A ​költő hangja

Bojtár Endre - A ​kelet-européer pontossága
Több ​mint harminc év irodalomelméleti, irodalomtörténeti, elemző és irodalomkritikai tanulmányaiból, esszéiből válogatta össze jelen kötetét Bojtár Endre. A szerző a kelet-európai (elsősorban szláv és balti) irodalmak szakértőjeként, specialistájaként szerzett nevet magának, ám jelentős teoretikus munkálkodása is, legkivált azonban az fontos ouvre-jében, hogy komparatív szemlélettel és az összehasonlító irodalomtudomány eszköztárával (méghozzá annak Zsirmunszkij fémjelezte tipológiai komparatisztika apparátusával) fordul nemcsak olyan kelet-európai nagyok munkássága felé, mint Bulgakov, Puskin vagy Norwid (róluk szóló tanulmányait vette fel ebbe a kötetébe), de ilyen megközelítésmódot alkalmaz magyar irodalmi dolgozataiban is (ezek közül a Tandoriról, Konrád Györgyről, Esterházyról szólók szerepelnek a kötetben). A kötet azonban legalább felerészben elméleti tanulmányokat tartalmaz (ezek közül a legfontosabb a kismonográfia terjedelmű és értékű Az irodalmi mű értéke és értékelése című opusz, amely ugyan csaknem húsz évvel ezelőtt keletkezett, ám ma sem meghaladott, sőt egyre aktuálisabbnak tetsző irodalmi axiológiai traktátus). Bojtár Endre írásainak sajátos aurát kölcsönöz az, hogy irodalomról szólván is politizált, méghozzá - ez a művek születésekor ritka bravúr volt - éppen nem áttételesen, hogy teoretikus témákat is tud szinte a szaloncsevegés hangján előadni (axiológiájában pl. Puskás Öcsit is idézi), és hogy távoli országok és nyelvek alkotóit is közel tudja hozni a kelet-európai irodalmakban nem éppen járatos hazai olvasókhoz. Legaza Ilona

Szenteleky Kornél - Egy ​fáradt szív szerelmei
A ​könyv - melynek címe egy jellegzetes Szenteleky Kornél-os szókapcsolat, valójában a Kesergő szerelem című regény egy később címváltozata - két részből áll. Az első a Kesergő szerelem című kisregényt tartalmazza eredeti formájában, ahogy Kiss József lapjában, a Hétben megjelent, a másik rész pedig 1917-től 1920-ig írt, s A Hétben publikált írásait: jegyzeteket, kritikákat, vitairatokat, ismertetéseket, tanúságot téve mind arról, milyen éretten forgatta tollát azokban az években Szenteleky, aki, mint ezek az írások bizonyítják, egyik vezető munkatársa volt A Hétnek, mint pedig arról, milyen sokoldalú íróember volt. Szenteleky írói működésének egy szakaszát ismerheti meg tehát az olvasó ebből a kötetből, míg a későbbi, az 1920 utáni Szenteleky-műveket még fel kell fedezni, és folyóiratokat sárguló, porladó oldalain, elfeledett könyvek fedőlapjai között.

Fejes Endre - Gondolta ​a fene
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Műelemzés ​- műértés
..Erre ​gondolva foglaltuk össze a legfontosabb, ma is érvényes és funkcionáló műelemzési eljárásokat, azok történetét, fogalomrendszerét. Berzsenyitől Bulgakovig válogatva a szerzők között, egy-egy konkrét művön, műnemenkénti tagolásban mutattuk be az adott iskola kínálta értelmezés lehetséges variációját. A gyűjteményt tudáspróba-sor zárja. Ezzel (és az 1989-ben magyar szakra jelentkezők számára készített egyetemi felvételi teszttel) lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a maga örömére olvasó éppúgy próbára tehesse ismereteit, mint a reménybeli főiskolai vagy egyetemi hallgató. Sipos Lajos

