Biliárd ​a Dobray szállóban

Mileta Prodanović - Kert ​Velencében
A ​regényben, amely egy város, Belgrád regénye, valamint egy szerelem és két különváló, majd újra összetalálkozó életút története is, két idő másolódik egymásra: az utólag aranykornak tűnő nyolcvanas évek viszonylagos szabadságáé és a kilencvenes éveké, amikor a hatalmon lévők által gátlástalanul manipulált szerb társadalom egyre mélyebbre süllyedt a gyűlölet és a sértett nárcizmus spirálja mentén. A főhőst 1996-ban, a nagy diáktüntetések idején éri utol a múlt egy iratköteg képében, amely egykori punk-zenekaruk külföldre szökött énekesnőjétől származik. A zenekart Marcel Duchamp és az avantgárd bűvöletében élő művészettörténész-hallgatók alapították. A két mozgás egy mitikus velencei kertben keresztezi egymást. Ez a kert Radoslav Petković Sors és körvonal című regényéből származik, és arról nevezetes, hogy aki oda belép, egy másik történetbe léphet át az életéből. Prodanović velencei kertje azonban a híres velencei képzőművészeti biennálé meghiúsult, tűzvésszel végződő performanszának színhelye; az ő regényének hősei nem léphetnek ki egyetlen történetükből, és ezen a művészet sem változtathat, amelynek fiatal felnőttként oly lelkes beavatottjai voltak.

Drago Jančar - A ​névtelen fa
Janez ​Lipniket magába szippantja a múlt. Rátalál a Nagy Szerető naplójára, aki a második világháború idején, Szlovéniában kezdte szerelmi pályafutását. Lipnik háborús eseményekről és erotikus kalandokról olvas. E történeteken keresztül szövi elbeszélését, és viszi magával olvasóját a szlovén Katyńból, a Kočevski Rogi tömegsírból megmenekülő fiatalember nyomába. Aztán egyszerre a legutolsó háború morajlik a szereplők körül, a nagy szerbellenes nyári horvát offenzíva. A háború és az emigráció éveit végigszeretkező ismeretlen emigráns erotikus feljegyzései felidézik Lipnik gyermekkori emlékeit, szép és szomorú tanítónőjét, a kisfiú első szerelmét, aki talán a Don Juan erotikus kalandjainak egyik hősnője, de bizonyosan áldozata egy politikai okból elkövetett kínvallatásnak. Lipnik történészként a hézagokat pótolja a levéltári anyagokkal, férfiként pedig építi tovább az erotikus jeleneteket; párhuzamot von a második világháború és a fél évszázaddal későbbi horvátországi háború között, amikor ő élte szerelmi regényét egy adriai szigeten. Megelevenednek a múlt mítoszai, Szlovénia, a Balkán és a kontinens válsága. A szerző folyamatosan újraírja annak az embernek a történetét, akit magába szippantott a múlt.

Csabai László - Szindbád ​Szibériában
Szindbád, ​a detektív szovjet fogságba esik, és egy hosszú, a rabokat megtizedelő vonatút után egy szibériai munkatáborban találja magát, a Bajkál-tó közelében. A láger borzalmas körülményei közt küzd az életben maradásért, amikor is egy rejtélyes bűntény a segítségére lesz: valaki ellopja a lágerparancsnok, Grecki őrnagy rendkívül értékes távcsöves puskáját - és Szindbád rájön, ki a tettes. Ettől pedig gyökeresen megváltozik az élete. A szovjet rendőrség alkalmazásába lépő Szindbád életveszélyes vizeken kénytelen lavírozni, hiszen ebben a végletekig átpolitizált, a mindennapi rettegésre épülő rendszerben soha nem lehet tudni, hogy ki kicsoda, de páratlan nyomozó ösztöne és emberismerete segítségével legyőzi az akadályokat. Csabai László nagyregényében feltárulnak a negyvenes évek Szovjetuniójának hétköznapjai, a sztálini rezsim működésének elképesztő, már-már mulatságos abszurditása, a kontinensnyi Szibéria lenyűgöző tájai, ősi kultúrája, s mindezt jellegzetesen ,,csabais", vagyis egyszerre dermesztően pontos és mégis finoman költői tekinteten keresztül látjuk.

