|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Tatai Gábor - A Sziklakórház rövid története
A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig „szigorúan titkos” történetének első, hiteles leírását tartja kezében a Kedves Olvasó! Ahogyan a szerző végigpörgeti a létesítmény születésének és működésének históriáját, érzékelni lehet azt a szeretetteljes figyelmet, ami több az egyszerű kutatói érdeklődésnél. Nem csak feltárja az eseményeket, s közreadja erről ismereteit, de be is vonja hallgatóságát abba a világba, amit leír. A művet visszaemlékező orvosok, nővérek, betegek lélekbemarkoló gondolatai, továbbá műszaki rajzok, térképek és fotók teszik még érdekfeszítőbbé. A kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, a forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa egy olyan történelmi valóságot tár az olvasó elé, mely vetekszik az írói fantáziával. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására a kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor. Magyarország egyetlen látogatható légókórháza és atombunkere az egyik legfiatalabb hazai muzeális intézmény, amely mementóként őrzi a XX. század máig ható borzalmait.
Bertényi Iván - Az Árpád-ház királyai
1000-1301. Három évszázad - huszonhárom uralkodó. De mindaz, amit elért az ország, hat kiemelkedő személyiségnek köszönhető: az államalapító Szent Istvánnak, I. Andrásnak, aki rendet teremtett a pogánylázadástól felbolydult országban, Szent Lászlónak, a nemes lelkű lovagkirálynak, Kálmánnak, boszorkányüldöző kora felvilágosult uralkodójának, III. Bélának, aki alatt Magyarország európai nagyhatalom lett, és unokájának, a "második honalapítóként" tisztelt IV. Bélának. Az utókor "szent királyok nemzetsége"-ként emlegette Árpád utódait, s méltán. Az európai uralkodóházak közt egyedülálló módon három férfi: István, Imre, László és öt nő - Piroska, László lánya, Bizáncban; Erzsébet, II. András lánya; Ágnes, III. Béla unokája, Prágában; Kinga és Margit, IV. Béla lányai - érdemelték ki, hogy az egyház szentté avassa őket. Tiszteletük máig elevenen él, és nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, olasz és görög földön is. És a többi koronás fő? Volt, akivel betegség, méreg vagy fegyver végzett, mások életét apa és fiú, testvér és testvér közti ellentét, árulás keserítette meg - emberek voltak, telve nemcsak erényekkel, hanem hibákkal is. Mégis, ahogy Theobald Feger _A magyarok krónikája_ című, Augsburgban 1488-ban kiadott könyv előszavában megfogalmazta: "A magyar királyok esetében ... méltatlan dolog volna, ha derék tetteik ... eltemetve, emlékezet és hír nélkül maradnának."
Ez a könyv azért született meg, hogy ez a méltatlanság ne következzen be. Hogy szövegével, képeivel megelevenítse előttünk az egyszervolt magyar középkor ragyogását.
Szakály Ferenc - Virágkor és hanyatlás 1440-1711
"A Magyarok Európában című könyvsorozat első három kötete elször 1990-ben jelent meg. Az összefoglaló magyar történet megírására évek óta készült az Enge-lSzakály-Glatz baráti hármas, idős mentorunk, Kosáry Domokos támogatásával. Joggal gondoltam 1989-ben, hogy a sorozat mind történetszemléletében, mind stílusában új célkitzést követ: egy nemzet, egy állam történetét Európa történelmébe ágyazva, európai keretekbe illesztve adni ugyanazon kötetben." Glatz Ferenc
Rozsnyai János - A táltos keresztje
A regény az 1200-as évek első harmadában játszódik Makó bán Maros melletti birtokán. Egy erőszakos adószedés kapcsán ismerkedünk meg Ketellel, az urasági katonával, aki egy lány megbecstelenítésével, és egy kegyetlen gyilkossággal híresült el társai között.
Ketel urával, Makóval együtt indul el II. András király keresztes hadjáratára. Spalato kikötője felé haladva megismerkedik két zsoldossal, az idősebb Bölénnyel és Vadásszal, aki kiváló íjász hírében áll. Az ifjú, félig besenyő származású harcos vallási nézetei meglehetősen zavarosak. A kereszténység és a táltoshit keveredik bennük. Ők hárman egy ideig társak lesznek. A kikötőben Ketel megmenti az ittas Makó úr életét. Ekkor keletkezik a nevezetes mondás: „olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”.