Fráter Zoltán - Mennyei ​riport Karinthy Frigyessel
Karinthy ​Frigyesről mindenki tudott valamit. Ismert és elismert volt, a legnépszerűbb magyar író - de nem torzít-e a népszerűség? Mi maradt _róla_ - a korabeli sajtóban? A hírlapokban, melyeknek munkatársa volt? Mit láttak benne, mit vártak tőle? Mire használták ezt a lángelmét? Műveit szép számmal méltatták, de a magánemberről többet beszéltek. Személyéhez téphetetlen szállal kapcsolták a _szenzációt_. Minden megnyilvánulásában a különöst, a rendkívülit keresték. Egyénisége - a rajta túlnövő _karinthyság_ bőven kínált alkalmat erre. Szerette elképeszteni az embereket. El is várták tőle. Egy idő után ki sem bújhatott az irodalmi fenegyerek szerepéből. Talán nem is akart. Szenzációt jelentettek a róla szóló kis hírek, a vele készült riportok, nyilatkozatai, körkérdésekre adott válaszai. Ma már nehezen hozzáférhető újságritkaságok, elsüllyedt bulvárlapok, elfeledett folyóiratok cikkei a Karinthy-szenzáció bizonyítékei. Ezek összegyűjtésével és értelmezésével, a kortársak megszólaltatásával készíthettem nem valódi, mégis hiteles interjút. Karinthy életét fogalmaztam újra, a róla kialakult kép ellenében. A _karinthyság_ története remélhetőleg meggyőzi az Olvasót, hogy a legérdekesebb regényt a valóság írja, a legizgalmasabb életrajzot a dokumentumok alkotják. ___ _Fráter Zoltán_

Fehér Ferenc - Egyazon ​ég alatt
Rövid ​párizsi ott-tartózkodásom után hazajöve,özvegy édesanyámnak arról beszéltem topolyai kis otthonunkban, hogy milyen sok szépet láttam,s hogy a versailles-i királyi palota termeiben milyen szép szőnyegek vannak a földre terítve...Így mondtam, hogy a földre, s véletlenül sem azt, hogy a padlóra vagy a tükörsima parkettre. Én már csak a földre hajolok le,virágért, koporsóra szánt göröngyért vagy kezemből kihullott ceruzáért...Mindegy, hogy a svájci havasi gyopárért nyúl-e a kezem zord sziklák világában, a topolyai temető legfrissebben hantolt sírjánál állok-e, vagy az újvidéki szobám íróasztalánál görnyedek .A földet érzem alattam mindig és mindenütt.Úgy,ahogy kisgyerekkoromban éreztem ott, az apám ásta dinnyefészekben kutyorogva, vagy ahogy a port őröltem sovány kis tenyeremmmel a Vágóhíd sor útporának szörnyű sivatagában. Ha most leírtam - évtizedek után - ismét a szót: "Egyazon ég alatt", nemcsak az eget értettem.A földet is.Azt amelyikről beszéltem.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Benedek Marcell - Kis ​könyv a drámáról
Benedek ​Marcell a magyar és a külföldi drámairodalom kiváló értője és az irodalmi ismeretterjesztés nagy mestere, új könyvecskéjében a dráma történetének fontos állomásian, a dramaturgia törvényeinek folytonos változásán kalauzolja végig az olvasót, a nagy görög tragikusoktól egészen korunk "ellenszínházáig", Ionescóig és Beckettig. Könyvének jelentőségét az is fokozza, hogy a színházlátogató nagyközönség érdeklődése e műfaj történeti elméleti kérdései iránt a közelmúltban nagymértékben megnőtt.

Benyovszky Krisztián - A ​jelek szerint
"Az ​egyik detektívtörténet olyan, mint a másik, mondhatnánk, és nem is járnánk messze az igazságtól. Uniformizált műfaj, a meglepő befejezés ellenére is kiszámítható fogásokkal, elbeszélő trükkökkel. Konvenciókból, toposzokból él, népszerűsége mégsem szűnik. Olykor még az ún. »magas irodalom« is kacérkodik vele. Utánozza, parodizálja, élvezettel és önfeledt játékossággal rúgja fel kátékban rögzített szigorú szabályait. Ilyen művekről szól ez a könyv. Amelyek egyrészt krimik, másrészt mégsem azok. A határokról, ha vannak, műfajok és nemzeti irodalmak közt. Arról a műfaj teremtette ismerős, változatlanul lakható világról, ahová mindig jó visszatérni..." - olvassuk a kötet bevezetőjében. A jelek szerint a detektívtörténet műfajával, értelmezési hagyományaival és újabb elméleti megközelítéseivel foglalkozik. A szerző ismerteti, rendszerezi és kommentálja a teória idevonatkozó eredményeit (mindenekelőtt Tzvetan Todorov, Bényei Tamás, Daniela Hodrová, Miroslav Petricek, Stanislaw Balbus munkáit), könyve második részében pedig magyar (Lengyel Péter, Darvasi László, Tar Sándor, Németh Gábor és Szilasi László), cseh (Josef Skvorecky, Karel Capek) és szlovák (Tomás Horváth, Pavel Vilikovsky) prózai művek elemzésén keresztül mutat rá a műfaj közép-európai emléknyomaira.

