Magyarország ​művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt

Lovas István - "Liberális" ​kiütések
Büszkeség ​tölt el, hogy a balliberálisok szemében az ország leggyűlöltebb újságírója vagyok. Mivel érveik gyengék, gátlásaik nincsenek, rágalmaztak, meghamisítva idéztek, csúsztattak, amivel népszerűségem és hitelem növeléséhez kétségtelenül hozzájárultak. Ezért köszönet is illeti őket. Az engem támadó, ismertebben hangzó nevekből listát készítettem. Remélem, az összeállítás nem meríti ki a gyűlöletkeltést és a BTK 269-ik paragrafusát.

Ismeretlen szerző - A ​magyar művészet a 19. században
A ​19. század Magyarország felívelő korszaka, amelyet a művészetben, az építészetben is az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az egyetemes európai értékek mellett a sajátosan magyar formanyelv megteremtésének igénye is felmerült. Könyvünk a korszak építészetét és iparművészetét tárgyalja. Megtalálhatók benne a nagy formátumú építészek Pollack Mihálytól Lechner Ödönig, az ország legjelentősebb épületei a Nemzeti Múzeumtól az Országházig. Nyomon követhető, hogyan válik Budapest világvárossá, miként jönnek létre a korszak kastélyai és parkjai, milyenek az épületek berendezései, a mindennapi használatra vagy éppen különleges alkalmakra szánt tárgyak. A szerzők a magyar művészettörténet avatott művelői, akik témájukat a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva, jól áttekinthető rendszerben összegzik.

Nemere István - Magyarország ​története - 989 év krónikája
A ​már előzőleg megjelent Magyar történelem sorozat könyveinek egy könyvben való összefoglalása.

Nemere István - Legendás ​magyar királyok
Öt ​olyan magyar király története ez, akikre a századok során számos legenda rakódott. De vajon mi van a legendák mögött, milyenek is voltak igazából és közelről Szent István, Szent László, IV. Béla, Mátyás király és Ferenc József?

Asbóth János - Álmok ​álmodója
A ​regény Darvady Zoltán céltalan életét s reménytelen szerelmét adja elő. A kötetet fájdalmas zengésű zeneiség, gyötrődő belső monológ, jelképiségre, látomásosságra hajló képalkotás, erős önelemző gondolatiság jellemzi.

Nemeskürty István - Krónika ​Dózsa György tetteiről
Híradás ​a Mohács előtti időkről. Főhőse: a középkori Magyarország legnagyobb parasztmozgalmának, az 1514. évi parasztháborúnak vezetõje és hadvezére. Ez a könyv Dózsa György születésének 500. évfordulójára jelent meg.

Ács Tibor - Katonaként ​is magyar
„Mi ​minden akar Sz. I. gróf lenni? Híres katona akar lenni, minden rendjellel kitüntetve, s minden hírlap révén nevezetes.” Ezeket a sorokat önkéntes katonaként való jelentkezésének tizenkettedik évfordulóján írta a harmincadik életévéhez közeledő gróf a naplójába, amikor még arról álmodozott, hogy „mint generális” fogja befejezni életét. Rendkívüli életútja azonban másképp alakult, és a „legnagyobb magyarként” Széchenyi István közel két évszázada áll az egymást követő nemzedékek figyelmének középpontjában. Kiemelkedő személyiségének óriási történelmi érdeme nagy horderejű alkotásaival Magyarország polgári átalakulásának máig ható szolgálata. Ám a nemzet emlékezetében élő Széchenyi-kép nem lehet teljes, ha nem mutatjuk be gazdag életművének szerves részét képező, eszmevilágának fontos elemét alkotó nézeteit a honvédelemről, az országvédelemről és a hadügy szükséges reformjáról. Alakjának korszerű ábrázolása is elképzelhetetlen, ha életútjából nem tárjuk fel és nem mutatjuk be legendák nélküli, tizenhét és fél éves korától harmincnégy éves koráig tartó katonaéletének históriáját. A fiatal Széchenyiben a ragyogó karrierbe vetett hitet csak fokozta tiszti pályafutása első időszakának alakulása. 1809 áprilisától 1815 decemberéig a magyar nemesi felkelés vezérkarában, a 7. huszárezredben és az 1. ulánusezredben főhadnagyként, Schwarzenberg tábornagy, főparancsnok parancsőrtisztjeként, az 5. huszárezredben első lovasszázados századparancsnokként szolgált. Részt vett az 1809., 1813., 1814. és 1815. évi hadjáratban. Személyes bátorságával, határozottságával, parancsnoki képességeivel és kezdeményezéseivel, futárküldetéseivel és haditetteivel kitűnt a győri, a drezdai, a nollendorfi, a liebertwolkwitzi, a wachaui, a lipcsei, a köseni, az arcisi, a tolentinói, a maceratai csatában és más harcokban. Többször megsebesült. Katonai érdemeiért kitüntették az orosz Szent Vladimir-rend IV. osztályának lovagkeresztjével, a porosz „Pour le Mérite” Katonai Érdemrend lovagkeresztjével, a szardíniai Szent Móric- és Lázár-rend lovagkeresztjével, a nápolyi Szent Ferdinánd-rend lovagkeresztjével és az osztrák Hadseregkereszttel.

