletesnek látszik.
Grétsy László - Nyelvi játékaink nagykönyve
A Nyelvi játékaink nagykönyve bemutatja a nyelvünkben rejlő játéklehetőségeket; a nyelvi vonatkozású feladványok, rébuszok, fejtörők gyűjteménye. Grétsy László eligazítást ad minden bemutatott játék, rejtvény múltjáról is. A szerző így vall kötetéről: „a játék számomra ezúttal nyelvi játékot jelent; olyan önként és kedvvel, örömmel végzett cselekvést, amelynek tárgya, eszköze az anyanyelv.”
A Nyelvi játékaink nagykönyve a következő tíz témakörbe csoportosítva adja közre anyagát:
1. Betűk, hangok játékai
2. Betű- és képtalányok
3. A betűjátékok fejedelme, az anagramma
4. Szótagok, szavak játékai, rejtvényei
5. Egyéb klasszikus játékok (palindrom, intarzia)
6. Játékok, bűvészkedések versekkel, rímekkel
7. Nyelvtörők, találósdik
8. Nyelvi játékok – menet közben
9. Betűhálók rabságában – és bűvöletében
10. Egyéb nyelvi játékok, csecsebecsék
A kézikönyvben ismertetett több száz játék átfogja nyelvünk egészét, hiszen a kötetben megtalálhatók a betűkkel (hangokkal), szórészletekkel (szótagokkal, rímekkel), a szavakkal és a szavaknál nagyobb nyelvi egységekkel, a szólásokkal, közmondásokkal foglalkozó játékok is, valamint számos olyan agyafúrt szellemes játék, fejtörő, illetve megoldás, amely anyanyelvünk csodálatra méltó képlékenységéről és gazdagságáról tanúskodik. Minden feladványnak megtaláljuk a megoldását is a kiadványban.
Grétsy László a magyar nyelvművelés, nyelvi ismeretterjesztés széles körben ismert személyisége, az ELTE BTK professor emeritusa, Magyar Örökség-díjas nyelvész. Az elmúlt évtizedekben számos – a nyelvi játékokkal is foglalkozó – tévé- és rádióműsor (Szójátékklub, Játsszunk!, A nyelv világa, Gyöngyök, Játéksarok, Magyarán szólva) vezetője vagy közreműködője.
A Nyelvi játékaink nagykönyve kiválóan alkalmas mind egyéni és társas szórakozásra, mind pedig az anyanyelv megszerettetésére, a nyelvérzék fejlesztésére, csiszolására.
Csűrös Miklós - Színképelemzés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Paul de Man - Az olvasás allegóriái
"Az olvasás allegóriái történeti tanulmányként indult és az olvasás elméleteként végezte" - értékeli munkáját a könyv előszavában a szerző, Paul de Man. A belga származású amerikai irodalmár (irodalomtörténész és elméletíró) leghíresebb, legnagyobb hatású, 1979-es művének 1999-es magyar kiadása az utóbbi években a hazai irodalomtudomány egyik legtöbbet idézett műve volt. Gyakran idézik a "dekonstruktív" olvasásmód mintájaként és elgondolkodtató szövegelemzései miatt egyaránt. Második, frissített és apróbb javításokkal kiigazított kiadását nemcsak a tudományos vitákban játszott szerepe, hanem az egyetemi oktatásban betöltött funkciója is indokolja.
A mű hathatósan közreműködött abban, hogy a kortárs irodalmi és filozófiai gondolkodásban elmélyedő kutatók olyan 18-19. századi szerzőknél találják magukat, mint a kötetben elemzett Rousseau és Nietzsche, másfelől pedig, hogy az említett szerzők szövegei hatékonyan alakítsák jelenkori gondolkodásunkat nem csupán az irodalomtudomány és a filozófia, hanem a társadalomtudomány tágabb területén is.
Sőtér István - Játék és valóság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A magyarság őstörténete
Készséggel teszek eleget az Akadémiai Kiadó megtisztelő felkérésének, hogy újabb előszóval, tájékoztatóval bocsássam útjára e régi könyv reprint kiadását. Annak idején a három könyvnap alatt háromszor annyi példányban fogyott el e mű, mint amennyiben akkoriban az átlag magyar könyv egy év alatt elkelt. A ritka könyvsikernek sajátos oka volt. 1943-at írtunk, pusztulásba rohant az ország. Az olvasók valahogy reményt, vigaszt próbáltak kiolvasni e küzdelmes sorsunk kezdeteit felidéző munka lapjairól.
