Halál?

Gerhard Lohfink - Milyennek ​akarta Jézus a közösséget?
A ​közösségnek azt kell példaszerűen megélnie, amit a Názáreti Jézus örömhírének középpontjába állított: az Isten országának jövetelét. De milyennek akarta Jézus a közösséget? Csak egy olyan helynek, ahol a keresztény ember biztonságban érezheti magát, ahol elfogadják, ahol vallásos hazát talál? Vagy pedig ellentmondás jelének akarta, a világi társadalom kontrasztjának? Gerhard Lohfink, tübingeni újszövetséges, meggyőző módon mutatja ki, hogy Jézus működésének történeti perspektívájából és Izraelben folytatott tevékenységéből az egyház és közösség számára is adódik a kötelezettség – hogy előre megéljék azt, amit Isten az emberi társadalommal mint egésszel tervez. Ez volt a hagyomány kezdettől fogva: Jézustól és tanítványaitól kezdve, az ősegyházon és a páli közösségeken át egészen az ókori egyházig – a korai egyházatyák tanúsága szerint. Azok a bibliai szövegek, melyeket Gerhard Lohfink tárgyal, a keresztény közösség új fölfogásához vezetnek, és megvilágítják, hogy egy olyan egyház, amely állandóan a világi társadalomhoz alkalmazkodik, nem hivatkozhat Jézusra. _Gerhard Lohfink (szül. 1934) germanisztikát és teológiát tanult Münchenben és Frankfurtban. 1960-ban szentelték pappá. Háromévi lelkipásztori munka után Würzburgban folytatta teológiai tanulmányait. 1971-ben teológiai doktorátust szerzett, 1973-ban habilitált az újszövetségi szakon. Ezt követően az újszövetségi tanszék professzora volt Tübingenben. Professzori állását 1986-ban adta föl, hogy a müncheni „Integrierte Gemeinde”-ben és élhessen és dolgozhasson tovább._

Ismeretlen szerző - Magyarországi ​reneszánsz és barokk - Művészettörténeti tanulmányok
A ​kötet tíz tanulmánya a magyarországi reneszánsz és barokk művészet több mint három évszázados korszakát fogja át. Reneszánsz függőkerttől olasz típusú várkastélyokig, geometrikus mintájú szőttesektől monumentális falképekig, apró címerképektől fejedelmi portrékig s gazdagon faragott oltároktól aranyozott ötvösremekekig terjed a sora a régi művészetünk itt bemutatott emlékeinek.

Galavics Géza - Marosi Ernő - Mikó Árpád - Wehli Tünde - Magyar ​művészet a kezdetektől 1800-ig
A ​magyarországi művészet történeteról legutóbb majd húsz éve jelent meg összefoglalás, amely rövid idő alatt szinte nyomtalanul eltűnt a könyvpiacról. Amikor most útjára indítjuk két kötetre tervezett vállalkozásunk első felét, nemcsak egyszerűen ezt a hiányt szeretnénk megszűntetni, hanem egyszersmind lehetőséget adni az olvasónak arra is, hogy a témát a legújabb tudományos eredmények tükrében ismerhesse meg. A honfoglalástól 1800-ig terjedő majdnem egy évezred művészetét négy szakember, az adott korszak legjelesebb specialistaja a hagyományos stíluskorszakok szerinti beosztásban targyalja, ugyanakkor nagy súlyt fektet arra, hogy a művészeti folyamatok alakulását a történelem és a kultúra más területeinek alakulásával összefüggésben láttassa. Ahol ez lehetséges, együtt mutatják be az építészet, a szobrászat és a festészet alkotásait, s minden esetben törekszenek a főbb áramlatok stíluseredőinek feltárására, országhatárokon belüli és kívüli összefüggések megmutatására. A friss szemléletű kötetet - amelyet hamarosan követ az 1800-2000 közötti éveket tárgyaló párja - bőséges bibliográfia és közel 500 kép egészíti ki.

