Görög regék és mondák

Eduard Petiška - Görög ​mondák és regék
Azokban ​az időkben, amikor az emberek sok jelenségre nem találtak magyarázatot, azokat titokzatos erőknek, rejtélyes lényeknek, szörnyetegeknek, tündéreknek vagy isteneknek tulajdonították. A képzeletük szülte szörnyetegek valóságos állatokra hasonlítottak, s a tündérek, nimfák és istenek úgyszólván emberi tulajdonságokkal rendelkeztek. Haragudtak, nevettek, szerettek jól enni, inni, gyerekeik voltak és civakodtak egymással. A régi görög bölcsek bátorságot és reményt oltottak az emberekbe. A mondák arra tanították őket, hogy szomjazzák a tudást, mint kedvenc hősük, gyakorolják erejüket, amint ő teszi, legyenek bátrak, igazságosak, és akkor kiállják a legnehezebb próbákat. Kedves Olvasó, merüljön bele e csodálatos hősök világába, ismerkedjen meg velük és történeteiket olvasva képzeletében élje át varázslatos kalandjaikat.

Dobrovits Aladár - Kákosy László - Egyiptomi ​és mezopotámiai regék és mondák
Az ​ókor két igen fontos kultúrája a Nilus, illetve a Tigris és Eufrátesz folyók mentén virágzott, és évezredeken át alakitotta ki és viselte sajátos arculatát. Mind az egyiptomi irodalomban, mind a Folyamköz változó államalakulataiban csodálatosan gazdag hitvilág, változatos és különös regék, mondák születtek, különféle istenekről, fantasztikus tükreként az embereke e világi életének. Dobrovits Aladár és Kákosy László, e két nagy kultúra legkiválóbb hazai tudósai avatott tollal és irói tevékenységgel dolgozták fel Izisz és Ozirisz megható kalandjait, Istar pokoljárását, Gilgames hőstetteit és a többi örökbecsű történetet, kiegészitve a csak utóbb felfedezett, de tudományosan nagy jelentőségű hettita és ugariti mitoszokkal.

Arisztotelész - Politika
Arisztotelész ​a politika tudományát, amely a szabad emberek legmagasabb rendű közösségének, az antik városállamnak az életével foglalkozik, az emberre vonatkozó valamennyi tudomány közül a legfontosabbnak tartotta. Híres művében arra az alapvető kérdésre keresi a választ, milyen a legjobb emberi élet, hogyan kell berendezni a városállamot, hogy polgárainak a legjobb, legtökéletesebb életet biztosítsa. Arisztotelész műve a mai olvasó számára is érdekfeszítő olvasmány. A művet Simon Endre elmélyült bevezetőjével nyújtjuk át az olvasóknak.

Sophoklés - Három ​tragédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Platón - Szókratész ​védőbeszéde / A lakoma
Időszámításunk ​előtt 399-ben hangzott el Szókratész védőbeszéde az athéni törvényszék előtt. Platón, a nagy filozófus, Szókratész tanítványa e beszéd lerögzítésével és valószínű végső megformálásával állított gyöngéd és maradandó emléket mesterének. A védőbeszéd elhangzását Szókratész életében közvetlenül követte az a beszélgetés, melyet barátjával Kritónnal a börtönben folytatott, majd pedig azok a fejtegetések a lélek halhatatlanságáról, melyeket a baráti kör egyik tagjának, Phaidónnak nevéről címet nyert Platón-dialógus foglal össze.

Ismeretlen szerző - Az ​antik görög civilizáció
Az ​antik görög történelem és kultúrtörténet összefoglalását tartalmazza a harmadik kötet. A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakuló görög kultúrát az archaikus kortól a királyság korán, majd a demokrácia idején veszik szemügyre az egyes fejezetek. A hellenisztikus kultúra virágkorán át vezet az út Nagy Sándor birodalmának felbomlásáig.

Philosztratosz - Erósz ​szárnyai - Ógörög szerelmes levelek
Az ​ógörög Philosztratosz szerelmeslevél-gyűjteménye gazdag metaforarendszerekkel dolgozó, költői telítettségű, frappáns, olykor gnómikus vagy epigrammaszerű szövegeket tartalmaz, melyek a korabeli retorikai gyakorlatok szellemében fogantak. Philosztratosznál azonban mégsem a szónokiasság kerül előtérbe, levelei inkább szépirodalmi ihletettségűek, szinte modern prózaverseknek hatnak, mesteri érzékkel tud lelki alkatokat, beállítottságokat, de felvett pózokat is bemutatni, így nem egyszer egész történetek kerekednek a levelek köré. Ennek a fajta ábrázolásmódnak az intimitás mellett a finom, szinte észrevehetetlen irónia a fő jellemzője, melynek segítségével a szerző meggyőzően tudja bemutatni ugyanannak a dolognak két ellentétes értelmezését is.

