Fekete ​bársonyban

Passuth László - Medúzafej
Michelangelo ​Merisinek vagy Amerighinek - akit Caravaggio néven ismert meg a világ - kalandos élettörténetét meséli el Passuth ebben a késői regényében. Legfőképp a 16-17. század fordulóján élt festő személyisége, természetének kettőssége érdekelte az írót, aki a korabeli Itálián és Máltán kalauzolja végig olvasóját, megismerteti az ispotályos lovagrend belső életével, és megkísérli megválaszolni a kérdést, hogy kortársai miért tekintettek oly gyanakvón a mára vitathatatlanul elismert festőóriásra.

Georgette Heyer - Különös ​özvegység
„Élvezetes, ​végtelenül szórakoztató. A történet mulatságos, van benne intrika, kémkedés, rejtekajtók, gyilokszerszámok és éjszakai incidensek. Szellemes, igazi Heyer stílusú. Feledhetetlen!” _Publishers Weekly_ _Sorsfordító tévedés_ Elinor Rochdale nem abba a hintóba száll, amelyet érte küldtek, így nem reménybeli munkaadójánál, hanem a rossz hírű és romlott, ám éppen halálán lévő fiatal Eustace Cheviot birtokán találja magát. _Fontos döntés_ Eustace Cheviot unokabátyja, Lord Carlyon meggyőzi Elinort, hogy pusztán anyagi megfontolásból menjen feleségül unokaöccséhez. Reggelre Elinor gazdag özvegy, de egy nemzetközi kémjátszma kellős közepén találja magát: betörők, hívatlan vendégek és gyilkosság zavarja lelki nyugalmát. És Mr. Carlyon nem hagyja békén… Georgette Heyer az egyik legkedveltebb történelmiregény-szerző, több mint ötven könyvet írt. Könyveinek többsége a XIX. század elején játszódik. Első regénye, melyet tizenöt éves korában írt betegségből lábadozó fivére szórakoztatására, 1921-ben jelent meg. Bár leginkább történelmi regényeiről ismert, detektívtörténeteket is írt. Georgette Heyer 1974-ben, hetvenegy éves korában hunyt el.

Passuth László - Négy ​szél Erdélyben
Báthory ​István portréja nyolc éven keresztül köszöntötte a fejedelem által alapított kolozsvári főgimnázium lépcsőin felfelé igyekvő ifjú Passuthot. A fejedelem arcáról - úgy hírlett - le lehet olvasni a sors erélyeit. "Láttad-e ma Báthoryt?" - kérdezgették egymást az iskola diákjai, valójában tanáraik aznapi hangulata iránt érdeklődve. A Négy szél Erdélyben című regény tehát nemcsak a jelentőségében Báthory Gáborhoz és Bethlen Gáborhoz mérhető fejedelmet örökíti meg, hanem Passuth ifjúkorának egyik emblematikus figuráját is. Báthory kora, a XVI. század - mintegy az iskolásévekhez hasonlóan - a nagy válságok és merész kezdeményezések időszaka. Mindaz, ami egy évszázaddal később, Bethlen Gábor uralkodásának idején megvalósult, valójában már ekkor elkezdődött. Erdély viszonylagos önállóságát sem a Habsburg-ház, sem a törökök nem fenyegették, és ha rövid időre is, de megszilárdult a központi hatalom. Mindennek persze ára volt: le kellett verni a Békes-féle lázadást, meg kellett törni a rendek hatalmát, nem lehetett visszaadni a székelyeknek a János Zsigmond által elvett jogokat. Az eseményeket a szerző hiteles dokumentumok alapján, egy történész felkészültségével mondja el, mégsem száraz történelemkönyvet, hanem izgalmas regényt ír, amelyben a megelevenített alakoknak sorsa, emberi arca, önálló gondolatvilága van.

Hegedüs Géza - Az ​írnok és a fáraó
Hegedüs ​Géza regénye az ókori Egyiptom világába vezeti el az olvasót. Főhőse Ehnaton, a nagy reformer fáraó, aki az egyistenhit bevezetésével forradalmi jelentőségű társadalmi változások lehetőségét teremti meg. Másik hőse a fáraó fiatal írnoka, az ő boldogulása az új tanok győzelméhez kötődik, mert szerelmét, egy gazdag pap lányát, csak úgy kaphatja meg ha a régi világ összeomlik, és romjain egy új, egészségesebb élet születik, Ez a regény egy antik kultúrtörténeti trilógia harmadik önálló darabja. Az első kötet, A milétoszi hajós, a görög, a második pedig, az Előszó a hőskölteményhez, a latin kultúráról ad képet. A most hetvenesztendős író e három, az egyiptomi, görög, latin ókorról írt regénye egységes keretbe foglalja kultúránk kezdeteit, és színes, érdekes képes fest egy hajdani világ embereiről.

