Felelősséggel

Ismeretlen szerző - Szép ​magyar novella
Időről ​időre megkondul a vészharang: veszélyben, kihalóban a magyar novella! Szerencsére ez mindmáig megmaradt csak jóslatnak, a harangkongatás mindannyiszor fölösleges volt. A magyar novella él, erős, jó írások születnek az anyaország határain belül és kívül egyaránt. Vallom, hogy a mindennapok eseményeinek, az életmódbeli és érzelmi változásoknak a friss írói feldolgozására a novella a legalkalmasabb műfaj. Az Új Idő Lap- és Könyvkiadó Kft-t is a műfaj és művelői iránti tisztelet és elismerés késztette ennak az antológiának a megjelentetésére. Törekvésünk az volt, hogy felmérjük és felmutassuk a világ alkotó magyarjainak rövidprózai termését. Tudjuk, hogy egyetlen kötetbe nem fér bele mindenki, de reménykedünk abban, hogy hagyománnyá válik a Szép magyar novella című kötet évenkénti megjelenése, és így néhány esztendő alatt elfogadható kép alakul ki az öt világrészen élő és alkotó magyar prózaírók munkásságáról. Igyekeztünk elkerülni a több helyről visszaköszönő, más antológiákban már szerepelt írásokat. Általában közvetlenül az íróktól kértünk új, vagy régebben írt, de valamilyen oknál fogva meg nem jelent, ám most, napjainkban is időszerű novellákat. Szeretnénk ezzel a kötettel - és majd a továbbiakkal - egy új, igazságos irodalmi értékrend kialakulását segíteni, mert meggyőződésünk, hogy erre szükség van. Kötetünkbe belevettünk hat olyan írótól is egy-egy novellát, akiknek életkora nagyjából azonos lenne az itt szereplők többségével, de sajnos már örökre eltávoztak. Nemzedékük legmarkánsabb novellaíró egyéniségei közé tartoztak. Van két "felfedezettünk" is, Tar János, akinek ez az első könyvben megjelenő írása; valamint Endrődy László, akinek a novelláját Miska János fénymásoltatta ki a chicagói Szivárvány című lap első számából s küldte el nekünk. Szabó Gyulától és Sütő Andrástól egy-egy régebbi novellát választottunk, tekintve, hogy a kötet szerkesztése még az 1989. decemberi romániai események előtt történt. Sütő Andrásnál a téma jellemző egy átélt, de már letűnt időszakra, e novella számtalan "társát" olvashattuk egykor másoknál is, de az írás jól mutatja, hogy Sütő már akkor is abszolút egyéni stílusban, megőrzött és gondosan ápolt, szép anyanyelvén írt. Mutatja eredendő tehetségét. Gömöri György novellája lényegében már 1966-ban készen volt, de most jelenik meg először. Halász Péter írása New Yorkban született, 1958-ban. Simonffy András elbeszélése huszonnyolc évig feküdt a fiókban, most lát napvilágot először. Úgy véljük, hogy mindhárom íródhatott volna akár a legutóbbi hónapokban is, szervesen illeszkednek ebbe a friss válogatású kötetbe. Tisztelet és üdvözlet az Olvasónak, bárhol is él Földünkön! Budapest, 1990. január Mátyás István

Tömörkény István - Megöltek ​egy legényt
A ​Szeged környéki tanyavilág népéletének nagy megfigyelője és krónikása, Tömörkény István csak a felszabadulás után, alig néhány éve jutott el a "célszerű szegény emberekhez", vízenjárókhoz és kétkezi munkásokhoz, az ő igazi közönségéhez, akikről és akiknek írt, akiknek a szemével látott. Páratlan művésze ő a rövid, karcolat- és tárcaterjedelmű novellának. Négy-ötoldalas kis remekeiben a magyar parasztéletet - a ma már elsüllyedőben levő, vagy eltűnt, múltbéli parasztéletet - a maga teljességében ábrázolta, bajaival, kínjaival, vergődésével, és ritka örömeivel, derűjével is. Életében tucatnyi kötete jelent meg, de ezek a életműnek mintegy felét tartalmazták csupán. A legutóbbi években indult meg összegyűjtött műveinek kiadása, amelyből eddig hét kötet látott napvilágot. A "Megöltek egy legényt" e hét kötet legjavát nyújtja az olvasóknak.

