A ​Kreml árnyékában Tanulmányok ​Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak történetéhez, 1944-1990

Földi Pál - Titkos ​diplomácia - Német-orosz kapcsolatok a történelem tükrében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Száz ​rejtély a magyar kommunizmus történetéből
A ​régmúlt rejtély. És a közelmúlt? Ha adatok, dokumentumok, élő szemtanúk állnak rendelkezésünkre, könnyű dolga van a történésznek. De ha olyan korról kell képet festenie, amelyben az adatokat meghamisítják, a dokumentumokat megsemmisítik, a szemtanúkat megfélemlítik? Amely korszak alapja a hazugság, a csalás, a ködösítés? E könyv lapjain történészek segítenek nekünk, hogy a magyar kommunizmus évtizedeiben felgyülemlett rejtély-labirintusból kiutakat találjunk. A sok lehetségesből ezúttal százat.

Ismeretlen szerző - 1919 ​– A Magyarországi Tanácsköztársaság és a kelet-európai forradalmak
A ​kötet, melyet kezében tart az olvasó, a Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezésének és evolúciójának nemzetközi-politikai hátterét, jelentőségét, a nemzeti érdekek katonai-politikai védelmét, a munkásönigazgatás és a közösségi kísérlet politikai-gazdasági és intellektuális hagyatékát világítja meg. A könyv a témakör legkiválóbb hazai kutatók munkái mellett angol, belga és orosz történészék kutatásait is tartalmazza, jelezve, hogy a magyar tanácsköztársaság egy nemzetközi politikai összefüggésrendszer és a helyi, nemzeti feltételek egyidejű terméke volt és tapasztalatai is csak ilyen konstellációban közelíthetők a tudományosság igényével.

Nemes János - Rákosi ​Mátyás születésnapja
1952. ​március 9. - e napon ünnepelte az ország Sztálin legjobb magyarországi tanítványának, Rákosi Mátyásnak hatvanadik születésnapját. Jubileumi kiadványok, plakátok, ünnepi munkafelajánlások, színházi díszünnepély - mindezek a nap fényét voltak hivatva emelni. A könyv szerzője - Nemes János - az ünnepségsorozat érdekes, komikus, tragikomikus epizódjaira emlékezik vissza, s e visszaemlékezésből egy ember portréja és egy korszak hangulata bontakozik ki. A képet - a születésnapi pillanatképet - kiegészítendő megismerkedhetünk Rákosi Mátyás rövid életrajzával, s eddig kevésbé ismert politikusi megnyilvánulásaival.

Szentesi Zöldi László - Vörösterror ​Szolnokon
A ​marxista történetírás máig ható bűne, hogy rendkívül féloldalasan mutatta be a Tanácsköztársaság időszakát: a fehérterrorról bőséggel találunk adatokat, tanulmányokat, de a közvetlen kiváltó okot, a vörösterrort, vagyis a Lenin-fiúk gyilkosságait teljesen elhallgatták. Kun Béla, Szamuely Tibor és a többi kommunista politikus az esztelen erőszakot addig nem ismert módszerekkel szabadította a háború következményeitől egyébként is szenvedő Magyarországra. Szentesi Zöldi László a vörösterror egyik kevéssé feltárt, de annál jellemzőbb epizódját, az 1919. május 3-4-i szolnoki mészárlás részleteit mutatja be az olvasóknak. A Tisza-parti város fekete krónikáját saját nagyapjának naplórészleteivel egészítette ki: Bíró Dezső tizennégy éves korában maga is átélte a szolnoki borzalmakat. A Vörösterror Szolnokon a történeti monográfia és a családi krónika különös egyvelegeként hűen számol be a magyar történelem sokáig eltitkolt fejezetéről.