Nyirő József - Madéfalvi ​veszedelem
A ​Madéfalvi veszedelem igazi "székelyregény", amely egy magára hagyott népi közösség történelmi sorsának, "szenvedéstörténetének" elbeszélésével hívja fel a figyelmet arra, hogy Erdély maradék magyar karakterének fenntartására és védelme nem képzelhető el a székely közösség védelme nélkül. A regény a székely határőrség szervezésének véres történelmi tragédiáját mutatja be. 1764. január 7-én hajnalban a császári katonaság hihetetlen kíméletlenséggel támadt az álmukból felvert székelyekre, a támadásnak több mint négyszáz halálos áldozata és több mint ezer sebesültje volt, közöttük asszonyok és gyermekek. A kollektív ábrázolás medrében a madéfalvi vérengzés áldozatai mintegy közös személyiséget kapnak, az elszenvedett tragédia nem pusztán sok-sok egyén személyes tragédiája, hanem egy egész népé.

Márai Sándor - Válás ​Budán
Válás? ​Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elő. Az egyik eset mégis szokatlanul közelről érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerős házassága jutott válságba. A tárgyalás előtti éjjel megrendítő esemény játszódik le a "felek" budai otthonában, s ennek különös megvilágításában három ember kapcsolatának eddig rejtett dimenziói tárulnak fel. A család biztonságát veszélyeztető személyes érzelmek fordulatokban gazdag, drámai erejű, szinte filmszerű történetét Márai elegáns, lélektani árnyalatokban gazdag stílusa hatja át.

Ignácz Rózsa - Orsika
Arról ​a korról szól ez a regény, amikor Magyarország három részre szakadt. Európát elnyeléssel fenyegette a török hódoltatás. A Habsburgok bekebelező tervei a másik oldalról tették bizonytalanná az ország helyzetét. A fiatalság egy része új életformával igyekezett életben tartani magát ebben a nemzeti nyomorúságban. Parasztlegény is literátus emberré vált, több nyelven levelező, titkárkodó, tolmácskodó íródeákok kora ez. Koruk meggyúrta, kemény próbára tette jellemüket, ritka világos és erős fölismerését világosította meg nemzeti hovatartozásuknak. A regénybeli történet a tizenhat esztendős, árva Petheő Orsika alakja köré fonódik. Elszegényedett nemesi kisasszonyka ő, fiú módra él bácsikájánál, a komáromi várparancsnoknál. A regény azt beszéli el: a forrongó korszakban hogyan válik ez az osztályából, nemzetiségéből, vallásából és hazájából egyaránt kiszakadó, szerelemre, barátságra bátor, vívni, lovagolni tudó lány teljes emberré.

C. J. Sansom - A ​bosszú nyilai
A ​bosszú nyilai C. J. Sansom világszerte népszerű Matthew Shardlake-sorozatának az ötödik része. 1545-ben járunk, a franciák hadiflottája az invázió rémével fenyegeti Angliát. A királynő, Parr Katalin Shardlake-et, a púpos ügyvédet kéri meg, hogy járjon utána egy öreg szolgálója ügyének, akinek a fia öngyilkosságot követett el. Shardlake hamarosan egy rendkívül szövevényes ügy közepén találja magát, és mialatt az igazságot próbálja kideríteni, az élete is veszélybe kerül. A szálak messzire vezetnek, a politika legmélyebb bugyraiba, a bűntények felderítésének pedig nagyobb a tétje, mint azt gondolta volna.

Bán Mór - A ​Mennydörgés kapuja
Ezernégyszáznegyven. ​A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...

Márai Sándor - Szabadulás
"Mi ​történt? Semmi különös; talán éppen csak az, hogy nem történt semmi. S megértették, hogy a »változás«, melyet oly közel hittek, már kezükkel tapintottak, messze van még, talán hetek, hónapok is beletelnek, s minden nap, minden óra telítve van a legborzalmasabb sors esélyeivel. ___Nemcsak ők értették meg, az elítéltek és üldözöttek. Segítő kezek, melyek tegnap még jóhiszemű készséggel vagy óvatos számítással nyúltak feléjük, egyszerre tétován elakadtak." ___Márai 1945-ben írt regényének alapkérdése: mi történt? A szenvedés mindig egyéni, személyek sorsában sűrűsödő, de mit tehet az ember, ha megérteni és feldolgozni akarván az eseményeket, újabb megpróbáltatások érik? Történhet-e valóban "szabadulás"? ___A regény most lát először napvilágot!