Dés Mihály - Pesti ​barokk
Budapesti ​házibulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák, politikai viccek, szamizdatok. Regényünk főhőse, egyben szerzője Koszta János ebben a pesti világban otthonosan mozog, mégsem találja a helyét. Mindenről van egy jó vicce, egy családi anekdotája, egy csavaros sztorija, egy szellemes aforizmája és most készül megírni élete történetét is. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? A kérdésekre ebben a regényben több válasz is létezik. Barokk voltát éppen a sokszínűség, a színpompás gazdagság szavatolja. A könyvben több műfaj is – mintha irodalmi farsangbál lenne – izgalmasan találkozik egymással. Családregény-betétek, levelezések, naplók, önéletrajzok, anekdoták, viccek, ügynökjelentések váltakoznak a mű lapjain. A Pesti barokk játék a valósággal, hiszen a fiktív karakterek mellett valódi, hús-vér személyek is szerepelnek benne; a határvonalak elmosódnak. Szellemessége szintén többrétegű: akadnak itt vaskos humorú tréfák, ironikus szólamok és irodalmi utalások. Dés Mihály nagyszerű első regényében a korszaknak és környezetnek nem is annyira emléket állít, semmint inkább a mítoszoknak, emlékfutamoknak a nyomába ered. Újraírja, átgondolja őket. Az ájtatos legendaképzésnek ugyanannyira híján van ez a kalandokban bővelkedő szellemes regény, mint a retrocsalamádénak. Dés Mihály (Budapest, 1950) magyar irodalmár, lapkiadó és író, aki 1986 óta Barcelonában él. Magyarországon műfordító volt, lektor, kritikus és alkalmi filmszínész, a Banánhéjkeringő és A dokumentátor főszereplője. Fordításai között Borges, Carpentier, Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa művek szerepelnek. Spanyolországban újságíróként kezdte pályáját. Később megalapítja a Lateralt, mely a spanyol nyelvű világ meghatározó kulturális folyóirata lett. 1995 és 2003 között a Barcelonai Központi Egyetem tanára, spanyolul elbeszéléseket is publikált. A Pesti barokk az első regénye.

Hamvas Béla - Karnevál
A ​beavató regény fogalmát hiába keressük az irodalomtudomány kézikönyveiben. A terminus technikus életrehívója Hamvas Béla Karneválja. A szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve a tudatátalakítás /beavatás/ hét fokozata, a királyi út az Opus Magnum hét állomása. 1. könyv: a küszöb 2. könyv: mindenki átváltozik - metamorfózis 3. könyv: az elmélyítés - descensio 4. könyv: a lélek kettéválása - separatio és multiplicatio 5. könyv: időutazás a kezdetekbe - reductio és fixatio 6. könyv: a kiégetés /világégés/ - calcinatio és coagulatio 7. könyv: megtisztulás - sublimatio

Lojze Kovačič - A ​valóság
A ​mai szlovén irodalom talán legeredetibb alakja egy rendhagyó élet valóságanyagából meríti témáját. Svájcban született, akárcsak regényének hőse, tisztes ómódból a legnagyobb nyomorba csöppen, és olyan országba, ahol nemcsak a nyelv idegen, de valószerűtlen, hihetetlen minden, ami körülveszi. Mikor A valóság című regény hősét egy jelentéktelen kihágás miatt katonaévei alatt Makedóniába, egy büntetőszázadba lökik, mindvégig az az érzése, hogy talán nem is vele történei meg mindaz, amit ott meg kell élnie. Az író szívbemarkolóan ábrázolja az emberi lélek csudálatos élniakarását, mely a létezés legalján is felragyogtatja a szerelmet, megmutatva: lebírhatatlan bennünk a vágy, hogy ebben a lidérces, apokaliptikus világban is megkapaszkodjunk a másik emberben, s ezáltal otthonra leljünk. Kovacic regényét eddig hét nyelvre fordították le, novellái többek közt az angol Penguin sorozatban, Franciaországban, Dániában, Svédországban és Spanyolországban is megjelentek.

