Virágvasárnap ​alkonyán Versimák

Fabó Kinga - Fojtott ​intenzitással, fojtottan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1995
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Ákos - Képtelenkönyv
Egészen ​sajátos világ épül fel a gondosan válogatott, préselt virágszirmokból, és a sziromhősöket hol érzelmes, hol csúfondáros versek mutatják be.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2010
Néhány ​a kötet szerzői közül: Háy János, Bajtai András, Karafiáth Orsolya, Kemény Lili, Kovács András Ferenc, Kun Árpád, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsanna, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina.

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások I.
Három ​egymást követő kötetben jelenteti meg a Helikon Kiadó Kányádi Sándor Herder- és Kossuth-díjas költő egybegyűjtött verseit és műfordításait. A szerkesztő, Tarján Tamás koncepciója szerint a kötetek kronologikusak, de azért időhatárokat tekintve egymásba érnek. Minden kötet élén egy címervers áll. Az I. kötet 11 ciklusában 276 vers szerepel. A műfordítások közül ez a kötet tartalmazza a legnagyobb lékegzetűeket, az erdélyi szász népköltészet 52 darabját, illetve az erdélyi jiddis népköltészet 62 versét.

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások III.
Időben ​ez a legtágabb ölelésű foglalat a három közül: 1969 és 2005 közötti verseket tartalmaz (a legfrissebbek – a Csalódás, a Hírbomba, a Mitológia, a háromtételes Vége felé – kötetben eddig még nem láttak napvilágot). A műfordítások sora is itt a legváltozatosabb, mivel a korábbi nagy, egységes blokkokat különböző nyelveken alkotó költőtársak életmű-kóstolói követik, Janus Pannoniustól Goethén, Hölderlinen, Apollinaire-en át Borgesig, Ahmadulináig – gazdag, személyes kiséletrajzoktól kísérve. Természetesen ismét nem maradtak el az életmű törzsanyagába sorolódó ún. gyerekversek sem. Kányádi Sándor pályaképe, bibliográfiája és a három kötet egységes, részletes tartalommutatója zárja a gyűjteményt.

Erdős Virág - Adjon ​az Isten
Vers ​/ és rajz / és könyv / és naptár, / amit aján- / dékba kaptál. / De akkor is / bölcsen tetted, / ha, teszem azt, / csak úgy vetted. / Az a fő, hogy / legyen kéznél, / ha időnként / belenéznél, / téli fagyban, / őszi szélben, / kettőezer- / tizennégyben. Hihetetlen, / tudom, mégis: / elmúlik majd / ez az év is, / ne törődjünk / senkivel, / érjük be a / semmivel, / tartson / - ez a tanácsom - / tavaszig a / karácsony, / s legyen boldog, / mint egy kazán / karbantartáskor, / a hazám.

Balla Kálmán - Életírásjelek
mozdulatlanul ​száguldok egyszerre valamennyi irányban és becsapódó egyeneseimen elemi részeire zúzódik szét a világ

Tőzsér Árpád - Léggyökerek
A ​Szlovákiában élő költő verseivel, kritikáival, irodalomtörténeti tanulmányaival, műfordításaival, irodalomszervező munkásságával a szlovákiai magyar irodalom egyik meghatározó egyénisége. A Kossuth-díjas költő 2005-ben írt legújabb verseit tartalmazza ez a kötet: szigorúan szerkesztett, rendkívüli műveltséganyagot felvonultató, szenvedélyes költészet.

Rutkai Bori - Málna ​ünnep
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várady Szabolcs - A ​rejtett kijárat
Várady ​Szabolcs egy gyűjteményes verseskötettel jelentkezik hatvanadik születésnapja alkalmából, az ő szavaival élve "az összes vállalható versemet, a legjobbnak gondolt versfordításokat, a prózákat és függelékben a limerikeket és egyéb komolytalanságokat" gyűjtötte össze ebben a kiadványban. Bárki lapozgat ebben a szép vastagra felhizlalt kötetben, akár verset keres, akár verselemzést, akár csak szórakozni szeretne egy jól kihegyezett rímen, biztosan talál valamit, amiben örömét leli.

Térey János - Átkelés ​Budapesten
Térey ​János verses novellái a közelmúlttól a közeljövőig világítják át Budapest ismert és ismeretlen helyszíneit és annak hol nagyszabású, hol kisszerű figuráit. Apró gesztusok, csendes élethazugságok és észrevétlen tragédiák tárulnak fel az elbeszélő röntgenszeme előtt, ahogyan az óbudai gázgyártól a Kőbányán át Terézvárosig be-benéz a lefüggönyözött szobák és szívek mélyére. Egy pornórendező érzelmi válsága, testvérféltékenység egy külvárosi rockzenekarban, a temetetlen múlt feltámadása a Svábhegyen, vagy épp egy budafoki asztaltársaság kedélyes kegyetlenkedései: Téreyt minden érdekli, ami emberi, és minden, ami itt történik körülöttünk.

