A ​fa mitológiája

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A ​japán világ atlasza
A ​japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Diószegi Vilmos - A ​sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben
Diószegi ​Vilmos (1923-1972), a magyar néphitkutatás kiemelkedő alakja, korai halála ellenére egyedülálló és maradandó életművet hagyott hátra. E - ma már könyvritkaságnak számító - kötetében dolgozta ki a pogány magyarok ősvallása rekonstrukciójának alapjait. Részletekbe menően hasonlította össze a szibériai samanizmust a magyar néphit táltos-hiedelemkörével, és ennek alapján állapította meg a rokonságot. Arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság hitvilága közel állt a szibériai sámánok világképéhez. Reprint kiadásunkban Hoppál Mihály tollából értékes elemzés olvasható Diószegi Vilmos fáradhatatlan kutatómunkájáról és műveinek utóéletéről. A kötet nélkülözhetetlen, klasszikus olvasmány azok számára, akik a magyarság régi pogány hitvilágával és mitológiájával akarnak foglalkozni.

Hoppál Mihály - Sámánok ​Eurázsiában
Manapság ​szinte divatba jöttek a sámánok, pedig sok a félreértés körülöttük. Ez a könyv képekkel igyekszik felszámolni azt a sokféle képtelenséget, ami e fontos kulturális jelenségre rakódott. Az első részben a sámánok szerepköreit ismerteti a szerző, majd a sámánság kialakulásának kultúrtörténetéről ad képet. A középső rész enciklopédiaszerűen sorra veszi az egyes népek sámánjainak jellegzetességeit sok képpel, régiekkel és újakkal, illusztrálva azok jellemző vonásait. Végül a sámánok tárgyi világának bemutatására kerül sor, feltárva azokat a jelképeket és jelenségeket, amelyek az egyes tárgyakhoz (dob, öltözet, sámánbot) fűződnek, s amelyek e széles körben elterjedt jelenség megértéséhez szükségesek. A kötetet több mint ötszáz kép illusztrálja.

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Stemler Gyula - Magyar Kódex III. - Szultán és császár birodalmában
A Magyar Kódex harmadik kötete 1526-1790-ig foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A Magyar Kódex kötetei történelmünk kezdeteitől a harmadik évezred küszöbéig foglalják össze írásban és képben a magyar nép történelmének, kultúrájának, művelődéstörténetének korszakait. Bemutatják történelmi múltunkat, végigkísérik a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertetnek az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A sorozat főszerkesztője Szentpéteri József. Az esszészerűen megfogalmazott szövegeket és a hozzájuk tartozó lexikonszerű címszavakat az adott tudományterület vezető egyéniségei írták. Kötetenként kb. 500 kép (amelyeket a kötetekhez ajándékként járó CD-ROM is tartalmaz), a tárgyalt korszak eseményeiben való eligazodást segítő időrendi táblázat, bőséges szak- és ismeretterjesztő könyvekből álló irodalomjegyzék alkotja a mellékleteket.

Ismeretlen szerző - Népszokás, ​néphit, népi vallásosság
A ​harmadikként megjelenő folklórkötet a szellemi kultúra fontos területeit ismerteti, tematikailag három részben. Elsőnek a szokások témakörét dolgozza fel, ezen belül az emberi élet nagy fordulóihoz kapcsolódó népszokásokat, a születés, a házasságkötés és a temetés alkalmaihoz kötődő hagyományos viselkedésformákat. Ezt követi a jeles napok ünnepi szokásait ismertető fejezet, a népszokások kalendáriuma. A második tematikus részt a népi vallásosság, a katolikusok, görög katolikusok, protestánsok, valamint a protestáns kisegyházak (nazarénusok, baptisták, adventisták és mások) népies hitéletét, vallási szokásait, ünnepeit és a vallási hagyományok mindennapokat befolyásoló szerepét tárgyaló tanulmányok alkotják. A kötet harmadik nagy témaköre a néphit és a népi tudás színes világáról ad képet. Eddig még nem készült hasonlóan részletes áttekintés a népi hiedelmekről s a magyar mitológiáról. A népi hiedelmek és szokások, valamint az évszázados tapasztalatok jellemzik a népi gyógyítás hagyományait, s ez derül ki a népünk természetszemléletét bemutató fejezetből is. Ezzel a kötettel egy terjedelmében is minden korábbit meghaladó korszerű összefoglalás jelenik meg parasztságunk szellemi kultúrájáról.