Moldova György - A ​törvény szolgája és egyéb történetek
"A ​turistacsoport megállt a beláthatatlan messziségben elnyúló tó partján, de mindjárt hátrább is lépett, mert a vízből egy kétméteres krokodil vetette fel magát, fogai a levegőben csattantak össze, alig néhány centire az oszloptól, melyen a "Budapest" és a "Tülkölni tilos" tábla állt. - Igen - mondta az idegenvezető -, alig néhány évvel ezelőtt még itt kezdődött Magyarország fővárosa, mely napjainkra nyomtalanul elmerült, emberi hiúság, kényelmesség és gyávaság okozta a vesztét. Lakói között még az 1970-es évek elején divattá vált, hogy gazdagságukat, rangjukat különféle jelekkel, ahogy akkoriban mondták, státusszimbólumokkal fitogtatták... Divatba jöttek a különféle állatok, először a kutyák, hatalmas bernáthegyik és komondorok szíját fogták rettegő tulajdonosaikat, őszintén megkönnyebbültek, amikor lejárt a kutyák divatja. Jöttek a majmok, de ők is hamar megszokottá váltak, minden jobb budapesti villa télikertjében ugrándozott egy-egy cerkóf- vagy makimajom. Gazdáik rövid úton megszabadultak tőlük... Nem lehet tudni, hogy ki és honnan hozta be az első krokodilt Budapestre..."

Nádas Péter - Talált ​cetli
Ezek ​az írások lettek. Újságokban és folyóiratokban jelentek meg, vagy irattartóban hevertek. Harminc év alatt sok minden felgyűlik. Általában az alkalom igénye szerint születtek, megrendelésre, vagy csak úgy. Riportok, jegyzetek, naplók, kiállítási megnyitók, halotti beszédek, köszöntő szavak és elemző feljegyzések, csupa olyasmi, ami kétségtelenül az írásos kultúrához tartozik, mégis mellékesként kezelendő. Egyszer egy fafaragó műhelyében álltam, néztem, ahogy dolgozik. A forgács a térdéig ért. Kérdeztem, miért nem viszi ki minden este. Mondta, titkos időszámítás. Vannak írások, amelyeknek megkegyelmezek, nem vetem tűzre őket, s még annak se vagyok megmondhatója, hogy a legérdemesebbeket őrzöm-e meg. Békés, derűs estéken mindenesetre összeraktam, ami megmaradt. Így került egymás mellé a tegnapi és a harminc év előtti, s még annak se láttam szükségét, hogy ezeket az egymástól távoli időket évszámokkal megjelöljem.

Csurka István - Nász ​és pofon
Első ​megjelent írása, a Nász és pofon vihart kavart. Ma a válogatott kötet az "inkriminált" elbeszélés címét viseli. Írói rangját - az elfogulatlan olvasó számára - éppen agyontámadott művei bizonyították: a Nász és pofon groteszk drámája, a Százötös mellék csípős szatírái, feledhetetlen hangulatú és erős intellektuális töltésű novellái. Az idő, amelynek - mint tudjuk - vasfoga van, Csurkát igazolta. Kritikusai ellentétekkel jellemzik: látszólag közömbös, "blazirt", mégis harsányan nevettető, fantasztikus kitalálásaiban is megrendítően realista, komoly játékos, fanyar humorista.

Jókai Anna - Elbeszéltem ​I-II.
Jókai ​Anna már pályakezdése első évtizedeiben beírta magát a magyar kispróza halhatatlan mestereinek sorába. Az Elbeszéltem jelentőségét kiemeli, hogy az író öntörvényű szerkesztői munkája nyomán, teljességre törekedve foglalja magában valamennyi eddig megjelent novelláját és kisregényét. Minden egyes írás izgalmas, pergő olvasmány: élményt adó, szórakoztató és elgondolkodtató.

