A ​tudomány megváltója

Arthur Peacocke - Egy ​tudományos kor teológiája
Arthur ​Peacocke az a teológus és természettudós, aki komolyan veszi a saját korának természettudományos kihívásait, és ennek érdekében képes újragondolni akár a Szentháromságról, akár a gondviselésről megfogalmazott évezredes egyházi tanításokat is. Könyvében néhol merész teológiai állításokat fogalmaz meg, amelyek az olvasóban megdöbbenést kelthetnek. Ám éppen ezért izgalmas ez a kötet: kérdésfeltevéseivel, igényes válaszaival arra késztet bennünket, hogy a körülöttünk lévő világot és a bennünk lévő folyamatokat tőlünk telhető mélységgel újraértelmezzük.

Thomas S. Kuhn - A ​tudományos forradalmak szerkezete
Kuhn ​e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a "tudományos közösségek" és a "tudományos paradigmák" fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Roger Penrose - A ​császár új elméje
Roger ​Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.

Simone Weil - Ami ​személyes, és ami szent
Simone ​Weil (1909-1943) nevét halála után ismerte meg a világ. Ekkor kerültek napvilágra naplói, cikkei, tanulmányai, melyek kiadását közvetlen ismerősein kívül Albert Camus szorgalmazta. Nem sokkal a második világháború után a Nobel-díjas író mondta ki: "Nem tudok elképzelni szellemi újjászületést Európa számára azok nélkül a követelmények nélkül, melyeket Simone Weil meghatározott." Arról a küzdelemről, mely a megvilágosodásért, a hitért folyik minden emberben, Simone Weilnek éppúgy volt mondanivalója, mint a társadalmi bajok okairól és orvoslásáról. A lelkiismereti szabadság, az erkölcsi tisztaság és a föltétlen istenszeretet vágya mindvégig áthatotta gondolkodását, egyéni és társadalmi vetületeiben egyaránt. Egyetemes hatását ennek köszönheti. Fakó stílusán átizzó szenvedélyével költői erejűvé tette műveit, s olyan szellemeket hódított meg velük, mint François Mauriac, Julien Green, Thomas Stearns Eliot, Czeszlaw Milosz, vagy nálunk Németh László és Pilinszky János. Az _Ami személyes, és ami szent_ című magyar válogatás Simone Weil eddig megjelent 16 könyvéből vette anyagát. Első részében a francia gondolkodó nagy tanulmányesszéit (_Szerencsétlenség és istenszeretet, Ami személyes, és ami szent, Ahol elrejlik az Isten_ stb.) második részében önéletrajzi vonatkozású írásait (_Prológus, Lelki önéletrajz_), harmadik részében pedig töredékes gondolatait, műveinek szemelvényeit hozza. A kötet végén 15 kortárs és utód emlékezéseit, értékelő vagy bíráló sorait olvashatjuk Simone Weilről.

David W. Gooding - John C. Lennox - Küzdelem ​az élet értelméért II.
Kiadónk ​2001-ben jelentette meg David W. Gooding + John C. Lennox Küzdelem az élet értelméért című könyvét. Jelen kötet annak a - nemzetközileg is nagy sikert aratott - műnek a folytatása. Ez a könyv természet- és társadalomtudományos alapossággal, filozófiai, teológiai, nyelvészeti precizitással elemzi a keresztyén ember szellemi és hitbeli küzdelmét az élet értelméért. Az európai kultúrtörténeti hagyományon kívül vizsgálják a keleti bölcselet máig ható egyetemes értékeit. A filozófiatörténeti áttekintés az alapproblémák különböző korokban való vizsgálatát mutatja be. A mű kimondott és kimondatlan üzenete: Isten keresése, a Biblia egész életünket átható kijelentésének megismerése. Az olvasót nemcsak a gazdag tényanyag segíti az eligazodásban, hanem a megfogalmazás természetes eleganciája, közérthető nyelvezete is.

