A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Magyar szólástár
A Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll:
A szótári rész
a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is.
A névfelidéző szókapcsolatok
listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István').
A fogalomköri mutató
a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni.
A szómutató
a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel.
A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.
Ismeretlen szerző - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Az első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.
Hajdú Mihály - Családnevek enciklopédiája
A magyar családnevek kialakulása több évszázadra visszanyúló, izgalmas folyamat eredménye. Hatottak rá történelmi események, kulturális hatások és divatjelenségek is.
A Családnevek enciklopédiája a magyar tudományos ismeretterjesztő irodalomban elsőként foglalja össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatás mindeddig megfogalmazott a vizsgált nevekről.
A kézikönyv a leggyakoribb 1230 családnevet dolgozza föl. Elmondja a nevekről gyakoriságukat, eredetüket, változási folyamatukat és jelentésüket. Utal földrajzi elterjedésükre, bemutatja a XIX. századi névváltoztatásokat, névmagyarosításokat.
A kötet részletesen ismerteti a magyar nevek mellett a leggyakoribb német (Jung, Klein, Schmidt), szláv (Novák, Gyuricza, Petrovics) és román (Argyelán, Marosán, Moldován) családneveket is.
Az eredet kifejtése során a szerző minden esetben megadja a főbb jelentéstani típusokat:
- pogány egyénnévi eredetű (Bács, Csete),
- keresztnévi eredetű (Benedek, Laczkó, Lázár),
- nép- vagy népcsoportnévi (Besenyő, Kun, Orosz),
- helynévi eredetű (Dunai, Erdélyi, Pesti),
- életmódra, vagyoni helyzetre vonatkozó (Bujdosó, Gazdag, Pór),
- külső-belső tulajdonságra utaló (Csonka, Sánta, Szakáll).
Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek saját vagy ismerőseik családnevének keletkezési és használati körülményei iránt, és kíváncsiak a nevekben megőrzött nyelvi, kulturális, művelődéstörténeti értékekre.
Hajdú Mihály az ELTE BTK emeritus professzora, a több mint fél évszázados kutatói munkája során tucatnyi könyvben és monográfiában adta közre vizsgálatainak eredményeit.
A TINTA Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett Keresztnevek enciklopédiájával a Családnevek enciklopédiája szerves egységet alkot.
Kövecses Zoltán - Magyar szlengszótár
A jelen és a közelmúlt magyar szlengszavai és szlengkifejezései - gazdag szóanyag és értelmezések - több mint ezer példamondat - bevezető tanulmány - szinonimamutató
Ismeretlen szerző - Nyelvművelő kéziszótár
A Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék.
A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal.
A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben:
- új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek);
- idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei;
- nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák;
- nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.).
Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.
Szabó Zoltán - Kis magyar stílustörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Rácz Endre - Takács Etel - Kis magyar nyelvtan
"A "Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása.
Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg.
A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is.
Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig.
Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)
Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum (ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó."
Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.
Ismeretlen szerző - Értelmező szótár+
Az Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra.
A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve:
- megadja a szinonimákat,
- felsorolja az ellentéteket,
- szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl,
- tájszavakat sorol fel.
Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad:
- jelzi a gyakoriságot,
- közli az etimológiát,
- nyelvhasználati tanácsokkal szolgál,
- felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket,
- illusztrációkkal szemléltet.
A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+".
A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat.
Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit.
Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését.
A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja
Szende Aladár - A magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak
A tankönyvjegyzéken szerepel. A magyar nyelv tudósa és a nyelvtantanítás doyenje olyan nyelvtankönyvet állított össze, amely egy kötetben tartalmazza a gimnáziumok és a szakközépiskolák négyévi tananyagát. E tankönyv és a hozzá tartozó kiegészítő tematikus füzetek, illetve a tudós szerző által készített, nívós gyakorlatokat tartalmazó tanulói segédlet annak az elgondolásnak az alapján születtek, hogy az alaptankönyv nem évfolyamokra bontottan, hanem tematikus elrendezésben, tömören összefoglalva, de magas szintű pedagógiai szervezettséggel és tudatos felépítéssel foglalja magában egyetlen kötetben az érettségire készülő diákok számára az alapismereteket. Az alaptankönyv a nyelvelmélet rövid áttekintését, a hangtan, a szótan, a mondattan, a szövegtan, a stilisztika, a retorika szükséges alapjait tárgyalja, s bepillantást enged nyelvünk életébe.
