Epiktétosz ​összes művei

Arisztotelész - Organon
Az ​Organon I. kötete magyarul először a Görög és Latin Írók sorozatban jelent meg a görög szöveg kíséretében 1961-ben. Az első kiadás óta eltelt időben - mialatt a kétnyelvű kiadvány persze már rég elfogyott - egyre világosabban fogalmazódott meg az igény az Organon magyar szövegének újbóli publikálására. A Filozófiai Írók Tára sorozat szerkesztő bizottsága ennek az igénynek akar eleget tenni most, amikor az Organon I. kötetének 1961-es kiadásából a magyar szöveget, az útmutatást, valamint a magyarázó jegyzeteket minimális - a görög szöveg elhagyásából származó - változtatásokkal közzé teszi.

Arisztotelész - Politika
Arisztotelész ​a politika tudományát, amely a szabad emberek legmagasabb rendű közösségének, az antik városállamnak az életével foglalkozik, az emberre vonatkozó valamennyi tudomány közül a legfontosabbnak tartotta. Híres művében arra az alapvető kérdésre keresi a választ, milyen a legjobb emberi élet, hogyan kell berendezni a városállamot, hogy polgárainak a legjobb, legtökéletesebb életet biztosítsa. Arisztotelész műve a mai olvasó számára is érdekfeszítő olvasmány. A művet Simon Endre elmélyült bevezetőjével nyújtjuk át az olvasóknak.

Platón - Phaidrosz
"Ha ​valaki meglát valami földi szépet, visszaemlékezik a valódi szépre, szárnya nő, és tollát borzolva felrepülni vágyik, de tehetetlenségében csak néz a magasba, mint a madár..." Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Hársing László - Az ​európai etikai gondolkodás
Ez ​a könyv kísérlet az európai etikai gondolkodás történetének felvázolására a görögöktől a 20. század végéig. Terjedelmi korlátoknál fogva azonban főleg azokkal az erkölcsi felfogásokkal foglalkozik, amelyek valóban jelentős hatást gyakoroltak korunk erkölcsi arculatának alakulására és hatásuk napjainkig is kimutatható. Az etika kezdetektől fogva és mindmáig filozófiai tudományág és ebből következik, hogy az etikusok többsége a filozófia más területének is művelője volt. A legtöbb etikus gondolatvilágára erőteljesen hatott az a társadalmi környezet, amiben élt, sőt az egyéni életforma is, amit folytatott. Ezért ha szükségesnek látszott, utalás történt néhány életrajzi adatra is. Az etikai elméletek központi problémája: mi a jó és mi a rossz, a helyes és a helytelen az ember magatartásában, amelyért felelősséggel tartozik. E könyv megírására elsődlegesen nem a tudományosság igénye, hanem a szerző oktatói tapasztalata volt az irányadó. A kiadvány elsődlegesen az etikát közép- és főiskolákon oktató tanárok és az említett intézménye hallgatói számára készült.

Nigel Warburton - A ​filozófia rövid története
„Az ​egész (nyugati) filozófiatörténet áttekintése Szókratésztól Peter Singerig rövid szellemi életrajzok formájában – embert próbáló feladat. az, hogy Warburtonnak (az open university docensének, a Philosophy bites podcast szerzőjének) ez ilyen jól sikerült, bámulatra méltó teljesítmény.” Guardian "Warburton érthetővé teszi a filozófiát, miközben gondolkodásra, vitára, érvelésre és kérdezésre buzdít. Negyven rövid fejezetben ismerteti a filozófiatörténet legjelentősebb ideáit: a nagy gondolkodók életéből és halálából vett érdekes, gyakran meglepő történeteken keresztül vezet be bennünket a filozófiatörténet rejtelmeibe – az ókortól (amikor a legfőbb téma a szabadság és a lélek kérdése volt) Peter Singerig, aki a mai embert nyomasztó filozófiai és etikai kérdésekről beszél. „Nigel Warburton könyvének varázsa abban rejlik, hogy mindenki számára érthető. Warburton egyesíti magában Gombrich szabatos megfogalmazását és a könnyű befogadhatóságot. Különleges tehetsége van a bonyolult problémák feloldásához.” Time Out

