Testté ​vált szó I-III. Evangélium ​Szent János szerint. Fordítás, jegyzetek és magyarázat

Tarjányi Béla - Újszövetségi ​alapismeretek II. – Jézus örömhíre / Az ősegyház tanítása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adorjáni Zoltán - Ót ​és újat
"Készítsétek ​az Úrnak útját..." Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még "mesteribb" programját: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." Minden erőteljesen ható és életeket alapvetően meghatározó új kincs úgy teremtődik, hogy a tradíció javaiból születik friss érték. Kétezer esztendővel ezelőtt az ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó útkészítés, Krisztus fellépése, majd a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain. Az új értékek létrejötte mindig folyamat; a folyamat pedig a régi és az új kapcsolatáról beszél.

David Jackman - János ​levelei
A ​tanbéli viták és megosztottság légkörében János apostol első olvasóit Isten igazságának és szeretetének megélésére szólította fel. A szerző meggyőződése, hogy János leveleinek üzenete ma épp olyan aktuális, mint megírásakor, hisz a hívők és a különböző közösségek ma is hajlamosak végletekbe esni, s ezzel rombolni önmagukat és századunk egyházát. A könyv segítségével számunkra is megelevenedhet János hívása: szeressük egymást és éljünk a világosságban! (2000)

Rózsa Huba - Az ​Ószövetség keletkezése I-II.
A ​Biblia (Ó- és Újszövetség) különböző korokból, különböző szerzőktől vagy iskoláktól származó írások gyűjteménye, amely végérvényesen csak a Kr. u. I. század végén zárult le, de eredete visszamegy a Kr. E. I. évezred kezdetéig, az írásbeliség Izráelben való megjelenéséig. Több írás hátterében álló szájhagyomány még ősibb, és a Kr. e. II. évezredből ered. A Bibliában kifejezésre jut a szerzők egyénisége, társadalmi helyzete és változó történeti körülményeik. Ha ismerni akarjuk Isten bibliai üzenetét, keresnünk kell azokat a konkrét viszonyokat, amelyekben az egyes könyvek létrejöttek. Az Ószövetség keletkezése című munkájában a szerző - a legújabb biblikus kutatások eredményei alapján - ennek az igénynek szeretne eleget tenni. A Törvény - Próféták - Írások - deuterokanonikus könyvek sorrendjében ismerteti az Ószövetség irodalmát. A bibliai szövegek végső kánoni formájából kiindulva, a történetkritikai módszer segítségével tárja elénk a könyvek keletkezéstörténetét. Kifejti az Ószövetség minden időkre szóló vallási üzenetét, de bőséges tájékoztatást nyújt azoknak is, akik elsősorban e kiemelkedő alkotás irodalmi sajátosságai és történeti értékei iránt érdeklődnek. Könyvéért a szerző 1998-ban Scheiber Sándor-díjat kapott.

John Stott - Pál ​levele a galatákhoz
A ​kis-ázsiai hegyek között megbúvó falvak frissen megtért emberei a különböző vallási hatalmasságok és ellentétes tanítások útvesztői között őrlődtek. Hogyan igazul meg az ember Isten előtt? Mi a helyes viszony hit és cselekedetek között? Hogyan élhetnének a keresztények Istennek tetsző életet pogány környezetben? Mi a szerepe a törvénynek? Sok minden megváltozott Pál kora óta, de Jézus Krisztus ugyanaz maradt, és a mai ember is egyedül rajta keresztül juthat el Istenhez. (2003)