Bojtár Endre - Egy ​kelet-européer az irodalomelméletben
Tartalom Irodalomtörténet Az ​irodalmi mű értéke és értékelése Az irodalomtudomány újabb feladatairól Strukturalizmus és "metafizika" között Az irodalmi mű jelentése és értéke Művek Értékelés és értelmezés (Tandori Dezső: Hommage) A mű-szubjektum metamorfózisai (Tandori Dezső: Godogra várva: 11 aero-mobil) Az irodalmi mű jelentése (Konrád György: A látogató) Az irodalom gépezete (Puskin és Esterházy) József Attila és a kelet-európai költészet Kelet-Európa A katasztrofizmus mennyországában (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita) Költő - magaslesen (Cyprian Norwid) A kelet-européer pontossága Jegyzetek A kötet írásainak megjelenési helye

Vahot Imre - Vahot ​Imre emlékiratai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodor Pál - Hazába ​kiáltott szó
"Az ​irodalmi és közírói tárca erőszakos, érzékeny és fattyú műfaj. Ironikus és érzelmes, haragos és megilletődött. Monológnak álcázza magát, amikor párbeszédet akar kicsikarni, és suttog, ha mindenkihez szeretne szólni. Száz eszközt vegyít, aknáz ki. játszat össze, hogy megrendítsen és nevettessen, rácsodál-koztasson és közöljön. Az irodalmi és közírói tárcába belefér a prózaverstől a nuvelettig. az aforisztikus értekezéstől a hangulatképig, a tényekből építkező eszmefuttatástól a versszerkezetű röplapig, szeszélyes naplóig, patetikus kiáltványig minden műforma. Benne lehet az esszé öröme és a viccek csattanója. E kötet első részét már Magyarországon, tehát 1983 tavasza óta írtam. (Mutatóba a Magyar Nemzet-ben Diurnus álnéven szignált kistárcáimból is közreadok itt.) A második-harmadik részben, mintegy háttérként és magyarázatképpen, az előzményekből, azaz Romániában írott tárcáimból (1971 — 1981) és nyilvános publicisztikai naplómból (1951 — 1982) közlök válogatást." Bodor Pál

Ungvári Tamás - Lezáratlan ​nyomozás
"Ha ​valakit az ismeretlen felfedezése hajt, önéletrajzot ír. Micsoda átláthatatlan sötét erdő, úgy hívják, személyiség. Akit a legkevésbé ismerek, holott együtt élek vele réges-rég: önmagam. Ezt a valakit először eltakarta a feladat, tudni, művelődni, továbbadni az olvasói élményt, megküzdeni egy idegen szöveg magyarításával. Aztán többször újjászülettem életem során, egy friss szerelem vagy egy-egy esztendőkig tartó külföldi utazás és tartózkodás alkalmából. Gyermekkoromban a vészidőkben meggyilkolt magyar költő sorai lüktettek bennem, a Thomas Mannt fordító Sárközi Györgyé: "Néha úgy előrenyargal az élet, hogy tétova talyigán el nem éred. Kergetned kell váltott lovakkal, haragba jutni önmagammal." Micsoda alak az olyan, aki nem önmagára haragszik első renden, mielőtt másokra támad? Rövidre fogva - az én életrajzom története elsősorban a munkámé, a könyveimé, a fordításaimé. Valamennyi egy-egy kaland és felfedezés emléke: az angol klasszikusok, a poétika története, a saját munkáim vagy idegen szerzők világának meghódítása az Ügynök halálától az A miniszter félrelép komédiájáig. Az önéletrajz azzal a személlyel vívott meg, aki mindezt úgy hozta létre, hogy két világégés tanúja volt, szerelmes, csalódott, majd felfedezte magának az állandóság varázsát. A Lezáratlan nyomozás persze mégsem tanulmány önmagamról, messze van a rejtett öndicsérettől vagy éppen mellverdeső gyónástól. Az ember a saját önéletrajzának foglya, a sztorija az önmaga előli meneküléseké, megrendüléseké, újrafelfedezéseké. Sztori, a sarokban én, miközben megy a mozi, a második világháború, fasizmus, kommunizmus, ezerkilencszázötvenhat, a fal leomlása, Cambridge, Amerika. Egy életen át haragban voltam önmagammal. Most elmesélem kibékülésünk történetét." Ungvári Tamás