Platón - Menón
"Én ​vagyok a legnagyobb zavarban és útvesztőben, amikor másokat összezavarok." Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Benedictus de Spinoza - Teológiai-politikai ​tanulmány
A _Teológiai-politikai ​tanulmány_ Spinoza legnagyobb hatású kifejtő műve. Megjelenését követően vitairatok özöne zúdult erre az ateistának tartott műre, amely ugyanakkor a tudományos igényű - tehát nem apologetikus - bibliakritika egyik kezdeményezője. Politikai szempontból a gondolat- és szólásszabadság egyik első megalapozásának tekinthető, éspedig a hobbes-ival rokonítható, de attól lényeges pontokon eltérő szerződés-elmélet révén. Marx pozitív Spinoza-recepciója ezen az íráson alapult, s valószínűleg Leo Strauss e műre építő Spinoza-könyve ösztönözte Carl Schmittet a "politikai teológia" fogalmának a kidolgozására. Ugyanakkor izgalmas feladat tisztán filozófiai szempontból kimutatni ez "elhanyagolt mesterműnek" (E. Curley) az Etikával való összhangját. Kötetünk tartalmazza a Teológiai-politikai tanulmányt előkészítő, Blyenbergh-gel folytatott levelezést is.

Kiss Endre - Friedrich ​Nietzsche filozófiája
Kiss ​Endre Nietzsche-értelmezése nemzetközi összehasoníltásban is eredeti koncepcióba foglalja a filozófus korunkban ismét reneszánszát élő gondolatrendszerét. A múlt század ötvenes-hatvanas éveinek gyökeresen új, a klasszikus idealizmust véglegesen maguk mögött hagyó filozófiai irányzatainak vitáiból kinövő nietzschei filozófiát a szerző olyan új, korszakos gondolkodásnak tekinti, amely egyidejűleg dolgozza ki egy tudománykritikus filozófiai elméletnek a korában elgondolható összes lehetőségét, miközben a kritikai tudományosság világtörténelmi korszakában újjáfogalmazza az erkölcs, művészet és vallás hagyományos és modern értékekre alapozódó problematikáját is. A kritikai tudományosság és az értékek átértékelésének együttes filozófiává emelése teszi Friedrich Nietzschét nemcsak az új filozófiai korszak legnagyobb gondolkodójává de olyan filozófussá is, akinek kérdésfeltevései, válaszai napjaink legkülönfélébb filozófiai kérdéseiben is érvényesek maradnak. E filozófia alapvető törekvése, hogy felszabadítsa a tudatot az egymást váltó tudományos világképek elsajátítására, miközben alkalmassá teszi az embert önazonosságának megőrzésére is; arra, hogy életének evilági értelmet adjon.

Peter Engelmann - Hegel ​- filozófia és totalitarizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

M. Csalin - A ​pesszimizmus filozófiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Auguste Diès - Plátó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Parmenidész - Töredékek
A ​preszokratikus filozófia egyik legjelentősebb alakjának fennmaradt töredékei - görög eredeti és magyar fordítás, mely utóbbinak különlegessége, hogy az eredeti, hexameteres versmértékben készült. A kötetet részletes tanulmány és szövegkommentár teszi teljessé.