Hierotheos Vlachos archimandrita - Bevezetés ​a keleti keresztény lelkiségbe
Nagy ​örömére szolgál a kiadónak és a fordítónak egyaránt e kis könyv közreadása. A szerző Hierotheos Vlachos archimandrita (főapát, a könyv megjelenésekor pedig püspök) Magyarországon is ismertté vált az Egy éjszaka a Szent Hegy sivatagába (VS Studio, Budapest, 1997) c. könyvének megjelentetésével. A "Bevezetés a keleti keresztény lelkiségbe" c. könyvével a szerző szeretné bemutatni az ortodox lelki élet alapjait. Igazán tömören összegzi az ortodox egyházi élet körvonalait, újra meghatározva a régóta helytelenül használt vagy értelmezett fogalmakat: praxis (gyakorlat), teória (szemlélődés), értelem (nuos), ész, lélek ápolása stb. Nagy szükség van az ortodox lelki élet alapjának meghatározására, mert ma gyakran hivatkoznak az atyák tanítására. Hiba azonban, ha a fogalmakat, a kifejezéseket nem helyezzük az ortodox hagyomány környezetébe, és ha nem arra építve fogalmazzuk meg azokat. A könyv rövid bevezetést nyújt az ortodox lelkiségbe. A szerzőnek nem célja, hogy átfogóan elemezze a témát. Sokkal inkább ízelítőt szándékozik adni az ortodox egyházi hagyomány területéről, "kis belépőt" oda.

Gerhard Lohfink - Jézus ​utolsó napja / Nem a halálé az utolsó szó
Gerhard ​Lohfink (szül. 1934) germanisztikát és teológiát tanult Münchenben és Frankfurtban. 1960-ban szentelték pappá. Három év lelkipásztori munka után Würzburgban folytatta teológiai tanulmányait. 1971-ben teológiai doktorátust szerzett, 1973-ban habilitált az újszövetségi szakon. Ezt követően az újszövetségi tanszék professzora volt Tübingben. Professzori állását 1986-ban adta fel, hogy a müncheni "Integrierte Gemeinde"-ben élhessen és dolgozhasson tovább. A Jézus utolsó napja "sallangoktól" mentesen tárja elénk Jézus szenvedéstörténetének drámai eseményeit. A szerző - ismert bibliakutató - bibliai és korabeli források alapján kísérli meg nyomon követni és felvázolni Jézus utolsó napját, hogy a hit fényében a ma embere is közelebb kerüljön a véres komolyságú nap értelmének megértéséhez. A Nem a halálé az utolsó szó három elmélkedés. Az első arra a kérdésre keresi a választ, hogy ma egyáltalán lehetséges e az emmauszi tanítványok húsvéti tapasztalata, vagy éppen Pascal memoriál élménye. A Hol végződött Jézus mennybemenetele? elmélkedés szembe állítja a lukácsi elbeszélés képek mögött rejlő, valódi jelentését Jean Paul "A halott Krisztus beszédé"-vel. A mennybemenetel hazaérkezés Istenhez, Jean Paul víziójában ellenben Jézus hiába keresi Istent... Döntenünk kell, s a Húsvét erre a személyes döntésre szólít. Egzisztenciális érdeklődésünk a halálra és a halál utánira kérdez: Mi következik a halál után? Gerhard Lohfink harmadik elmélkedése józanul és mértéktartóan fogalmazza meg az emberi létet lényegében érintő választ.

Szent Ágoston - Vallomások
A ​világirodalom egyik leghíresebb önéletrajzi műve, a kereszténység egyik klasszikusa kerül itt új fordításban és - hazánkban először - latin nyelven is az olvasó kezébe. Szent Ágoston, a negyedik század kereszténységének nagy doctor-a, a legkiválóbb írók egyike »Vallomásai«-ban nemcsak a kereszténységhez vezető küzdelmes útját rajzolja meg, hanem olyan »lélekábrázolást« is nyújt, amilyen az ókorban Augustinus kezdeményéig hallatlan volt, de amilyent azóta sem ajándékozott szenvedő, töprengő, vívódó lélek, istenáldotta nagy művész, gondolkodó vagy apostol az emberiségnek. Aki szent Ágostonnal barátságot köt, azt könyve többé el nem hagyja. Balogh József évtizedeken át dolgozott ezen a fordításon, amely a magyar olvasók hihetőleg nagy tömegeinek fog gyönyörűséget szerezni és elmélyedő tanulságot hirdetni.

