|
A fiatal amerikai tanárnő évekig tanította az angol nyelvet egy kabuli mohamedán tanítóképzőben. Meg kellett nyernie a fátyoltalan nőkkel eleve bizalmatlan tanítványai és tanártársai szívét. Ebben a különös környezetben folytatott harcát éli át az olvasó is, miközben megismerkedik ennek az ellentmondásokkal teli, természeti szépségekben és különösségekben bővelkedő távoli országnak és sok emberi értéket magába rejtő lakosságának életével.
Kapcsolódó könyvek
Stein Aurél - Indiából Kínába / Nagy Sándor nyomában Indiába
Stein Aurél, az 1943-ban elhunyt Kelet-kutató és régész angol nyelvű könyveit évtizedenként adják ki újra meg újra Angliában és Indiában, nemrég elkészültek az első kínai fordítások is - "csak" hazájában volt mostoha sorsú szerző hosszú évtizedekig. A Palatinus Kiadó 2007-ben - Felföldi Szabolcs, szegedi régész-történész gondozásában - elkezdte az adósság törlesztését, sorban jelentetve meg a szenzációs utazások krónikáit. Elsőként a "Homokba temetett városok" látott napvilágot, aztán a "Romvárosok Ázsia sivatagjaiban". Most két munkája olvasható egy kötetben. Az egyik, az "Indiából Kínába". Harmadik utam Belső-Ázsiába először 1923-ban jelent meg. A másik mű Stein fölfedező szenvedélyének talán legszebb és legizgalmasabb tanúbizonysága: a kutató több kisebb-nagyobb expedíciót is szervezett északnyugat indiai területekre, hogy Nagy Sándor nevezetes hadjáratának útvonalát rekonstruálja. Ezeknek az utaknak az összegzéseként született a "Nagy Sándor nyomában Indiába".
Nick Middleton - Extrém kalandok a selyemúton
Nick Middleton (Extrém élőhelyek, Extrém utazások) számos ismeretterjesztő filmben és könyvben bizonyította már, hogy különleges vonzalmat érez a nem mindennapi helyek, a szélsőséges éghajlati körülmények, vagyis Földünk rendkívüli vidékei iránt.
Az oxfordi egyetem geográfusa ezúttal a világtörténelem egyik legnagyobb jelentőségű kereskedelmi útvonala, a Selyemút legkülönlegesebb, a külvilág által legkevésbé ismert részeire kalauzolja el az olvasót. A Góbi kietlen homok- és kőrengetege, a Tibeti-fennsík ritka levegőjű magaslatai és az emberi rövidlátás eredményeképpen pusztulásra ítéltetett Aral-tó környéke mind-mind olyan vidékek, ahol csak a legkitartóbb, legalkalmazkodóbb, a testi és lelki erővel leginkább felvértezett emberek, népek számára biztosított a megélhetés. Nick Middleton lakóhelyüket, történelmüket és mindennapi életüket mutatja be útleírásában.
Nick Middleton - Extrém kalandok a selyemúton
Nick Middleton (Extrém élőhelyek, Extrém utazások) számos ismeretterjesztő filmben és könyvben bizonyította már, hogy különleges vonzalmat érez a nem mindennapi helyek, a szélsőséges éghajlati körülmények, vagyis Földünk rendkívüli vidékei iránt.
Az oxfordi egyetem geográfusa ezúttal a világtörténelem egyik legnagyobb jelentőségű kereskedelmi útvonala, a Selyemút legkülönlegesebb, a külvilág által legkevésbé ismert részeire kalauzolja el az olvasót. A Góbi kietlen homok- és kőrengetege, a Tibeti-fennsík ritka levegőjű magaslatai és az emberi rövidlátás eredményeképpen pusztulásra ítéltetett Aral-tó környéke mind-mind olyan vidékek, ahol csak a legkitartóbb, legalkalmazkodóbb, a testi és lelki erővel leginkább felvértezett emberek, népek számára biztosított a megélhetés. Nick Middleton lakóhelyüket, történelmüket és mindennapi életüket mutatja be útleírásában.
Ács László - Burma, Thaiföld, Kambodzsa
Thaiföldet már sokan ismerjük, ám az egykori Sziám szomszédságában még számos mesés vidéket találunk, melyek csak a közelmúltban váltak elérhetővé a turizmus számára. Burma (mai nevén Mianmar) és Kambodzsa szélesre tárt ajtószárnyain túl ma olyan ritka kincsekhez "juthat hozzá" az utazó, mint Bagan ősi templomrendje, a Shwedagon gyémántokba öltöztetett aranypagodája vagy a dzsungel fogságából kiszabadított Angkor fenséges romjai. Bőven van még mit felfedezni a világnak e tájékán - rántsuk hát le együtt a leplet az ismeretlenről, s induljon az utazás!
Ács László - Burma, Thaiföld, Kambodzsa
Thaiföldet már sokan ismerjük, ám az egykori Sziám szomszédságában még számos mesés vidéket találunk, melyek csak a közelmúltban váltak elérhetővé a turizmus számára. Burma (mai nevén Mianmar) és Kambodzsa szélesre tárt ajtószárnyain túl ma olyan ritka kincsekhez "juthat hozzá" az utazó, mint Bagan ősi templomrendje, a Shwedagon gyémántokba öltöztetett aranypagodája vagy a dzsungel fogságából kiszabadított Angkor fenséges romjai. Bőven van még mit felfedezni a világnak e tájékán - rántsuk hát le együtt a leplet az ismeretlenről, s induljon az utazás!
Peter Hessler - Két év Kínában
Amikor 1996 augusztusának végén Peter Hessler Szecsuán tartomány szívében, a Jangce teraszos hegyoldalai között megbújó Fulingban partra száll, csak annyit tud a városról, hogy ötven éve nem járt ott amerikai. Ő a Békehadtest önkénteseként azért keveredik oda, hogy angol nyelvet és irodalmat tanítson a helyi főiskolán, és hogy megtanuljon kínaiul, de arra nem számít, hogy örökre beleszeret a kínai kultúrába, arra pedig talán nem is gondol, hogy egyszer majd milyen varázslatos portrét ír a poros kisvárosról.
