“Készítsétek az Úrnak útját…” Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még “mesteribb” programját: “Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.”
Minden erőteljesen ható és életeket alapvetően meghatározó új kincs úgy teremtődik, hogy a tradíció javaiból születik friss érték. Kétezer esztendővel ezelőtt az ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó útkészítés, Krisztus fellépése, majd a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain.
Az új értékek létrejötte mindig folyamat; a folyamat pedig a régi és az új kapcsolatáról beszél.
Kapcsolódó könyvek
Rózsa Huba - Az Ószövetség keletkezése I-II.
A Biblia (Ó- és Újszövetség) különböző korokból, különböző szerzőktől vagy iskoláktól származó írások gyűjteménye, amely végérvényesen csak a Kr. u. I. század végén zárult le, de eredete visszamegy a Kr. E. I. évezred kezdetéig, az írásbeliség Izráelben való megjelenéséig. Több írás hátterében álló szájhagyomány még ősibb, és a Kr. e. II. évezredből ered. A Bibliában kifejezésre jut a szerzők egyénisége, társadalmi helyzete és változó történeti körülményeik. Ha ismerni akarjuk Isten bibliai üzenetét, keresnünk kell azokat a konkrét viszonyokat, amelyekben az egyes könyvek létrejöttek. Az Ószövetség keletkezése című munkájában a szerző - a legújabb biblikus kutatások eredményei alapján - ennek az igénynek szeretne eleget tenni. A Törvény - Próféták - Írások - deuterokanonikus könyvek sorrendjében ismerteti az Ószövetség irodalmát. A bibliai szövegek végső kánoni formájából kiindulva, a történetkritikai módszer segítségével tárja elénk a könyvek keletkezéstörténetét. Kifejti az Ószövetség minden időkre szóló vallási üzenetét, de bőséges tájékoztatást nyújt azoknak is, akik elsősorban e kiemelkedő alkotás irodalmi sajátosságai és történeti értékei iránt érdeklődnek. Könyvéért a szerző 1998-ban Scheiber Sándor-díjat kapott.
John Stott - Pál levele a galatákhoz
A kis-ázsiai hegyek között megbúvó falvak frissen megtért emberei a különböző vallási hatalmasságok és ellentétes tanítások útvesztői között őrlődtek. Hogyan igazul meg az ember Isten előtt? Mi a helyes viszony hit és cselekedetek között? Hogyan élhetnének a keresztények Istennek tetsző életet pogány környezetben? Mi a szerepe a törvénynek?
Sok minden megváltozott Pál kora óta, de Jézus Krisztus ugyanaz maradt, és a mai ember is egyedül rajta keresztül juthat el Istenhez. (2003)
Martin Hengel - Őskeresztyén történetírás
„Elsősorban arra törekszem, hogy egyrészt megkérdőjelezzem a (…) kutatásban manapság többfelé elterjedt radikális történeti szkepszist (…), másrészt pedig hogy (…) szembeszálljak a történeti – s egyúttal mindig kritikai – módszerek primitív eretnekké nyilvánításával, hiszen ezek nélkül már nem lehetséges az Újszövetségnek sem történeti, sem teológiai megértése.”
„Lukácsnak, mint a keresztyénség első teológiai »történészének« a jelentőségét csak akkor méltányoljuk kellőképpen, ha művét komolyan vesszük mint forrást, vagyis ha megpróbáljuk annak kritikai vizsgálatával az általa elbeszélt történetet más források bevonásával és velük összevetve, rekonstruálva újrarajzolni.”
„Az őskeresztyén üzenet és a benne elbeszélt történelem összetéveszthetetlen sajátosságához tartozik, hogy (…) megszünteti azt a hallgatóval és szemlélővel szembeni elkötelezettség nélküli távolságot, ami egyébként általános a régmúlt felé fordulás esetén. Az őskeresztyén üzenet ugyanis bevonja a hallgatót és a szemlélőt az egykor Jézusban és Jézussal történtekbe, úgy is mondhatjuk: »Jézus jelenébe«.” (Részletek a műből)
Martin Hengel (1926–2009) erlangeni, majd tübingeni teológust világszerte tisztelet és megbecsülés övezte, mint az újszövetségi tudományok, a judaisztika és az ókortudományok kiváló ismerőjét és művelőjét, aki mindezeket a területeket ritka szintézisben tudta szemlélni.
Az Őskeresztyén történetírásról szóló tanulmány máig ható fontos kérdéseket jár körbe az újszövetségi történetírással, az Apostolok Cselekedeteivel mint történeti forrással, valamint a történeti-kritikai kutatással kapcsolatban.