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/

Bradányi Iván - Bűz ​és bűnhődés
"1956 ​őszén új korszak kezdődött az életemben: huszonhat esztendősen elhagytam Magyarországot. Ausztriában, Angliában, Franciaországban s végül Spanyolországban kerestem a boldogulás lehetőségeit. Az írásról nem tudtam lemondani, viszont nem rendelkeztem azzal az állandóság adta türelemmel, ami egy hosszabb lélegzetű regény megírásához szükséges lett volna. Néhány novella és számtalan vers maradt abból a tizenhat évből, amit Bécsben, Londonban, Aix-en-Provence-ban és Barcelonában töltöttem. Gabriel Garcia Marquez akkor még nem volt a tanítómesterem, de tudtam, hogy minden írásban az első bekezdés a legnehezebb, s ha ezen túl jutok, tisztába jövök azzal, hogy mit is akarok mondani. Az ebben a kötetben közölt történetek nem a legfontosabb alkotásaim, ám írói fejlődésem fontos lépcsőfokainak tekintem őket. Elnézést a poraimért! - ezeket a sorokat vésette Dorothy Parker amerikai költőnő a saját sírkövére. Én csak a merészségemért kérek elnézést, hogy ezeket a régi próbálkozásaimat előrángattam évtizedes rejtekhelyükről." (a szerző)

Tóth Béla - A ​boldogasszony dervise
Tóth ​Béla emléke még sokkal frissebben él valamennyiünk emlékezetében, mintsem hogy írói kiválóságait külön kellene kiemelni. Elég annyit megjegyeznünk, hogy ezzel a teljesen kifogyott kötettel legnagyobb írói sikereinek egyikét aratta. Mint elbeszélő és nyelvművész egyaránt a legjobbat nyújtja benne. Hol az elbeszélés bájával, hol a jellemzés finomságával, hol ragyogó humorával hol pedig megindító érzelmességével ragadja el olvasóját. Stílusa átlátszó egyszerűsége mellett is csupa ragyogás. Rendkívüli nyelvművészete a közvetlenség mögé rejtőzik. Emellett cselekményeit is érdekfeszítővé bogozza, ahogy nemcsak elbeszéléseinek módja, hanem történeteinek tartalma is leköti figyelmünket. Ama ritka könyvek közé tartozik, melyre a közönség - vár és mely - nem mint - rendesen - ezek megjelenése után akarja közönségét megszerezni.

Jókai Mór - A ​bűntárs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Téli ​menedék
Egész ​életünkben várunk valamire. Napjaink küzdelmekkel telnek el, ahol csatákat nyerünk és veszítünk. Mikor hogy sikerül... A remény vezet minket. Vágy a fényre, csendre, nyugalomra, szeretetre. S hogy álmaink valóra is válhassanak, minden év végén elcsendesedik a Világ. Az ablakokban feltűnnek a fények, életünkre jótékony fehér takaró borul és a családokhoz beköltözik a meleg és a szeretet. A mosoly és a könnyek azonban édestestvérek. Kézen fogva érkeznek hozzánk. Az év utolsó napjai ezért a boldogság mellett az emlékezés perceit is jelentik számunkra. Második kötetünk szereplői között akadnak boldog, sikeres, de magányos, szomorú sorsú emberek is. Életük mint egy-egy rövid film pereg le szemünk előtt. Van azonban, ami közös mindannyiukban. Él bennük a remény! Egy jobb, szebb, boldogabb élet reménye. Ezt pedig senki sem veheti el tőlük... Bakos József

Móra Ferenc - Szeptemberi ​emlék
Világnézetét ​derűsnek szokás nevezni. Én nem tartom annak. Derűs ez, de borús is egyszerre, az édest vegyíti a keserűvel, a nyájasságot a gúnnyal, a politikai hitet a mindenbe beletörődő közönnyel, az andalgást a teremtettével, a szomorkodást a duhajsággal, a megbékélést a dohogással s egy csipetnyi, rokonszenves lázadással. Ezek a tulajdonságok azonban nem mondanak egymásnak ellent, hanem szervesen, arányosan összeolvadnak a "humor" nedűjében. Csak a humor tud megérteni egyszerre kettőt, csak az képes fölfogni egyszerre a dolgok kicsiségét és nagyságát, az egész élet viszonylagosságát. Úgy beszél, mint a tápéi paraszt, de valójában szenvedélyes könyvbújó, talán az utolsó polihisztor. Kosztolányi Dezső