Kereszty Rókus - Jézus ​Krisztus
Célom, ​hogy bemutassam Jézus Krisztus misztériumát. A Katolikus Egyház krisztusképéből indulok ki; igyekszem annak hiteles történeti alapjait megmutatni s egyben keresem mélyebb megértését. Abban bízom, hogy vizsgálódásaim végén Krisztus személye és műve még egyértelműbben jelenik meg, mint isteni misztérium: meghaladja az emberi értelem határait, ugyanakkor új értelmet ad az emberi életnek és a világegyetemnek. Könyvemet elsősorban egyetemi, illetve főiskolai tankönyvnek szántam, de Amerikában sokan használták lelki életük gazdagítására, vagy prédikációs előkészületre. A biblikus krisztológia, a történeti és rendszerező rész sok olyan témát tartalmaz, amely a nem hívő, de kereső, általános műveltséggel rendelkező olvasó számára is érdekes olvasmány lehet. Ahelyett, hogy a mai gyorsan változó krisztológiai irányokat részletesen ismertetném, a Krisztus-misztérium egészére figyelek, s annak fényében igyekszem a mai olvasó kérdéseire válaszolni. (Kereszty Rókus O.Cist)

Pheme Perkins - Jelenések ​könyve
Az ​Újszövetségi Szentírás kommentár-sorozatának utolsó kötetét tartja kezében az olvasó. A titkos Jelenések könyvet. Ez ma számos szekta kedvenc könyve, néhány buzgó utcai prédikátor pedig erre hivatkozva hirdeti: hamarosan itt a világvége. Ebből a könyvből megtudhatja az olvasó, hogy a Jelenések könyve vigasztaló és nem elrettentő olvasmány, ezt a zsidó irodalomban járatos, költői lelkű szerzője "evangéliumként" írta az üldözött keresztényeknek.

Rodolphe Kasser - Marvin Meyer - Gregor Wurst - Júdás ​evangéliuma
Az ​evangélium, amelyet a kereszténység korai időszaka óta senki nem olvashatott, amelyről még a szakértők közül is kevesen hitték, hogy létezett valaha, Júdást nem árulóként, hanem Jézus igaz barátjaként ábrázolja. Egészen másként bontakozik ki benne mester és tanítvány viszonya, mint az Újszövetség többi evangéliumában: Júdás nem gonosztevő, hanem példakép Jézus követői előtt, az egyetlen, aki valóban megérti mestere szavait.Jézus maga kérte meg Júdást az árulásra, barátja és tanítványa pedig ezzel a cselekedetével lehetővé tette számára, hogy megváljon anyagi testétől, megszabadítsa isteni énjét.

Pecsuk Ottó - Pál ​és a rómaiak
Pecsuk ​Ottó doktori disszertációjában jól használható "kommentárt" ad a Római levélhez, miközben bevezeti olvasóit az első századi Római Birodalom, a korabeli judaizmus és az ősegyház világába, dinamikus képet rajzol az apostolokról, együttgondolkodásra és további tanulmányozásra ösztönözve az értő olvasót.

