A ​Guadalupei Szűzanya jelenései A ​guadalupei csoda története

Sarlós Endre - Elfeledett ​hősök
A ​második világháborúba sodródó Magyarországtól a náci Németország egyre nagyobb katonai részvételt követelt. A német fenyegetettség árnyékában - Horthy kormányzó parancsára - szerveződött meg a 2. magyar hadsereg, amelyet Jány Gusztáv vezérezredes irányítása alatt - 1942 nyarán - a Don-kanyarba vezényeltek. A tiltás és az elhallgatás évtizedei után végre emlékiratok sokasága, a harcokban résztvevők beszámolói és hiteles dokumentumok kerülhettek a nyilvánosság elé. E kötet - a képregények sajátos formájában - a fiatalabb korosztály érdeklődését is ráirányítja hadtörténelmünk legtragikusabb, olykor hősies eseményére. A Tarandus Kiadó második könyve Sarlós Endre grafikus életművének kiemelkedő alkotása.

Farkasfalvy Dénes - A ​Római levél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkasfalvy Dénes - Bevezetés ​a szentírástudományba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiszely Gábor - A ​szabadkőművesség
A ​földkerekség 130 országának mintegy 40 000 páholyában csaknem 6 millió szabadkőműves munkálkodik, akik körül mindmáig nem szűnik a gyanakvás. Kiszely Gábor könyvében tudományos megalapozottsággal, tárgyilagosan s ugyanakkor irodalmi igényességgel közeledik e titkosnak minősülő, valójában azonban zárt körű közösséghez. Munkája széles társadalmi-történelmi hátteret vázol fel, végigkíséri a mozgalom működésének nemzetközi és hazai históriáját, bemutatja az alapvető szertartásokat és szimbólumokat, s elsőként szól magyar nyelven a magas fokú szabadkőművesség lényegéről. A szerző egyaránt taglalja a szabadkőművesség eszmeiségét, érdemeit s fejlődésének torzulásait, ezzel megkönnyítve a "titkok" megértését. Kiszely Gábor 1949-ben született Budapesten. Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán teológiát végzett. 1996-ban megjelent Hallom, Izráel... című nagysikerű könyvéért megkapta a Szentföld fővárosának Pro Urbe-díját. A Mi, rómaiak című esszékötetét kulturális életünk nagy nyereségeként jellemezte a kritika. Számos hazai és határainkon túli hetilapban, folyóiratban publikál, több német rádióállomás munkatársa.

Ismeretlen szerző - Zohár
A ​magyar könyvkiadás történetében rendkívüli vállalkozás a ZOHÁR első magyar nyelvű kiadása. A legnagyobb hírű középkori zsidó Biblia-kommentárt arámi és héber nyelvből Uri Asaf fordította. A közel ezer oldalas, bibliapapírra nyomott, igen szép kötésű kötet nemcsak a Teremtés könyvének kommentárjait és ezek kiegészítéseit foglalja magában, hanem a fordító, valamint Tatár György Mose de Leon kiadásáról írt tanulmányait, és az egyes kommentárokhoz készült alapos, a magyar Biblia-fordítás fontos kérdéseit érintő fordítói jegyzeteket is. “Ha kinyitom a Zohár könyvét, látom az egész világot.“ A Zohár a népszerű nevén kabbalának nevezett középkori zsidó bölcselet központi és legismertebb műve. E munka abba az Atlantisz-programba illeszkedik, amely a nyugati kultúra nálunk eddig töredékesen, nem kielégítő fordításban vagy sehogyan sem hozzáférhető forrásait, illetve e kultúrát ihlető hagyományvidékek nagy szövegeit szeretné a magyar olvasó kezébe adni.

Káldy-Nagy Gyula - Szulejmán
Szulejmán ​szultán, a "Nagy", a "Pompás", a "Törvényhozó", már a kortársak képzeletét is erősen foglalkoztatta, s az érdeklődés személye iránt azóta sem szűnt meg. Sokat írtak nemcsak számos hadjáratáról, a Magyarországra oly súlyos csapást jelentő mohácsi vészről, tovább Buda elestéről, Rodosz elfoglalásáról, Bécs ostromáról, a perzsa hadjáratokról, hanem magánéletéről, Huremhez (Roxolane) fűződő kapcsolatairól, háremének intrikáiról, legidősebb fiának kivégzéséről stb. is. Káldy-Nagy Gyula azonban nemcsak és nem elsősorban Szulejmán személyével foglalkozik, hanem széles körképet rajzol a 16. sz.-i török birodalom gazdasági-politikai viszonyairól, népének életmódjáról, az udvar szervezetéről. Kitűnően megmutatja, hogy az ekkor fénykorát élő oszmán birodalomban hogyan mutatkoznak meg, és hogyan sokasodnak a hanyatlás jelei.