Forgács Tamás - Bevezetés a frazeológiába
A kötet kifejezetten hiánypótló munka a magyar nyelvtudományban: a magyar szólás- és közmondáskutatásnak már régi adóssága egy ilyen jellegű összefoglalás. A könyv főként leíró szempontból közelít a frazeológiai egységekhez: bemutatja bonyolult nyelvrendszerbeli helyüket, és behatóan elemzi meghatározásuk nehézségeit. Elvégzi több szempontú osztályozásukat is, részletesen körbejárva az ezzel kapcsolatos problémákat. Az osztályozás során - a frazeológiában betöltött súlyuknak megfelelően - különálló fejezetet szentel a közmondásoknak.
Önálló fejezet foglalkozik a frazeológiai egységek jelentésviszonyaival, illetve a frazeológiai egységek szövegbeli felhasználásának kérdéseivel, szövegbe épülésük módozataival. Ennek során kitűnő példákat láthatunk a kifejezések átalakításának, elferdítésének - egyes szövegfajtákban, így reklámszlogenekben vagy viccekben oly gyakori - lehetőségeire és típusaira is.
Két fejezet némiképp elméletibb vonatkozású a többinél, s a kérdéskör iránt érdeklődő kutatók számára a témakör mélyebb vonatkozásait igyekszik felvillantani: az egyik a frazeológiai egységek vonzatviszonyaival foglalkozik, a másik a lexikalizálódási folyamat különböző összetevőit járja körbe a nyelvtörténet szemszögéből.
Külön fejezet tárgyalja a frazeológiai egységek keletkezésének kultúrtörténeti kérdéseit, az utolsó rész pedig a frazeológiai egységek kontrasztív vizsgálatának kérdéseit állítja a középpontba. A kötetet részletes irodalomjegyzék és tárgymutató zárja.
A kötet szerzője, Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetének és Magyar Nyelvészeti Tanszékének a vezetője. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változás problematikája mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak. 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál Magyar szólások és közmondások szótára című műve, amely a magyar szótárirodalomban eleddig egyedülálló módon mai nyelvünk állandósult szókapcsolatait autentikus szövegpéldákkal együtt mutatja be. 2005-ben pedig az Akadémiai Kiadónál „Állati” szólások és közmondások. A felfuvalkodott békától a zsákbamacskáig címmel jelent meg igen olvasmányos és szórakoztató szólásmagyarázó munkája a különböző nyelvek állatneveket tartalmazó szólásairól és azok művelődéstörténeti hátteréről.
Ismeretlen szerző - Magyar helyesírási szótár
A szótár 2017. május 1-jétől érvénybe lépő akadémiai helyesírás szabályzat legújabb, 12. kiadása alapján, az MTA Nyelvi Bizottsága tagjainak közreműködésében készült.
A Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal közös állásfoglalása alapján a 2016/2017-es tanév érettségi vizsgáin a vizsgaszervező intézményeknek már ezt a szótárat kell biztosítaniuk.
A Magyar helyesírási szótár bőségesen merít a magyar köznyelvből, megadja a szavak pontos, normatív helyesírását, a rövidítéseket, elválasztásokat, szükséges esetben a szó jelentését, használati körét, a toldalékos alakokat. Áttekint minden olyan esetet, ami a magyar helyesíró számára fejtörést okozhat, így helyesírási tanácsadóként is használható: a bemutatott konkrét példák alapján a többi hasonló eset is megoldható.
Nádasdy Ádám - Prédikál és szónokol
"A nyelvész csak biológus lehet, nem orvos, hiszen a nyelv nem lehet beteg. Természetesen vannak nyelvi zavarok, melyeknek gyógyításában a nyelvész nélkülözhetetlen (afázia, dadogás, siketség stb.), ám ezek az egyén zavarai, nem a nyelvé. Talán a nyelvhasználat is lehet beteg (például készséggel nevezném betegnek a 'csendőrpertu' használatát a cigányokkal szemben), de ez meg a társadalom betegsége... Ezek gyógyításában közreműködni mindnyájunk kötelessége."