Negyven esztendő nagy idő a tudomány történetében, régi eredmények módosulnak, nem egy korábbi uralkodó nézet elavult. A magyar őstörténet kutatására ez fokozottabb mértékben érvényes. A réginél, korábbinál hatékonyabb módszer újabb megtámadhatatlan eredményeket ígért. Régebben elhanyagolt vagy éppen figyelembe sem vett kérdések vizsgálata került napirendre. A társadalmi mozgások, a gazdasági élet összetevőinek elemzése során már eddig is számos jelentős eredmény született.
Könyvünk keletkezésének előzményét talán nem felesleges felidézni. Megírásához az ösztönzést követve Németh Gyula „A honfoglaló magyarság kialakulása” c. művéből merítettünk. A tekintélyes turkológus, nyelvész könyvét nagyra becsültük, ám szemléletét egysíkúnak tartottuk, s úgy véltük, hogy komplex módszerrel a magyar őstörténetnek pontosabb, hitelesebb képét lehet megrajzolni. A kollektív munka előnyei mellett múlhatatlanul jelentkeztek a nehézségek is. A lényeges kérdésekben egyetértettek a munkatársak, a részletekben azonban véleményünk gyakran eltért egymástól. A nézetkülönbséget tiszteletben tartottam, s nem kíséreltem meg az uniformizálást; az olvasó és a kutató számára egyaránt érdekes és hasznos, ha látja, hogy az adott esetben nincs végleges állásfoglalás. A szakemberek nyújtotta kép végső soron – nem is lényegtelen pontokon hézagos maradt. Ennek feloldása már a szintézis feladata, ahol a hipotézisek kötőanyagával megszülethetik a soha nem végleges összefüggő kép.
Budapest, 1986.
Ligeti Lajos
Ismeretlen szerző - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV.
A mutató elsősorban a történeti-etimológiai szótár három kötetének használatát könnyíti meg. A betűrendes szótár magyar anyagának cím- és alcímszavai közül természetesen csak azokat tartalmazza, amelyekről más szócikkekben is szó esik. Minden esetben közli a szótárban "elrejtve" megtalálható elemeket: a megfelelő címszóhoz gyakran nem könnyen kapcsolható régi nyelvi és nyelvjárási változatokat, az elhomályosult származékokat, illetőleg a szótárban önálló címszóként nem tárgyalt vagy más címszavak alatt közölt szavakat, szószerkezeteket. A mutató lényegében magában foglalja a szótár teljes idegen nyelvű anyagát, ezzel kívánja szolgálni az idegen anyanyelvű olvasó érdekeit. – A szótár anyagában való eligazítás mellett a mutató segítséget kíván nyújtani az átfogóbb jellegű szótörténeti-etimológiai, továbbá grammatikai és szemantikai kutatások számára is. Ezt a törekvést szolgálja – többek között – az egybetartozó szavak tömbösítése is.
A mutató szóanyagának közlése a nyelvcsaládok és ezeken belül a nyelvek sorrendjében történik. Élén áll a szótár magyar nyelvi anyaga, ezt követi a közelebbi és a távolabbi rokon nyelvek anyaga, majd pedig a többi nyelvcsaládé, illetve nyelvé. A mutató ilyenformán közli a világnak több száz nyelvéből és a nyelvek még sokkal több területi, időrendi stb. rétegéből a szótárba bekerült adatokat. A nyelveken belül betűrendes jegyzékben a lelőhelyet – a könnyebb megtalálhatóság kedvéért – nem lapszám, hanem címszó jelöli.