Ismeretlen szerző - Eötvös ​hite
A ​nagy francia forradalmat követő idők számára a krisztusi küldetés egyre inkább „laikus” jelleget öltött, az egyház éppúgy folytatta benső, megszentelő életét, de kifelé a világban már nem közvetlenül a klérus képviselte az evangéliumi értékrendet, hanem azok a polgárok, akik vállalták ezt az ősi, de formájában mégis új missziót. Ebbe a korba születik bele 1813-ban a vásárosnaményi báró, Eötvös József. Meleg és vallásos családi légkörben nő fel, az Istenbe vetett hit és a család alapvető értékként vernek gyökeret benne. Jogi tanulmányai mellett teológiát is tanult, ami keresztény hite értelmezésében és képviseletében is támogatta. Keresztény, magyar, arisztokrata, de mindenekelőtt ember. Ez olyan nyitottságot ad neki, melyet sem felekezeti, sem nemzeti, sem arisztokratikus megszorító kategóriák nem tudnak beszűkíteni. A közreadott tanulmányok az Eötvös József hite címmel 2013. szeptember 27-én a Faludi Ferenc Akadémián lezajlott tudományos konferencia anyagát tartalmazzák, szerkesztett formában. A szövegekben az eötvösi hit különféle megnyilatkozásai fogalmazódnak meg: milyen korban, milyen családi, egyházi és politikai körülmények között tudott Eötvös József hitéből táplálkozva, onnan erőt és ösztönzést merítve fellépni a politika világában, tudatosan megvallott keresztény meggyőződésével.

Nemeskürty István - Bornemisza ​Péter kísértései
„…egyfelől ​féltem, másfelől égett a szívem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna” – a magyar irodalom egyik legszebb írói vallomását Bornemisza Péter 1577-ben, az Ördögi kísírtetek megírása évében fogalmazta meg. A lelkipásztor, aki ötkötetes, majd egykötetes prédikációskönyvében az ünnepekre íródott beszédekben a bibliai történetek fölidézésével remekbe szabott novellák sorát alkotta meg, aki a mélylélektan minden eszközét fölhasználva kora emberét a középpontba állítva az élet, az emberi természet megannyi bonyolult szálát követve nyomoz érzelmek és cselekedetek indítóokai után, aki írásaiban az uralkodót sérti, megjárja a börtönt, akinek magas pártfogók egyengetik útját, aki az Elektrá -t úgy magyarítja, hogy korára és hazájára aktualizálja, akinek pályája világ versekkel indul – korának európai méretű prózaírója volt. Életének regényes fordulatai – megalázottságok, családi életének veszteségekkel terhes eseményei – nem térítik le arról az útról, amelyet önmagának kijelölt. Barátai és a hozzá betérő ismerősei nyitott ajtókra és érdeklődő figyelemre számíthattak, mások gndjait éppúgy megörökítette műveiben, mint önmaga keserűségeit, önmagával való viaskodásait. Nemre és rangra való tekintet nélkül került mindenki a tollára. Hogy mi volt az a belső indíték, ami Bornemiszát írásra késztette, pontosan megfogalmazza: „Hogy penig níhol ki is neveztem az szömélyökben, nagy urakban, asszonyokban, nemesekben, bölcsekben, nagyokban, kicsinyekben, azért míeltem: hogy ne vélné valaki, hogy ez utálatosságokra a sátán csak ez világnak az gazzát vinné, és magát senki nem vélné jobbnak másnál: hanem meggondolná, hogy ő is ember…” Nemeskürty István új Bornemisza-könyve oknyomozó kutatás. Mint egy regény, úgy olvasható ez a tanulmány, amely a Bornemisza-sorok mögé akar látni és láttatni. A kor mindennapjainak fölfedése, a korszak politikai helyzetképe, az európai irodalmi párhuzamok, Bornemisza magánéletének fordulatai ott rejlenek a több kötetes életműben. Nemeskürty István arra vállalkozott, hogy ezeket a rejtett vonatkozásokat napfényre hozza, és ezzel ne csak Bornemisza Péter életrajzát, ne csak a korszak társadalmi, politikai vetületét, hanem a magyar próza kezdetét is megvilágítsa. És mindezzel azt bizonyítsa, hogy ekkora, a magyar próza születésekor, Bornemisza, akit első prózaírónk egyikének tekinthetünk, a kor legjelentősebb gondolkodó íróival egy szinten írt és gondolkodott. Ugyanazok a kétségek gyötörték, nyugtalanították, mint Avilai Szent Teréziát; a Giordano Bruno műveiből vett idézetek meghökkentve rácsengnek Bornemisza soraira; és nyomon követhetjük Szent Ágoston hatását is. Nemeskürty István Bornemisza Péter születésének négyszázötvenedik (1985), halálának négyszázadik (1984) évfordulójára írott tanulmánya korunk olvasójához hozza közel a reneszánsz próza magyar mesterét.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Simor András - Danyi Gábor - Kovács Andrásné - Táncsics ​Mihály képviselő úr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Tibor - Nyugtalan ​vér
E ​könyv írója - annyi sok szép regénye után - ismét a magyar történelem egyik viharos korszakába hívja olvasóit. Egy különös Árpád-házi királynak, Salamonnak életét kíséri végig gyermekkorától. Ő az a nyugtalan vérű uralkodó, aki jó és rossz indulatok között vergődve hatalomra törne ugyan, de végül is folyton mások akaratának bábja lesz csupán. Kicsinyes torzsalkodásokba keveredve országos háborúkat zúdít a népre. Mi, akik évszazadok messzeségéből figyeljük tetteit, igazat adunk mindazoknak, akik a magyarság érdekében végül is összefognak ellene... Tanulságos, elgondolkoztató korszak színes, eleven rajza ez a tanulságos és elgondolkoztató regény, amely filmszerűen pergő, izgalmas jelenetekben vázolja fel előttünk az Árpádok korabeli Magyarország forgatagos világát.