Ismeretlen szerző - Ismerjük ​meg Japánt!
A ​Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Milyen a japán család? Milyen volt a szamurájok világa? Mit tanultak a császári udvarban? Milyen a japán információs társadalom? Ki tanul ma japánul? Mi az a kabuki és mi a nó? Milyenek a japán beszédhangok? Hogyan fordítsunk le egy japán levelet magyarra? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ egyrészt a hagyományos területek - történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelvtudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek - fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret - felől megközelítve, közérthető stílusban. A kép természetesen közel sem lehet teljes, a kötetnek - reményeink szerint - lesz még folytatása.

Ismeretlen szerző - Mitológia
A ​gazdagon illusztrált különleges kötet bemutatja a klasszikus görög és római, a kelta, a germán és ír mitológiát, az Artúr-mondakört, az egyiptomi és afrikai hitvilágot, a közel- és távol-keleti isteneket, az amerikai indiánok, az ausztrál és polinéz őslakosok természetfelfogását és ősi hiedelmeit.

Kerezsi Ágnes - Az ​udmurtok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri ​bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.

Judith Miller - Régiségek ​közelebbről
A ​régiséggyűjtés sohasem volt még olyan népszerű hobbi, mint az utóbbi néhány évben. Antik tárgyakat vásárolni - főként kezdő gyűjtőként - igen kockázatos vállalkozás. Miről ismerhető fel egy eredeti munka? Mi különbözteti meg ettől a hamisítványt? És honnan tudhatjuk, mennyi lehet egy antik tárgy reális ára? Judith Miller praktikus tanácsokkal segít eligazodni az antik bútorok és kerámiák, az ezüst- és üvegnemű varázslatos világában. Több száz színes fényképpel szemlélteti azokat a kifinomult részleteket, amelyek támpontot adhatnak a régiségek azonosításához, a tömören fogalmazott szöveges ismertetőkben pedig féltve őrzött szakmai titkokról olvashatunk.

Stemler Gyula - Magyar Kódex II. - Lovagkor és reneszánsz
Magyar Kódex második kötete 1301-1526 foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A Magyar Kódex kötetei történelmünk kezdeteitől a harmadik évezred küszöbéig foglalják össze írásban és képben a magyar nép történelmének, kultúrájának, művelődéstörténetének korszakait. Bemutatják történelmi múltunkat, végigkísérik a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertetnek az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A sorozat főszerkesztője Szentpéteri József. Az esszészerűen megfogalmazott szövegeket és a hozzájuk tartozó lexikonszerű címszavakat az adott tudományterület vezető egyéniségei írták. Kötetenként kb. 500 kép (amelyeket a kötetekhez ajándékként járó CD-ROM is tartalmaz), a tárgyalt korszak eseményeiben való eligazodást segítő időrendi táblázat, bőséges szak- és ismeretterjesztő könyvekből álló irodalomjegyzék alkotja a mellékleteket.

Mérő László - Az ​érzelmek logikája
Új ​könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.

