|
A 20. századi líra talán legizgalmasabb alakjainak egyike a portugál Fernando Pessoa. Megjelenő verseskötetének külön időszerűséget ad, hogy 1988-ban ünneplik születésének 100. évfordulóját. A „többarcú” költő, a portugál avantgard költészet megteremtője még napjainkban is kibogozásra váró rejtvény a kutatóknak és a töprengésre kész olvasóknak. Költészete magában foglalja a múltba kívánkozó nosztalgiát és egyúttal a modern emberiség válságát, a valóság kritikai vizsgálatát és tagadását, saját darabokra szakadó énje elemzését, az őszinteség és a tettetés kérdését. Pessoánál csírájában már megvannak ugyanazok a problémák, amelyek később Borges és Cortázar művészetében is kitapinthatók lesznek: a túlracionalizált, mégis sebezhető lény törekvése, hogy megfejtse a lét misztériumát a hamisan csillogó, egymást visszaverve megsokszorozó tükörképek labirintusában.
___Saját néven kiadott (ortonim) verseinek határain formailag és tartalmilag túllépve önálló költői életművel bíró figurák sorát teremtette meg: a pásztori egyszerűségű Alberto Caeirót, az ókori hedonista bölcselet modern változatát adó Ricardo Reist és a futurista szabadverseket író, a gépeket és a száguldást dicsőítő Álvaro de Campost.
___A megjelenő verseskötet a három heteronim és a költő „saját maga” versein kívül az „angol versekből” is tartalmaz egy csokorra valót; ezekben a szexualitás különböző aspektusainak nyers, kendőzetlen megjelenítésével Pessoa szinte kiírta magából azokat az érzelmeket, amelyeket szükségtelennek vélt költői munkásságához.
Kapcsolódó könyvek
Fernando Pessoa - Ez az ősi szorongás
A portugál költő világirodalmi jelentősége, rangja csak jóval halála után, 1960-ban kiadott összes művei nyomán vált vitathatatlanná. Életében egyetlen kötete látott napvilágot Üzenet címmel (9409205), ennek anyaga adja e magyar edíció első ciklusát. ; "Istenben sincsen egység, hát bennem hogy legyen" - mondja egyik 1930-ban írt kétsorosában, másfél évtizeddel költői énje megsokszorozása, pontosabban egy költőből négy költővé válása után. Prózai vallomása szerint 1914. március 8-án egy bizonyos Alberto Caeiro nevében harmincnál több verset írt. Klasszikus tisztaságú, leíró, kiegyensúlyozott gondolatritmusú szabadversek ezek. Legtöbbjük 1914 és 1918 között született. Költői alapmagatartását itt legjobban az Egy esős napból vett idézet fejezi ki: "Egy esős nap éppoly szép, mint egy verőfényes. Mindkettő létezik: mindegyik olyan, amilyen". Tehát a szépség objektív létezésének csupán megállapítására vállalkozik, és tudatosan tartózkodik a hozzáfűzött reflexióktól. Ricardo Reis névvel jelzett versei részben a görög-római költészet fegyvertárát felhasználó ódák (Oly szépek; Látszólag új; Ha majd; Lídia). Minden bölcs tartózkodása és megelégedést hirdető szárnyalása ellenére azonban itt már kitűnik (pl. Semmiből sem lesz semmi) miért volt szüksége a század talán legkülönösebb lírai kísérletére. Ezt a kötetet kiváló műfordítója (Somlyó György) utószavában a valóság többfajta értelmezésére való jogos törekvésnek, próbának tartja, hogy "megpróbáljunk mindazok lenni, akik lehetünk". Pessoa még világosabban fogalmaz: "Semmik vagyunk. Mesét mesélők". A költő teljes megsemmisülése, s a költői semmiből a mese következetes megvalósulása ugyanis végtelen számú költőt és verset rejt magában. Bármily furcsa, inkább azon kellene tehát csodálkozni, miért nem négynél több név alatt készültek a költemények. Pessoa ugyanis bármely pillanatban a legmagasabb fokon képes a modern költő Rimbaud-i természetességű, sokfélévé-bármivé változására. Így pl. az Alvaro de Campos neve alatt írt szabadversek a leghíresebbjében a Tengeri ódában, amikor a közeledő tengeri gőzös láttán lassan benne is "fordulni kezd egy kormánykerék". Állandó megújulása a legmodernebb költők közé sorolja. De megtestesíti a hagyományos örök poétát is, akit "semmi nem fűz semmihez", aki "ötven dolgot akar egyszerre" (Lisbon revisited), akibe "a világ minden álma belészorult" (Trafik). A kötet címadó verse pszichológiai szempontból sok mindent megmagyaráz egyéni indítékaiból. Tehetségének formátuma és hatása azonban e magyarázat nélkül is meggyőző és vitathatatlan. A válogatás - mely a világhírnevet hozó 1960. évi Rio de Janeiro-i kiadás alapján készült - a magyar műfordítás-irodalomnak is nyeresége, nagy könyvtárak törzsanyaga. Vélhetően pótolandó az 1969. évi magyar kiadás "kikopott" példánya.