A behajózás után egy csetepatéban Ketel ismét vért ont. Bölény egy másik hajóra kerül, amelyet kalóztámadás ér. Ketel és Vadász átjutva társukhoz, megmentik. Ketel súlyosan megsebesül, majd egy roncson sodródva, a társak elmesélik egymásnak eddigi életüket. Vadász élete súlyos titkot hordoz. Még fiatal harcos korában a királyi testőrség vitéze volt, ahol beleszeretett Kadosa főnemes udvarhölgy leányába, Gyöngybe, s halálos lövéssel mentette meg a nemes lány becsületét. Akkor éjjel Gyöngy és Vadász egymásra találtak.
Így kezdődik, s a továbbiakban nem kevésbé fondorlatos cselekményszálakat fejteget-szövöget Rozsnyai János történelmi regénye, mely hitelesség, nyelvi lelemény, találékonyság tekintetében egyaránt különlegesség a maga műfajában. Különösen eredeti és élvezetes a mód, ahogy a szerző, aki makói történelemtanárként kezdte írói pályáját, a magyar nyelv ízes kifejezéseit beleszövi meséjébe.
A végeredmény, amit az olvasó most kezébe vehet, egy izgalmasan modern és mégis meghökkentően korhű, a 13. századi magyar életet egy teleobjektív élességével a mai olvasó szeme elé varázsoló regény a magyar keresztesekről, a kereszténység és a táltoshit együttéléséről, vaksorsról, háborúról és szerelemről, az ismeretlen, csodákkal teli magyar középkorról.
John Lukacs - Budapest, 1900
John Lukacs, az Egyesült Államokban élő kiváló magyar történészprofesszor ezzel a könyvével elsősorban a külföldiek érdeklődését akarta felébreszteni szülővárosa, Budapest iránt, de olyan nagyszerű várostörténetet írt, amely a magyar olvasóknak is maradandó élményt nyújt.
„A város és kultúrája” – jelzi a könyv alcíme, hogy ez a Budapest-portré a fizikai értelemben vett leírás mellett a várost benépesítő sok, különféle rendű és rangú ember életét is bemutatja. Mégpedig a századfordulón, 1900-ban, amikor Budapest fejlődésének csúcspontjára és fordulópontjára jutott: Berlin mellett Európa szellemi központjává vált. Itt volt a világ legnagyobb parlamentje, Európa első földalatti vasútja; sorra épültek a pompás, eklektikus épületek; a polgárság prosperált; és színre lépett egy nemzedék, amely az irodalomban, képzőművészetben, zenében hirtelen az európai élre ugrott.
Lukacs professzor a történelemszemléletének megfelelő rangsor szerint haladva először a város természeti viszonyait és adottságait írja le, majd a lakosság, a társadalom és a politika kerülnek sorra. Ezután vázolja a szellemi és művészeti élet állapotát és jelenségeit, végül a kevésbé megfogható, ám nem kevésbé fontos szellemi és lelki irányzatok zárják a sort. Ez a mindvégig láttató, érzékletes, sőt olykor költőien ihletett stílusban megírt könyv nemcsak egy város fénykorának állít emléket, hanem méltó helyére állítja Magyarországot Európában.
Ismeretlen szerző - Az államalapítás korának írott forrásai
Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.