Ismeretlen szerző - 7x7 ​híres mai magyar regény
A ​111 híres külföldi regény, a 66 híres magyar regény, a 77 híres dráma, az 55 híres opera, a 44 híres eposz, a 88 híres vers a világirodalomból, a 99 híres magyar vers, a 22 híres beszéd, a 33 híres bölcseleti mű, a 88 és 1/2 híres film és a 11 híres kisregény után régi adósságunkat törlesztjük a kortárs magyar prózából válogató 7x7 híres mai magyar regényt tárgyaló kötettel. Kardos G. György és Lázár Ervin, Kornis Mihály és Lengyel Péter, Mándy Iván és Esterházy Péter, Spiró György és Kertész Ákos, Mészöly Miklós és Moldova György, Nádas Péter és Határ Győző, Hernádi Gyula és Hamvas Béla, Márton László és Grendel Lajos, Kertész Imre és Fenákel Judit, Szabó Magda és Szász Imre, Csurka István és Temesi Ferenc, Szilágyi István és Vámos Miklós, Gion Nándor és Galgóczi Erzsébet, Fejes Endre és Fekete Gyula, Dobos László és Kurucz Gyula, Deák Tamás és Balázs József, Bálint Tibor és Bereményi Géza, Méliusz József és Karinthy Ferenc, Hajnóczy Péter és Gáll István, Kolozsvári Grandpierre Emil és Krasznahorkai László, Lakatos Menyhért és Konrád György, Jókai Anna és Bodor Ádám, Dobai Péter és Sánta Ferenc, Somogyi Tóth Sándor és Sütő András, valamint Székely János egy-egy regényét ismertetik és elemzik, az író pályaképét rajzolják meg neves esztéták és irodalomkritikusok.

Ismail Kadare - A ​halott hadsereg tábornoka
A ​regény hőse egy olasz tábornok, aki húsz évvel a háború után azt a megbízást kapja a kormánytól, hogy gyűjtse össze és szállítsa haza az Albániában elesett olasz katonák hamvait. Ennek a halott hadseregnek lett tehát a tábornoka. Kutatásai során feléled a múlt - olasz katonák és albán partizánok emléke támad fel, drámai helyzetek alakulnak, lépten-nyomon folyik a szembesítés és egyben a leszámolás is. Noha a háború árnyéka vetődik a regény cselekményére, ezt az árnyékot átragyogja az igazság fénye. Ennek az igazságnak a fényében tragikomikus figurává válik az olasz tábornok, valamint a hasonló megbízást teljesítő német altábornagy, akik semmit sem tanultak a múltból, és semmit sem értenek a jelenből.

Venyegyikt Jerofejev - Moszkva–Petuski
"Rendben ​van, züllött alak vagyok. Egyébként is megfigyeltem, hogy aki reggel rohadtul érzi magát, ám estére teli van álmokkal, ötletekkel, és majd szétfeszíti az energia - hát az bizony szörnyen züllött ember. Reggeli rosszullét, esti szárnyalás - erről ismerszik meg a züllött ember. Ellenkező esetben azonban, ha valaki már kora reggel összeszedi magát és teli van reményekkel, estére viszont gyengeség keríti hatalmába, nos, akkor biztosan aljas, önző, középszerű emberrel van dolgunk. Undorodom az ilyen embertől. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én ocsmánynak találom." (A szerző) A magát Rabelais, Sterne, a korai Dosztojevszkij és elsősorban Gogol örökösének valló Jerofejev (1938–1990) kisregénye 1970-ben két gépelt példányban látott napvilágot, s az író hazájában a nyolcvanas évek végéig szamizdatban terjedt – miközben külföldön, 19 nyelvre lefordítva, világhírnévre tett szert.