Sólyom Lajos - Pálinkafőzés
E ​mű kiadását az indokolja, hogy egy 1982-es rendelet lehetővé teszi gyümölcspálinka előállítását magánszemélyek részére is. Ennek módja lehet magánszeszfőzde létesítése, illetve már működő főzdék bérbe- vagy szerződéses használatba vétele. A könyv természetesen a már működő szövetkezeti, tanácsi és állami gazdasági szeszfőzdék szakembereinek is készült. Ez a mű mindazt a sokrétű ismeretanyagot tartalmazza, ami a szeszfőzde üzemeltetésével kapcsolatban szakmai, jogi gazdasági területen felmerülhet. A szerkesztők ismertetik a gyümölcsszeszipar alapanyagait, majd részletesen bemutatják az egyes műveleteket: a cefre erjesztését, a lepárlást, a befejező gyártási műveleteket. Tárgyalják a vizsgálati módszereket, foglalkoznak a szeszfőzdék karbantartásával, energia- és vízgazdálkodásával. Három fejezet a pálinka főzésére, forgalomba hozatalára, jövedelmének ellenőrzésére és adóztatására vonatkozó rendeleteket, jogszabályokat tartalmazza.

Kőszeghy Miklós - Salamon, ​avagy a történet vége
Salamon ​története elválaszthatatlan Dávid alakjától, bár mintha a híres fiú a bibliai szövegek mennyiségében és változatosságában is elmaradna apja mögött. Salamon hagyatéka azonban elsõ pillantásra is izgalmas, ha pedig egy kissé belemélyedünk, akkor nyomban kiderül, hogy az ókornak ez a jelentõs személyisége sem adja könnyen titkait. Államának kiterjedése heves viták tárgya, miként gazdagsága és emberfeletti bölcsessége is. A nevéhez fűzõdik a világ alighanem leghíresebb, mára nyomtalanul eltűnt épületének, a jeruzsálemi templomnak felépítése. Érdemes hát fellebbenteni alakjáról a hagyományok dús szövésű fátylát, hogy legalább egy röpke pillantást vethessünk Salamonra, Dávid fiára. Kõszeghy Miklós Salamon című műve egy kettős kompozíció második tagjaként készült el. Az elsõ kötet 2001 tavaszán Dávid címmel jelent meg. A Salamon című kismonográfia megjelentetését az a tudományos meggyõzõdés vezérli, hogy egy Dávidról szóló munka befejezése elképzelhetetlen a salamoni kor problémáinak tárgyalása nélkül. Hiszen a dávidi folyamatok igazi eredményeiket, a pozitívumokat és a negatívumokat egyaránt csak Salamon idején hozzák meg. Õszintén remélhetjük tehát, hogy a tudományos szempontok együtt jelentkeznek majd a kötet remélhetõen kedvezõ fogadtatásával.

Kőszeghy Miklós - Dávid
Kőszeghy ​Miklós, mint bibliatudós és orientalista kiválóan oldja meg a dávidi karrier ábrázolásának nehéz feladatát: főként a bibliai elbeszélések történeti kiértékelése révén tűnik ki a magyar nyelvű szakirodalomból. Stílusa, elbeszélő technikája révén nem csak a szakember nyerhet betekintést a legfrissebb tudományos vitába, hanem az értelmiségi érdeklődő réteg is eligazítást lelhet a sokszor egymásnak ellentmondó tudományos eredmények között.