Szegeden 1995-ben jelet meg A honfoglalás korának írott forrásai, ennek folytatását adja közre a Szegedi Középkorász Műhely sorozatának 15. darabja, éspedig a 955-1050 közötti időszakra vonatkozó legfontosabb ötven forrást, illetve azok szemelvényeit. Az időhatárok kijelölése nem a történettudomány periodizációját követi, inkább logikai jelleg: Szent István koronázását megelőző és követő fél évszázad tükre a kötet. A korszak okmányainak döntő többsége latin nyelven keletkezett - akad néhány görögből és egy ószlávból fordított is -, ezek időrendben sorakoznak. A forrásszövegek legrégibb keletkezésű darabja 964-es keltezésű, az utolsó már az Árpád-ház kihalása utáni korból való, 1381-ből, de valamennyi az államalapítás nagy művére vonatkozó eredeti - nem föltétlenül hiteles - információkat tartalmaz. A szerkesztő, Kristó Gyula figyelme arra is kiterjedt, hogy a dokumentumok együttese visszaadja a korszak írásbeliségének műfaji sokszínűségét, vagyis a honfoglalás időszakára szinte kizárólag jellemző elbeszélő források után immár megjelentek az oklevelek, a levelek, a törvényszövegek is. A korábbi periódushoz képest az is számottevő újdonság, hogy az államalapításról már nem csupán idegen eredet és nézőpontú - azaz külföldi - források szólnak, de keletkezésűek is, ezek zöme teljes szövegükben tanulmányozható. ; Bibliográfiai tájékoztató és rövidítésjegyzék vezeti be a kötetet; ezután vonul föl a félszáz dokumentum; ezeket hosszabb-rövidebb, a szerzőre, a szövegre és a szöveghagyományra vonatkozó, dőlt betűs magyarázat, illetve velős tartalomismertetés (de nem regeszta) vezet be; az annotáció után áll a forrás magyar fordítása, melyet lábjegyzetek kísérnek. Valamennyi szemelvény tartalmának középpontjában a magyar vonatkozások állnak, de a textus kiemelése olyan módon történt, hogy a részletből a forrás egészének jellegére lehet következtetni. A szemelvények között számos ismert, a történelmi olvasókönyvekben sűrűn előforduló van (pl. Szent István, Szent Imre, Szent Gellért legendái, Anonymus gestája stb.), a legtöbb azonban inkább szakemberek, történészhallgatók számára összeállított kiadványokban volt eddig hozzáférhető. - A forráskiadvány nagyobb történelmi gyűjtemények prézensz állományaiban helyezendő el.
Fonyódi Tibor - Keleten kél a nap
A Keleten kél a nap Szörényi Levente Árpád népe című misztikus operájának alapjául szolgáló novella. A Szent László legendakört feldolgozó novellasorozat felvezető írása a megvakított Vászoly fiainak, Andrásnak, Leventének és Bélának története, akik rusz földről hazatérve szövetkeznek Vata pogány seregével, hogy letaszítsák a magyar trónról Orseolo Pétert...
Benkő Mihály - Csata Nikápolynál
1396. június. A színhely Buda.
Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból.
Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött.
Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán.
1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt....
Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.
Varga Domokos - A mogyeriektől Mohácsig
Hosszú idő óta először jelenik meg a magyar nemzet története népszerű-tudományos, olvasmányos formában. Ez a történeti esszékre emlékeztető szórakoztató történelemkönyv főképp az ifjú olvasókra számít: arra a 10-16 éves olvasóközönségre, amelyet mindig is inkább érdekeltek a történelem izgalmas, színes eseményekben bővelkedő fordulatai, nagy emberek cselekedetei, királyok, hősök magatartása, mint a száraz tények és adatok. A könyv azzal a szándékkal íródott, hogy ezt az igényt szolgálja.
Kristó Gyula - Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szabó István - A középkori magyar falu
E kötettel a magyar parasztság története kiváló kutatójának posztumusz művét ajánlja kiadónk az olvasónak. Szerző ebben a munkájában új kutatási eredményekre támaszkodva a középkori magyar falu gazdasági és társadalmi szerkezetével foglalkozik. A könyv ezenkívül megismertet a telekszervezet rendjével és a falusi lakosság rétegződésével is. Színesen festi a falu mindennapi életét, képet ad a kor jogi és vallási szokásairól, ezek alakulásáról. Legrészletesebben a XV. század már kialakult jobbágytársadalmát mutatja be, mivel ez időből származó írott forrásanyag, főleg oklevelek formájában, már bővebben álltak rendelkezésre.
A munka tudományos megállapításai a középkori magyarsággal kapcsolatos eddig ismeretlen tényekre világítanak rá; egyes következtetései pedig az összeurópai kérdésekkel foglalkozó történettudományt is új eredményekkel gazdagítják.
László Gyula - Őseinkről
A neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.
Lipták Gábor - Regélő Dunántúl
Nagy múltú műfajt élesztget új könyvével is az emlékezetes sikerű Aranyhíd szerzője. Ahogy ott a Balaton-vidék, úgy itt a Dunántúl tájai, városai, nevezetes műemlékei jelennek meg mondák, regényes történetek tükrében.