Szent Ágoston - Vallomások
A ​világirodalom egyik leghíresebb önéletrajzi műve, a kereszténység egyik klasszikusa kerül itt új fordításban és - hazánkban először - latin nyelven is az olvasó kezébe. Szent Ágoston, a negyedik század kereszténységének nagy doctor-a, a legkiválóbb írók egyike »Vallomásai«-ban nemcsak a kereszténységhez vezető küzdelmes útját rajzolja meg, hanem olyan »lélekábrázolást« is nyújt, amilyen az ókorban Augustinus kezdeményéig hallatlan volt, de amilyent azóta sem ajándékozott szenvedő, töprengő, vívódó lélek, istenáldotta nagy művész, gondolkodó vagy apostol az emberiségnek. Aki szent Ágostonnal barátságot köt, azt könyve többé el nem hagyja. Balogh József évtizedeken át dolgozott ezen a fordításon, amely a magyar olvasók hihetőleg nagy tömegeinek fog gyönyörűséget szerezni és elmélyedő tanulságot hirdetni.

Fehér Márta - A ​tudományfejlődés kérdőjelei
Az ​inkommunzurábilitás problémája mindmáig egyike a legélénkebb viták középpontjában álló tudományfilozófiai kérdéseknek, noha idestova húsz éve vetődött fel Kuhn és Feyerabend műveiben. E szerteágazó és sokrétű problémakör mögött az az alapkérdés rejlik, hogy lehet-e, és hogyan lehetne egymással összemérni - s ennek eredményeképpen azután fejlődési sorba rendezni - a természettudományos megismerés története során létrejött és egymástól alapvető (módszertani, tapasztalati és fogalmi) tekintetben különböző, ezért összemérhetetlennek (inkommenzurábilisnak) tűnő tudományos elméletek. A könyv e sokoldalú problematikának főleg a nyelvi vonatkozásaival foglalkozik, és a tudományos terminusok jelentésváltozásának következtében fellépő, számos angolszász tudományfilozófus, főként pedig Feyerabend által feltételezett inkommenzurábilitás elkerülhetősége mellett érvel.

Heinz Zahrnt - Mire ​jó a kereszténység?
„Ez ​a könyv sem érne semmit, ha húsz év múlva is érvényes lenne.” – Heinz Zahrnt 1972-ben ezzel a radikális kijelentéssel indította útjára gondolatait és töprengéseit, amelyekkel választ próbált keresni arra a kérdésre, mire is jó a kereszténység. Pontosan harminc év telt el azóta és számos okunk lehet arra, hogy az érvényességéről szóló kérdést kiemeljük az idősíkok lehetséges szorításából. A könyv azért sem vesztett aktualitásából, mert az egyház a mai napig nem gyógyult ki teljesen identitászavarából. Keresi a helyét és a szerepét abban a környezetben, ahol már csak azt várják el tőle, ha egyáltalán elvárják, amire igazán felhatalmazást kapott. A többit jobban és szakszerűbben el tudják végezni nélküle is. Az egyház teocentrizmusáért ma a világ kiált, ha szokatlan és idegen frekvenciákon is. De mindaddig, amíg az egyház saját belső zavarainak okozóját külső változásokban látja, legyen az akár szekularizáció, szüksége van az önvizsgálatot és a helyes viszonyultságot serkentő kérdésre. A keresés és a zavar az egyház számára azonban sohasem csak a bizonytalanság jele, hanem egyben elrejtett lehetősége annak, hogy megújuljon. Vajon tud-e az egyház újra és újra sóvá válni a világ számára?

Ludwig Feuerbach - A ​kereszténység lényege
Ludwig ​Feuerbach „A kereszténység lényege” című művében azt fejtegeti, hogy az ellentét vallás és filozófia között kiegyenlíthetetlen; úgy viszonyulnak egymáshoz, mint képzelet és érzés a gondolkodáshoz, mint betegség az egészséghez. Nem az Isten teremti képmására az embert, hanem megfordítva: az ember a saját képmására teremti istenét. A túlvilági élet sem egyéb, mint az idealizált földi élet. Így a teológia antropológia lett.