Arisztophanész - Madarak
Két elégedetlen athéni polgár, Piszthetairosz és Euelpidész a madarak segítségével a levegőben építenek új várost, Felhőkakukkvárt. Ez a város megakadályozza az isteneknek bemutatott áldozatok füstjének az égiekhez való felszállását. Az emiatt éhínségre jutó istenek kénytelenek szerződést kötni Piszthetairosszal. Ebben átengedik neki Baszileiát, a világuralom megszemélyesítőjét, kivel aztán össze is házasodik.

Sophoklés - Sophoklés ​drámái
A ​kézirati hagyomány Szophoklész hét legjobbnak tartott tragédiáját őrizte meg, mintegy száz évvel ezelőtt pedig egy szerencsés véletlennek köszönhetően egyik szatírjátékának papirusztöredékei is előkerültek az egyiptomi sivatag homokjából. A nyolc dráma ezúttal új és a korábbi kiadásoknál részletesebb jegyzetekkel jelenik meg. Az új kiadás igyekszik hangsúlyozni a korabeli előadás sajátos vonásait: a recitált és énekelt részek váltakozását, valamint a görög dráma hagyományos szerkezeti részeit tipográfiai eszközök is kiemelik. A kötet utószava ismerteti az egyes művek legfontosabb értelmezéseit, és eligazít a legújabb kutatási irányzatok között.

Sophoklés - Sophoklés ​összes drámái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cox György - Görög ​regék
A ​mitológia felbecsülhetetlen kalauz, mely visszavezet bennünket az emberiség bölcsője közelébe, megmutatja fajunk fejlődésének azon vidékeit, melyeket a történetírás még nem fedezett fel. Tehát mindenki, akit a görögök őstörténete érdekel, aki szeretné megtudni és kutatni a valóság és a hitvilág közötti különbséget, mindaz bizonyára nem közönséges érdeklődéssel fogja olvasni, tanulni, vizsgálni a mítoszokat. Nem tudományos rendszerbe összeszedett mitológiát tart a kezében az olvasó, hanem görög mítoszokat vagy regéket olyan alakban, amilyenben őket a görög nemzet őskorában egyik ember a másiknak elmesélte. Ezen ős görög regéket a későbbi görög költőkés regegyűjtők mesterkélten kibővítették, és ezáltal elvesztette eredetiségét. Bizonyára érdeklődéssel, sőt gyönyörűséggel fogja olvasni az itt található regéket, melyeket a múltban oly dicső görög nép költői szelleme teremtett.

Hésziodosz - Istenek ​születése / Munkák és napok
Hésziodosz, ​az aszkrai pásztor költő egyszer a Helikón lejtőjén legeltette a nyáját, és egy ibolyásszínű forrás partján meglátta a táncoló Múzsákat. Az istennők megszólították a pásztort, megengedték, hogy leszakasszon egy friss babérágat, dalra tanították és elültették benne a költői elhivatottság isteni hangját. Magukról így beszéltek: _Szánkon tarka hazugság,_ ________________________ _mind a valóra hasonlít,_ _tudjuk zengeni mégis a színigazat,_ ____________________________________ _ha akarjuk._ Hésziodosz, a görög irodalom történetének időrendben második - hírnév és megbecsülés dolgában Homérosszal vetekedő - költője így mondja el költővé válásának történetét az _Istenek születése_ bevezető soraiban. A szimbolikus jelenet egyben vallomás arról a felismerésről, hogy a költészet igazsága nem azonos a mindennapi valóság részletigazságaival; a valóra hasonlító „hazugságai” a lényeg „színigazának” kifejezői lehetnek.

Szophoklész - Antigoné
"Sorsdráma. ​Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete" - írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben.