Várkonyi Nándor - Sziriat ​oszlopai
Várkonyi ​Nándor könyve lenyűgöző, regényes látomás az emberiség írott történelme előtti korról. Víz és tűzözön, katasztrófák elől menekülő és kultúrát mentő emberiség képe bontakozik ki előttünk, az ismert ókori történelem előzményeinek nagyszabású vázlata. Várkonyi Nándor, a képzett klasszikafilológus hatalmas műveltséganyagot dolgozott föl és épített bele munkájába. A letűnt idők megértéséhez az emberiség mítoszkincsét fogta vallatóra. De nem elégedett meg ennyivel: a modern tudomány eredményeit is igyekezett fölhasználni a magyarázathoz. Látomásról és hipotézisről van szó, az alkotó írói képzelet munkájáról. Számos részletét éppúgy vitatja a tudomány, egy-egy részterületének kutatója, ámde a dolgok mai állása mellett egészében megcáfolni és elvetni sem lehet ezt a korántsem légből kapott föltevés-láncot. Elgondolkoztató, s ami fő, izgató olvasmány. A könyv első és második - a mostanitól sok mindenben eltérő és kurtább - kiadása 1940-ben és 1942-ben csupán zárt körben volt hozzáférhető. Az átdolgozott jelenlegi kiadás a korábbi változatnak számos, tudományos szemszögből tekintve tarthatatlannak bizonyult helyét korrigálja, s számos egészen új részletet is tartalmaz.

Mircea Eliade - A ​samanizmus
Sámánok ​- különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

Ruth Benedict - Mori Szadahiko - Krizantém ​és kard
A ​Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa, mégsem egy száraz tudományos munka. Szórakoztató, olvasmányos formában vezet be Japán politikai, vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modern iparosodáson át egészen a második világháborúig. Bepillantást nyújt a japán emberek mindennapjaiba, az etikett, a szexualitás, a házasság és a gyermeknevelés pillanataiba éppúgy, mint a gésák és az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben Japán ugyan rengeteget változott, de Benedict számos állítása, mely a japán emberek érzelmi világára és a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani, mind a mai napig helytálló. Ez a nagyszerű könyv azonban nem talált kedvező fogadtatásra Japánban. A tudományos világ nehezen tudta elfogadni, hogy egy amerikai nő, aki nem hogy a nyelvet nem beszéli, de soha még csak a lábát sem tette be az országba, bármi érdemlegeset tudjon mondani Japánról. Több mint fél évszázadot kellett várni az első olyan könyv megjelenésére, amely érdemeinek megfelelően méltatja Benedict munkásságát. Ez a könyv A Krizantém és kard újrafelfedezése, Mori Szadahiko műve. A két könyvnek egy kötetben való megjelentetésének célja, hogy segítsen helyesen értelmezni Benedict írását, és ezen keresztül a japán kultúrát.

Ismeretlen szerző - Magyar ​Kódex I-VI.
Múltunk ​tükörképe színes és töredezett, mint egy római mozaik, melyet szétszántott az utókor gondatlan munkagépe. Úgy esett szét alkotóelemeire, hogy egy-egy részlet örökre, helyrehozhatatlanul elveszett számunkra, míg vannak olyan mozaikszemek, melyek talán értelmezhetővé teszik a letűnt korok ránk maradt emlékeit. Az egyes ismeretek, emlékfoszlányok egymáshoz illesztése gondos mérlegelést kíván - erre vállalkozott a sorozat kutatókból és oktatókból álló szerzői közössége: legjobb szándékuk szerint, mai tudásuk legjavával. A Magyar Kódex hat kötetben fogja át művelődéstörténetünk egymást követő korszakait, a kezdetektől napjainkig. Hasonló igényű áttekintésre több mint fél évszázad óta nem volt példa, így az ezredfordulón a legújabb tudományos eredményeket közérthető módon előadva, méltó helyre kerülhet a sorozat a művelt nagyközönség könyvespolcán. A SOROZAT KÖTETEI: MAGYAR KÓDEX 1: Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig MAGYAR KÓDEX 2: Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete 1301-1526 MAGYAR KÓDEX 3: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526-1790 MAGYAR KÓDEX 4: Reformkor és kiegyezés. Magyarország művelődéstörténete 1790-1867 MAGYAR KÓDEX 5: Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarország művelődéstörténete 1867-1918 MAGYAR KÓDEX 6: Magyarok a 20. században. Magyarország művelődéstörténete 1918-2000