Niccolò Ammaniti - Én ​nem félek
Az ​alig negyvenes, rendkívül népszerű olasz író, a legrangosabb olasz irodalmi díj, a Premio Strega tavalyi nyertese, akinek könyvei már negyvenöt országban olvashatók, eddigi legnagyobb sikerét ezzel a regénnyel aratta. A történet egy közelebbről meg nem határozott aprócska dél-olaszországi faluban és környékén játszódik 1978 kegyetlenül forró nyarán. Egy napon az egyik gyerek, Michele iszonytató felfedezést tesz egy határszéli elhagyatott, omladozó ház pinceüregében. Annyira megrémül attól, amit - jobban mondva akit - talál, hogy el sem meri mondani a társainak. Az apjával szeretne róla beszámolni, de az sosem ér rá: kamionos, sokat van úton, mindig fáradtan tér haza. Michele titokban vissza-visszatér az üregbe. Rémületén felülkerekedik a segíteni akarás. Egyre bátrabb, egyre találékonyabb, egyre céltudatosabb. De közben otthon is furcsa dolgok történnek. És szörnyű történet dereng fel Michele előtt, melyhez éppenséggel a saját családjának is köze van. Sikerül-e megbirkóznia ennyi titokkal, és sikerül-e közben kimenekítenie a pinceüreg szenvedő foglyát a halálos veszedelemből? A félelem arcait a gyerekek világában Mark Twain-ien otthonos Ammaniti úgy mutatja meg, olyan észrevétlenül és érzékenyen, hogy az a felnőtt embert is mellbe veri. Az izgalmas regényből készült filmet néhány évvel ezelőtt a magyar mozik is sikerrel játszották.

Michel Houellebecq - A ​csúcson
Michel ​Houellebecq 1998-ban robbant be a köztudatba a Magyarországon is nagy sikert aratott Elemi részecskék című regényével. Új könyve már megjelenése előtt nagy vihart kavart Franciaországban. Főhőse Michel, minisztériumi alkalmazott, aki megtakarított pénzét a thaiföldi szex-paradicsomban tékozolja el. Élete során arra jut, hogy a szexturizmusban rejlik a jövő. Houellebecq az Elemi részecskékhez hasonlóan, korunkat elemzi, elsősorban gyarlóságainkat mutatja be. Prózája szenvtelen és eszköztelen, hősei magányosak, egymástól és környező világtól elidegenedettek. (Csak felnőtteknek!)

W. G. Sebald - Austerlitz
A ​hatvanas években egy antwerpeni pályaudvaron ismeretlenül szólítja meg elbeszélőnk az állomás architektúráját elmélyülten tanulmányozó, magányos utazót, Jacques Austerlitzet, aki bizalmába fogadja a fiatal, érdeklődő idegent. A két férfi később újabb és újabb véletlen találkozások során folytatja a beszélgetést, s az építészettörténeti diskurzusból szinte észrevétlenül siklanak át Austerlitz élettörténetének feltárásba. Gyerekkorát Walesben, egy lelkész házaspárnál, a világtól elzártan tölti. Csak az internátusban tudja meg valódi nevét, és azt, hogy a zsidóüldözések elől menekítették a kontinensről a szigetországba. Austerlitz, aki kiskorától zárkózott, melankolikus alkat volt, a gyermekéveivel és valódi szülei sorsával való szembesülés hatására teljesen magába zárkózik, csupán a titokzatos, megfejtésre váró emlékek a társai és azok az épületek, homlokzatok, vasúti csarnokok, alaprajzok, amelyeket Austerlitz megszállottan fényképez. Sebald a Kivándoroltak-hoz hasonlóan itt is a gyökértelenségről, az anyanyelvét vesztett kivándorolt-létről tudósít szívszorító precizitással, s az előző regényből megismert veretes, barokkosan burjánzó nyelv, a beillesztett fotókkal és rajzokkal ugyanúgy egy dokumentum és fikció határán lebegő történetet mesél el, ezúttal egyetlen emberről, Jacques Austerlitzről. Sebald sors-archívumának tárlóit végigjárva végül lényegtelen lesz a fikció - nem fikció kérdése. Helyette a személyes élettörténet mögött kibontakozó európai történelem egy sajátos metszete válik fontossá, és Austerlitz alakja, a kutató, gondolkodó és érző ember emblémája és emlékműve.