Ismeretlen szerző - Megértő ​történelem
Gyarmati ​György tevékenységének színtereiben, intézményeiben, az íróasztal mellett vagy a katedrán van legalább egy állandóság: tudniillik ő maga. Aki főképpen ugyanaz e szerepeiben, de egy pohár villányi vörösbor, egy kávé, egy elgondolkozva vagy beszélgetés közben elszívott cigaretta mellett is, előadva, ábrákat magyarázva vagy spontán vitatkozva egyaránt. S a kötelező jókívánság – Isten éltessen, Gyuri! – mellé mit is kívánhatnának mást e sorok írói, mint hogy maradjon ez így, de legfőképpen az ünnepelt maradjon az, aki.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Ismeretlen szerző - Korrajz ​2002
"Minden ​tudományos munkában fontos a folyamatosság, amely valójában nem más, mint egy kumulálódni képes tudás. A XX. Század Intézet már a kezdetektől, alapvető elképzeléseiben célként fogalmazta meg, hogy teret adjon egy új generációnak, hogy szárnyra bocsásson egy fiatal történész-nemzedéket. Ennek a két évvel ezelőtt összeállított kötetnek az igazi érdekességét az adja, hogy a szerzők egytől egyig fiatalok. Az életrajzokból látni fogjuk, hogy bár mindegyikük történészként végzett, nem okvetlenül dolgoznak a szakmában. Írásaik nem csak arról adnak számot, hogy mi keltette föl érdeklődésüket az elmúlt század történelméből, hanem arról is, miként közelítik meg tárgyukat. Megközelítéseikben hol frissességükkel lepnek meg, hol pedig olyan értelmezésekkel, amiből egyértelmű: számukra már nem félmúlt az 1945 utáni kaotikus időszak vagy 1956, hanem egészen múlt, vagyis történelem. Az olvasó tehát jobbára ma még ismeretlen nevekkel találkozik, ám bizonyos vagyok abban, hogy az itt közölt tanulmányok szerzői közül többen is a jövő közismert kutatói lesznek." Schmidt Mária

Horvát Gábor - Kulákkönnyek
"A ​múlt században az volt az elvárás az írókkal szemben, hogy típusokat teremtsenek. A magyar irodalomban az egyik ilyen a zsírosparaszt. Aki szívja a szegény zsellér vérét, éhbérért hajtja hajnalhasadástól napnyugtáig a nincsteleneket, a más verejtékén hízik. Ez a könyv nem tipizál. Sorsokat, életeket mutat be. Olyanokét, akik keményen és ésszel dolgoznak, akiknek a története maga a siker. Valaki dolgozik, és boldogul. Míg be nem avatkozik a típusokat alkotó történelem. Elveszi a földjét a szomszéd ország, aztán három évtized múlva törvények sora. És ha ez nem elég, elveszik a hitét, identitását, méltóságát. És ezzel talán örökre elveszett sok-sok emberi kincs, ami mindannyiunk öröksége lenne. A szerző ezen kincsek maradékaiból alkotta meg a könyvét. Köszönet érte.” Szecsődy Péter író, szerkesztő

Domonkos László - Francia ​Kiss Mihály élete és halála
Francia ​Kiss Mihály a hazája érdekében vívott élet-halál harcot a kommunizmus ellen, ez megbocsáthatatlan bűn volt 1946-ban is és 1957-ben is… A könyv nemcsak Francia Kiss Mihálynak állít emléket, hanem mindazoknak, akik névtelenül, vagy nevesítve harcoltak a Rongyos Gárdában.

Baráth Magdolna - Feitl István - Lehallgatott ​kihallgatások
Ez ​az első alkalom, hogy magyar könyvkiadó lehallgatási hanganyagot tesz közzé: az olvasó a Rákosi Mátyás és Gerő Ernő 1962-es kihallgatásáról készült magnófelvételt kapja most kézhez. A két rettegett alakot Aczél György és Nógrádi Sándor faggatta a koncepciós perekben vitt szerepükről és felelősségükről. Mindketten igyekeztek tagadni. A helyenként indulatos, éles szóváltásokkal tarkított párbeszéd egyedülálló módon elevenít fel egy korszakot, amit semmilyen írott dokumentum, hivatalos film vagy hanganyag nem tud ilyen élő közvetlenséggel visszaadni. A jelen kötet abban különbözik a megszokott dokumentumkötetektől, hogy ez alkalommal szalagos magnón felvett hanganyag digitalizált változatát adjuk az olvasó kezébe. A hanganyag a Magyar Országos Levéltár, jelenlegi nevén Magyar Nemzeti Levéltár birtokában van. A leírt szöveg a hanganyag megértésének megkönnyítésére és a jegyzetanyag elhelyezésére korlátozódik. Az utószó célja az ötvenes évek elején lezajlott koncepciós perek felelőseinek illetve a felelősség megállapítása nem mindennapi történetének, mint háttérnek a bemutatása az 1953 és 1963 között években.