Catherine Clément - Az ​úrnő
Ki ​is valójában a XVI. században élt, tündöklő szépségű, okos, művelt, dúsgazdag s mégis hányatott életű Gracia Nasi, más néven Beatriz de Luna, harmadik nevén Beatriz Mendes, a korabaeli európai zsidók nagyasszonya, úrnője? Garcia családját, amely valaha a mórokkal együtt telepedett meg Spanyolországan, az inkvizició elüldözte hazájából, s a kalandos természetű, nyugtalan vérű Senora - önmagának, szeretteinek, háza népének, hit- és sorstársainak - menedéket keresve beutazta a fél világot, megfordult Európa és Ázsia legfényesebb udvaraiban és portáin, járt Londonban, Gentben, Velencében, Ferrarában, Palesztiniában, Isztambulban, tárgyalt, ravaszkodott hercegekkel, királyokkal, szultánokkal, hitvitázott rabbikkal. szembeszállt püspökökkel és pápákkal, zsinagógákat építtetett, várost alapított, Bibliát nyomatott, összeesküvéseket szőtt, lázadásokat szított, intrikált, gyűlölt és szeretett. Akárha Robert Merle, a francia történelmi tablót fest a XVI. század fényben-árnyékban vérben-aranyban egyaránt bővelkedő világáról, bemutatva a kor erkölcseit, mentatlitását, gondolkodásmódját. Ám Az Úrnő valódi szerzője az a - ugyancsak francia - Catherine Clément, akinek munumentális történelmi regényei újra és újra ott szerepelnek a francia és nemzetközi irodalmi toplistákon.

Lux Terka - Budapest
Buda, ​Óbuda és Pest egyesülése után negyed század alatt megduplázódott Budapest lakosainak száma. Nem természetes szaporulat, hanem bevándorlások által. Vidéken megélni nem tudó tanult vagy iskolázatlan magyarok, szlovákok és svábok, a Habsburg Birodalom más országaiból érkező műszaki értelmiségiek és szakmunkások tömegeit szippantotta fel a város. És a munkát keresők mellett hamarosan kialakult a parazita félvilág meg a gátlástalan alvilág is. Lux Terka - ami természetesen írói álnév - szintén vidékről érkezett: ő lett a számos írónők egyike, aki az írásaiból akart megélni. Az ő főhősnője Schneider Fáni, Budapest szimbóluma, akinek alakját az írónő egy városi kupié szövegéből teremtette meg. A város multietnikusságának megfelelően félig német, félig szlovák, munkáscsaládba született. A rendkívüli szépségű Schneider Fáni örök életű: gyerekként a város egyik legrégebbi, már a honfoglalás előtt is lakott részében, az írónő életében szegények lakta, apró házakból álló Rácvárosban, ismertebb nevén Tabánban játszik az utca porában. Később a középkori Buda Szent Péter nevű külvárosában énekléssel keresi a kenyerét, karrierje a reformkorban Gizella téri Német Színházban folytatódik. Csak színházi pályafutásának lezárulta után, a századfordulóra lesz belőle a nagyvárosi életformát jelképező könyörtelen, hideg, számító, pénzéhes "magyar kokott". Akinek regénye is lesz: ez a könyv.

Colleen McCullough - Caesar ​asszonyai I-II.
Egy ​évtized az ókori világ óriásbirodalmának szívében. Egy évtized viszonylagos békében: a népek Keleten és Nyugaton meghódoltak immár. Egy évtized a politika kifinomult művészetének kulisszái között: egész tartományokról döntő bírósági tárgyalásokon, zajos népgyűléseken, ahol érvek helyett olykor a husáng dönt, hajnalba nyúló senatusi szócsatákon, dús lakomaasztaloknál, hűvös márványcsarnokok mélyén, ahol sötét kalandorok szőnek felforgató terveket, hálószobák selyempárnái között, ahol a csókot titkos cselszövések édesítik, szűz papnők néma templomában, ahol országok, fejedelmek sorsa pecsételődik meg. Egy évtized Rómában. Colleen McCullough új regénye a Kr. e. 68. és 58. közötti évtized eseményeit öleli fel. Főhőse Julius Caesar, a politikus és hadvezér, aki beírta nevét a világtörténelem lapjaira, a vonzó férfi, akiért Róma- szerte hevesebben dobbannak az asszonyszívek, az állhatatos barát, megbízható szövetséges, a ravasz cselszövő, aki mindig túljár ellenfelei eszén.