Galavics Géza - Kössünk ​kardot az pogány ellen
Buda ​visszavívása 300 évvel ezelőtt európai jelentőségű tett volt, a végső diadalt Európa-szerte nagy fénnyel ünnepelték meg. A késő utódok most az évfordulón kiadványok sorával tisztelegnek az egykori dicső esemény előtt. Ezek között kiemelkedő hely illeti meg Galavics Géza reprezentatív kötetét, mely három és fél évszázad magyarországi török harcainak képzőművészeti emlékeit tekinti át. Az olvasó előtt tán ismertebbek a korabeli költők harcbahívó költeményei, a prédikátorok ostorozó szentbeszédei, vagy a politikusok írásai, melyekben nagy elhivatottsággal adtak hangot hazaszeretetüknek. Most e kiadvánnyal a korszak jól ismert irodalma mellé méltóképpen csatlakozik a képzőmvűszet eddig elhanyagolt területe is. A bemutatott művek a magyarságot annak idején eltöltő vágyat – ki kell űzni a pogányt a haza földjéről! – képileg jelenítik meg. Legtöbbjük felhívás Zrínyi Miklós szavával szólva: "Kössünk kardot az pogány ellen!" E képzőművészeti alkotások kevéssé ismertek a szűk szakmai körökön túl, holott a magyar kultúra integráns részei, magas kvalitású, gyönyörködtető művek, hiteles történelmi-művészettörténeti dokumentumok.

Ismeretlen szerző - Zrínyi ​Miklós élete és öröksége
Kevés ​olyan település van hazánkban, amely annyira elválaszthatatlanul összeforr egy történelmi személlyel, mint Szigetvár Zrínyi Miklóssal. Az áldozatos hazaszeretet jelképévé vált hős emlékét a település lakói, akik mint azt Kossuth Lajos írta a szigetváriaknak, „azt a földet lakják, melybe Zrínyinek s 2500 többnyire névtelen félisteneinek porai vegyülnek" 1833 óta szervezett formában emlékeznek meg a mártírokról. A Zrínyi-kultusz ápolásában a város vezetése mellett a 19. századtól mindig élen jártak a helyi civil szervezetek is. A dualizmus idején a Szigetvári Olvasóegylet, a két világháború között a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület lelkes tagsága vállalta fel e nemes kötelezettséget. A Szigetvári Várbaráti Kör több mint fél évszázada, 1959-es alapítása óta teszi a dolgát ünnepségek, kiállítások rendezésével, a Zrínyiekre vonatkozó dokumentumok gyűjtésével, helyismereti könyvek kiadásával, történelmi vetélkedők, szavalóversenyek, konferenciák szervezésével. Nagy kihívást jelentett az egyesület számára a szigetvári hős születésének 500. évfordulója. A Kör a jubileum tiszteletére 2008. november 7-ére és 8-ára Szigetvárra hívta a Zrínyi Miklóssal foglalkozó kutatókat, hogy 2 napos konferencia keretében ismertessék és vitassák meg a horvát és a magyar nép nagy fiának életét, tetteit és örökségét a legújabb kutatások fényében. A sikeres rendezvény a legjelesebb Zrínyi-kultuszhoz kapcsolódó esemény volt városunkban 2008-ban, ezt igazolta az érdeklődők szép száma és a konferencia visszhangja is. Köszönet ezért az előadóknak, a hallgatóságnak, a Kör lelkes tagságának és támogatóinknak egyaránt. S hogy az elszállt szó írás formájában mégis megmaradhasson, segítségünkre volt Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Paizs József, Szigetvár polgármestere, akik áldozatos támogatásának köszönhetően most kézbe veheti a Tisztelt Olvasó a konferencia 8 előadásának írott változatát. S a Zrínyi-tanulmányok olvasása közben ne feledjük a szigeti hős emlékünnepének létrehozását sürgető Kölcsey Ferenc gondolatait: „Minden kő, régi tettek helyén emelve; minden bokor, régi jámbor felett plántálva; minden dal, régi ősről énekelve; minden történetvizsgálat, régi századoknak szentelve: megannyi lépcső a jelenkorban magasabbra emelkedhetni. (...) Azért keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni, s érte melegűlni." Varga Zoltán a Szigetvári Várbaráti Kör elnöke

Danielle Steel - Hosszú ​az út hazáig
Danielle ​Steel a világ legolvasottabb írója. Méltán. Legújabb kötete - tematikájában is - meglepetést tartogat. Gabriella Harrison családja éli a manhattani gazdagok elegáns életét, de Gabriella gyermekkora: összefüggő lázálom. Szülei torzsalkodásának minden gyötrelmét ő szenvedi el. A szekrénybe menekülő, riadt kislány apácazárdába kerül, ahol az idő, a békés környezet, a nővérek jósága lassan begyógyítja a legsúlyosabb sebeket is. Joe Connors atya is tragikus események szenvedő alanya. Isten szolgálatának szenteli életét, míg meg nem hallja Gabriella gyónását... Joe-nak rövidesen választania kell a papi hivatás és Gabriella között. A két szereplő bátorsága és az élet nagy, szent kérdéseire adott válaszuk révén Danielle Steel ismét bizonyítja, hogy a legreménytelenebb helyzetekből is van kiút, ha erős a lélek, és nem fél szembenézni a múlt démonaival.