Ismeretlen szerző - Nietzsche-tár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Dienes Valéria - Dienes ​Valéria önmagáról
Dienes ​(Geiger) Valéria (1879-1978) filozófus, Bergson tanítványa és műveinek fordítója, Prohászka lelki leánya és szellemi partnere, Teilhard műveinek fordítója és a mozdulatművészet hazai kibontakoztatója, e szöveggyűjteményben életművéről és hitéről vall. E vallomásszerű írásokat olvasva végigkövethetjük korunk nagy tanújának lelki szellemi útját. Szabó Ferenc a francia „XY par lui- méme” sorozat mintájára kezdte el szerkeszteni és kiadni Rómában a Mai írók és gondolkodók c. könyvsorozatát, amely korunk nagy íróit és gondolkodóit mutatja be vallomásaik alapján. Mauriac, Marcel, H.U. von Balthasar és Varillon valomásai Rómában, Scneider és Emmanuel gondolatai pedig már Budapesten, a Szent István Társulatnál jelentek meg. A 7. kötettől (Teilhard önmagáról, 1999) a szegedi Agapé teszi közzé a sorozatot. „Dienes Valéria 1912 első felében Párizsban, miközben Bergson filozofiai kurzusait hallgatja, délutánonként látogatja Raymond Duncan görögtorna tanfolyamát a Théatre des pas du Loup-ban. Isadora Duncan táncait a Chátelet-ben háromszor tekinti meg. Bergson filozófiája és a Duncan házaspár mozdulatművészete ihletésére 1912-1919 között alakítja ki orkesztikáját.

Platón - Kharmidész ​/ Euthüdémosz
"Most ​pedig kezdjük elölről..." Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Szabó Árpád - Ferge Gábor - Bevezetés ​a filozófiába
Itt ​az írás, a tankönyv, szerény bevezetés a bölcsesség szeretetébe, hogy ezzel fejezzétek be a gimnáziumi tanulmányotokat, és ezt vigyétek magatokkal emlékül, ha az egyetemet választjátok. Tanuljatok belõle haza- és emberszeretetet magyarul, magyarán, hogy bölcsebbek, gazdagabbak legyetek, mint azok, akik e szerény ajándék összeállítása közben gondoltak Rátok." A Szerzõk. "A tárgykör hagyományos jellegét meghatározó témákat és megfogalmazásokat persze semmiféle tankönyv ki nem hagyhatja, így ez a Bevezetés is részleteset szól például "a három logikai alapelv"-rõl, s elemzi viszonyukat egymáshoz, Pauler Ákos még 1920-ban megjelent és máig el nem avult monográfiája alapján. Ezek az elvont elvek és meglehetõsen öncélúnak feltûnõ érvelések azonban nyomban izgalmasakká válnak és élettel telnek, mihelyst Szabó Árpád figyelmeztet rá, hogy voltaképpen nem egyebek az eleaták - az elõbbiekben már tüzetesen ismertetett - lét-filozófiájának, Parmenidés "három út"-jának (formailag tökéletesebb, ám a felfedezés nagyságát és örömét elfedõ) újrafogalmazásnál. Ez a lényegbeli strukturális azonosítás azután nyomban a filozófia sûrûjébe vezet: az ismeretelméletbe. Az elõzõ oldalon lenyûgözõ okfejtéssel mutatta be Szabó Árpád, hogy miként segítette az eleata ontológia és a szigorú bizonyításokkal dolgozó, logikailag tökéletes matematika kibontakozását; most lépésrõl-lépésre megértjük, hogy még ez a sok tekintetben mintatudomány sem fejlõdik kizárólagosan gondolatok szövésével, még ez sem nélkülözheti a tapasztalatra alapuló sejtéseket. De a tapasztalás, az empiria sem lehet önmagában a megismerés kizárólagos forrása. "A tapasztalás maga részben már logikai mûvelet, mert arra épül, hogy érvényesnek tartjuk a logikai alapelveket." A tiszta gondolkozás csakúgy absztrakció, mint a tiszta tapasztalás, a valóságos megismerésben a kettõ át meg áthatja egymást. Ebbõl az existentialis korrelációból kiindulva tárgyalja azután a könyv a fogalom, a logikai ítélet, a kauzalitás, a következtetés, a szillogizmus, a valószínû okoskodás, a bizonyítás, a feladatmegoldás fogas kérdéseit; bemutatja mondhatni a megismerés egész "eszköztárát". Páratlan pedagógiai érzékkel világít rá ezekben a nehéz és vitatott témákban a lényegre. Ahogyan például megérteti, hogy miért és miben különbözik a gondolati ok (ráció) a történés okától (causa), vagy ahogyan pompás példákkal: a teljes indukció matematikai elemzésével, az atomfogalom változásának a vázolásával, egy geometriai bizonyítás szemléletes végrehajtásával, vagy egy egyszerûnek látszó, ám körmönfont gyakorlati feladat megoldásával demonstrálja egy-egy gondolkozási forma sajátosságait, hogy azután lépésrõl lépésre eljusson a módszeres gondolkozás, a tudomány és a teóriák mibenlétének és hasznának a kérdéséhez, a Parmenidésszel és a ión természetbölcselõkkel kezdett történetet a modern tudományfilozófiákig vezetve el. Az pedig az interpretátor külön mûvészete, hogy a tudományos kutatás szerénységre intõ befejezhetetlenségét és a megismerés bizonytalanságait épp az Antigoné ama híres kardalának az elemzésével demonstrálja, amelyet általában a mindent legyõzõ tudás himnuszaként szoktak ünnepelni." Vekerdi László: Szabó Árpád - Ferge Gábor: Bevezetés a filozófiába. In: Lyukasóra III/3 (1994),