Farkasházy Tivadar - Nem ​értem
Könyvemet ​ajánlom mindazoknak Akik két dolgot nem tudtak elképzelni, hogy elmúlik és ez jön utána. Akik rabok voltak vagy fogvatartók, szóval egymásra vigyáztak. Akik izgalmasnak találták, s még guillotine se volt. Akik magyarok, de nem ez a foglalkozásuk. Akik kíváncsiak, hogyan bukott el az első szabadonválasztott. Akik lusták voltak írni, mit műveltek. Akik az utóbbi években este fél nyolckor szoktak villanyt gyújtani. Akik utálják a könyvjelzőt. Akiknek a következő megállónál le kell szállniuk. Akiknek eső jutott a nyaralásból. Akiknek senki sem olajozza be a hátát. Akiknek a könny a legjobb barát. Akik Fa Nándor és Faulkner közé még be tudnak préselni. Akiknek Szentkuthy nehéz, az Igy gondozd a Moszkvicsodat könnyű. Akiknek billeg az asztaluk. Akik nem szeretnek utána beszélgetni. Akiket érdekel háromféleképpen ugyanaz. Akiknek befér a zsebébe. Akik videóra is minden vacakot felvesznek. Akik inkább olvasnak Wagnert, mint hallgatnak. Akik FTC, vagy MTK, vagy bármilyen drukkerek,. Akik 30 éve arra vágynak, hogy valaki kivigye őket a lóversenyre. Akik apák, de nem hitték. Akik néha furcsa hangulatban. Akik nem is tudják, milyen fent. Akik már látják az alagút végét, csak még nem tudják, melyiket. Akik sajnálják, hogy elmúlt, mégiscsak néggyel kevesebbet ezentúl. Akiknek ez az első rendszerük. Akik elhiszik, hogy értük és nem értem. Farkasházy Tivadar

Szabó Zoltán - Kis ​magyar stílustörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Házi ​olvasmányok elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - 77 ​híres dráma
65 ​magyar és külföldi író 77 nagy sikerű drámájának bő kivonata és összefogott méltatása ez a kötet. Az Oreszteia, az Élektra, az Antigoné, A hetvenkedő katona, a Doktor Faustus, a Cid, a Két úr szolgája, a Bölcs Náthán, a Cyrano, a Don Carlos, a Bánk bán, a Godot, A kék madár, a Becket éppúgy fellapozható benne, mint a Vérnász, A szecsuálni jólélek, a Marat, az Operett, a Bösendorfer, az Isten, császár, paraszt, a Taifun és más időtálló színművek színházi estet idéző tartalomleírása. A drámaismertetéseket olyan neves irodalmárok írták, mint Balassa Anna, Berkes Erzsébet, Bolonyai Gábor, Csűrös Miklós, Dani Tivadar, Dornbach Mária, Földes Anna, Fried Ilona, Hurtony Zsuzsa, Kapitánffy István, Karkovány Judit, Komáromi Gabriella, Mihályi Gábor, N. Horváth Béla, Rigó Béla, Stark Ferenc, Szathmáry Éva, Szentmihályi Szabó Péter, Szepessy Tibor, Szoboszlai Margit, Tarján Tamás, Tótfalusi István, Varjas Endre, Vasy Géza, Zappe László, Zoltai Dénes.