"Oly mélyre ástam, amennyire lehetett - írja Lipták Gábor. A mondák, irodalmi feljegyzések, a népművészet emlékei, a történeti regeanyag vagy emlékezés pár szavas történetei nyomán újra kellett alkotnom a vidékek történelmi mondavilágát, valahogyan úgy, ahogyan a régészek néhány omló falmaradványból újra formálják a régi épület képét"
Az ezerarcú táj szépségét és történelmünk lelkesítő küzdelmeit idézik az elbeszélések, a kort a hangulatot pedig művészi erővel érzékeltetik Szántó Piroska rajzai.
Jánosi Monika - Törvényalkotás Magyarországon a korai Árpád-korban
A jelen munkát eredeti formájában 1988-ban kandidátusi értekezésnek nyújtottam be, melyet sikerrel megvédtem. A disszertáció szövegét megváltoztattam, amit elsősorban a Szegedi Középkortörténeti Könyvtár sorozat célja és jellege indokolt. így az olvasmányosabb stílus érdekében kihagytam a törvényeket tartalmazó kéziratok mindenre kiterjedő taglalását, az elemző filológiai fejtegetéseket, lemondtam a részletes jegyzetapparátusról, ugyanakkor természetesen be kellett építenem az azóta eltelt hat esztendő alatt született eredményeket, valamint mindazokat az építő jellegű javaslatokat, amelyeket elsősorban opponenseimnek,Györffy Györgynek ésKubinyi Andrásnak, de a vitán részt vevő, véleményt nyilvánító valamennyi szakembernek köszönhetek, és a XI. század végével záródó disszertáció anyagát kiegészítettem a Kálmán-kori törvényalkotással, hogy munkám kerek egészet alkosson, hiszen 1116 után majd csak a XIII. századból maradtak fenn törvények.
A feudális állam kialakulása és megszilárdulása idején a törvények döntő, gyakranelsődleges tényezőkké váltak a történeti valóság feltárásában. E korban helyenként — így nálunk Magyarországon is — ajogszabályt tartalmazó írott történelmi forrás ugyanisegyedüli vagymajdnem kizárólagos forrásként szerepel. Nyilvánvaló, hogy e korban a jogforrások döntő jelentőségűek. Az elbeszélő, illetve levéltári kútfők gyarapodása a későbbi századok folyamán kétségtelenül csökkenti a törvények forrásértékét.
A munka célja, hogy megismertesse az olvasót a magyar történelem első szakaszának törvényhozási emlékeivel, bemutassa — nemzetközi keretek közé ágyazva — a törvények keletkezésének, a törvényalkotásnak feltételezhető folyamatát, s ezzel közelebb vigyen a kora Árpád-kori társadalom és gazdaság megismeréséhez.
Munkám elkészítése során nyújtott segítségéért, önzetlen támogatásáért ezúton mondok köszönetet szeretett és nagyrabecsült professzoromnak,Kristó Gyulának.
P. Ángyán Aurél - Gyüd vidéke és a siklósi vár eredete történelmi megvilágításban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyar történelmi kronológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
P. Ángyán Aurél - A honfoglaló pogány magyarok megtérítése a keresztény hitre és a gyűdi kegyhely eredete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
László Gyula - Múltunkról utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lengyel Zoltán - Budai cserkészek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyarok térben és időben
Klima László: Finnugorok a korai történeti forrásokban
Margarita Ivanova: A Kr. u. 1. évezred végi - 2. évezred elejei udmurt emlékek etnokulturális sajátosságai
M. G. Ivanova - K. I. Kulikov: Az ősi udmurt mitológia és a Rigvéda
Domokos Péter: Ismét a finnugor eposzokról
Bálint Csanád: A Káma-vidéki ezüstkincsekről
Szőke Béla Miklós: A Dunántúl lakossága és a honfoglaló magyarok
Kiss Gábor - Tóth Endre: Adatok a nyugat-dunántúli korai magyar gyepű topográfiájához
Nevizánszky Gábor: Magyar jellegű régészeti leletek Cseh- és Morvaországban
Fodor István: A sas szerepe a honfoglaló magyarság hitvilágában
Tóth Endre: Kereszténység a honfoglalás előtti Kárpát-medencében
Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában
Uzsoki András: Bajor Gizella és István király házassága
Horváth István: Esztergom Szent István korában
Rádóczy Gyula: Hol verték a "Breslawa civitas" köriratú pénzt?
Romhányi Beatrix: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
Marosi Ernő: Mai képünk a középkori művészet kezdeteiről Magyarországon