Johanan Aharoni - Michael Avi-Jonah - Anson F. Rainey - Ze'ev Safrai - Bibliai atlasz
A Bibliai Atlasz teljesen átdolgozott kiadása felhasználja a legújabb bibliai, történelmi és régészeti felfedezéseket a bibliai történelem térképek segítségével történő bemutatásához. A kétszínnyomásos térképek, a szöveg és az illusztrációk hozzásegítenek ahhoz, hogy megismerhessük az i. e. 3000 és i. sz. 200 között eltelt időszak eseményeit. A szerzők nemcsak a bibliai tudományokból merítettek, hanem fölhasználták az egyiptológia, az asszíriológia, valamint az ókori Görögország és Róma kutatásának tudományos eredményeit is, melyek segítségével az alábbi területeket sikerült részletekbe menően megvilágítaniuk:
- népvándorlások és letelepedések
- a Bibliában szereplő hadjáratok és ütközetek
- gazdasági fejlődés, kereskedelmi útvonalak és természeti erőforrások
- a bibliai szereplők helyváltoztatása az egyes területeken és városokon belül
- régészeti ásatások a Szentföldön a kő- és rézkorszakban, a kanaáni periódusban, valamint az izraelita időszakban
- az egyház növekedése az i. sz. első és második században
A térképeket és a főszöveget még szemléletesebbé teszik az eszközöket, pénzérméket, fegyvereket és műalkotásokat ábrázoló illusztrációk. Ezenfelül az atlasz számos értékes függeléket tartalmaz: a korai civilizációk részletes összehasonlító kronológiáját, a bibliai helyek szerint visszakereshető térképmutatót, valamint személynévmutatót, melyeknek köszönhetően a legrészletesebb és legalaposabb atlaszt veheti kezébe az olvasó.
Tarjányi Béla - Újszövetségi alapismeretek II. – Jézus örömhíre / Az ősegyház tanítása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
John Stott - A Timóteushoz írt második levél
A Timótheushoz írt második levél az idősödő apostol "szeretett fiára" hagyott testamentuma. A szelíd természetű, visszahúzódó, gyengélkedő Timóteushoz intézett üzenetből erőt meríthetnek mindazok a fiatal vezetők, akik hozzá hasonlóan alkalmatlannak érzik magukat feladatukra. A vértanúságra készülő, "futását elvégzett" apostol győzelmes hitvallása - szállóigévé vált mondataival - a halál gondolatától idegenkedő korunkban különös erővel szólal meg.
_Ifjú Timóteusok új nemzedékére van szükség, akik eltökélten őrzik az evangélium szent kincsét, készek azt hirdetni és érette szenvedni, akik tisztán és romlatlanul adják tovább annak a nemzedéknek, amely a maga idejében az ő nyomdokukba lép majd._
Vanyó László - Legyetek tökéletesek...
Ha keresztény erkölcsről van szó, annak szinte természetes tartozéka az aszkézis, ami nélkül hiteles keresztény életről nem beszélhetünk. Amikor azonban a keresztény aszkézis forrásvidékére tévedünk, és ott kutatunk utána, zavarbaejtő módon írott forrásainkban nem találjuk meg az "aszkészisz" görög szót. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a szó keresztény tartalmat nyert, és nyelvhasználatunkban otthonos lett. Ezért nem is lenne helyes, ha egy elvont fogalom nyomait kutatnánk az Újszövetségben, jobb ehelyett a keresztény tökéletesség eszméjének körvonalait kinyomozni, hiszen a tökéletességet követelménynek állította tanítványai elé Jézus. Könyvünkben egy-egy terület vagy korszak felfogására jellemző írást mellékelünk az aszkézis fejlődésének illusztrálására. Ezek általában kevésbé ismert művek, de jelentőségüktől éppen azért nem lehet eltekinteni, mert gyakran olyan eszméket, tapasztalatokat foglalnak össze vagy népszerűsítenek, amelyek az aszketikus mozgalom strukturális elemeivé váltak. Az biztosan állítható, hogy az aszkézis különféle formában és mértékben mindig jellemezte a kereszténységet. Remélhetőleg e könyv ma is időszerű abból a szempontból, hogy felhívja a figyelmet a keresztény aszkézis gyökereire, s világossá teszi valamelyest nemcsak a szerzetességre, hanem általában a hívők életére is jellemző vallásos gyakorlatok értelmét.