Galambosi László - A ​Kőliliom vára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hauptmann Pál - Hal Pál - Szigetvári ​kalauz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szálasi Ferenc - A ​magyar állam felépítésének terve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Francis Johnston - A ​Guadalupei Szűzanya jelenései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raniero Cantalamessa - Mária, ​az Egyház tükre
Az, ​hogy Mária az Egyház előképe vagy tükre, konkrétan azt jelenti, hogy miután elgondolkodtunk a Szűzanya egy szaván, cselekedetén, vagy életének valamelyik eseményén, rögtön rákérdezünk: Mit jelent ez az Egyház és mindannyiunk számára? Mit kell tennünk, hogy átültessük a gyakorlatba, amit a Szentlélek mondani akart Márián keresztül? Számunkra a hitelesebb választ nem a Mária iránti jámbor tisztelet, hanem Mária imitálása, utánzása adja meg. Ami előttünk áll, az egy nagyon egyszerű és nagyon gyakorlati útmutatás lesz, így is mondhatnám, egy olyan lelkigyakorlat, amit Mária vezet.

Farkasfalvy Dénes - Testté ​vált szó I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkasfalvy Dénes - A ​Római levél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkasfalvy Dénes - Bevezetés ​a szentírástudományba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiszely Gábor - A ​szabadkőművesség
A ​földkerekség 130 országának mintegy 40 000 páholyában csaknem 6 millió szabadkőműves munkálkodik, akik körül mindmáig nem szűnik a gyanakvás. Kiszely Gábor könyvében tudományos megalapozottsággal, tárgyilagosan s ugyanakkor irodalmi igényességgel közeledik e titkosnak minősülő, valójában azonban zárt körű közösséghez. Munkája széles társadalmi-történelmi hátteret vázol fel, végigkíséri a mozgalom működésének nemzetközi és hazai históriáját, bemutatja az alapvető szertartásokat és szimbólumokat, s elsőként szól magyar nyelven a magas fokú szabadkőművesség lényegéről. A szerző egyaránt taglalja a szabadkőművesség eszmeiségét, érdemeit s fejlődésének torzulásait, ezzel megkönnyítve a "titkok" megértését. Kiszely Gábor 1949-ben született Budapesten. Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán teológiát végzett. 1996-ban megjelent Hallom, Izráel... című nagysikerű könyvéért megkapta a Szentföld fővárosának Pro Urbe-díját. A Mi, rómaiak című esszékötetét kulturális életünk nagy nyereségeként jellemezte a kritika. Számos hazai és határainkon túli hetilapban, folyóiratban publikál, több német rádióállomás munkatársa.

Ismeretlen szerző - Zohár
A ​magyar könyvkiadás történetében rendkívüli vállalkozás a ZOHÁR első magyar nyelvű kiadása. A legnagyobb hírű középkori zsidó Biblia-kommentárt arámi és héber nyelvből Uri Asaf fordította. A közel ezer oldalas, bibliapapírra nyomott, igen szép kötésű kötet nemcsak a Teremtés könyvének kommentárjait és ezek kiegészítéseit foglalja magában, hanem a fordító, valamint Tatár György Mose de Leon kiadásáról írt tanulmányait, és az egyes kommentárokhoz készült alapos, a magyar Biblia-fordítás fontos kérdéseit érintő fordítói jegyzeteket is. “Ha kinyitom a Zohár könyvét, látom az egész világot.“ A Zohár a népszerű nevén kabbalának nevezett középkori zsidó bölcselet központi és legismertebb műve. E munka abba az Atlantisz-programba illeszkedik, amely a nyugati kultúra nálunk eddig töredékesen, nem kielégítő fordításban vagy sehogyan sem hozzáférhető forrásait, illetve e kultúrát ihlető hagyományvidékek nagy szövegeit szeretné a magyar olvasó kezébe adni.