Mezei Gábor - függelék.
Függelék ​egy apokrifhez. Egy történetre emlékeztet, a történetet írja vissza. Az emberi egyedüllétet jelentő kezdőpont és végpont felé tart, folytonos töredékességben. Kép készül, vagy tűnik el. Ugyanaz lesz rajta első és utolsó.

Balogh Sarolta - Csibész ​igaz története
Kedves ​Gyerekek! Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a Csibész igaz története című könyvet, amely sok verset és mondókát tartalmaz a legkisebbek számára. Ezek főleg az állatokról, azok kedves, néha rosszcsont viselkedéseikről szólnak. Hasonlítva ezzel a gyerekekre, és ettől lesznek nagyon szerethetőek, éljenek bár a mi közelségünkben vagy a természetben. Remélem, felkeltettem az érdeklődéseteket ezzel a kis ajánlóval, mert föltételezem, Ti is szeretitek az állatokat. Akárcsak azok a bátaszéki gyerekek, akik a Kanizsai Dorottya Általános Iskolába járnak, és Bátki Erika tanárnő vezetésével, sok szeretettel és tehetséggel készítették a könyv illusztrációit. Ezúton is köszönöm nekik! Sári néni

Fodor Ákos - Dél ​után
Fodor ​Ákost Tandorihoz képest szokták a kortárs költészet térképén elhelyezni. A kötet hátlapján idézett interjú szerint éppen ő nyilvánítja a szerzőt "eredeti költő"-nek. Bár ez a gyűjtemény címekkel együtt sem tartalmaz többet háromszáz rövid sornál, mégsem tekinthető ötletek, rímes vagy rímtelen szójátékok, poénok, maximák véletlenszerű halmazának. Olyanféle gondolati, nyelvi sűrítés munkálkodik bennük, amilyen a haikukban, még inkább Weöres Sándor legtömörebb, olykor csak egysoros költeményeiben. Fodor Ákos elmés paradoxonjaiban mindig van továbbgondolható tanulság: "Gyertyámra sem vet / rossz fényt az, hogy folyton fogy, / amíg világít" (Védőbeszéd); "Némelyik árnyék / jelentőségteljesebb, / mint ami veti" (Metaoptika). Egyik Axiómája - valószínűleg véletlenül - csaknem teljesen egybevág W.H. Auden saját versírómódszerére alkalmazott kijelentésével: "Emberi művet / csak abbahagyni lehet / - befejezni nem." Az epigrammatikus tömörségen túl sajátos jellemzője még a szerző helyzetjelentéseinek a szarkasztikus humor. A barguzini ásatás hisztériájától is nyűgös közélet korabeli jelenségeit például így összegzi: "Hőhányó venne inaktív Petőfit / Nemzet van. Dal nincs. A PITI tetőzik." (Helyzet, jelentés). Hasonló közéleti kiáltvány karikatúrája olvasható ki az Állás, pont-ból. Kiemelkedően szellemesek még: Bejön, majd kimegy két jelmezes figura, meg egy mezítlen; Weimari emlékkönyv-lap; Goethe-haiku; Egy románc szinopszisa; Kavafisz-hangminta, illetve az Egy vallomás hommage á Kosztolányi; Főhajtás a dramaturg nyomorúsága előtt; New Age; Az is, valamint a Politika hommage á W.S. című versei is. - Főként a szatirkus-intellektuális költészetre fogékony olvasókban válik élményszerű befogadássá.

A. O. Esther - Hívogat ​a fény
Miután ​Sophiel kiszabadította az üvegcsékbe zárt lelkek millióit, a Mágus és boszorkány nővérei gyűlöletes haragjával kell szembenéznie. Joshua életéért cserébe angyali nyakékét követelik tőle, ami nélkül testét elhagyja az erő, és elkezd fénnyé válni. A Jó és Rossz küzdelme eközben a Mindenség Térképéért folyik: a Pokol ura végzetes háborúra készül a Mennyek Országa ellen. Sophiel is harcba szállna angyaltársai mellett, de miközben a világot szeretné megmenti, ő szorul megmentőre. Élet és halál közt lebeg már, amikor egy viking gyógyító fura jóslatot mond neki, de segíteni ő sem tud. Sophiel eszméletlenül omlik össze egy öreg malom padlásán. Eközben ketten is keresik, akik akár az életüket adnák, hogy megmentsék a földi haláltól. Elijah – aki annyi fájdalmat okozott már a lánynak - és Gabriel arkangyal, aki szintén Sophielben talál rá a szerelemre. Vak gyűlölet és mámoros szerelem, halálos intrikák és gyilkos merényletek, őrjítő szenvedély és pokoli féltékenység, ördögi mágiák és égi csodák színezik a sok kalandot, melyek az angyali és kevésbé angyali hősökre várnak. De vajon kié lesz a Mennyei Térkép, amin a világ sorsa múlik? Túlélheti-e a szerelem a legaljasabb ármánykodást, begyógyulhatnak-e a lélek halálos sebei? Lehet-e testvér az ősi ellenség, ha ugyanaz a fájdalma, és küzd-e a másik életét védve, ha tudja, így épp azt veszíti el, ami az életénél is fontosabb? Képes-e lemondani saját boldogságáról az, aki igazán szeret? A válasz a könyvben... Kedves Olvasó, Hívogat a fény!