Peter Hessler - Két év Kínában
Amikor 1996 augusztusának végén Peter Hessler Szecsuán tartomány szívében, a Jangce teraszos hegyoldalai között megbújó Fulingban partra száll, csak annyit tud a városról, hogy ötven éve nem járt ott amerikai. Ő a Békehadtest önkénteseként azért keveredik oda, hogy angol nyelvet és irodalmat tanítson a helyi főiskolán, és hogy megtanuljon kínaiul, de arra nem számít, hogy örökre beleszeret a kínai kultúrába, arra pedig talán nem is gondol, hogy egyszer majd milyen varázslatos portrét ír a poros kisvárosról.
V. K. Arszenyev - Derszu Uzala
Amikor a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt:
"Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics!
Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas - valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert - s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…"
Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.
V. K. Arszenyev - Derszu Uzala
Amikor a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt:
"Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics!
Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas - valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert - s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…"
Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.
Ewan McGregor - Charley Boorman - A hosszabb úton Afrikába
Tizennyolc ország. Öt lengéscsillapító. Két motoros. Egy lenyugözôen kalandos út.Miután 2004-ben a színész és motorrajongó Ewan McGregor és Charley Boorman körbemotorozta a világot, nem szunt meg bennük a kalandvágy. Afrikában tett UNICEF-látogatásuk után tudták, ide még vissza kell térniük, hogy teljes egészében megismerjék ezt a fantasztikus kontinenst.Elindultak hát tizenötezer mérföldes útjukra. Két vadonatúj BMW megpakolva mindennel, amire szükségük lehet. Velük utazott Russ Malkin producer-rendezô és David Alexanian, valamint A hosszabb úton csapata. A skóciai John o’Groatsból indultak, Anglia a legészakibb csücskébôl jutottak le az Agulhas-fokig, Dél-Afrika legdélibb szegletébe.Útközben megtapasztalhatták a világ legrázósabb útjait, és a földkerekség talán legkedvesebb, legbarátságosabb embereivel találkozhattak. Motorjaikon eljutottak az egyiptomi piramisokhoz, Tunéziában ellátogattak Luke Skywalker házába. Megismerkedtek olyan emberekkel, akik megjárták a poklot: ugandai gyerekkatonákkal és a taposóaknák által megnyomorított etióp gyerekekkel. Ruandában közelebbi ismeretségbe kerültek egy gorillacsaláddal, Botswanában pedig kis híján eltaposta ôket egy elefántcsorda.Ewan és Charley gyakran szélsôséges idôjárási körülmények között motorozott. A csak rájuk jellemzô humorral és ôszinteséggel mesélik el kalandjaikat: a drámát, a veszélyeket, a teljes kimerültséget és az izgalmat, hogy ismét együtt motorozhatnak egy varázslatos és csodálatos kontinensen.Ewan McGregor 1971-ben Pertshire-ben született. Elôször Dennis Potter Lipstick on Your Collarjában tunt fel. Azóta rendszeresen szerepel színpadon, és több mint harminc filmben játszott. Ewan keresett már jegesmedvéket a kanadai sarkkörön, többször járt Afrikában az UNICEF érdekében, a hondurasi ôserdôket pedig rovarokon élte túl. 2004-ben Charley-val körbemotorozta a világot. A hosszabb úton címu könyv errôl az utazásról szólt.Ewan motorkerékpár-gyujteménye egyre gazdagabb, bár KTM-jét eladta. Londonban él feleségével és három lányával.Charley Boorman elsô filmszerepét a Delivarence-ben játszotta, Jon Voight fiaként. A filmet édesapja, John Boorman rendezte. Azóta játszott az Excaliburban, a The Emerald Forestben, a Remény és dicsôségben és A kígyó csókjában (itt találkozott elôször Ewannel), valamint a The Bunkersben. 1966-ban született Londonban, gyermekkorát Írországban töltötte, fiatalkorában rendszeresen részt vett a különféle motokrosszversenyeken. Ewannel együtt tagja volt az angol motoroscsapatnak, és David Jeffriesszel együtt megnyerte a Superstock Series-t. 2006-ban indult a Párizs–Dakar-ralin. Feleségével és két lányával él, szintén motorbicikli-gyujtô, és alig várja, hogy újabb kalandban lehessen része.