Káldy-Nagy Gyula - Szulejmán
Szulejmán ​szultán, a "Nagy", a "Pompás", a "Törvényhozó", már a kortársak képzeletét is erősen foglalkoztatta, s az érdeklődés személye iránt azóta sem szűnt meg. Sokat írtak nemcsak számos hadjáratáról, a Magyarországra oly súlyos csapást jelentő mohácsi vészről, tovább Buda elestéről, Rodosz elfoglalásáról, Bécs ostromáról, a perzsa hadjáratokról, hanem magánéletéről, Huremhez (Roxolane) fűződő kapcsolatairól, háremének intrikáiról, legidősebb fiának kivégzéséről stb. is. Káldy-Nagy Gyula azonban nemcsak és nem elsősorban Szulejmán személyével foglalkozik, hanem széles körképet rajzol a 16. sz.-i török birodalom gazdasági-politikai viszonyairól, népének életmódjáról, az udvar szervezetéről. Kitűnően megmutatja, hogy az ekkor fénykorát élő oszmán birodalomban hogyan mutatkoznak meg, és hogyan sokasodnak a hanyatlás jelei.

Sólyom Lajos - Pálinkafőzés
E ​mű kiadását az indokolja, hogy egy 1982-es rendelet lehetővé teszi gyümölcspálinka előállítását magánszemélyek részére is. Ennek módja lehet magánszeszfőzde létesítése, illetve már működő főzdék bérbe- vagy szerződéses használatba vétele. A könyv természetesen a már működő szövetkezeti, tanácsi és állami gazdasági szeszfőzdék szakembereinek is készült. Ez a mű mindazt a sokrétű ismeretanyagot tartalmazza, ami a szeszfőzde üzemeltetésével kapcsolatban szakmai, jogi gazdasági területen felmerülhet. A szerkesztők ismertetik a gyümölcsszeszipar alapanyagait, majd részletesen bemutatják az egyes műveleteket: a cefre erjesztését, a lepárlást, a befejező gyártási műveleteket. Tárgyalják a vizsgálati módszereket, foglalkoznak a szeszfőzdék karbantartásával, energia- és vízgazdálkodásával. Három fejezet a pálinka főzésére, forgalomba hozatalára, jövedelmének ellenőrzésére és adóztatására vonatkozó rendeleteket, jogszabályokat tartalmazza.

Kőszeghy Miklós - Salamon, ​avagy a történet vége
Salamon ​története elválaszthatatlan Dávid alakjától, bár mintha a híres fiú a bibliai szövegek mennyiségében és változatosságában is elmaradna apja mögött. Salamon hagyatéka azonban elsõ pillantásra is izgalmas, ha pedig egy kissé belemélyedünk, akkor nyomban kiderül, hogy az ókornak ez a jelentõs személyisége sem adja könnyen titkait. Államának kiterjedése heves viták tárgya, miként gazdagsága és emberfeletti bölcsessége is. A nevéhez fűzõdik a világ alighanem leghíresebb, mára nyomtalanul eltűnt épületének, a jeruzsálemi templomnak felépítése. Érdemes hát fellebbenteni alakjáról a hagyományok dús szövésű fátylát, hogy legalább egy röpke pillantást vethessünk Salamonra, Dávid fiára. Kõszeghy Miklós Salamon című műve egy kettős kompozíció második tagjaként készült el. Az elsõ kötet 2001 tavaszán Dávid címmel jelent meg. A Salamon című kismonográfia megjelentetését az a tudományos meggyõzõdés vezérli, hogy egy Dávidról szóló munka befejezése elképzelhetetlen a salamoni kor problémáinak tárgyalása nélkül. Hiszen a dávidi folyamatok igazi eredményeiket, a pozitívumokat és a negatívumokat egyaránt csak Salamon idején hozzák meg. Õszintén remélhetjük tehát, hogy a tudományos szempontok együtt jelentkeznek majd a kötet remélhetõen kedvezõ fogadtatásával.

Kőszeghy Miklós - Dávid
Kőszeghy ​Miklós, mint bibliatudós és orientalista kiválóan oldja meg a dávidi karrier ábrázolásának nehéz feladatát: főként a bibliai elbeszélések történeti kiértékelése révén tűnik ki a magyar nyelvű szakirodalomból. Stílusa, elbeszélő technikája révén nem csak a szakember nyerhet betekintést a legfrissebb tudományos vitába, hanem az értelmiségi érdeklődő réteg is eligazítást lelhet a sokszor egymásnak ellentmondó tudományos eredmények között.