Ismeretlen szerző - Honfoglalás és nyelvészet
A honfoglalásról sok szemmel sorozat harmadik kötete
Tartalom
Bevezető
Harmatta János: A nyelvtörténet korszakolásának problémái
Györffy György: Népek és nyelvek a honfoglalás térségében
Rédei Károly: A magyar nyelv helye a finnugor nyelvek között
Kálmán Béla: Adalék egy közös nyelvhasználati jelenséghez
Róna-Tas András: Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre
H. Tóth Imre: Szláv nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre
Gulya János: A magyarok önelnevezésének eredete
Elter István: A magyarok elnevezései arab forrásokban
Nyitrai István: A magyarok elnevezései a perzsa forrásokban
Király Péter: A magyarok elnevezése a korai európai forrásokban
Harmatta János: A magyarok nevei a görög nyelvű forrásokban
Györffy György: Az avarok nyelve
Györffy György - Harmatta János: Rovásírásunk az eurázsiai írásfejlődés tükrében
Benkő Loránd: A honfoglaló magyarság nyelvi viszonyai és ami ezekből következik
Kiss Lajos: Korai magyar helységnévtípusok
Kiss Lajos: Pannónia helyneveinek kontinuitása
Kiss Lajos: Erdély vízneveinek rétegződése
Berta Árpád: Eltérő nézetek a magyar törzsnevek eredetéről
Györffy György: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek
Fehértói Katalin: Eltérő nézetek legrégebbi személyneveink eredetéről
Györffy György: Korai személy- és méltóságneveink kérdéséhez
Rövidítések
Névmutató
Bálint Sándor - Szegedi szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyar nyelvtörténet
A nyelvtörténeti kutatások új eredményeiről számos terjedelmes összefoglaló munka látott napvilágot a közelmúltban, ám egyetemi tankönyv 1967 óta nem jelent meg. Új tankönyvünk nemcsak a magyar nyelvtörténet újdonságait közvetíti, hanem azokat a nyelvtörténeti korszakok, a nyelvállapotok egymásutánjában tárgyalja. A könyv anyaga az új magyarázatok érvelő bemutatására épül, de nem bonyolódik bele a tudománytörténeti előzmények részletes kommentálásába. A fő fejezeteket kisebb-nagyobb munkát igénylő feladatok egészítik ki. A szerkesztők az egyes fejezetekhez a témába vágó legfontosabb olvasmányokat felsoroló bibliográfiát is csatoltak.
Ismeretlen szerző - Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből
Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai
A 2001-ben hetvenedik születésnapját ünnepelt, külföldön is ismert nyelvészprofesszor köszöntik ezzel a kötettel pályatársai, melyben huszonnégy eddig még nem publikált tanulmány olvasható.
Vahot Imre - Vahot Imre emlékiratai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hajdu Péter - Uráli népek
A mai finnugor és szamojéd népek germán, szláv, román és török népek közé ékelődve, szétszórtan élnek Európa közepén és keleti tájain, illetve Északnyugat-Szibériában. Az összefoglalóan urálinak nevezett nyelvcsaládnak szám szerint és kulturális teljesítményei alapján is legismertebb tagja a magyaron kívül a finn és az észt. E népek származásáról, történeti szerepéről, régi és mai kultúrájáról legközelebbi szomszédaik is meglehetősen tájékozatlanok, a távolabb élő, kisebb finnugor és szamojéd népekről pedig még a velük rokon finneknek és nekünk, magyaroknak sincsenek kellően megalapozott ismereteink. Az informálódás hiánya nyilván arra vezethető vissza, hogy a szélesebb közönségnek szánt összefoglaló tájékoztatás még nem született meg. Könyvünk ezt a mulasztást kívánja részben pótolni, az információ-átadás eszköze kíván lenni. Kötetünk célja az, hogy dokumentációs anyaggal illusztrált, tömör, modern, világos és tárgyilagos áttekintést adjon az uráli népek történetének alapvető problémáiról, művelődésük néhány jellegzetes megnyilvánulási formájáról. A kötetben szereplő tanulmányok szerzői ismert magyar és finn tudósok, akik több éves kutatómunkájuk eredményeit összegzik ezekben az írásokban, megismertetve az olvasót az uráli népek anyagi és szellemi kultúrájával, népművészetével, hiedelemvilágával, antropológiájával, a nyelvészet és régészet legújabb eredményeivel.
A kötetet gazdag fotó- és ábraanyag illusztrálja.
Ligeti Lajos - A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban
A fél évszázados akadémiai tagságát ünneplő hírneves őstörténész és turkológus legújabb munkájában a magyar nyelv török elemeit fogja vallatóra, a magyar nyelvtudomány jó két emberöltőnyi adósságát törlesztve ezzel.
Ligeti - Gombocz művének folytatója - kiteljesíti, elmélyíti a magyar szófejtési hagyományt, számtalan nyelv birtokában szélesíti ki a nyelvtörténeti szemhatárt. A két nyelv szókincsét összevetve, egyben fonetikai, grammatikai és jelentéstani rendszerüket is szembesíti; nem elszigetelt szavakat elemez, hanem szavak tematikus bokrait, s vizsgálódásait a nép-, méltóság- és személynevekre is kiterjeszti.