Ewan McGregor - Charley Boorman - A hosszabb úton Afrikába
Tizennyolc ország. Öt lengéscsillapító. Két motoros. Egy lenyugözôen kalandos út.Miután 2004-ben a színész és motorrajongó Ewan McGregor és Charley Boorman körbemotorozta a világot, nem szunt meg bennük a kalandvágy. Afrikában tett UNICEF-látogatásuk után tudták, ide még vissza kell térniük, hogy teljes egészében megismerjék ezt a fantasztikus kontinenst.Elindultak hát tizenötezer mérföldes útjukra. Két vadonatúj BMW megpakolva mindennel, amire szükségük lehet. Velük utazott Russ Malkin producer-rendezô és David Alexanian, valamint A hosszabb úton csapata. A skóciai John o’Groatsból indultak, Anglia a legészakibb csücskébôl jutottak le az Agulhas-fokig, Dél-Afrika legdélibb szegletébe.Útközben megtapasztalhatták a világ legrázósabb útjait, és a földkerekség talán legkedvesebb, legbarátságosabb embereivel találkozhattak. Motorjaikon eljutottak az egyiptomi piramisokhoz, Tunéziában ellátogattak Luke Skywalker házába. Megismerkedtek olyan emberekkel, akik megjárták a poklot: ugandai gyerekkatonákkal és a taposóaknák által megnyomorított etióp gyerekekkel. Ruandában közelebbi ismeretségbe kerültek egy gorillacsaláddal, Botswanában pedig kis híján eltaposta ôket egy elefántcsorda.Ewan és Charley gyakran szélsôséges idôjárási körülmények között motorozott. A csak rájuk jellemzô humorral és ôszinteséggel mesélik el kalandjaikat: a drámát, a veszélyeket, a teljes kimerültséget és az izgalmat, hogy ismét együtt motorozhatnak egy varázslatos és csodálatos kontinensen.Ewan McGregor 1971-ben Pertshire-ben született. Elôször Dennis Potter Lipstick on Your Collarjában tunt fel. Azóta rendszeresen szerepel színpadon, és több mint harminc filmben játszott. Ewan keresett már jegesmedvéket a kanadai sarkkörön, többször járt Afrikában az UNICEF érdekében, a hondurasi ôserdôket pedig rovarokon élte túl. 2004-ben Charley-val körbemotorozta a világot. A hosszabb úton címu könyv errôl az utazásról szólt.Ewan motorkerékpár-gyujteménye egyre gazdagabb, bár KTM-jét eladta. Londonban él feleségével és három lányával.Charley Boorman elsô filmszerepét a Delivarence-ben játszotta, Jon Voight fiaként. A filmet édesapja, John Boorman rendezte. Azóta játszott az Excaliburban, a The Emerald Forestben, a Remény és dicsôségben és A kígyó csókjában (itt találkozott elôször Ewannel), valamint a The Bunkersben. 1966-ban született Londonban, gyermekkorát Írországban töltötte, fiatalkorában rendszeresen részt vett a különféle motokrosszversenyeken. Ewannel együtt tagja volt az angol motoroscsapatnak, és David Jeffriesszel együtt megnyerte a Superstock Series-t. 2006-ban indult a Párizs–Dakar-ralin. Feleségével és két lányával él, szintén motorbicikli-gyujtô, és alig várja, hogy újabb kalandban lehessen része.
Róna-Tas András - Nomádok nyomában
Belső-Ázsia végtelen sztyeppéin egy izgalmas történelmi fordulat zajlik le. A puszták utolsó nagy nomád népe, a mongolok, vándorló, sátoros életformájukat letelepült, fejlett szocialista kultúrával cserélik fel. E könyv szerzőjét a Magyar Tudományos Akadémia azért küldte el a Mongol Népköztársaságba, hogy ott néprajzi és nyelvészeti kutatásokat végezzen, s gyűjtse össze azokat a hagyományokat, melyek e megszűnő pásztorélet utolsó emlékei. A szerző 9000 kilométeres sztyeppei útján nyomába szegődött a vándorló nomádoknak, s megeleveníti az olvasó előtt hétköznapjaikat. Elvezet a sátrak világába, bemutatja a leányszöktetéstől kezdve a kumiszkészítésen át a nyílversenyig mindazokat a színes szokásokat, melyek hagyományosak, de itt nem áll meg, megkísérli néhány pillanatképen keresztül felvillantani a születő újat is. Az izgalmas utikalandok sorát néhol történelmi kalandozások váltják fel, közelebb jutunk a magyarság őstörténetének nomád vonatkozásaihoz, majd Dzsingisz-kán világbirodalmának kialakulását és a tatárjárás elindulását kísérhetjük nyomon. Megismerkedünk a Mongol Népköztársaság születésének körülményeivel is. A szerző fényképfelvételei képszerűen is elénk varázsolják e régen "misztikusnak" tartott keleti világ reális, élő vonásait.
Róna-Tas András - Nomádok nyomában
Belső-Ázsia végtelen sztyeppéin egy izgalmas történelmi fordulat zajlik le. A puszták utolsó nagy nomád népe, a mongolok, vándorló, sátoros életformájukat letelepült, fejlett szocialista kultúrával cserélik fel. E könyv szerzőjét a Magyar Tudományos Akadémia azért küldte el a Mongol Népköztársaságba, hogy ott néprajzi és nyelvészeti kutatásokat végezzen, s gyűjtse össze azokat a hagyományokat, melyek e megszűnő pásztorélet utolsó emlékei. A szerző 9000 kilométeres sztyeppei útján nyomába szegődött a vándorló nomádoknak, s megeleveníti az olvasó előtt hétköznapjaikat. Elvezet a sátrak világába, bemutatja a leányszöktetéstől kezdve a kumiszkészítésen át a nyílversenyig mindazokat a színes szokásokat, melyek hagyományosak, de itt nem áll meg, megkísérli néhány pillanatképen keresztül felvillantani a születő újat is. Az izgalmas utikalandok sorát néhol történelmi kalandozások váltják fel, közelebb jutunk a magyarság őstörténetének nomád vonatkozásaihoz, majd Dzsingisz-kán világbirodalmának kialakulását és a tatárjárás elindulását kísérhetjük nyomon. Megismerkedünk a Mongol Népköztársaság születésének körülményeivel is. A szerző fényképfelvételei képszerűen is elénk varázsolják e régen "misztikusnak" tartott keleti világ reális, élő vonásait.