Szécsi Noémi - Nyughatatlanok
Szécsi ​Noémi regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be. Miközben az emigráns forradalmárok különböző nyugati országokban intézik politikai ügyeiket, feleségeik Európában szétszóródva várják őket - és sorsuk jobbra fordulását. A nők között szövetségek köttetnek, konfliktusok bontakoznak ki, sokan a bizonytalanság elől a spiritizmusba menekülnek. Egy történelmi regény, amely éppolyan plasztikus, mintha csak ma játszódna. A Nyughatatlanok a Gondolatolvasó és az Egyformák vagytok című regényekkel együtt egy összefüggő trilógiaként olvasható, amelynek darabjai önállóan is teljes egészek.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Egy ​levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem. "Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stockholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni - aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát, s ezzel párhuzamosan elkészült a film forgatókönyve is. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét." Gárdos Péter Svédország, 1945. A huszonöt éves Miklós Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, és levelet ír száztizenhét szintén Svédországban ápolt magyar lánynak azzal a céllal, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira: mint aki megtáltosodott, úgy ragadja magával a tizenkilenc éves Lilit bűbájos soraival, lehengerlő stílusával. A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A Publishers Weekly és a Booktrade a 2015-ös Londoni Könyvvásár legfontosabb könyvének tartotta, a világ vezető kiadói versengtek érte. Az elmúlt években szinte valamennyi európai országban megjelent, de már Tajvanon, Brazíliában, Kínában, Izraelben és Dél-Koreában is saját nyelven olvashatják a kötetet, mely irodalmi díjakat nyert el Londonban, Párizsban és Szentpéterváron. A könyv alapján készült film a szerző rendezésében 2015 végén került a mozikba.

Vass Virág - Sohaférfi
„Különleges ​nőt keresek. Olyat, aki talán sohasem válaszolna erre a hirdetésre. Ízig-vérig nőt, aki attraktív, intelligens, gondoskodó, érzékeny és őszinte. Keresek egy lányt, aki egyedül is boldog és sikeres, érzelmileg felnőtt. Úgy 27 és 37 közötti, és alig várja, hogy végre megtapasztalja, milyen egy érzéki, intellektuális, harmonikus párkapcsolatban élni.” Ezzel a pár sorral indul Ádám, a Sohaférfi története. A Sohaférfival már mindannyian találkoztunk. Pontosan tudjuk, mi fán terem, még sincsen rá rendes szavunk. Így kénytelen voltam egy regényben megírni. A Sohaférfi egy jelet keres, de sajnos mindeddig hiába. Nem a szerelemtől fél, hanem attól, hogy nem múlik. Talán ez a legnehezebb számára, megszokni az érzéseit. Olyan őrült súllyal nehezedik rá a magány, hogy néha maga is csodálkozik, hogy képes felemelni a lábát a földről. Ádám a Kígyó utcai legénylakásában éli felhőtlen vadászéletét, míg egyszer csak betoppan Éva. Minden történetben meg szokott érkezni. Csakhogy ebben a regényben nem önszántából teszi. Évának esze ágában sincs elcsábítani Ádámot. Egyikük sem akar rabja lenni az érzéseinek. Nincs is annál fordulatosabb krimi, mint amikor az elfojtott érzések lelepleznek valakit. Hepiend lesz? Igen. Lehetséges. A huszonegyedik századi élet tökéletes dramaturgiával rendez minden egyes jelenetet, a szerzőnek több hozzáfűznivalója nincs. Vass Virág

Barbara Wood - Az ​áldást hozó kő
Évmilliókkal ​ezelőtt egy gyönyörű, kék kő született egy földre hullott meteoritból. Százezer évvel ezelőtt az afrikai síkságon egy Sudár nevű fiatal lány megtalálta a követ, és a kristály meghatározta későbbi életét - akárcsak a következő generációkét. A kő sorsát a történelembe ágyazva az ősi Izraeltől a Római Birodalmon, a középkori Anglián, a tizenötödik századi Németországon, a tizennyolcadik századi Karib-szigeteken át a tizenkilencedik századi amerikai nyugatig követhetjük nyomon. Minden egyes történet árulásról, a szív gyötrelmeiről és az emberi szellem kereséséről szól. Miközben Barbara Wood művéből az olvasó megismeri a regényhősök életének intim részleteit, az az érzése támad, hogy az emberiség sodró történelmének részesévé válik...