Faludy György - Faludy György összegyűjtött versei
"1975-ben megjelent _Levelek az utókorhoz_ című kötetem zárószavában némi rezignációval említettem, hogy több, mint négy évtizedes írói működésem során mindössze három verskötetem látott napvilágot. (A Levelek volt a negyedik.) Hozzáfűztem azt is, hogy az emigráció szűkös körülményei közt az olvasó ezúttal is a csak verseim harmadát kapja kézhez. A világ alakulása láttán, meg a magam karrierje iránti közönyöm tudatában úgy véltem: ennél sokkal több életemben már amúgy sem lát nyomdafestéket. Annál nagyobb örömmel jegyezhetem ide: tévedtem. A jelen könyv, majd négyszáz verssel, közlésre szánt költeményeimnek nem egy, hanem három harmadát tartalmazza."
(F.Gy.)
Paul Verlaine - Paul Verlaine versei
Az egyik legnagyobb szimbolista, Paul Verlaine verseiből válogattunk ebbe a kötetbe. Verlaine a hangulatok világát fedezi fel a költészet számára, az árnyalatot keresi a színnel szemben, menekül a rímtől és a csattanótól. A válogatás folytatja azt a hagyományt, hogy egy-egy vers több költő tolmácsolásában is megszólal.
Fernando Pessoa - Daloskönyv
A huszadik század elejének barbár mohósággal terjeszkedő ipari civilizációjára riadtan tekintettek az érzékeny lelkek, s a kultúra és a művészetek továbbélését féltették az egészséget és a nyers erőt fennen hangoztató műveletlen tömegektől. Nem véletlen, hogy Csontváry a beteglelkű lángelmék menhelyén gondolkodott, hogy ott - mániáiknak élve - szabadon alkothassanak a kiválasztottak. De nemcsak ő tartott ettől a mindent befolyó lármás középszertől. Századunk egyik legnagyobb költője, a ma már Ezra Pounddal és T. S. Eliottal egy sorban számon tartott portugál Fernando Pessoa (1888-1935) művét is át meg átjárja a görögségben gyökerező európai kultúrát félte, a demokráciával manipulált és a hatalomfia beszabadított tömegektől való arisztokratikus elzárkózás gondolata, a kiválasztottaknak járó szellemi szabadság.
Talán azért is tartott ilyen hosszú ideig, míg e jutott hozzánk, s érteni kezdtük költői- gondolkodói mondandójának lényegét. A költészetében és prózájában sorjázó alteregók, vagy másképpen heteronímek látszólagos misztifikációja mögé rejtőző Pessoa egész munkássága tudatos távolodás volt a mindennapitól, a vulgáris értelemben vett emberi problémáktól. Pályája elején, 1912-ben a portói Águra c. folyóiratban megjelent, a korabeli portugál költészetet elemző írásában megjósolja egy szupra-Camőes, egy új költő fejedelem e jövetelét. Az Indiákat meghódító portugálokról éneklő XVI. századi költő alakja Pessoa írásaiban összefonódik a világot megváltó szellemi birodalom próféciáival. A Dániel könyvében megjósolt Ötödik Birodalom képe lebeg a XX. századi művész szeme előtt: nemcsak nemzetét érzi kiválasztottnak, hanem saját magát is. Ettől fogva lesz munkássága fokozatos készülődés a beavattatásra, valamiféle magasabb dimenzióba történő átlépésre. Egész életét és költői művét ennek az egy célnak áldozza, már-már riasztó és kegyetlen művészi tudatossággal mond le minden érzékileg megragadható - s a tükröző művészetet tápláló - benyomásról, tapasztalatról, hogy ezen a mind anyagibbá váló és csak önmagára figyelő világon túlra transzponálhassa művét.