Ismeretlen szerző - Szent Biblia
Szent Biblia, revideált Károli (1908) mai helyesírással (2021)
Ez a bibliakiadásunk a Károli-Biblia szöveggondozásának egy újabb állomása. Az 1908-as revízió szövegét megőrizve igyekszik azt a mai magyar helyesírás kívánalmainak megfelelve hűségesen közölni. A szöveget, fordítási megoldásokat, illetve a tulajdonneveket helyesírásukkal együtt érintetlenül hagytuk. A tördeléssel és a betűtípussal is arra törekedtünk, hogy a Károli-Biblia olvasói egy ismerős, megszokott bibliakiadást vehessenek kézbe. Csak ott változtattunk a helyesíráson, ahol az a mai szabályok szerint már egyértelműen hibásnak bizonyult. A ma már szinte egyáltalán nem használt régi magyar szavak jelentését jegyzetben adtuk meg, és elhagytuk a régi kiadásokban megszokott dőlt betűs jelölést. A versek alatti hivatkozási rendszert ebben a kiadásban felváltották az alaposan átvizsgált és javított, lapalji kereszthivatkozások a ma használatos bibliai könyvcím-rövidítésekkel. Azt kívánjuk, hogy a Magyar Bibliatársulat szöveggondozó szolgálatának eme új eredménye éppen úgy szolgálja továbbra is Jézus Krisztus egyházát és a bibliaolvasók sokaságát, ahogyan a revideált Károli-Biblia tette azt több mint egy évszázada.
Dave Hunt - A Vatikán árnyékában
A világszerte ismert szerző és előadó, Dave Hunt a kereszténység kialakulását és az utána következő tizenkilenc évszázad eseményeit vizsgálva igyekszik pontos képet adni a történelem egyik legtitokzatosabb szereplőjéről, a Vatikánról.
Dolhai Lajos - Az ókeresztény egyház liturgiája
Az egyházban a szentségi élet kialakulását elég későn követte a teológiai reflexió. Az egyházatyák liturgikus jellegű írásai arról tanúskodnak, hogy már a kezdeti időben is tisztában voltak azzal, hogy az Egyházban nem minden liturgikus cselekmény egyformán fontos. A legfontosabbnak a kereszténységbe bevezető szentségeket tartották. A liturgikus szövegek és az egyházatyák írásai tanúsítják, hogy a többi szentség kiszolgáltatása is, -- bár másféle formában -- élő gyakorlat volt az első évezredben is. Csak a XII. században született meg az általános szentségtan és a szentségek hagyományos definíciója. Sajnálatos módon a skolasztikus teológiával kezdődően a szentségekről szóló tanítás kikerült természetes közegéből, a liturgikus összefüggésekből, s évszázadokon keresztül csak a fogalmi gondolkodás módszerével határozták meg a szentségek lényegét. A szentségek liturgikus vonatkozásait pedig csak a liturgika tárgyalta.
Prof. Vanyó László és munkatársainak jóvoltából immáron magyar nyelven is hozzáférhetők azok a patrisztikus művek, amelyeknek liturgikus jelentősége is van. Lehetséges tehát, és fölöttébb hasznos is, ha az egyházatyák művei közül megismerünk részletesen néhány olyat, amely az Egyház liturgiájának tanulmányozása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezeket a műveket csak szentségtani-liturgikus szempontból elemezzük.
David Jackman - János levelei
A tanbéli viták és megosztottság légkörében János apostol első olvasóit Isten igazságának és szeretetének megélésére szólította fel. A szerző meggyőződése, hogy János leveleinek üzenete ma épp olyan aktuális, mint megírásakor, hisz a hívők és a különböző közösségek ma is hajlamosak végletekbe esni, s ezzel rombolni önmagukat és századunk egyházát. A könyv segítségével számunkra is megelevenedhet János hívása: szeressük egymást és éljünk a világosságban! (2000)
Lynn Picknett - Mária Magdolna
Míg a hagyományos bölcselet szajhából lett szentként látja Mária Magdolnát, a közelmúltban egyes kutatók és népszerű biográfusok (többek között az evangélikus női humorista, Liz Curtis Higgs) igen meggyőzően amellett érveltek, hogy nem létezik semmiféle bizonyíték arra nézve, miszerint Jézus ezen közeli tanítványa valaha is prostituált lett volna.
A revizionista történelem azonban valószínűtlen irányt vesz a Mária Magdolna: a kereszténység titkos istennője című könyvvel, Lynn Picknett írónő nagyon is spekulatív beszámolójával Máriáról, mint az Újszövetség és a korai keresztény egyház "titkos istennőjéről". Picknett több gnosztikus szövegből is merítve egyaránt felsorakoztat elcsépelt és új érveket Máriával kapcsolatban, akiről kijelenti, hogy Jézus valójában őt szemelte ki igazi utódaként. Ahol egyes gnosztikus szövegek szexuális kapcsolatot sejtetnek Mária és Jézus között, Picknett a szigorúan (de rigueur) az ezoterikus korai egyházban folytatott kész nemi rítusokat lát - noha ezeket később betiltották. És amíg néhány képzelet szülte (és viszonylag kései) egyházi legenda szerint Mária Magdolna "Franciaországba" menekült Jézus feltámadása után, Picknett egy teljes részletes fejezetet kínál annak alátámasztására, hogy ez a "francia kapcsolat" nem csupán legenda, hanem tény és valóság.