Balázs Dénes - Pápua-Új Guinea
A nagy sikerű Galápagos könyv írója, dr. Balázs Dénes geográfus ezúttal egy másik egzotikus világgal ismerteti meg olvasóit: a pápuák földjével. A szerző ismét egyedül, háti zsákosan vág neki a trópusi vadonnak, amelynek emberevő lakóiról a múltban oly sok hátborzongató történetet meséltek. Pápua Új-Guinea a megdöbbentő ellentétek földje. A nagy sziget belsejében még mindig találunk kőkori kultúrfokon élő törzseket, ugyanakkor a főváros modern egyetemén az emberevő apák gyermekei már a rakétatechnikát tanulják. A felvidéken nem ritka látvány, hogy a törzsi háborúba induló harcos egyik kezében még kőbaltát szorongat, a másikban pedig egy tranzisztoros rádió bömböl. A hegyi lakók közül sokan még nem láttak életükben autót, de számosan utaztak már helikopterrel és repülőgéppel. Ami pedig a kannibalizmust illeti, az már csak a múlté, ha szorványos esetek még elő is fordulnak. Pápua Új-Guinea lakossága számtalan különféle nyelven beszél, sokféle ősi kultusznak hódol, és erejüket a meg-megújuló törzsi viszályok emésztik fel. A szerző útja arra a történelmi sorsfordulóra esett, amikor elemi erővel robbant ki a népekből az egységes nemzetté formálódás és a függetlenség vágya.
Balázs Dénes - Pápua-Új Guinea
A nagy sikerű Galápagos könyv írója, dr. Balázs Dénes geográfus ezúttal egy másik egzotikus világgal ismerteti meg olvasóit: a pápuák földjével. A szerző ismét egyedül, háti zsákosan vág neki a trópusi vadonnak, amelynek emberevő lakóiról a múltban oly sok hátborzongató történetet meséltek. Pápua Új-Guinea a megdöbbentő ellentétek földje. A nagy sziget belsejében még mindig találunk kőkori kultúrfokon élő törzseket, ugyanakkor a főváros modern egyetemén az emberevő apák gyermekei már a rakétatechnikát tanulják. A felvidéken nem ritka látvány, hogy a törzsi háborúba induló harcos egyik kezében még kőbaltát szorongat, a másikban pedig egy tranzisztoros rádió bömböl. A hegyi lakók közül sokan még nem láttak életükben autót, de számosan utaztak már helikopterrel és repülőgéppel. Ami pedig a kannibalizmust illeti, az már csak a múlté, ha szorványos esetek még elő is fordulnak. Pápua Új-Guinea lakossága számtalan különféle nyelven beszél, sokféle ősi kultusznak hódol, és erejüket a meg-megújuló törzsi viszályok emésztik fel. A szerző útja arra a történelmi sorsfordulóra esett, amikor elemi erővel robbant ki a népekből az egységes nemzetté formálódás és a függetlenség vágya.
Vámbéry Ármin - Dervisruhában Közép-Ázsián át
A Vámbéry sorozat első, egyben a szerző legismertebb, leghíresebb kötete a Dervisruhában Közép-Ázsián át. A történet Isztanbulban kezdődik, ahonnan négy év szellemi, és lelki felkészülés után, elindult hősünk, hogy dervisnek öltözve, bejárja, az akkor még félelmetes, ismeretlen Közép-Ázsiát.
Naplószerűen számol be az eseményekről, szinte napról-napra követhetjük útját, először Teheránig, ahol jó félévet időzött, majd elképzelt útvonalát a lehetőségekhez igazítva, nekivágott, hogy pusztákon, hegyeken, sivatagokon át, örök félelemben attól, hogy felismerik európai arcvonásait, elérje a ma is jól ismert Szamarkand és Buhara hajdani városait.
Karavánokhoz csapódva, a legegyszerűbb emberek társaságában utazott, de számtalan ajánlólevele révén a nagyhatalmú khánok gyakori vendégeként, mindent látott a szegénységtől a gazdagságig.
A hajdani Bocharából aztán tovább zarándokolt a mai Afganisztán területét is érintve, míg hatalmas utat bejárva vissza nem jutott újra Perzsiába, majd Törökországba.
Vámbéry Ármin remek stílusban ír, így a könyv egy nagyon érdekes kalandregényként olvastatja magát, hűen bemutatva az akkori Ázsia kiszámíthatatlanságát, az ott élők félelmetes vadságát, a biztonság teljes hiányát, de mégis, végig éreztetve az olvasóval az utazás szépségét, izgalmát.
Sokat tanulhatunk a szerzőtől, méltó arra, hogy kitartása, szorgalma példaként álljon előttünk.
Maga a könyv pedig érdemes arra, hogy időnként elővéve, újra elolvasva, ne engedjük elhalványulni emlékezetünkben.
Vámbéry Ármin - Dervisruhában Közép-Ázsián át
A Vámbéry sorozat első, egyben a szerző legismertebb, leghíresebb kötete a Dervisruhában Közép-Ázsián át. A történet Isztanbulban kezdődik, ahonnan négy év szellemi, és lelki felkészülés után, elindult hősünk, hogy dervisnek öltözve, bejárja, az akkor még félelmetes, ismeretlen Közép-Ázsiát.
Naplószerűen számol be az eseményekről, szinte napról-napra követhetjük útját, először Teheránig, ahol jó félévet időzött, majd elképzelt útvonalát a lehetőségekhez igazítva, nekivágott, hogy pusztákon, hegyeken, sivatagokon át, örök félelemben attól, hogy felismerik európai arcvonásait, elérje a ma is jól ismert Szamarkand és Buhara hajdani városait.
Karavánokhoz csapódva, a legegyszerűbb emberek társaságában utazott, de számtalan ajánlólevele révén a nagyhatalmú khánok gyakori vendégeként, mindent látott a szegénységtől a gazdagságig.
A hajdani Bocharából aztán tovább zarándokolt a mai Afganisztán területét is érintve, míg hatalmas utat bejárva vissza nem jutott újra Perzsiába, majd Törökországba.
Vámbéry Ármin remek stílusban ír, így a könyv egy nagyon érdekes kalandregényként olvastatja magát, hűen bemutatva az akkori Ázsia kiszámíthatatlanságát, az ott élők félelmetes vadságát, a biztonság teljes hiányát, de mégis, végig éreztetve az olvasóval az utazás szépségét, izgalmát.
Sokat tanulhatunk a szerzőtől, méltó arra, hogy kitartása, szorgalma példaként álljon előttünk.