Salman Rushdie - Az ​éjfél gyermekei
Szalím ​pontban éjfélkor, India függetlenné válásának pillanatában született. Tizedik születésnapja előtt különös képesség ébred benne, amellyel be tud hatolni mások gondolataiba. Filmsztárok, krikettcsillagok, politikusok fejében kutakodik, még a képmutatás, a zsarnokság, a tiltott szerelem szagát is megérzi, s egy napon indiai létére egy különleges pakisztáni alakulatban találja magát... Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban. Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Írói ​pályája vége felé írta meg a "hitvány árvagyerekek" sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora. Móricz lírai regényt teremtett Csöre, a kis lelencgyerek életének a tanyásparasztnál, a nagygazdánál és az iparos kispolgárnál eltöltött néhány esztendeje anyagából. Móricz Zsigmond folyóiratában, a Kelet Népében így nyilatkozott írói szándékáról: "Irtóztató könyv, azt hiszem, de a fantáziának egy sora sincs benne. Ilyen könyvet még nem írtam. Ennek a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel, mint a mocsárból a kénes gőz." S lett belőle modern irodalmunk leglíraibb pátoszú regénye.

Gabrielle Wittkop - A ​nekrofil
Ha ​létezik könyv, ami megosztja olvasóit, és a legszélsőségesebb véleményeket váltja, provokálja ki, A nekrofil kétségkívül ezek közé tartozik. Hőse, Lucien, a mindig fekete ruhát viselő párizsi régiségkereskedő egyaránt kedveli a nőket és a férfiakat, feltéve hogy megfelelnek egyetlen követelménynek: ne legyenek immár az élők sorában. Magányos szenvedélye a messzi gyermekkorban gyökerezik. Anyja halálával megrázó körülményeit, a gyász színei és díszletei, az a bizonyos szövőlepke illat, amit halottak párállanak maguktól, egy életre erre a magányos szenvedélyre ítélik. Mígnem… Lucien váratlanul szerelmes lesz. Az Ő kedvesei azonban, a természet elrendelése folytán csupán rövid időt tölthetnek nála. És akkor Lucien felveszi a reménytelen küzdelmet a halál ellen, a semmi ellen, amibe mindenki áttűnik egyszer. Ezzel a szép és reménytelen harccal emelkedik ki a példátlan naplóregény a szokványos rémtörténetek sorából, és válik a szerelem, a magány, a sors ellen vívott küzdelem költeményévé.

Metta V. Victor - Egy ​komisz kölök naplója
A ​szóbeszéd szerint a Micimackó szövege magyarul jobb, mint angolul, s ez Karinthy Frigyesnek köszönhető. Valószínű, hogy a nálunk kevésbé ismert olasz nyelvű, amerikai írónő gyermekregényével is ez a helyzet. Karinthy gyermekkori naplójának és a Tanár úr kéremnek az ismeretében talán nem is meglepő, hogy olyan ismerősek mind az alakok – családtagok, barátok, kisemberek –, mind az egyes „naplóbejegyzések” tartalma, melyek mind-mind arról árulkodnak, hogy a Bandinak elkeresztelt kiskamasz valóban komisz kölök, de ez az egyetlen lehetősége, hogy valahogy eltájékozódjon a nem teljesen érthető és nemigen logikus felnőttvilágban, s hogy helyet-figyelmet-szeretetet csikarjon ki környezetéből.