Kovalovszky Miklós - Szőke István - O. Nagy Gábor - Juhász József - Magyar értelmező kéziszótár
Az átdolgozott Magyar értelmező kéziszótár általános szótár, vagyis a magyar nyelvnek lehető legszélesebb tartományait öleli fel, kiterjedve a szaknyelvi és a nyelvjárási szókészletnek a köznyelvvel szorosabban érintkező, mintegy közös rétegeire, sőt a határon túli regionális nyelvváltozatokra is.
Ismeretlen szerző - Nyelv - kommunikáció - cselekvés
A szöveggyűjtemény célja, hogy a kommunikáció iránt érdeklődőket megismertesse a (nyelv)filozófiának és a különféle tapasztalati tudományoknak, így a nyelvészetnek, a pszichológiának, a szociológiának és a kultúrantropológiának azon határterületével, amely a nyelv és a társas cselekvés kapcsolatával foglalkozik.
A válogatók szakítanak a nyelv és cselekvés hagyományos szembeállításával, a nyelvhasználatot az emberi tevékenység központi mozzanataként elemzik, a beszédet cselekvésként értelmezik. A hagyományos kutatásokkal ellentétben a cselekvésközpontú kutatások a verbális kommunikációt nem pusztán információ átvitelnek tekintik, hanem aktusok végrehajtásának az információ-átvitelben. Így azt hirdetik, hogy a beszédet éppúgy szabályok irányítják, mint a grammatikai struktúrák felépítését. Ez a (nyelv)filozófiában született tudományos megközelítés paradigmaváltást jelentett a kommunikáció-kutatásban.
O. Nagy Gábor - Mi fán terem?
Ha úgy keresünk valamit, hogy átkutatjuk érte minden holminkat, azt mondjuk: tűvé tesszük érte a lakást. Ha egész városrészeket bejárt valaki, mondhatjuk rá: nyakába vette a várost. Amire nagyon kíváncsiak vagyunk, az fúrja az oldalunkat. Tűvé tesz, nyakába veszi a várost, fúrja az oldalunkat - olyan kifejezések, amelyeket lépten-nyomon használunk, és amelyeknek pontosan tudjuk a jelentését, de arra a kérdésre már nemigen tudnánk felelni, hogyan jutottak ezek a szókapcsolatok közkeletű, átvitt jelentésükhöz. Honnan erednek szólásmondásaink? Az átfogó szólásmagyarázó szótár erre a kérdésre ad választ.
Bachát László - Magyar nyelvtani műszótár
Ez a könyv segédkönyv a magyar nyelvtan tanulásához és tanításához, diákoknak és tanároknak egyaránt. Ha valaki gyorsan meg akarja tudni valamelyik nyelvtani fogalom meghatározását, legfőbb jellemzőit és a nyelvtani rendszerben elfoglalt helyét, e könyv ábécérendbe szedett szavai, szószerkezetei között hamar megtalálja. A keresést azzal is megkönnyítettem, hogy a legtöbb fogalom elé kívánkozó határozott névelőt elhagytam. A könnyebb használhatóság kedvéért "daraboltam" fel az egyes jelenségeket, fogalmakat annyira, amennyire csak lehetett. Ezért van ott szinte minden nagyobb egységnél vagy felsorolásnál a következő megjegyzés: l. a megfelelő címszónál.
Ismeretlen szerző - Magyar grammatika
A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit. Jellemzi a nyelvi elemeket, bemutatja a nyelvi szabályokat és működésüket, valamint gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kínál az olvasóknak a nehezebben elemezhető nyelvi szerkezetek megítéléséhez. A könyv szerzői az ELTE oktatói, akik elméleti ismereteik és oktatási tapasztalataik birtokában vállalkoztak arra, hogy modern, megújult klasszikus grammatikát írjanak. A Magyar grammatika elsősorban egyetemi tankönyv, hasznos segítőtársa lehet azonban minden magyar és idegen nyelvet tanító, valamint tankönyvírásra vállalkozó tanárnak is.
Tótfalusi István - Magyar szótörténeti szótár
Az anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.
Bálint Sándor - Szegedi szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.