Richard P. Feynman - A ​fizikai törvények jellege
"A ​természet - írja Feynman - egyszerű, és ezért nagyon szép." Ám közvetlenül a kísérletekből olvassák-e ki a fizikusok a természet törvényeit? Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek? Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben. Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv.

Francis A. Schaeffer - Ő ​létezik és nem hallgat
Választ ​tud-e adni a keresztyénség a XX. század filozófiai kérdéseire? F. A. Schaeffer szerint ez az egyetlen gondolatrendszer, amely következetes válaszokkal szolgálhat. Könyvében a metafizika és az erkölcs mellett külön hangsúlyt fektet az ismeretelmélet problémáira: hogyan tudunk, honnan tudjuk, hogy tudunk? "A mi nemzedékünk az antifilozófiák nemzedéke, akiket a megismerés bizonytalansága tart fogva." Ez jelenik meg a kábítószeres szubkultúrákban és a magas művészetekben egyaránt. Nincs senki, aki az ember legalapvetőbb kérdéseire választ adhatna. Schaeffer könyve rácáfol erre a pesszimizmusra. A végtelen-személyes Isten létezik, és nem hallgat.

Carl Sagan - Korok ​és démonok
A ​neves tudósnak, aki sokat tett a tudománynépszerűsítés új eszköztárának kialakításáért, utolsó műve a jelen könyv. A régi és mai pszeudotudományok, csodák és babonák jóindulatúan szkeptikus sorát vázolja fel. Igen fontos, hogy más harcosan szkeptikus könyvekkel szemben ebben a műben az ezoterikában hívő olvasók sincsenek pellengérre állítva. A XXI. századba lépve, amikor - akarjuk, nem akarjuk - a tudományra alapozott életfeltételek között létezünk több, mint hatmilliárdan, a racionalitás nem adható fel.

Paul Davies - Az ​utolsó három perc
PAUL ​DAVIES, a University of Adelaide Templeton díjas természetfilozófia professzora a Világegyetem utolsó három percének lehetséges történetével foglalkozik. Ki ne lenne kíváncsi arra, milyen sors vár a kozmikus méretekhez képest parányi bolygóra, a Földre? A történet vége is robbanásszerűen heves lesz? A Nagy Bumm a Nagy Reccsel fejeződik be? Lehet, hogy a Halál a Teremtés ára? De lesz-e egyáltalán vége a világnak? Az emberiségnek vagy leszármazottainak - akár hús-vér élőlények, akár robotok - egyszer szembe kell nézniük az Apokalipszissel, vagy van remény a túlélésre egészen az örökkévalóságig?

Raymond M. Smullyan - A ​tao hallgat
„A ​keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.” Raymond Smullyan egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény.

Paul Davies - Egyedül ​vagyunk a világegyetemben?
PAUL ​DAVIES legújabb könyvének címében az emberiséget több mint kétezer éve izgató kérdés fogalmazódik meg. „Aligha kétséges, hogy ha akár csak egyetlen mikróbát sikerülne találnunk, amelyről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a földi élettől függetlenül fejlődött ki, akkor ez a felfedezés csakis kopernikuszi vagy darwini forradalomhoz lenne hasonlítható" állítja a szerző. „Ez lenne minden idők legjelentősebb tudományos felfedezése." „Amerikai tudósok egy csoportja olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek azt tanúsítják, hogy több milliárd évvel ezelőtt - primitív egysejtűek alakjában - kialakulhattak az élet első formái a Marson. A kutatók a mikroszkópikus nagyságú organizmusok maradványait annak a meteoritnak a felszínén fedezték fel, amelyet 1984-ben találtak a déli sarkvidéken." (MTI, 1996. augusztus 8.) PAUL DAVIES szenzációs könyve arról szól, miként formálhatja át egy effajta felfedezés az önmagunkról és a Világegyetemről alkotott képet, s milyen hatással lehet a tudományra, filozófiára és vallásra.

Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) - A ​közép újrafelfedezése
Joseph ​Ratzinger utolsó professzori éveiben alakult meg az a tanítványi kör, mely Stephan Otto Horn szalvatoriánus, korábbi passaui fundamentálteológiai professzor vezetésével válogatást állított össe Ratzinger bíboros teológiai műveiből. A jelen kötetben négy évtized szellemi alkotásai szerepelnek. A II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965) mint teológiai szakértő vett részt Ratzinger professzor, és végigkísérte az Egyház teológiai, lelki és szellemi megújulását. A címben szereplő "közép" a jelenlegi sokszínű teológiai nézetek közötti eligazodást jelzi. Amikor a filozófiai, a művészi, a társadalmi megoldások nem vezetnek sikerre az egyén vagy a közösség életében, felmerül a lehetősége a vallási vagy "isteni" válasznak a mai élet kihívásaival szemben. Három nagy fejezetcím fogja egybe Joseph Ratzinger meglátásait, melyeket tanulmányokban, cikkekben és előadásokban fejtett ki. Az első a keresztény hit sajátos megjelenésével kapcsolatos írásokat tartalmazza, a második az egyház létére és ökumenikus dimenziójára világít rá, míg a harmadik az egyház és a politika kényes területét vizsgálja. A kötetet a teológus pápa bibliográfiája zárja, mely az egyéni tájékozódáshoz és kutatáshoz ad további szempontokat. XVI. Benedek Pápa szellemi és egyházi pályája gondviselésszerűen emelkedik ki a XX. századból, és ível át a harmadik évezredbe. Az 1960-as évek sok kihívást jelentettek az Egyház számára, és az új gondolati irányzatok és kultúrák szellemi légkörében a hívő kereszténynek is gyakran a szélsőségek között kellett megtalálnia saját katolikus álláspontját. Joseph Ratzinger mint professzor egyetemi kurzusaival és publikációival egy teológiai iskolát is teremtett, melyre a hit tisztaságának védelme mellett jellemző volt a hit jelenkori magyarázata is. A teológus pápa különböző területekről kifejtett tanítása által az olvasó nemcsak bevezetés nyer Ratzinger teológiájába, hanem egyúttal eligazítást is kap a katolikus gondolkodást meghatározó központi kategóriák között. Kránitz Mihály teológus

Paul Davies - A ​megbundázott világegyetem
Paul ​Davies kíváncsian várt visszatérése a kozmológiához a szerző elismerten nagy sikerű, Isten gondolatai című könyvének folytatása. Jellegzetesen világos és elegáns stílusában Davies ismerteti, miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára. Akár a sötét anyag vagy a sötét energia, akár az M-elmélet vagy a multiverzum mibenlétét magyarázza el, Davies mindig a tudomány legfrissebb eredményeit állítja a középpontba, arra késztetve az olvasót, hogy újszerű és magával ragadó módon gondolkozzék el a kozmoszról és az abban elfoglalt helyünkről.

Tom Butler-Bowdon - Szellemek ​a palackban
Ez ​a gyűjtemény több mint 1500 év filozófiájának összefoglalását nyújtja. Az 50 bemutatásra kerülő eszme, időtálló bölcsessége, a belső felismerésekről, a megvilágosodásról és az élet céljáról átfogó képet ad és gondolkodásra készteti az Olvasót.

Bernard Le Bovier De Fontenelle - Beszélgetések ​a világok sokaságáról
Fontenelle ​e kötetben olvasható néhány műve révén a a modern természettudományok kialakulásának forrongó, az elméletek harcától terhes időszakába tekintünk vissza, a 17. század végére és a 18. század elejének korszakába, amelyet az ész, a felvilágosult értelem, a természettudományos gondolkodás és a legvégletesebb esztelenség, az obskurantizmus és az európai boszorkányüldözések fellángolása egyaránt jellemez. Fontenelle, az Akadémia titkára ezért hangsúlyozza a természettan, a matematika hasznosságát, megfogalmazza a tudománypolitika máig érvényes alapelvét, és az igazság keresését tűzi ki a tudomány céljául. "A helyes gondolkodás mindig hasznos - írja -, még akkor is, ha nem hasznos dolgokról gondolkodunk."

Marx W. Wartofsky - A ​tudományos gondolkodás fogalmi alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.