Eljárása török jövevényszavaink eleddig egységesnek tartott tömbjét rétegzettnek mutatja meg, és éles fényt vet az átadó török és a befogadó ősmagyar nyelv rendszerére, változásaira, valamint a magyar és török őstörténet jó néhány homályos mozzanatára.
Ez a szakemberek számára a világ minden táján nélkülözhetetlen kézikönyv az etimológus gazdag ajándéka a nyelv- és történettudománynak, de a tudományban kiránduló érdeklődőnek is, aki - mondhatni - saját múltjának egy darabját veszi kézbe: a szerző szófejtéseiben az ősi magyar népélet elevenedik meg.
Ismeretlen szerző - Magyar nyelv
Kötetünk fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatás mai állását. A tanulmányok nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek. Az elméletibb jellegű fejezetek a többi fejezetnél nagyobb mértékben válogatnak tematikailag, és elsősorban olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyekre elméletileg megalapozott megoldások születtek. A leíró fejezetek inkább összegző jellegűek és igyekeznek az eddig elért eredményekről átfogó képet nyújtani. Az előbbi inkább a nyelvi rendszert tárgyaló fejezetekre, az utóbbi ezzel szemben a nyelvtörténeti, szocio- és pszicholingvisztikai, valamint az alkalmazott nyelvészeti fejezetekre jellemző. Nem hisszük, hogy tudományunk megérett volna már egy mindent átfogó szintézisre, ugyanakkor az utóbbi fél évszázad folyamán annyi új ismeretanyag halmozódott fel, annyi új részdiszciplína jött létre, hogy a legfontosabbnak ítélt eredmények összefoglalása mindenképpen időszerű feladat. Kötetünk szerzői erre a nem kis feladatra vállalkoztak. (Kiefer Ferenc)
Dömötör Adrienne - Régi magyar nyelvemlékek
A magyar nyelvnek - s vele együtt a kultúrtörténet számos területének - kiemelkedő fontosságú dokumentumai a nyelvemlékek, amelyeket a kötet a magyar könyvnyomtatás hőskorának tekinthető XVI. század végéig tárgyal. A művekkel kapcsolatban bemutatja létrejöttük körülményeit, kitér a szövegekből levonható tanulságokra, valamint összefoglalja a kéziratos és a nyomtatott írásművek korszakának legfontosabb jellemzőit. Az írásbeliségnek tehát arról a közel hét évszázadáról ad rövid áttekintést, amely a magyarság nyelvéből legkorábbról fennmaradt szavakkal kezdődik (930 körül), és a Vizsolyi biblia megjelenését (1590) követő évekig tart. A kötetben számos eredeti szöveg(részlet) szerepel, mai nyelven való értelmezésükkel együtt; több esetben az eredetiről készült fényképmásolattal kiegészítve.
Hajdú Mihály - Általános és magyar névtan
A könyv első része általános kérdésekkel foglalkozik, a szerző a tulajdonnév filozófiai, logikai, nyelvészeti és lélektani meghatározására tesz kísérletet. Általában ír a tulajdonnevek keletkezéséről, jelentéséről, változásairól és elhalásukról. Példákkal illusztrálva mutatja be a konnotáció, motiváció, asszociáció megjelenését és formáit. Foglalkozik a közszavak és tulajdonnevek összefüggéseivel. Kitekintést ad más népek egyénneveinek történetére és használatára. A személynevek tárgyalásánál a keresztnevek (egyéni nevek) bemutatása után a családnevek formáit írja le és kialakulásának okait kutatja. A kötetben térképek és táblázatok szemléltetik a nevek gyakoriságát vidékenként és koronként.
Ismeretlen szerző - Szépen magyarul - szépen emberül
A nyelvhasználatunk jellemünkről, műveltségünkről árulkodik. Persze, hazafiságunkról is, hiszen népét és nemzetét becsüli meg az, aki nyelvét szereti. A Hazafias Népfront kezdeményezésére 1981-ben megalakult a beszéd- és magatartáskultúrával foglalkozó csoport. A csoport tagjai a sajtó segítségével nyelvi rovatot indítottak Szépen magyarul, szépen emberül címmel. E kötet a rovatban közölt írásokból közöl válogatásokat, hogy segítséget adjon mondanivalónk szép megfogalmazásához.
Ismeretlen szerző - Gedenkschrift für Irén N. Sebestyén (1890-1978)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