Kőszeghy Miklós - Cseréplevelek
A ​Kréné könyvsorozat új kötete egy szöveggyűjtemény, mely a szövegek hasonmásának közreadása mellett a quadrát átírást, a fordítást és annak filológiai kommentálását is megadja, valamint kísérő tanulmánnyal látja el. A magyar nyelvterületen hiánypótlónak tekinthető igényes könyvsorozat ezen darabja gazdag képanyaggal, térkép- és dokumentum-mellékletekkel, valamint részletes bibliográfiával egészül ki. Magyarországon mind a mai napig nem készült fordítás a legfontosabb héber nyelvű palesztinai feliratokból. De miért érdemes egyáltalán a babiloni fogság előtt írt feliratokkal, levelekkel foglalkozni? Elsősorban talán azért, mert a feliratok itt-ott bevilágítanak Izrael történetének és vallástörténetének olyan rejtett zugaiba, amelyeket hiába keresnénk a Biblia lapjain. Pedig ezek a rövid szövegek szorosan kötődnek az Ótestamentum világához. Az aradi citadella parancsnokával, Eljasibbal ugyanúgy megismerkedhetünk, mint az Örökkévaló mellett feltűnő Asera alakjával, vagy a túlélésért küzdő névtelen aratómunkással. Mintha a nagy ószövetségi szereplők és történetek hétköznapi háttere elevenedne meg mindenki előtt, aki elolvassa ezeket a kicsiny, ám néha annál komolyabb értelmezési nehézségeket tartogató szövegeket.

Barlay Ö. Szabolcs - Hitvédelem ​és hazaszeretet avagy antiszemita volt-e Prohászka?
Ez ​a tanulmány a Prohászka körül dúló évszázados vádaskodásra kíván kérdéseket és válaszokat megfogalmazni. Vannak ún. tabu-témák még az egyházon belül is. Ezek között is a "legveszélyesebb" az ún. zsidókérdés. A tanulmány az oknyomozó történetírás módszerét alkalmazva mélyebb elemzést nyújt, és térben-időben kiszélesíti a kutatott téma kereteit. A legújabb szakirodalom segítségével az egyetemes és benne a magyar zsidóság karakterét vizsgálja és így közelíti meg Prohászka állásfoglalását. Neves írók és történészek, statisztikai adatok és világhírű zsidók önvallomásai egyaránt segítik a szerzőt abban, hogy általánosítás helyett tárgyilagos képet nyújtson az annyi vihart kavart kérdésben: mikor, miért és kikért emelte fel prófétai szavát az ország apostola és tanítója, Prohászka Ottokár püspök.

'Sigmond Lóránt - Kereszty Rókus - Sugárzó ​lelke tovább világít
Zakar ​Polikárp zirci főapát bevezetőjében így ír elődjéről, Sigmond (Zsigmond) Lórántról, akinek válogatott írásait olvashatjuk ebben a könyvben: "Találkozunk sziporkázó egyéniségekkel, akik életükben lenyűgözik a tömegeket, de haláluk után ragyogásuk hamar elhalványul, eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Lóránt atya életében nem mozgatta meg az országot, talán még egy nagy templom hallgatóságát sem. De vannak, akikben 36 évvel halála után emléke egyre erősebb, mintha igazi nagyságát csak most kezdenénk megsejteni. Mindig kerülte a feltűnést. Bár Enrédy Vendel apát úr letartóztatása után apáti helytartó lett, személye jelentéktelenségéről olyan sikerrel győzte meg a kommunista hatóságokat, hogy tizenegy évig csak figyelték, de nem tartóztatták le. Így tizenegy évig vezette az akkor több mint 230 tagból álló, szétszórt magyar Ciszterci Családot. Mindegyik rendtag személyes sorsát szívén viselte, gondoskodott a betegekről, utánament a bajbajutottaknak, s közben megszervezte a rendi növendékek továbbképzését. Nemcsak a meglévő fiatalokról gondoskodott, hanem illegálisan új novíciusok felvételét és nevelését is vállalta. Az ő tizenegy éves, hivatásokat toborzó és megtartó működése nélkül 1989-ben még sokkal nehezebb lett volna a ciszterci élet újrakezdése Magyarországon." A kötetet Kereszty Rókus dallasi ciszterci atya rendezte sajtó alá. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: DDr. Zakar Polikárp O. Cist. zirci főapát, nyugalmazott generális apát.