Maga a könyv pedig érdemes arra, hogy időnként elővéve, újra elolvasva, ne engedjük elhalványulni emlékezetünkben.
Nudzsúd Ali - Delphine Minoui - Nudzsúd vagyok, 10 éves elvált asszony
Ez a könyv egy jemeni kislány igaz története, akiben volt annyi bátorság, hogy szembeszálljon hazája hagyományaival és ősi törvényeivel: azt követelte, hogy elválhasson a férjétől. Ez sikerült is neki, elsőként egy olyan országban, ahol a lányok több mint felét tizennyolc éves koruk előtt adják férjhez.
Nudzsúd története hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban, harca az egész világot megindította. Az áldozat szerepét a drámai hősnőére cserélve meséli el nekünk megrázó történetét, hogy véget vessen a kényszerű hallgatásnak, hogy bátorságot adjon a vele egykorú kislányoknak, és megmentse őket mindattól a szenvedéstől, amelyen ő keresztülment.
Nudzsúd Ali - Delphine Minoui - Nudzsúd vagyok, 10 éves elvált asszony
Ez a könyv egy jemeni kislány igaz története, akiben volt annyi bátorság, hogy szembeszálljon hazája hagyományaival és ősi törvényeivel: azt követelte, hogy elválhasson a férjétől. Ez sikerült is neki, elsőként egy olyan országban, ahol a lányok több mint felét tizennyolc éves koruk előtt adják férjhez.
Nudzsúd története hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban, harca az egész világot megindította. Az áldozat szerepét a drámai hősnőére cserélve meséli el nekünk megrázó történetét, hogy véget vessen a kényszerű hallgatásnak, hogy bátorságot adjon a vele egykorú kislányoknak, és megmentse őket mindattól a szenvedéstől, amelyen ő keresztülment.
Kubassek János - Magyar expedíciók Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kubassek János - Magyar expedíciók Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Haynal Kornél - A sztyepptől a tundráig
Egy népet csak történelmén keresztül lehet megérteni, csak meséiből, legendáiból megismerni, csak dolgos emberei révén megszeretni... Különösen érvényes ez egy olyan hatalmas, világrésznyi országra, mint amilyen a Szovjetunió, amelynek rendkívül mozgalmas a történelme, igen gazdag a mondavilága, és nem könnyen közelíthető meg embereinek lelke.
Az egész hatalmas országot szerettem volna bejárni, de kényszerűen korlátokat kellett állítanom magam elé. Így hát képzeletbeli óriáskörzőt illesztettem a Szovjetunió európai részének közepe tájára. Csúcsa valahol Moszkvától északkeletre érte a földet, szára pedig olyan kört írt le, amely északon az örök jégbe dermedt Kola-félsziget tundráit, délen a Kaszpi-tenger környékének forró sztyeppvidékeit, nyugaton a Kárpátok gerincét, keleten pedig a titokzatos Ural komor, sziklás hegyhátát szelte át.
Míg a Volga-delta országnyi rezervátumában bódító illatú lótuszvirágmezők fogadnak, északon, a Kola-félszigeten lila ametisztkristályok tömege csillan meg a tundra fekete kövein. És Moszkvától, a legoroszabb óriásvárostól északnyugatra Leningrád - a legfestőibb orosz város -, keletre az Ural lábainál pedig Magnyitogorszk - a hősi munka modern nagyvárosa.
Északon szelektől földön kúszóvá kényszerített fák, árapály-erőművek, sarkkörön túli üvegházak - délen óriás görögdinnyék, gazdag olajkutak. Nyugaton végtelennek tűnő erdők - keleten a sztyepp szűzföldjét feltörő különleges ekék, a szelet-havat felfogó telepített erdősávok, s olyan emberek, akik a vasnál is kitartóbbak. Két világ - s mégis ugyanaz. Mint annak a népnek a lelke, érzelemvilága, amellyel meg akartam ismerkedni.
Haynal Kornél
Haynal Kornél - A sztyepptől a tundráig
Egy népet csak történelmén keresztül lehet megérteni, csak meséiből, legendáiból megismerni, csak dolgos emberei révén megszeretni... Különösen érvényes ez egy olyan hatalmas, világrésznyi országra, mint amilyen a Szovjetunió, amelynek rendkívül mozgalmas a történelme, igen gazdag a mondavilága, és nem könnyen közelíthető meg embereinek lelke.
Az egész hatalmas országot szerettem volna bejárni, de kényszerűen korlátokat kellett állítanom magam elé. Így hát képzeletbeli óriáskörzőt illesztettem a Szovjetunió európai részének közepe tájára. Csúcsa valahol Moszkvától északkeletre érte a földet, szára pedig olyan kört írt le, amely északon az örök jégbe dermedt Kola-félsziget tundráit, délen a Kaszpi-tenger környékének forró sztyeppvidékeit, nyugaton a Kárpátok gerincét, keleten pedig a titokzatos Ural komor, sziklás hegyhátát szelte át.
Míg a Volga-delta országnyi rezervátumában bódító illatú lótuszvirágmezők fogadnak, északon, a Kola-félszigeten lila ametisztkristályok tömege csillan meg a tundra fekete kövein. És Moszkvától, a legoroszabb óriásvárostól északnyugatra Leningrád - a legfestőibb orosz város -, keletre az Ural lábainál pedig Magnyitogorszk - a hősi munka modern nagyvárosa.
Északon szelektől földön kúszóvá kényszerített fák, árapály-erőművek, sarkkörön túli üvegházak - délen óriás görögdinnyék, gazdag olajkutak. Nyugaton végtelennek tűnő erdők - keleten a sztyepp szűzföldjét feltörő különleges ekék, a szelet-havat felfogó telepített erdősávok, s olyan emberek, akik a vasnál is kitartóbbak. Két világ - s mégis ugyanaz. Mint annak a népnek a lelke, érzelemvilága, amellyel meg akartam ismerkedni.