T. S. Eliot - Versek / Drámák / Macskák könyve
Első ízben jelenik meg magyarul egy kötetbe gyűjtve T. S. Eliotnak (1888-1965), a huszadik századi angol líra talán legnagyobb hatású mesterének valamennyi költeménye. Eliot nehéz, filozofikus költő, ám a látszólag szervetlen, montázsszerűen felépített verseket gondosan kimunkált szerkezet és gondolatrendszer jellemzi.. A népszerű, játékos hangú Macskák könyve - új fordításokkal bővülvén - szintén most vált teljessé. Eliot költői életművéhez hozzátartoznak drámái is. Válogatásunk a Thomas Becket érsek mártíriumáról szóló, Gyilkosság a székesegyházban című oratóriumtragédiát és a moralitásjátékokkal rokonítható, Koktél hatkor című vígjátékot közlik, minden művajában bemutatva ily módon Eliot szépírói munkásságát.
Pilinszky János - Pilinszky János összes versei
Amikor a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló metafizikai és erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények, s a hozzájuk kapcsolódó prózai és drámai műformák gazdagodtak - de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt.
Arszenyij Tarkovszkij - Arszenyij Tarkovszkij versei
Mire 1962-ben megjelent az akkor már ötvenöt éves költő első verseskötete, már rég minden orosz nyelven olvasó ismerte a nagy művek, nagy költők kitűnő műfordítójának a nevét, s természetesnek tartotta, hogy ez az elsőkötetes költő egy jelentős, érett lírikus mesterségbeli tudásának teljes fegyverzetében jelentkezik. Mára kicsit elfeledett világra nyit ajtót Tarkovszkij, a költő és filozófus: a mély, heves, olykor drámai szenvedélyek pokoljáró és katarktikus, ünnepélyes és emelkedett világára.
Húsz évvel később ritka sikerű válogatott kötete már irodalmi csemegének számított - s számít mai napig is hazájában a versértő közönség körében.
Konsztantinosz P. Kavafisz - Kavafisz versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szergej Jeszenyin - Szergej Jeszenyin versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Federico García Lorca - Federico García Lorca versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Joszif Brodszkij - Új élet
"Én, aki ezeket a sorokat írom, elmúlok, önök, akik ezeket a sorokat olvassák, elmúlnak, de a nyelv, amelyen íródtak, s amelyen önök olvassák őket, nem csak azért marad meg, mert hosszabb életű az embernél, hanem azért is, mert alkalmasabb a mutációra.
Ám, aki verset ír, nem azért írja, mert a halála utáni dicsőségre számít, bárha gyakran reménykedik is, hogy a verse, legalább egy kis időre, túléli őt. A versíró azért írja a verset, mert a nyelv sugallja vagy egyszerűen diktálja a következő sort. Amikor egy költő belefog egy versbe, rendszerint nem tudja, hogyan fog befejeződni,s időnként roppantul csodálkozik az eredményen, hisz az gyakran jobban sikerül, mint hitte volt, s gondolata messzebb jut, mint eltervezte. Ez az a pillanat, amikor a nyelv jövője beleavatkozik a jelenébe."
Ezra Pound - Ezra Pound versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szabó Lőrinc - Szabó Lőrinc összes versei
E két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.
François Villon - Faludy György - François Villon balladái Faludy György átköltésében
A Villon-balladák átköltése Faludy György legelső, és mindmáig legkedveltebb verseskötete. Noha sokan kígyót-békát kiáltottak rá, ez mit sem vont le a népszerűségéből, sőt a kötet betiltása, a cenzúra, a kiátkozott emigráns költő legendája még növelte is azt. A kis kötet persze nem szabályos műfordítás, hanem valóban szabados átdolgozás. Ám épp ettől izgalmas olvasmány. Faludy pompás alakmást talált magának Villonban. A középkori vágáns költő és a 20. századi világcsavargó meglelte egymást, mint zsák a foltját.
Lator László - A világirodalom legszebb versei - XX. század
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Rainer Maria Rilke - Rilke versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Weöres Sándor - Egybegyűjtött írások
Weöres Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.