John Rogerson - A ​bibliai világ atlasza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Rogerson - Ószövetségi ​uralkodók krónikája
A ​Krónika sorozat legújabb kötete Ábrahámtól Heródesig a történelem ismertebb és jelentős eseményeit és hangsúlyos egyéniségeit vonultatja föl. Csaknem másfél évezred történelmének leírásával az Ószövetségi uralkodók krónikája bemutatja Izrael uralkodóit a pátriárkák, a bírák és az egyesített királyság korán át egészen a babilóni fogság, majd a perzsa, a görög és végül a római fennhatóság koráig. Az Ószövetségi uralkodók krónikája életrajzok és portrék sorát rajzolja fel, és a hagyomány ködét eloszlatva próbálja megeleveníteni az ismerős nevek mögött rejtőző alakokat: Mózest, Dávidot vagy Salamont. Vajon léteztek a valóságban is? Mit tudunk róluk? Ebben a kötetben a szerző tetteik, sikereik, kudarcaik és koruk összefüggésébe helyezi személyiségüket. Megismertet a legbefolyásosabb prófétákkal is, Ézsajással, Jeremiással, Ezékiellel és Illéssel, akik szigorú bírálatot mondtak az uralkodók erkölcsi botlásai, vétkei fölött. A kötet bepillantást enged a mai bibliakutatás legfontosabb vitás kérdéseibe is, például a bibliaértelmezés körüli ellentétes nézetekbe, illetve abba, mennyire befolyásolják a régészet eredményei az Ószövetség értelmezését. Időrendi táblázataival, részletes adataival, idézeteivel az Ószövetségi uralkodók krónikája lebilincselő történelmi olvasmány, nélkülözhetetlen kézikönyv, és nem utolsósorban annak a népnek a históriája, amely cselekedeteivel nem múló hatást gyakorolt a világ történelmére, és írók, képzőművészek számára jelentett ihletforrást évszázadokon keresztül. *** Az Ószövetségi uralkodók krónikája fontos kézikönyv és remek történelmi olvasmány. • A pátriárkák, bírák, királyok, királynők és trónbitorlók életének, személyiségének és cselekedeteinek története. • Az ókori Izrael uralkodóinak származása, uralkodásuk fontosabb eseményei és bibliai vonatkozásai. • Beszámoló a jelentősebb próféták tetteiről és az izraeli történelemben játszott szerepükről. • Időrendi táblázatok és útmutatók, amelyek segítenek az események elhelyezésében. • Bibliai idézetek és magyarázatok, amelyek az olvasó számára közel hozzák a régmúltat. • 260 illusztráció, ebből 100 színes kép, térképek, régészeti lelőhelyekről készült fotók és ismert bibliai tárgyú festmények reprodukciói és más, gazdag forrásanyagból összeválogatott rajzok. A sorozatban megjelent: Pápák krónikája Fáraók krónikája Egyiptomi királynők krónikája Római császárok krónikája Kínai császárok krónikája Maja uralkodók krónikája John Rogerson a Sheffieldi Egyetem bibliatudományi tanszékének professor emeritusa. Tanulmányait Manchesterben, Oxfordban és a jeruzsálemi Héber Egyetemen végezte, majd Durhamban és Sheffieldben tanított. Az Ószövetségi uralkodók krónikája mellett olyan kiadványok szerzője vagy közreműködője, mint A bibliai világ atlasza (Helikon, 1994), The Old Testament World (Az Ószövetség világa), The Cambridge Companion to the Bible (Cambridge Bibliakalauz), An Introduction to the Bible (bevezetés a Bibliába).

P. Eloi Leclerc O. F. M. - Assisi ​Szent Ferenc
Barsi ​Balázs atya fordításában olvashatjuk ezt a különleges életrajzot. Azért nevezzük különlegesnek, mert egészen újszerű nézőpontból mutatja be Ferencet és korát. A legtöbb életrajz ugyanis a ma emberének szemével igyekszik újra átélni azt a kort; Leclerc azt igyekszik megérteni és megéreztetni, mit jelentett akkoriban a Poverello feltűnése kortársai körében, és mi a valódi üzenete a ma embere számára.

Tito Sante Centi O.P. - Girolamo ​Savanarola, aki felforgatta Firenzét
Eretnek ​vagy próféta? Fra Girolamo Savonarola, ez a hosszú időn keresztül vitatott alakja az egyháztörténelemnek, nem szűnik meg kérdéseket tenni fel a tudománynak és a történetírók lelkiismeretének, az írás mestereinek és a vallás tudósainak.