Haynal Kornél
Soós Viktória - Japán turistaszemmel
Japán. Ennél távolabbi és tőlünk jobban különböző országot aligha találunk még egyet a földön. Hogy akkor miért érdekeljenek bennünket a japán hétköznapok? Pontosan ezért. El sem hinnénk, hogy még a fürdés is mennyire más, mint itthon, és ez csak egy példa a valós életből. Gondoltak már rá, hogy sintópap is lehet valaki diákmunka keretében? Persze csak átmenetileg, ahogy a szerző is csak egy évet töltött az országban, ám ez elég volt ahhoz, hogy létrejöjjön ez a könyv, amelynek minden sora megtörtént. A furcsaságokon túllépve nemcsak a japán ünnepeket és hagyományokat ismerhetjük még meg, hanem egy különös, de mindenképp szerethető képet kapunk a japán emberekről. A végén még az is kiderülhet, hogy több bennünk a közös, mint azt gondolnánk. Ezért pedig már érdemes elolvasni ezt a könyvet.
Soós Viktória - Japán turistaszemmel
Japán. Ennél távolabbi és tőlünk jobban különböző országot aligha találunk még egyet a földön. Hogy akkor miért érdekeljenek bennünket a japán hétköznapok? Pontosan ezért. El sem hinnénk, hogy még a fürdés is mennyire más, mint itthon, és ez csak egy példa a valós életből. Gondoltak már rá, hogy sintópap is lehet valaki diákmunka keretében? Persze csak átmenetileg, ahogy a szerző is csak egy évet töltött az országban, ám ez elég volt ahhoz, hogy létrejöjjön ez a könyv, amelynek minden sora megtörtént. A furcsaságokon túllépve nemcsak a japán ünnepeket és hagyományokat ismerhetjük még meg, hanem egy különös, de mindenképp szerethető képet kapunk a japán emberekről. A végén még az is kiderülhet, hogy több bennünk a közös, mint azt gondolnánk. Ezért pedig már érdemes elolvasni ezt a könyvet.
Chitrita Banerji - Végigettem Indiát
India kulturális, történelmi és művészeti kincsek tárháza, minden utazót elbűvöl. De ismerjük-e ennek az ezerarcú országnak a gasztronómiai gazdagságát? Aligha. Világszerte az indiai konyhát a curryvel vagy a tikka maszálával azonosítják, a csípős, sáfrányos, fűszeres ételekkel. Azonban az indiai konyha ennél sokkal gazdagabb. Ahány vidék vagy tartomány, ahány vallás vagy kulturális közösség, annyiféle étkezési szokás, ételkészítési technológia és különleges fogás. Végigenni a különböző tartományok ételeit szinte lehetetlen. A könyv szerzője mégis a lehetetlenre vállalkozott. Gasztronómiai felfedező útja során Chitrita Banerji bejárta szinte egész Indiát: Bengált, Bombayt, Goát, Benáreszt, Gudzsarátot, Rádzsaszthánt, számtalan kisvárost és falut.
Ennek a több évig tartó gasztrokulturális odisszeának eredményeképpen született ez a kötet, amely egyszerre kultúrtörténeti bedekker és gasztronómiai kalauz.
Chitrita Banerji - Végigettem Indiát
India kulturális, történelmi és művészeti kincsek tárháza, minden utazót elbűvöl. De ismerjük-e ennek az ezerarcú országnak a gasztronómiai gazdagságát? Aligha. Világszerte az indiai konyhát a curryvel vagy a tikka maszálával azonosítják, a csípős, sáfrányos, fűszeres ételekkel. Azonban az indiai konyha ennél sokkal gazdagabb. Ahány vidék vagy tartomány, ahány vallás vagy kulturális közösség, annyiféle étkezési szokás, ételkészítési technológia és különleges fogás. Végigenni a különböző tartományok ételeit szinte lehetetlen. A könyv szerzője mégis a lehetetlenre vállalkozott. Gasztronómiai felfedező útja során Chitrita Banerji bejárta szinte egész Indiát: Bengált, Bombayt, Goát, Benáreszt, Gudzsarátot, Rádzsaszthánt, számtalan kisvárost és falut.
Ennek a több évig tartó gasztrokulturális odisszeának eredményeképpen született ez a kötet, amely egyszerre kultúrtörténeti bedekker és gasztronómiai kalauz.
Nagy Károly - A kilencedik újjászületés
A kancatejbor csípős ízeit és az arany buddhák titokzatos mosolyának megfejtését is ígérő távoli utazásra hívja az olvasót új könyvében Nagy Károly, a sikeres Hej, Balkán! szerzője. Az Altaj mítoszokat termő hegyei közé. A szikár varázsú Góbiba. Az Orhon folyóhoz, hol szálláshelye volt hunoknak, avaroknak, türköknek, s ahol Karakorum, a Dzsingisz kán alapította ősi mongol főváros romjait bújtatja a pusztai fű... S az út végére feltárul egy nép újjászületése, amely csak Dzsavdzandamba, a nyomasztó élő isten nyolc reinkarnációja után következhetett el, Szühebátor forradalma által...
Nagy Károly - három utazás élményeit egybe sűrítő - beszámolója egyszerre útiklanad és információ a más hagyományú mongol életről, az emlékeiben is különös hitvilágról.
Nagy Károly - A kilencedik újjászületés
A kancatejbor csípős ízeit és az arany buddhák titokzatos mosolyának megfejtését is ígérő távoli utazásra hívja az olvasót új könyvében Nagy Károly, a sikeres Hej, Balkán! szerzője. Az Altaj mítoszokat termő hegyei közé. A szikár varázsú Góbiba. Az Orhon folyóhoz, hol szálláshelye volt hunoknak, avaroknak, türköknek, s ahol Karakorum, a Dzsingisz kán alapította ősi mongol főváros romjait bújtatja a pusztai fű... S az út végére feltárul egy nép újjászületése, amely csak Dzsavdzandamba, a nyomasztó élő isten nyolc reinkarnációja után következhetett el, Szühebátor forradalma által...