Ismeretlen szerző - Korrajz ​2003
"A ​huszadik századi történelem földolgozását és lehetőleg tárgyilagos bemutatását az elmúlt században túl sokszor lehetetlenítette el a politika. Nem elhanyagolható, hogy mikor, miként, és az sem, hogy milyen mértékben. A diktatúra enyhültebb szakaszában a szakma ugyan már tudott bizonyos dolgokról, a szélesebb olvasóközönséghez azonban ez a tudás még sokáig nem jutott, nem juthatott el. Csak a rendszerváltozás után derülhetett ki, hogy huszadik századunk történelmének tudatosan homályban tartott fejezetei a politikai hatalom egyre fogyó legitimitását próbálták üggyel-bajjal kipótolni. Pedig se szeri, se száma azoknak a fontos témáknak, amelyek nagyon is számot tartanak arra, hogy bárki tudomást szerezzen tudományos földolgozásuk eredményeiről". Schmidt Mária, az intézet főigazgatója írja ezeket a sorokat előszavában. 1999 májusában új tudományos műhely alakult Magyarországon. A XX. Század Intézetet a Közép és Kelet-Európai Történelem- és Társadalomtudományi Kutatások Alapítványa működteti. Az elsőrendű célok között szerepel a XX. században történtek vizsgálata. A Korrajz könyvsorozat, a XX. és XXI. Század Intézet évkönyvei jelennek meg ezzel a címmel. A kötet olyan tanulmányokat ad most közre, amelyek legtöbbje - neves történészek tollából - az elmúlt század igen fontos, és máig kevéssé ismert témáival, kérdéseivel foglalkozik. A mellékletben olvashatunk az intézetben folyó, illetve általa támogatott kutatásokról, ösztöndíjakról, pályázatokról, könyvek, kiadványok megjelentetéséről, továbbá a széles témakörben, rendszeresen megrendezett tudományos konferenciákról, kerekasztal-beszélgetésekről.

Köpeczi Bócz Edit - Az ​állami egyházügyi hivatal tevékenysége
A ​kötet a kommunista rendszer által létrehozott "állami hivatal" manipulatív és diktatórikus tevékenységét ismerteti.

Kiszely Gábor - ÁVH
A ​több nagysikerű könyv szerzőjeként ismertté vált Kiszely Gábor egyedülálló tényfeltáró munkájában jórészt még közzé nem tett dokumentumok alapján mutatja be a maga valóságában a Rákosi-rendszer erőszakszervezetét. Még be sem fejeződött a második világháború, Budán még dörögtek a fegyverek, amikor a Magyar Kommunista Párt - a diktatúra nem is oly távoli kiépítésének érdekében- már gondoskodott saját politikai rendőrségének felállításáról. Vezetőjének a jó előre kiszemelték Péter Gábor szabósegédet, aki mkinden képzeletet felülmúló módszerekkel igyekezett meghálálni a bizalmat, az ölébe hulló vezérőrnagyi rangot. A kronológiai sorrendben rendezett dokumentumokból sugárzik a kor szelleme, jól érzékelhető és érthető az a gyűlölet, amely ezt a terrorszervezetet a lakosság részéről körülvette. A tényfeltáró dokumentumok bemutatásával egyidejűleg a szerző átfogó képet ad a magyar nép fél évszázados megpróbáltatásairól: külön fejezet foglalkozik az egyházüldözéssel, a kommunista zsidóüldözéssel, a bűnszövetkezet megrendulésével, az ÁVH-nak az 1956-os forradalomban és az azt követő megtorlásban játszottt szerepével. A szerző szemléletére jellemző a hitelesség, a tárgyszerűség, s az a törekvés, hogy emlékeztessen az emberi méltóságra s az élet értékeire. Kiszely Gábor 1949-ben született Budapesten. Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán teológiát végzett. Számos hazai és határon túli hetilapban és folyóiratban publikál, több német rádióállomás munkatársa. Eddig megjelent művei. Hallom, Izraél...(2006) -melyért megkapta a Szetföld fővárosának Pro Urbe-díját-, Mi, rómaiak(1997), A szabadkőmüvesség -história, titkok, szertartások(1999), A leleplezett szabadkőmüvesség(2000).