Passuth László - Emlék ​és folytatás
1973 ​tavaszán - írja Passuth László - egy regénnyel, Zsigmond királyunk fél évszázadának summázásával, lezártam a hazai sors egy fejezetét. A történelmi regények szigorúbb folyamatossága, kronológiája után vágyódtam a forrásművektől függetlenebb történet megírására. Így találkoztam újból 1946 tavaszán megjelent regényemnek a Felhő és oázis-nak szereplőivel, hogy szinte három évtized távolságából építsem újra az 1945 és 1947 közötti évek budapesti és európai valóságát, mely számomra akkor megélt mindennap volt (és sok tragikus ágával viszonyult az előző esztendőkbe) de ma a fiatalabbak szemében mégiscsak inkább lezárt történelmi korszak. Két lány és két férfi sorsában próbáltam megállítani az időt, mint egy pillanatképben - az emlékek felvillantásával, a túlélt háborús napok felidézésével. A szereplők egyéni, nagyon változatos sorsa úgy borítja el - Istanbul, Budapest, Párizs és Nizza távlataiban a történelem romos tűzfalait, mint élő, árnyékban-napsütésben színt váltó repkény. Minden, ami a regényben mint légkör, helyszín, külső világkép helyet kap, úgy ábrázoltam ahogyan megőrizte az emlékezet. Vizuális memóriám - remélem - nem hagyott cserben. Talán vissza tudtam idézni az 1945-47-es Budapestet, a maga hömpölygésében, szinte ellenállhatatlan sodrásával, materiális szegénységében, ám szellemi virágzásában. A bennem élő képek bőségesen áramlottak, viszontláthattam utcarészleteket éppúgy, mint barátok egykori arcát, ruhákat, újraszülető boltokat, az egyre jobban kivilágosodó várost, az emberi közösség újszerű szintéziseit.

Diane Haeger - A ​rivális
A ​FRANCIA TÖRTÉNELEM EGYIK LEGSZEBB ÉS LEGŐSZINTÉBB SZERELMI TÖRTÉNETE I. Ferenc francia király szemérmetlenül buja, intrikákkal teli udvarának világa egészen más, mint az a csendes, vidéki élet, melyet Diane de Poitiers a néhai férje oldalán megszokott. Az özvegy, aki még mindig fiatal és gyönyörű, visszatér az udvarba, ahol Anne d'Heilly, a király féltékeny szeretője azonnal harcba száll ellene. Diane már-már megfutamodna a fúriaként rá támadó nő elől, amikor rátalál az egyetlen emberre, aki megvédi a kegyenccel szemben: a király második fiára, a fiatal Henrik hercegre. Barátságuk szenvedélyes szerelemmé mélyül. Henriknek az udvar politikai érdekei miatt feleségül kell vennie Medici Katalint, a pápa csúnyácska unokahúgát. A herceg viszont kitartóan küzd Diane-ért, aki az iránta tanúsított lojalitásával a később királlyá koronázott Henrik megbízható szövetségese lesz. Hűségéért az uralkodó kastélyt ajándékoz neki. A királyi gyermekek taníttatását és gondozását is irányító asszon az udvarban olyan jelentős pozíciót ér el, hogy amikor III. Pál pápa aranyrózsát küld Medici Katalinnak ajándékba, nem feledkezik meg Poitiers hercegnőről sem, aki egy igazgyöngyökkel kirakott nyakláncot kap tőle. Nagy ívű történet egy figyelemre méltó asszony összeütközéséről korának társadalmi szokásaival. Kiváló jellemrajzokban és történelmi részletekben gazdag, izgalmas könyv. - Romantic Times

Márai Sándor - A ​szegények iskolája
Az ​író A szegények iskolája című esszéjét 1933-ban jelentette meg a Pantheon Kiadó. Ebben Márai Sándor az ember létállapota felől közelíti meg a szegénység fogalmát, tartalmát, s önmagát is közéjük sorolja. A mű sztoikus gondolatokon alapuló próbálkozás az élet titkával szemben, ugyanakkor az egész írást átszövi az irónia: nem tudományos értekezést írt, hanem ''szatirikus esszét'', ahogyan már Bálint György fogalmazott.