Bertrand Russell - A ​nyugati filozófia története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Christopher Panza - Gregory Gale - Existentialism ​For Dummies
Have ​you ever wondered what the phrase “God is dead” means? You’ll find out in Existentialism For Dummies, a handy guide to Nietzsche, Sartre, and Kierkegaard’s favorite philosophy. See how existentialist ideas have influenced everything from film and literature to world events and discover whether or not existentialism is still relevant today. You’ll find an introduction to existentialism and understand how it fits into the history of philosophy. This insightful guide will expose you to existentialism’s ideas about the absurdity of life and the ways that existentialism guides politics, solidarity, and respect for others. There’s even a section on religious existentialism. You’ll be able to reviewkey existential themes and writings. Find out how to: -Trace the influence of existentialism -Distinguish each philosopher’s specific ideas -Explain what it means to say that “God is dead” -See culture through an existentialist lens -Understand the existentialist notion of time, finitude, and death -Navigate the absurdity of life -Master the art of individuality Complete with lists of the ten greatest existential films, ten great existential aphorisms, and ten common misconceptions about existentialism, Existentialism For Dummies is your one-stop guide to a very influential school of thought.

Szabó Árpád - Magyarság, ​irodalom és filozófia
Ez ​a gyűjtemény csak parányi töredéke annak a kincsnek, amit számodra hazád irodalma és történelme jelenthet. Tégy magadévá minél többet ebből a kincsből - túl azon a kevésen, amit ebben a könyvben találsz -, hogy bölcsebb és gazdagabb légy, mint az, aki csak az utat akarta megmutatni Neked, amelyen nála jóval messzebbre juthatsz.

Franz-Peter Burkard - Peter Kunzmann - Franz Wiedmann - Filozófia
A ​kötet végigköveti a filozófiai gondolkodás alakulását és az egyes filozófusok munkásságát a Védák korszakától a mai irányzatokig. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. A tartalomból: Keleti filozófia (Upanisádok, buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus), ókori görög filozófia (Szókratész, Platón, Arisztotelész, Epikurosz), patrisztika, skolasztika, arab filozófia, felvilágosodás (Descartes, Spinoza, Leibniz, Locke, Hume, Voltaire, Montesquieu), német idealizmus (Kant, Fichte, Hegel, Schelling), Schopenhauer, Nietzsche, Husserl, Jaspers, Sartre, Camus, Heidegger stb.