Retkes Tamás - Budapest ​hősei
„A ​főhadnagy tagja volt az egyik utolsó ludovikás évfolyamnak, és mint ilyen, nem volt hozzászokva az efféle hangnemhez. Meglepettségében úgy felhúzta mindkét szemöldökét, hogy az arisztokratikus külsőt biztosító monoklija leesett. Még hogy vele egy ilyen alantas félkatona így beszéljen! Az első meglepetést követően legott elöntötte a pulykaméreg. – Mégis ki az öhdög maga? Hendfokozata? Csapatteste? Laci elfojtott egy mosolyt, mivel nem hallott még raccsoló beszédet, és illedelmesen felelt: – Zalaváry László pártszolgálatos vagyok a Fegyveres Nemzetszolgálattól. Ezekhez a derék honvédekhez a véletlenek hosszú során csapódtam a testvéreimmel, és együtt vettük fel a harcot az ellenséggel szemben. Kommandós akcióra is vállalkoztunk, minek következtében sikerült ezt az orosz foglyot ejtenünk. A társai elestek a tűzharcban, bár egyikük sebesülten került a kezünkbe, és út közben hunyt el. Ezek a bűnözők pedig régóta halásznak a zavarosban, rontván ezzel Pártunk és Mozgalmunk jó hírét, továbbá gyengítik a városi védelem erőit."

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Nemere István - A ​Zrínyi család
A ​család négy nagy tagjáról: a hadvezérről, a költőről, az összeesküvőről és Zrinyi Ilonáról szól a mű. Érdekes és izgalmas olvasmány a történelmet és a magánéleti titkokat kedvelőknek egyaránt.

Erdélyi István - A ​magyar honfoglalás és előzményei
895-ben ​a nomád besenyőktől űzött félnomád magyar törzsek bezúdultak, bemenekültek a Kárpát-medencébe. A következő években bevándorlásuk folytatódott, s megtelepedtek az életmódjuknak megfeleleő vidéken. Mindebben nem volt semmi különös: a nagy népvándorlás utóhullámain népek tucatjai jelentek meg, tűntek el, beolvadtak, vagy letelepedtek, és másokat beolvasztottak a kelet-európai térségben. Nekünk, ma itt élő magyaroknak azonabn sorsdöntő volt ez az esemény. Erdélyi István a korra vonatkozó forrásművek, gazdag irodalom és saját ásatásai eredményei alapján foglalja össze mindazt, amit a mit a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról biztosan tudunk. Emellett jelzi a bizonytalan pontokat, a sok-sok vitatémát : Hol voltak az ősmagyarok korábbi szálláshelyei? Milyen forrásokból eredt művészetük? Hol tartottak a gazdasági-társadalmi fejlődésben? Milyen hatások érték őket vándorlásuk és megtelepedésük során? Volt-e kettős honfoglalás? Annyi letűnt nép közül miért tudott megmaradni a Kárpát-medencében?

Ismeretlen szerző - Magyar ​műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
_Az ​ember tragédiája_ megírására 1859. február 17. és 1860. március 26. között került sor, az alsósztregovai Madách-kastély "oroszlánbarlang"-nak becézett dolgozószobájában. Madách a hatalmas drámai költeményt baráti tanácsra Arany Jánoshoz vitte el bírálatra 1861-ben. Nem a passzív ellenállás légkörébe illő, sorok között üzenő műalkotás született, hanem emberiségköltemény, amely az európai forradalmak bukása után vállalkozott összegezésre. Feltéve az alapvető kérdéseket: miért él az ember; van-e fejlődés, még akkor is, ha azt rövid életünkben nem érzékeljük.