Alberto Moravia - A ​római lány
Vajon ​miért züllik utcalánnyá Adriana, aki gyarlóságában is csupa érzés, csupa szép emberi tulajdonság? Mert anyja a maga elrontott életének egész keserűségével erre neveli? Mert csalódik első nagy szerelmében, s úgy érzi, számára örökre elérhetetlen az egész valójával sóvárgott családi élet? Mert észreveszi a kiáltó ellentétet a gazdagok ragyogó világa s a maga szegényes élete között? Mert úgy érzi, könnyebb az élet az utcán, mint a varrógép mellett? Vagy egyszerűen a lelke mélyén lappangó rossz hajlamoknak enged? Moravia regénye azért kitűnő, mert nem egyetlen okkal magyarázza hőse bukását: aprólékos gonddal elemzi, hogy roncsolja egy fiatal lélek rostjait a bűnös társadalom ezerféle mérge.

Jean Webster - Nyakigláb ​Apó
___A ​Hosszúlábú apu című sikeres TV-sorozat regényváltozata. ___Ez a szellemesen megírt könyv egy árvaházban felnőtt lány életét és szerelmét mutatja be. Hogyan ismerkedik az árvaházon kívüli világgal, milyen baklövéseket követ el a valódi életben, és hogyan tud beilleszkedni. Egy ismeretlen jótevő segíti sorsa alakulását, akinek Judy csak árnyképét ismeri - azért hívja "nyakigláb apó"-nak. (Sic!) Neki ír beszámolókat az iskolai életről, társairól, szerelméről. Vajon ki ez az ismeretlen? ___A titokzatos és humorral átszőt (sic!) regény biztosan kedvelt olvasmánya lesz a "könyvfalóknak".

Sofi Oksanen - Tisztogatás
Sofi ​Oksanen a Helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát. A színházhoz való vonzalom gyümölcse első drámája, melyet fergeteges közönségsikerrel mutatott be 2007-ben a finn Nemzeti Színház. A mű főszereplői és eseményei azonban túlnőttek a színpadi kereteken – így született meg a drámából a világsikert hozó regény: a Tisztogatás. A kötet Finnország első számú bestsellerévé vált, eddig 140 000 eladott példánnyal. Számos irodalmi díjjal jutalmazták: többek közt Finlandia-díjat kapott 2008-ban; 2010-ben elnyerte a skandináv országok legnagyobb irodalmi kitüntetését (Nordic Council Literature Prize) – Oksanen a legfiatalabb szerző, akit eddig ebben a díjban részesítettek. A Tisztogatást közel 30 nyelvre fordították le. A Tisztogatás hosszú-hosszú idő óta az első olyan regény, amely a kommunizmus, az elnyomás, majd a rendszerváltás koráról szól, és nemtől-kortól függetlenül mélyen megérint mindenkit. A magány békéjében éldegélő idős észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat: tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. A kétségbeesett lépésekre kényszerült Zara helyzete rávilágít, hogy az üldöztetések a megváltozott körülmények ellenére sem értek véget – csupán formájuk változott. A Tisztogatás magja az árulás, amelybe a kétségbeesés és a reménytelenség kergeti a főszereplőket. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében… A kötet a Szép Magyar Könyv 2010-es versenyben oklevélben részesült.

P. L. Travers - A ​csudálatos Mary
A ​csudálatos Mary alkonyattájt a keleti széllel érkezik Banksék házába. Fél kezével a kalapját fogja, a másikban táskát cipel. Rövidesen megállapodik a szülőkkel, s máris olyan otthonosan érzi magát a házban, mintha mindig ott élt volna, a gyerekekkel pedig azonnal megtalálja a hangot. Michaelt annyira elbűvöli a csudálatos dadatündér, hogy lefekvéskor meg is kérdezi tőle: Ugye Mary Poppins, sohase megy el tőlünk? Mary szipog egyet, aztán így válaszol: Itt maradok, míg meg nem fordul a szél. S valóban így is lett. Mary a keleti széllel jött, s a nyugati széllel ment el. De mi minden történt közben a Banks-házban! Mary Poppins felejthetetlen alakja méltán állandó figurája az európai gyerekirodalomnak. A gyerekvilág hétköznapjai a tündérmesék varázslatával ötvöződnek Travers elbűvölő könyvében, mely Benedek Marcell szép fordításában jutott el a magyar gyerekekehez.