Hungaricus - Az ​1956-os felkelés okairól és tanulságairól
Amikor ​kézbe veszi e kötetet, Igen Tisztelt Reménybeli Olvasóm, s azon tűnődik, megvásárolja-e, kötelességem figyelmeztetni Önt tettének esetleges kockázatára: e könyvecskének ugyanis nem csupán a megírását, hanem terjesztését is bűncselekménynek minősítette a Legfelsőbb Bíróság, éppen harminc esztendővel ezelőtt. Sőt elrendelte az akkor még csak néhány tucat példányban stencilezett gépirat minden fellelhető példányának megsemmisítését is. S ez az ítélet változatlanul érvényben van... Ön most emberi jogait gyakorolja, mikor bűnös könyveket is beszerez s otthonában őriz, de a történelem ördöge nem alszik, s ami ma jog, holnap ismét bűnné minősülhet vissza. Ha tehát megveszi e csaknem harminchárom éves röpiratot, adott esetben legalábbis társtettessé válhat legalább egy bűncselekmény elkövetésében - "izgatásra alkalmas anyagok tárolásában, terjesztésében". Ha Ön e kockázatot vállalja, mert bízik a jövőben (én is reménykedem), akkor fogadja meg hálás szívvel kínált tanácsomat: amennyiben mégis beütne egy esetleges "visszarendeződés", azonnal szabaduljon meg e könyvecskétől. Vagy ha elég bátor, rejtse el a kötetet biztos helyre, s egy idő múlva újra előveheti. Magyarországon az eddigi tapasztalatok szerint nagyjából húsz-harminc év kell ahhoz, hogy a börtönnel tiltott könyvek legálissá lényegüljenek át vagy vissza. Dantonnal szólva merészséget, tovább reménységet és a biztonság kedvéért még hosszú életet is kíván Önnek a szerző.

Szabó Róbert - A ​kommunista párt és a zsidóság Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anne Applebaum - Iron ​Curtain
_In ​the long-awaited follow-up to her Pulitzer Prize-winning Gulag, acclaimed journalist Anne Applebaum delivers a groundbreaking history of how Communism took over Eastern Europe after World War II and transformed in frightening fashion the individuals who came under its sway._ At the end of World War II, the Soviet Union to its surprise and delight found itself in control of a huge swath of territory in Eastern Europe. Stalin and his secret police set out to convert a dozen radically different countries to Communism, a completely new political and moral system. In _Iron Curtain,_ Pulitzer Prize-winning journalist Anne Applebaum describes how the Communist regimes of Eastern Europe were created and what daily life was like once they were complete. She draws on newly opened East European archives, interviews, and personal accounts translated for the first time to portray in devastating detail the dilemmas faced by millions of individuals trying to adjust to a way of life that challenged their every belief and took away everything they had accumulated. Today the Soviet Bloc is a lost civilization, one whose cruelty, paranoia, bizarre morality, and strange aesthetics Applebaum captures in the electrifying pages of _Iron Curtain_.

Sallai Gergely - Az ​első bécsi döntés
Az ​első bécsi döntés történelmi körülményeinek és következményeinek objektív, ideológiáktól és előítéletekről mentes bemutatására vállalkozik a kötet. A két világháború közötti nemzetközi-politikai összefüggések vázlatán, a magyar külpolitika revíziós törekvésein, a korszak vezető magyar politikusainak revíziós elképzelései vizsgálatán és a csehszlovákiai magyarság helyzetének bemutatásán keresztül jut el 1938 nyarától az első bécsi döntésig terjedő, majd a döntést követő időszak részletes diplomácia- és politikatörténeti feldolgozásáig, érintve bizonyos társadalomtörténeti vonatkozásokat is.

Hegedüs András - Élet ​egy eszme árnyékában
E ​riportsorozat, amelyet a Szabad Európa Rádió sugárzott először, igazi politikai szenzációt keltett. Hegedüs András, a volt miniszterelnök, a változatos pályát befutott független közéleti személyiség vallomásának történelmi jelentősége van. A politikus, aki sok tekintetben egyedülállóan tájékozott tanú is, őszintén, nyíltan szól a sztálinizmusról, az eszméről, s arról az árnyékról, amely évtizedekig uralta ezt az országot.

Praznovszky Iván - A ​Monarchiától Trianonig egy magyar diplomata szemével
Zeidler ​Miklós nevét a trianoni békeszerződéssel és különösen a két világháború közötti revíziós mozgalmakkal foglalkozó könyvei és tanulmányai alapján ismerték meg a 20. századi magyar történelem iránt érdeklődő olvasók. Ez a műve, melyben egy mára szinte teljesen elfeledett magyar diplomata, Praznovszky Iván - 1920-ban a párizsi magyar békedelegáció titkárságának vezetője - életútját dokumentálja és értelmezi, szervesen kapcsolódik eddigi kutatásaihoz. Biztosra vehető, hogy eddigi írásaihoz hasonlóan ezt a munkáját sem csak a szakemberek veszik kézbe, hanem a modern magyar történelem iránt érdeklődő olvasók is szeretni fogják. E pompásan összeállított kötet lapjairól bontakozik ki egy átlagos magyar diplomata képe, aki egyforma önérzettel tárgyal az akkori világ hatalmasaival, parádés nyelvtudással képviseli hazáját Párizsban és tagadhatatlan mesterségbeli tudással intézkedik, szervez és figyel.