Nagy Károly - három utazás élményeit egybe sűrítő - beszámolója egyszerre útiklanad és információ a más hagyományú mongol életről, az emlékeiben is különös hitvilágról.
Jaromír Stetina - Matylda az Induson
Századunk második felében már szinte valamennyi fehér folt eltűnt a világ térképéről. Fény derült az ember nem járta őserdők és a lakatlan szigetek titkaira. A hegymászók legjobbjai egymás után hódították meg az égbe nyúló hegycsúcsokat, s a felfedezők érdeklődése mindinkább a Himalája hófödte hegyvonulatain áttörő hatalmas indiai folyók félelmetes mélységű sziklás völgyei felé fordult.
Négy vállalkozó kedvű cseh sportember Jaromír Štětina vezetésével az egyik ilyen folyamóriás, az Indus felső folyásának a felderítését tűzte ki céljául. Különleges, kifejezetten e célra szerkesztett „tutajukat”, az azóta híressé vált Matyldát először az Altaj hegyi folyóin „vetették be”, majd miután úszóművük sikeresen kiállta a próbát, hozzáláttak merész tervük megvalósításához. Számtalan nehézséggel megküzdve 1975 őszén végre megpillanthatták álmaik folyóját, s száztizenhét, nemegyszer életveszélyes zúgóján átvergődve, végül is a világon először végighajózták a földkerekség legmélyebb folyóvölgyét.
Jaromír Stetina - Matylda az Induson
Századunk második felében már szinte valamennyi fehér folt eltűnt a világ térképéről. Fény derült az ember nem járta őserdők és a lakatlan szigetek titkaira. A hegymászók legjobbjai egymás után hódították meg az égbe nyúló hegycsúcsokat, s a felfedezők érdeklődése mindinkább a Himalája hófödte hegyvonulatain áttörő hatalmas indiai folyók félelmetes mélységű sziklás völgyei felé fordult.
Négy vállalkozó kedvű cseh sportember Jaromír Štětina vezetésével az egyik ilyen folyamóriás, az Indus felső folyásának a felderítését tűzte ki céljául. Különleges, kifejezetten e célra szerkesztett „tutajukat”, az azóta híressé vált Matyldát először az Altaj hegyi folyóin „vetették be”, majd miután úszóművük sikeresen kiállta a próbát, hozzáláttak merész tervük megvalósításához. Számtalan nehézséggel megküzdve 1975 őszén végre megpillanthatták álmaik folyóját, s száztizenhét, nemegyszer életveszélyes zúgóján átvergődve, végül is a világon először végighajózták a földkerekség legmélyebb folyóvölgyét.
Láma Anagarika Govinda - Fehér felhők útja
Ez a klasszikussá vált könyv a megszállás előtti Tibetről íródott egyik legszebb és legmeghittebb úti beszámoló. A szerző, akit nyugati származása ellenére nemcsak művészként és filozófusként, de nagy tudású buddhista tanítóként, sőt lámaként is elismert a keleti és a nyugati világ, ebben a könyvében a saját zarándok- és felfedezőútját írja le.
Láma Anagarika Govinda - Fehér felhők útja
Ez a klasszikussá vált könyv a megszállás előtti Tibetről íródott egyik legszebb és legmeghittebb úti beszámoló. A szerző, akit nyugati származása ellenére nemcsak művészként és filozófusként, de nagy tudású buddhista tanítóként, sőt lámaként is elismert a keleti és a nyugati világ, ebben a könyvében a saját zarándok- és felfedezőútját írja le.
Székely Tibor - Éjfélkor dőlnek a pálmák
Székely Tibor jugoszláviai magyar újságíró, néprajzkutató, eszperantista és megszállott utazó. Nyughatatlan tudni akarása és bátorsága, s az eszperanto nyelv szerepének fontosságáról való meggyőződése hajszolta ismeretlen, sokszor még felfedezetlen területekre. Bejárta a világot. Elsőnek hódította meg Dél-Amerika egyik legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát; a tupari indiánok törzsénél vendégeskedett, akik megválasztották varázslónak; Salvadorban kísérletet tett az Izalco vulkán megmászására. A kráter közelében érte a kitörés, szinte csodával határos, hogy életben maradt. Mexikóban megmászta a Popocatépelt, Afrikában a Kilimandzsárót. Járt Indiában, ahol elsajátította a jóga tudományát, és eszperantóra tanította Vinoba Bhave filozófust, Gandhi tanítványát. Járt Nepálban és Kínában. Ausztráliában és Japánban is. Könyvében kalandokkal teli életének néhány izgalmas epizódját villantja fel. Írásai alapján szerény és a vakmerőség kíváncsi kutatót ismerhetünk meg Székely Tiborban.
Székely Tibor - Éjfélkor dőlnek a pálmák
Székely Tibor jugoszláviai magyar újságíró, néprajzkutató, eszperantista és megszállott utazó. Nyughatatlan tudni akarása és bátorsága, s az eszperanto nyelv szerepének fontosságáról való meggyőződése hajszolta ismeretlen, sokszor még felfedezetlen területekre. Bejárta a világot. Elsőnek hódította meg Dél-Amerika egyik legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát; a tupari indiánok törzsénél vendégeskedett, akik megválasztották varázslónak; Salvadorban kísérletet tett az Izalco vulkán megmászására. A kráter közelében érte a kitörés, szinte csodával határos, hogy életben maradt. Mexikóban megmászta a Popocatépelt, Afrikában a Kilimandzsárót. Járt Indiában, ahol elsajátította a jóga tudományát, és eszperantóra tanította Vinoba Bhave filozófust, Gandhi tanítványát. Járt Nepálban és Kínában. Ausztráliában és Japánban is. Könyvében kalandokkal teli életének néhány izgalmas epizódját villantja fel. Írásai alapján szerény és a vakmerőség kíváncsi kutatót ismerhetünk meg Székely Tiborban.