Sütő András - Évek ​- hazajáró lelkek
"Ebben ​a könyvben huszonöt esztendő írásaiból válogattam össze olyan cikkeket és naplójegyzeteket, amelyek - remélem - ma is számíthatnak olvasóim érdeklődésére, akik életük drága anyagából adták nekem a hitelt, hogy az kezes nélkül sem megy veszendőbe. A bizakodás perceiben azzal vigasztalom magam, hogy igyekeztem a törlesztésben nem hiábavaló. Miként ez a könyv is, amely híradásról egyről és másról, ami megesett velünk, önvizsgálat, egy valamikor fiatal író útkereséseinek dokumentuma, vallomás élő és már elköltözött kortársakról, hajdani viták írásos tükörcserepeinek foglalata. De mindezt nem tenném közre, ha a múltnak megídézése közben a jelen is meg nem szólna, mondván: ami az írás terén is megesett az ötvenes évek nemzedékével: hazajáró lelke szellemi közérzetünknek, az önvizsgálat tanulságai, az útkeresés gyötrelmei pedig okulásra lehetnek tán nem üres becsvágy, ha azt mondom: a rokon lelkem ifjú seregének..."

Ismeretlen szerző - Interjú! ​I-II.
"Az ​itt egybegyűjtött írókat a találkozáson és a szerző kénye-kedvén kívül semmi sem köti össze egymással - írja interjúkötetében Madelaine Chapsal. - Legföljebb az aktualitás. Itt vannak, mert élnek, mert le lehet szólítani őket, beszélni lehet velük, hirtelen és találomra kapván el őket, mint munkásokat a gyár kijáratánál." "Miről lehet egy nagy íróval beszélni? Mindenről: a saját műveiről, más írók alkotásairól, arról, kitől tanult legtöbbet, kit becsül, kit nem, kedves olvasmányairól, köznapi életéről. Erre a legbüszkébb - a hétköznapjaira -, szeret olyan színben mutatkozni, mint bárki más." Szovjet, angol, francia, német, amerikai, lengyel, jugoszláv, olasz írók adnak találkozót ebben a két kis kötetben, a legismertebbek, legnépszerűbbek népünk és a világ olvasói előtt. Valamennyien nagy alkotók és érdekes emberek - és valamennyien érdekes, megszívlelendő dolgokat mondanak saját művészetükről, alkotói módszerükről meg a világ dolgairól.

Szalay Károly - Minden ​másképpen van
A ​magyar irodalom legnagyobb nevettetőjének tartják Karinthy Frigyest, bár életműve telis-tele van keserű aggodalommal. A Nyugat nagy nemzedékével tört be a magyar irodalomba, de akadtak, akik azt írták, hogy paródiáival ő egyengette a Nyugat íróinak útját a sikerhez, az olvasóközönséghez. Fiatalon a természettudományok foglalkoztatják, érdekli a fizika, a biológia, a fölfedezések. Szenvedélyes híve és népszerűsítője a modern lélektannak. Novelláiban a pszichoanalízis fontos szerepet kap, s mégis Ferenczi Sándor, a magyar lélekelemzés legnagyobbja száll vitába vele, elutasítva vélekedéseit. Karinthy mindig a meglepetések embere volt. Alighanem az első író, aki törékeny repülőgépen a levegőbe emelkedik Budapest határában, és vele történik meg az egyedülállóan borzongató kaland: az agyműtét, amit nem csak végigfigyelhet - hiszen nem altatják el -, hanem regényben meg is ír. Töprengő író: a mulattató felszín alatt megszenvedett gondolati eredmények rejtőznek: az irodalomtörténet őt tartja a magyar irodalom legmarkánsabb filozófusának. A természettudományos képzettségű író hamar ráébredt arra, hogy a világ és benne az emberi sors nem magyarázható képletekkel, hogy a mítoszokat oszlató tudománynak is is megvannak a mítoszai, s a gondolkodó ember megoldásra váró kérdései sosem fogynak el. A kritikusok máig sem tudták egyértelműen megfejteni írói egyénisége titkait. De nemcsak méltatják vagy vitatják, hanem olvassák is. Megunhatatlan író, születése centenáriumán is elszórakoztatja, izgatja olvasóit.