Jacques Le Goff - Assisi ​Szent Ferenc
Assisi ​Szent Ferenc egyénisége kétszeresen is lenyűgöz, amióta csak érdeklődésem, lassan már fél évszázada, a középkor felé fordult. Mindenekelőtt maga a történelmi személy, aki a XII-XIII. század fordulójának meghatározó időszakában, a középkor modern és dinamikus szakaszának kezdetén, mozgásba lendítette a vallást, a tág értelemben vett kultúrát és a társadalmat. Félig szerzetesként, félig laikusként, az ekkortájt fellendülő városokban, az utakon és a magányos elmélkedés színterein, az udvari kultúra fénykorában, amely egyben a szegénység, az alázat és a prédikáció új gyakorlatának korszaka is, az Egyház peremvidékén, de óvakodva az eretnekségtől, lázadó szellemben, de nihilizmus nélkül, Közép-Itáliában, a kereszténység legforrongóbb vidékén munkálkodva, Róma és az alvernai magány között, Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen megalapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény lelkiséget, olyannyira, hogy a vallásban, az irodalomban és a képzőművészetben kifejeződő középkori természetszemlélet megalkotójának tűnik. Ferenc a Krisztust középpontba állító és a vele való azonosulásig jutó újfajta szentség mintaképe, az első ember, aki maga is részesült a stigmákban saját kora és a középkori történelem mindmáig legvonzóbb egyéniségei közé tartozik kezdi könyvének előszavát Jacques Le Goff. Nagy jegyzetapparátussal ellátott, tudós munkái mellett a világhírű történész előszeretettel műveli az olvasmányos történeti esszé műfaját is. Ez utóbbi típusba sorolható ez a kötet, mely az igazi Szent Ferenc alakját úgy teszi szinte láthatóvá és hallhatóvá, hogy egyúttal mozgásban lévő, izgalmasan változó koráról is pontos képet ad.

Dave Hunt - A Vatikán árnyékában
A világszerte ismert szerző és előadó, Dave Hunt a kereszténység kialakulását és az utána következő tizenkilenc évszázad eseményeit vizsgálva igyekszik pontos képet adni a történelem egyik legtitokzatosabb szereplőjéről, a Vatikánról.

Jean Vanier - Jézus, ​a szeretet ajándéka
A ​négy újszövetségi evangélium által ihletett elmélkedésében Jean Vanier a szegények, a megtört szívűek, a kicsik és a gyengék Jézusát mutatja be. A szerző e látásmódja nyomán született a Bárka: ma már több mint száz olyan közösség szerte a világon, ahol értelmi fogyatékos emberek és segítőik osztják meg egymással életüket az evangélium szellemében.

Thomas F. Torrance - Keresztény ​teológia és természettudományos kultúra
Thomas ​F. Torrance a teológia és természettudomány párbeszédének az elkötelezett híve. A párbeszéd itt nem egymás melletti elbeszélés, és nem is egy összemosott egyveleg. A szerző a teológia és természettudomány határvidékén jár, nyitottan arra, hogy megértse és felhasználja mindazt, amit a természettudományból megtudhat, de eközben soha nem szűnik meg teológus lenni. Karl Barth tanítványa nem akarja a természettudományt „megkeresztelni", és nem épít fel egy természeti istenérvektől hemzsegő dogmatikai rendszert. Ugyanakkor tudja, hogy az isteni megtestesülésről nem beszélhetünk úgy, mintha egy távoli másik univerzumban, egy másik tér-időben történt volna, mert ez ahhoz a világhoz és természethez kötődik, amelyről a természettudományok beszélnek, így ettől a kerettől sem szakíthatjuk el a teológiát.

Arthur Peacocke - Egy ​tudományos kor teológiája
Arthur ​Peacocke az a teológus és természettudós, aki komolyan veszi a saját korának természettudományos kihívásait, és ennek érdekében képes újragondolni akár a Szentháromságról, akár a gondviselésről megfogalmazott évezredes egyházi tanításokat is. Könyvében néhol merész teológiai állításokat fogalmaz meg, amelyek az olvasóban megdöbbenést kelthetnek. Ám éppen ezért izgalmas ez a kötet: kérdésfeltevéseivel, igényes válaszaival arra késztet bennünket, hogy a körülöttünk lévő világot és a bennünk lévő folyamatokat tőlünk telhető mélységgel újraértelmezzük.

Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) - A ​közép újrafelfedezése
Joseph ​Ratzinger utolsó professzori éveiben alakult meg az a tanítványi kör, mely Stephan Otto Horn szalvatoriánus, korábbi passaui fundamentálteológiai professzor vezetésével válogatást állított össe Ratzinger bíboros teológiai műveiből. A jelen kötetben négy évtized szellemi alkotásai szerepelnek. A II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965) mint teológiai szakértő vett részt Ratzinger professzor, és végigkísérte az Egyház teológiai, lelki és szellemi megújulását. A címben szereplő "közép" a jelenlegi sokszínű teológiai nézetek közötti eligazodást jelzi. Amikor a filozófiai, a művészi, a társadalmi megoldások nem vezetnek sikerre az egyén vagy a közösség életében, felmerül a lehetősége a vallási vagy "isteni" válasznak a mai élet kihívásaival szemben. Három nagy fejezetcím fogja egybe Joseph Ratzinger meglátásait, melyeket tanulmányokban, cikkekben és előadásokban fejtett ki. Az első a keresztény hit sajátos megjelenésével kapcsolatos írásokat tartalmazza, a második az egyház létére és ökumenikus dimenziójára világít rá, míg a harmadik az egyház és a politika kényes területét vizsgálja. A kötetet a teológus pápa bibliográfiája zárja, mely az egyéni tájékozódáshoz és kutatáshoz ad további szempontokat. XVI. Benedek Pápa szellemi és egyházi pályája gondviselésszerűen emelkedik ki a XX. századból, és ível át a harmadik évezredbe. Az 1960-as évek sok kihívást jelentettek az Egyház számára, és az új gondolati irányzatok és kultúrák szellemi légkörében a hívő kereszténynek is gyakran a szélsőségek között kellett megtalálnia saját katolikus álláspontját. Joseph Ratzinger mint professzor egyetemi kurzusaival és publikációival egy teológiai iskolát is teremtett, melyre a hit tisztaságának védelme mellett jellemző volt a hit jelenkori magyarázata is. A teológus pápa különböző területekről kifejtett tanítása által az olvasó nemcsak bevezetés nyer Ratzinger teológiájába, hanem egyúttal eligazítást is kap a katolikus gondolkodást meghatározó központi kategóriák között. Kránitz Mihály teológus

Szabó Andor - "Lábam ​előtt mécses a Te igéd" I-IV.
Egyetlen ​igevers által is szólhat hozzánk Isten, de összefüggéseiben érteni az igét több és igényesebb feladat. Könnyebb a helyzet az Újszövetség olvasásakor, nehezebb az Ószövetség esetében. Ha a Zsoltárok könyvét olvassuk, könnyebb helyzetben vagyunk, de számos részlete van az Ószövetségnek, ahol szükség van némi segítségre.

Dr. Gyökössy Endre - János ​evangéliuma
Új ​"műfajt" vehet kezébe a Gyökössy Endre nevét eddig elsősorban pasztorálpszichológiai munkái alapján ismerő olvasóközönség: a közismert szerzőnek a János-evangéliumhoz fűzött, élőszóban, saját gyülekezete körében elhangzott kommentárjait tesszük közkinccsé. Gyökössy Endre két évtizedes, dédelgetett vágyát valósította meg, amikor hatvanadik évét betöltve - saját bevallása szerint ugyanis korábban nem merte (!) - belevágott az Újszövetségi Szentírás egyik legragyogóbb s legnehezebb könyvének kommentálásába. A magyarázat többnyire az eredeti szövegre és szakbiblikus szempontokra támaszkodik, mégsem szakkommentár. Sokkal inkább az Üzenet átadása, az Üzenet továbbítása - Gyökössy-módra. Amely módon a nyitott szívű olvasó a " Jó Pásztor-közeli bojtár" szavainak vonzásában egészen közel kerülhet az evangélium szívéhez, Jézus Krisztushoz, a megtestesült Igéhez. "Bocsássátok meg önzésemet, hogy hatvanhat péntek estén át egyetlen újtestamentumi iratnál időztem..." Nem megbocsátjuk. Őszinte nagyrabecsüléssel, hálával és tisztelettel megköszönjük.