Babits Mihály - Jónás könyve
A "Jónás könyve" Babits utolsó nagy üzenete. Egy számadó lélek nagysága szól benne, magas erkölcse, őrző és intő szava.
Ellentmondásos élet volt az övé, ellentmondásos költői örökség maradt utána, de emberi nagyságának felmutatására éppen e műve ad igazi alkalmat. A fasizmus előretörésekor, a második világháború küszöbén költői önvallomásában mondta ki a polgári értelmiség legjobbjainak tiltakozását, önmarcangoló felelősségtudatát. Szállóigévé vált sora: "Vétkesek közt cinkos, aki néma", az írástudók felelősségének mementójává vált.
Ismeretlen szerző - A világirodalom legszebb versei
Négy évezred költészetéből állítottuk össze a világirodalom legszebb verseit bemutató gyűjteményünket. A versszerető olvasó kedvére lapozhat benne: megtalálja az ősi sumér-akkád művészet himnikus áradású énekeit, a görög irodalom mindmáig varázslatosan ragyogó, minden antológiába belekívánkozó csodálatos remekeit, a fájdalom és a múlandóság, a szerelem és az életöröm ma is elevenen ható latin lírikusait. Mert az igazi költő, ha személyes sorsát, ha korát énekelte is, mindig a maradandót ragadta meg a szüntelenül változó világban. Az ember elemi érzései folyton módosulnak, minden időben másképp színeződnek, de legbenső lényük korról korra öröklődik. Az ezerszájú költészet annyiféle nyelven, annyiféle formában valamiképpen mindig az emberiség egyetemes élményeit mondja. Ezért szólhat hozzánk szellemi anyanyelvünkön az egyén, a közösség sorsát, a világ változását kecsesen súlyos négysorosokba sűrítő kínai vagy a fűszeresen illatozó, érzékien forró hindu költészet. Ezért hatnak megváltozott világunkban is a középkor ősi mondáit megörökítő énekek vagy az emberi nyomorúság kínzó képeit festő, a felemelkedni vágyó ember áhítatát zengő himnuszok. Villon világa rég letűnt, de ezer szállal hozzákötő indulatai, dühei és gyönyörei hevét nem oltotta ki az idő. A költészet titka, hogy a francia Ronsard, az olasz Michelangelo vagy a magyar Balassi olvasása közben mi is átéljük a középkorból kilépő ember hirtelen tágranyíló gondolatait, érzéseit. S a nagy múltszázadiak már-már a mi nyelvünkön beszélnek, otthonosan mozgunk Goethe nem mulandó csillagokkal ragyogó világegyetemében, hallgatjuk Hugo roppant orgonazengését, értjük Lermontov, Baudelaire vagy Rimbaud modern érzékenységét, Arany szemérmes bölcsességét. S minél közelebb jutunk a mához, annál bonyolultabb a kép: a modern költészet olyasmiket igyekszik megfogalmazni, amit még csak sejtünk, amit még csak tudni készülünk magunkról.
Gyűjteményünkben nem törekedtünk irodalomtörténeti teljességre. Szép verseket akartunk egybegyűjteni, olyan verseket, amelyeket nemcsak elolvasunk, hanem újra és újra visszatérünk hozzájuk.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1964
Ismét jelentkezünk az elmúlt év szép magyar verseinek gyűjteményével. A Versbarátok Köre tagjainak ajándékként, jutalmul nyújtjuk át ezt a könyvet.
A Kör létrejötte óta két esztendő telt el, s közben nemcsak a mai költészet lehetőségei növekedtek, de kitágultak nyelvi – szerkezeti – műfaji határai is. Ha minden kor mást és mást ért is a költői munka természetén, annak lényege változatlanul ugyanaz: az emberiség előrevivő eszméinek szolgálata. Költőink mai szándékát és sokféle kísérletét tekintve, ebben nincs hiány, a kiugróan szép teljesítményre azonban sokszor még türelemmel várnunk kell.
Az antológia lapjain ki-ki megtalálhatja kedvenc költőinek újabb alkotásait – s olvasmánynak is érdekes nyilatkozatát is. A versek előtt olvasható vallomások – a kiadvány egyik újdonságaként – számos esztétikai kérdésre adhatnak frappáns választ, amellett hogy a költő alkotóműhelyébe is bepillantást engednek.