Tóth Krisztina - A ​londoni mackók
A ​kötet már formájában sem a megszokott verseskönyv; a versek párosával jelennek meg tíz kicsi füzetben. Minden versszakot egy teljes oldalas illusztráció követ, a tíz füzet hordozója pedig egy bőröndre emlékeztető kartondoboz. Az utazótáska szimbolizálja a gyermek kalandozásait és felfedezéseit az őt körülvevő szűkebb és tágabb világban, egységbe rendezi a füzeteket, s nem utolsó sorban élvezetes játékszere minden gyereknek. A versek főhőse Marci, aki a négyévesek elevenségével csodálkozik rá az őt körülvevő világra. A füzetekben megjelenő két-két vers első darabjában hétköznapjainak, kérdéseinek, játékainak lehetünk részesei, ezt minden esetben egy líraibb hangvételű mű követi, mely a hétköznapokból az álomvilágba, a képzelet, mese területére visz minket; a nappalok nyüzsgéséből az este nyugalmába és varázsába csöppenünk. A versekhez több fiatal képző- és iparművész, más és más technikával készített illusztrációkat.

Karafiáth Orsolya - Café ​X
A ​kötet egy képzeletbeli év története, ötven dalszerű versben; keresztrímes, ötös és hatodfeles jambusokkal. Címadó verse filmszerűen mutatja be az otthontalanok, rejtőzködők, megtűrtek, nyomtalanul eltűnők mindenütt létező menedékeit. A táncok, dalok hangulatára, ritmusára felfűzött képek, a költő - szerepből szerepbe vándorló - közvetlensége, őszintesége jellemzi a szövegeket, melyekben minden tér, minden tárgy, fény és árnyék emlékezik és emlékeztet a visszavonhatatlan választásokra, vonzásokra és taszításokra. Férfiak jelennek meg, akiket jobb távolról szeretni, akiket közelről kell szeretni, akiket el kell viselni, akikkel együtt kell álmodozni és kalandozni. 'Egy nő lennék csak, százhetven magas,/ kinek kedvenc söre a Heineken./ Ki hirtelen fogyott vagy tíz kilót,/ s még három év kell, hogy harminc legyen.' próbálja a költő meghatározni önmagát, céljait, helyzetét. Utazások élményeit olvassuk, melyek végén sokszor boldogtalan, csalódást okozó a vágyott megérkezés. Eljutunk Kelet-Berlinbe, Rómába, Taorminába, kempingbe, napraforgóföldre, pályaudvarokra, télből libbenünk tavaszba, a költő mesél barátairól, bulikról, szerelmeiről, álmairól, megemlíti a 'Könnyzápor- szobát'. A sokszor ironikus, könnyed versek, az ismerős helyszínek, helyzetek mellett megosztja velünk a hétköznapi gondokat, a társkeresés, a magány, a felejtés borzalmait is. Az egyszerre ígéretes és kidolgozott kötet verseinek hangulatát Filó Vera rajzai egészítik ki.

Fabó Kinga - Anesztézia
"A ​hangoknak nem volt folytatása./ Egy kinnfelejtett mozdulat csak./ A boldogság mint mozdulatlan táncos." Három mondat a költőnő egyik verséből. Az évek homokpoggyászából a szerző csak az átszitálhatatlan aranyszemcséket tartotta meg. Fabó Kinga befelé forduló alkat. A világból számára az az érdekes, amit belülről lát, tapint, érez. A folytonos kísérlet - a vers - az egyetlen életlehetőség számára, nélküle és kívüle nem létezik. "Szolgálja a hiányt. / Szállítja a fölösleget." Ez a mai modern költészet egyik legrokonszenvesebben megfogalmazott s éppen ezért legnagyszerűbb mondata. Költői hitvallásnak sem akármi. Mindig a feszességre, sőt a kiélezettségre tör, meggyőzően. Fegyelmezett lírája semmilyen sallangot nem tűr, a sok, nagy hatóerejű kép közül sikerül mindig a legodaillőbbet kiválasztania.

Kiss Judit Ágnes - Koncentrikus ​korok
„Keresek ​valamit a mélyben, valami magot, magamban és magamon kívül (magamon kívül keresem), ahogy egy fa évgyűrűi mentén befelé haladva, ahogy Peer Gynt hántja le a hagymahéjakat. Van legmélye, van mag, talán több is, csak azt nem tudom, melyik az igazi: a gyerekkor, a magzati lét, a halál vagy a fogantatás előtti világ. Mire rakódik rá minden más: a nőiség, a szerelem, a gyász, a világban való élet? Keresem” – írja legújabb, immár negyedik verseskötetéről a legmaibb magyar költészet egyik vezéregyénisége, François Villon és Bolond Istók közeli rokona, a minapi “Irgalmasvérnő”, a szerepjátékok népszerű mestere, Kiss Judit Ágnes. Az új kötet talán “komolyabb”, talán szomorúbb az eddigieknél. Végső választ azonban – szerencsére – ezúttal sem kap az olvasó. A keresés folytatódik.