Hegyi Dolores - Polis ​és vallás
A ​kötet a történeti fejlődés sorrendjében mutatja be az egyes görög kultuszok és vallási hiedelmek változásait. Az első részben a szerző részletesen foglalkozik a klasszikus görög vallásosság két fő gyökerével, a prehellén vallási szubsztrátummal és az ősi indoeurópai hitvilággal, majd felvázolja a Kr. e. II. és I. évezred fordulóján bekövetkezett politikai változások vallási következményeit. A második rész a görög poliszok kultuszait ismerteti, a viszonylag legjobban ismert athéni (részben ión) ünnepek mellett teret szentelve más, kevésbé közismert görög városok rítusainak is. Különös figyelmet fordít a görög jósdák (Delphoi, Dódóna, Didüma stb.) történeti szempontból is rendkívül fontos tevékenységére. A harmadik részben a theologia fogalmának eredetével és a görög gondolkodásban felfedezhető teológiai elképzelésekkel és gondolatokkal foglalkozik.

Németh György - Ritoók Zsigmond - Sarkady János - Szilágyi János György - Görög ​művelődéstörténet
A ​először 1967-ben, majd átdolgozott formában 1981-ben megjelent A görög kultúra aranykora című kötet szerzői, Ritoók Zsigmond, Sarkady János és Szilágyi János György - szakterületük nemzetközileg is elismert kutatói - azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a mai olvasókkal megismertessék az ókori görögség művelődéstörténetét. A Görög művelődéstörténet Németh Györggyel kiegészült szerzőgárdája ugyanezt teszi, de jóval nagyobb terjedelemben és kitágítva az időhatárokat a bronzkortól a Kr. e. 4. századig tartó ezer évre. A szerzők a legújabb kutatások eredményeit is felhasználják, hírt adnak például a 2005-ben megtalált Sapphó- és Archilochos-papiruszokról is. A történelmi, művészet- és irodalomtörténeti fejezeteken kívül a könyv beható filozófia- és gazdaságtörténetet is ad, és megismertet a hétköznapi élet világával, a nők, a gyerekek és a polgárjoggal nem rendelkező rétegek életével is. A képekkel gazdagon illusztrált kötetet részletes kronológia és névmutató teszi könnyen használhatóvá.

Szabó Árpád - Periklész ​kora
Athén ​számára a déloszi szövetség megalakulása új helyzetet és új feladatot jelentett. Ez az új helyzet nemcsak abból állott, hogy Athén másodrangú, alárendelt szerepéből kiemelkedve most már Spártával egyenrangú vezető állam lett, hanem új kötelességeket is jelentett a perzsákkal, szövetségeseivel és önmagával szemben.

Platón - Phaidrosz
"Ha ​valaki meglát valami földi szépet, visszaemlékezik a valódi szépre, szárnya nő, és tollát borzolva felrepülni vágyik, de tehetetlenségében csak néz a magasba, mint a madár..." Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Heinrich Alexander Stoll - Trójáról ​álmodott
Az ​ókortudomány és az archeológia nem éppen népszerű tudomány, Schliemann neve mégis mindenkinek ismerős. Nevéről Homérosz jut eszünkbe, a homéroszi világ, a tízéves háború színhelyével: Trójával, továbbá a komor Mükéné, s a gazdag Tirünsz, melyeket Schliemann tárt fel. Athénisírboltjában levő szobrán három szó van kivésve: "Schliemann-nak, a hérosznak." A görög nép adózott így emlékének, s nála többet valóban senki nem tett a görög múlt, s mondhatjuk az egész európai kultúra kezdeteinek megismeréséért. Útja nem volt könnyű. Virchow, legjobb barátja, így jellemezte nekrológjában Schliemann életútját: "Nagyot akart, és nagyon vitt véghez. Állhatatos és céltudatos munkával legyőzte mostoha körülményeit, és viszontagságos kereskedői élete során nsem mondott le arról az ideálról, mely még a kisfiú szívében fogant meg. Amit elért, azt saját erejével kényszerítette ki. A sors minden változása közepette hű maradt önmagához. Egy célja volt csak: a tudomány garapítása." Ezt a gyémántkemény s örökké példamutató életutat mutatja be Stoll híres regénye. A védőborítékon szereplő görög vázakép a trójai falovat ábrázolja.

Euripidesz - Élektra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - József ​és Aszeneth
Szerelem ​és ármány, sokistenhit és egyistenhit, egyiptomi és zsidó találkozik ebben a különös, kevert műfajú műben, mely tárgyát a Bibliából, tulajdonképpen annak egyetlen mondatából veszi, s az ókori görög regények számos elemével dúsítva színezi feszült légkörű elbeszéléssé. Bolyki János a mű első magyar fordítását végezte el görögből.