Millian L. Andreasen - Az ​ószövetségi szentély és az evangélium
Az ​ószövetségi szentsátor - fennállásának mintegy másfél évezrede során - központi szerepet töltött be Izrael életében. Minden egyes jelképével a megváltás igazságairól, az eljövendő Megváltóról prédikált. Csodálatos szemléltetése volt Isten örök szándékának, aki az elbukott emberhez olyan közel szeretett volna jönni megbékítésük végett, amennyire csak lehetett. Amiképpen Krisztus is emberré lett, alászállt közénk, majd emberfiaként aratott diadalt a bűn szerzője felett. A dán származású amerikai író megragadó erejű könyvében előbb a szentélyben folyó jelképes cselekmények jelentését azonosítja, majd az ószövetségi ünnepek - így a húsvét, a pünkösd, de leginkább a nagy engesztelési nap - részletes elemzésével történeti perspektívába állítja a megváltást. Amikor pedig a szentély elleni roppant erejű támadás részleteibe is betekintést nyerünk, még jobban megértjük az ember megváltásáért folytatott hatalmas küzdelem természetét...

Csányi László - Bejártam ​Tolnát-Baranyát
Vallomások ​a szülőföldről - így lehetne röviden jellemezni kiadónk sorozatát, amely tizenkét kötetben egy sokak számára kevéssé ismert, fölfedezésre váró országot mutat be: Magyarországot. Neves írók, költők vállalkoztak arra, hogy a fölnevelő táj arculatát megrajzolják, megcsodáltassák műemlékeit, népi művészetét, irdodalmi hagyományait, bemutassák az ott élők táj- és életformáló mindennapjait. Más-más hangon, de közös céllal szólnak hozzánk ezek az írások: országjárásra, fölfedezőutakra sarkallnak, jól tudva, hogy csak az átélt élmény maradandó.

Grüll Tibor - A ​gyökér és az ágak
"Az ​ókori valllástörténet kutatói gyakran alkalmazzák a verseny- és a piac-metaforát, ha a különféle vallási és filozófiai hairesziszek egymáshoz, illetve a "kívülállókhoz" való viszonyát akarják jellemezni. A sportéletből vett szókép használata azon az előfeltevésen alapul, mely szerint a vallások nagy részét kompetitív, küzd szellem hatotta át, s ebből fakadóan lételemüknek tekintették a misszionálást. A másik metafora arra utal, hogy a Római Birodalom multikulturális piacán (amely - csakúgy, mint ma - egyszerre volt elképzelhetetlenül sokszínű és lehangolóan egyforma) a legkülönfélébb eredet kultuszok kínálták egymás mellett portékájukat. Azok szerint azonban, akik tagadják a különféle pogány felekezetek és filozófiai iskolák missziós jellegét, valójában egyik metafora sem alkalmazható az oikumené vallástörténetére a hellenisztikus és római korban. Ezek a vallások nemhogy elsők nem akartak lenni a versenyfutásban, de még eladó árújuk sem volt." (A judaizmus mint térítő vallás a Római Birodalomban)

Ismeretlen szerző - Akikre ​nem volt méltó e világ
A ​kötetben olvasható írások a Jézus Krisztusról és Isten Igéjéről szóló tanúságtételük miatt üldözést szenvedett és legyilkolt hitvallók lezáratlan és a történelmi emlékezetből gyakorta kirekesztett sorsára és ügyeire hívják fel a tisztelt Olvasók figyelmét. "A történelem során Jézus követői nem ritkán kerültek olyan körülmények közé, hogy az ittlétben való megmaradás feltétele Krisztusnak, követőinek és ügyének az elárulása lett volna. Ők azonban a megalkuvás és aposztázia helyett a Mester példáját követték. Nem törődtek a megszégyenítéssel sem, hogy Messiásukban elnyerjék az örök életet. Életük és példamutatásuk örök érvényű, ma is kimeríthetetlen szellemi és erkölcsi erőforrást jelent mindazoknak a hívőknek, akik felismerik, hogy földi pályafutásukat Jézus Krisztus és hűséges tanúinak fellege veszi körül" (Németh Sándor)