Marco Polo - Marco Polo utazásai
Marco Polo méltán a világ egyik leghíresebb utazója. Neve legendásan hangzik, noha saját maga gondoskodott róla, hogy alakját a történelmi valóság fényének teljes megvilágításában lássuk. Negyedszázados odüsszeiájáról, mely a középkor egyik legmozgalmasabb szakaszába esik, maga számol be igen részletesen könyvében. Elbeszéli, hogyan jutott el a vállalkozó szellemű kalmárvidék Velencéből Kubilájnak, a mongol nagykánnak az udvarába, ahol az uralkodó bizalmi embere lett, majd miképpen sikerült hazakerülnie. Közben szót ejt a bejárt vagy hallomásból megismert országokról: népeikről, szokásaikról, terményeikről, csupa olyasmiről, ami kívül esett a középkori ember, pontosabban a XIII. századi Európa látóhatárán. A vállalkozás emberfelettinek tűnő mérete és az ismeretlen földek lenyűgöző újdonsága avatja a művet minden idők egyik legérdekesebb olvasmánnyá. Marco Polo könyve egyszerre elégítette ki kortársai földrajzi, történelmi, gazdasági, művészeti - egyszóval egyetemes emberi érdeklődését, adatokat, útiképekkel, krónikával és színes anekdotákkal, s így lett enciklopédikus gazdagsága révén a felfedezések legfontosabb irodalmi ösztönzője és újkori műveltségünk egyik pillére.
Marco Polo - Marco Polo utazásai
Marco Polo méltán a világ egyik leghíresebb utazója. Neve legendásan hangzik, noha saját maga gondoskodott róla, hogy alakját a történelmi valóság fényének teljes megvilágításában lássuk. Negyedszázados odüsszeiájáról, mely a középkor egyik legmozgalmasabb szakaszába esik, maga számol be igen részletesen könyvében. Elbeszéli, hogyan jutott el a vállalkozó szellemű kalmárvidék Velencéből Kubilájnak, a mongol nagykánnak az udvarába, ahol az uralkodó bizalmi embere lett, majd miképpen sikerült hazakerülnie. Közben szót ejt a bejárt vagy hallomásból megismert országokról: népeikről, szokásaikról, terményeikről, csupa olyasmiről, ami kívül esett a középkori ember, pontosabban a XIII. századi Európa látóhatárán. A vállalkozás emberfelettinek tűnő mérete és az ismeretlen földek lenyűgöző újdonsága avatja a művet minden idők egyik legérdekesebb olvasmánnyá. Marco Polo könyve egyszerre elégítette ki kortársai földrajzi, történelmi, gazdasági, művészeti - egyszóval egyetemes emberi érdeklődését, adatokat, útiképekkel, krónikával és színes anekdotákkal, s így lett enciklopédikus gazdagsága révén a felfedezések legfontosabb irodalmi ösztönzője és újkori műveltségünk egyik pillére.
Romuald Karas - Az Éden felderítése
Az Éden, amelynek felderítésére a lengyel hírlapíró vállalkozik: Örményország. Egy régi legenda szerint a bibliai Paradicsom az Aratrát lábánál terült volna el. A Köztársaság polgárai éppúgy számon tartják e hagyományt, mint kultúrájuk, városaik régiségét, vidékük szépségét, fiaik hírességét. Méltán büszkék szülőföldjükre, melyet a Nap országának becéznek.
Karos beutazza az örmények világát a térben és az időben, megismertet a régivel és az újjal, találkozik Erebuni (Jereván) ősi oroszlánjával, ellátogat Ecsmiadzinba, az örmény Vatikánba és meglátogatja a főpapot, a "katholikoszt", beszélget parasztokkal és munkásokkal, mérnökkel és régészekkel. Fölkeresi Szárjánt, a nagy örmény festőt, beszél Petroszjannal, a neves sakkművésszel, meginterjúvolja Jeszenyin múzsáját. Aranybányában jár és bazárban, egy szekta falujában és az örmény konyak forrásánál. Megkóstolja a különös örmény étkeket, családi ünnepélyeken vesz részt, történeteket hallgat meg és mesél tovább. Földerítő világjárása nyomán feltárul az örmények színes, gazdag világa és eredeti világlátása.
Romuald Karas - Az Éden felderítése
Az Éden, amelynek felderítésére a lengyel hírlapíró vállalkozik: Örményország. Egy régi legenda szerint a bibliai Paradicsom az Aratrát lábánál terült volna el. A Köztársaság polgárai éppúgy számon tartják e hagyományt, mint kultúrájuk, városaik régiségét, vidékük szépségét, fiaik hírességét. Méltán büszkék szülőföldjükre, melyet a Nap országának becéznek.
Karos beutazza az örmények világát a térben és az időben, megismertet a régivel és az újjal, találkozik Erebuni (Jereván) ősi oroszlánjával, ellátogat Ecsmiadzinba, az örmény Vatikánba és meglátogatja a főpapot, a "katholikoszt", beszélget parasztokkal és munkásokkal, mérnökkel és régészekkel. Fölkeresi Szárjánt, a nagy örmény festőt, beszél Petroszjannal, a neves sakkművésszel, meginterjúvolja Jeszenyin múzsáját. Aranybányában jár és bazárban, egy szekta falujában és az örmény konyak forrásánál. Megkóstolja a különös örmény étkeket, családi ünnepélyeken vesz részt, történeteket hallgat meg és mesél tovább. Földerítő világjárása nyomán feltárul az örmények színes, gazdag világa és eredeti világlátása.