Rott József - Megszállók ​és megszállottak
Rott ​József az újabb magyar próza egyik - tehetségét már eddig is nyomatékosan bizonyított - , legizgalmasabb alkotója. Olyan realista hajlamú modern író, aki elbeszéléseinek, kisregényeinek világát éppúgy képes konkrét tényekkel, vaskos életanyatokkal hitelesíteni, mint hangsúlyosan atmoszférikus, lírizált nyelvezetével, helyenként balladisztikus szerkesztésmódjával már-már mítoszivá emelni. Kötetben eddig csak tematikus válogatásai jelentek meg, a bányászvilágot, a kemény, embert próbáló bányászsorsot illúziótlanul és a XX. század átívelve megidéz elbeszéléskötetei, a dél-alföldi nehéz sorsú emberek jelenkori, hétköznapi életének és általánosabb érvényű sorsképleteinek mély valóságismeretéről tanúskodó irodalmi igényű tablói. Új kötetében a szerző különböző történelmi korokban és helyeken vizsgálja az ellentétes erők között őrlődő egyén cselekvési lehetőségeit. Úgy jutunk el a hol feszes ívű, hol lassúbb folyású történetek során az azték birodalomból, a második világháborús olasz kisvároson át az ezredforduló Magyarországáig, hogy fokról fokra tartalmat nyer előttünk e két baljós kifejezés: megszállók és megszállottak és a mögéjük gondolt emberek, üldözők és üldözöttek bonyodalmas viszonya. /Elek Tibor/

Ismeretlen szerző - Nemzet ​születik
A ​kötet elbeszéléseiben Magyarország történelmének örömteli és keserves fejezetei elevenednek meg, a honfoglalás előtti időktől az államalapításig, a Rákóczi-szabadságharctól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcon át a trianoni sokkig, többek között olyan klasszikus és neves szerzők tollából, mint Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Pekár Gyula, Komáromi János vagy Jankovich Ferenc.

Fekete István - Tíz ​szál gyertya
Valóban ​tíz szál gyertya történetéről beszél ez a könyv. Az elsőt akkor gyújtják meg, amikor a novellafüzér egyik szereplőjét keresztelik, az utolsót akkor, amikor ez az ember éltes korában meghal. És minden egyes elbeszélésben meggyullad egy-egy szál gyertya. A gyűjtemény egységét természetesen nemcsak ez biztosítja, hanem főként az, hogy jelentős írói egyéniség szól a magyarság életének akkori sokféle arculatáról. Parasztfiatalok, öregek, vidéki vasutasok, vasúti igazgatók, kisvárosi vénasszonykák, eladó lányok, anyás kedélyű özvegyasszonyok, élhetetlen, de goromba pesti "naccságák" megkapóan természetes összevisszaságban keverednek a mű lapjain. Az új kiadást új rajzok díszítik.

Ismeretlen szerző - Karácsonyi ​ajándék
A ​kötet a magyar novellairodalom gazdag kincsestárából válogatott, karácsonyi tematikájú elbeszéléseket tartalmaz.

Fejes Endre - A ​hazudós
Fejes ​Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.

Tömörkény István - A ​házasság első éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Staféta
Novellákat, ​tárcát, krokit és a szerzővel készült interjúkat tartalmazza Karinthy új kötete. Megörökíti találkozását Rákosival, midőn írótársaival együtt beidézve kénytelen volt a hatalom által diktált macska-egér játékban részt venni, portrét ad egy tehetségén túl bonyolult, ambivalens személyiségű színész-rendezőről, Major Tamásról; föleleveníti emlékeit a szülői házról, a Karinthy és a Kosztolányi család kapcsolatáról; megidézi itáliai emlékeit. Ismerjük a - bármennyire hihetetlen - most 70 éves, örök fiatal Karinthy humoros írásait, szellemes tollrajzait - nos, ezeket gyűjtötte egybe új kötetében az író, újólag bizonyítva, hogy viccre mindig kész, a mélységekről és kettősségekről is igen sokat tud, ezért csillogó humora alján sokszor ott sötétlik a keserűség.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István