Rick C. Howard - Sátrak, templomok, paloták
Ez a tananyag segítségedre lesz abban, hogy
- megértsd az Ószövetség üzenetét
- tanulj Isten népének történelméből és megtapasztalásaiból
- ismeretet szerezz arról a földről, ahol Isten népe élt
- felfedezd az Ószövetség igazságait, melyek gazdagítják lelki életedet.
Pecsuk Ottó - Pál és a rómaiak
Pecsuk Ottó doktori disszertációjában jól használható "kommentárt" ad a Római levélhez, miközben bevezeti olvasóit az első századi Római Birodalom, a korabeli judaizmus és az ősegyház világába, dinamikus képet rajzol az apostolokról, együttgondolkodásra és további tanulmányozásra ösztönözve az értő olvasót.
Grüll Tibor - Pontius Pilatus
Ki volt Pilatus? Egy erőszakos és bosszúszomjas, velejéig antiszemita SS-Gauleiter, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el, ha zsidókat gyilkolhat? Vagy egy gyengekezű, korrupt bábfigura, aki az igazságot bármikor kész volt alárendelni pillanatnyi érdekeinek? Vagy talán csak egy csinovnyik lelkületű tisztviselő, egy apró fogaskerék a Római Birodalom hatalmas gépezetében, aki minden helyzetben görcsösen jól akart dönteni, s éppen ezért sohasem sikerült neki? Korunk történészeinek egy része is ezekre keresi a választ a Pilatusra vonatkozó egykorú dokumentumokban, amelyek bemutatására e kötet vállalkozik.
Széles Tamás - Progresszív kommentár Szent Márk evangéliumához
"Tudományos teológiai munka helyett olyan könyvet szerettem volna az Olvasó elé adni, mely mer és tud a biblikus tudományokat felhasználva szabadon, kötetlenül, bátran gondolkodni, kérdezni, rákérdezni, fölvetni és válaszlehetőségeket adni, anélkül, hogy bármikor, bármiben doktrinális kényszer alatt állna vagy értelmezéseivel kizárólagos akarna lenni.
Ennek ellenére persze mégsem teljesen tudománytalan ez a munka. Igyekeztem a narratív kritika eszköztárával élni. Ez a biblikus szinkron módszer a szereplők viselkedése, a cselekmény irodalmi jellegzetességei, a használt igei időszerkezetek alapján igyekszik fényt deríteni a szerző(k) eredeti szándékára. A sorok között így láthatóvá válik a dráma, a szereplők indítéka és motivációja, az írói eszköztár.
A könyvet azoknak ajánlom, akik valóban szeretnék érteni a Bibliát. Mélyen hiszem, hogy Isten előtt a szabadon megértett, elfogadott és megválasztott, a személyesen felismert igazság a kedves, mert az Úr nem behódoló megadást vár az embertől, hanem szeretet-művében való együttműködést, amit nem lehet elérni anélkül, hogy valaki őszintén és nyíltan, gátlások és korlátok nélkül ne nézne teljes őszinteséggel egyszerre a tükörbe és Jézus Krisztus szemébe.
Nem fogok tudományos fogalmakkal és kategóriákkal operálni, sem lábjegyzeteket írni, mert olvastatni szeretném a könyvet. Szentségi hangvételt és különösebb komolyságot sem öltök, mert Isten nem szent borzongásra invitál minket, hanem arra, hogy a hétköznapokban megtanuljunk kegyelmi életet élni.
A Biblia kézikönyv, egészen úgy, mint egy szakácskönyv, bédekker vagy háztartási könyv. Arra való, hogy kiolvassuk belőle, Isten hogyan képzeli a mi emberségünkben való kibontakozásunkat, hitben való növekedésünket, üdvösségünket Krisztus Urunkban. Ezt a törekvést és elfogulatlan Igazság-keresést kívánom kézikönyvemmel szolgálni, Isten nagyobb dicsőségére."
Széles Tamás
Jacques Le Goff - Assisi Szent Ferenc
Assisi Szent Ferenc egyénisége kétszeresen is lenyűgöz, amióta csak érdeklődésem, lassan már fél évszázada, a középkor felé fordult. Mindenekelőtt maga a történelmi személy, aki a XII-XIII. század fordulójának meghatározó időszakában, a középkor modern és dinamikus szakaszának kezdetén, mozgásba lendítette a vallást, a tág értelemben vett kultúrát és a társadalmat. Félig szerzetesként, félig laikusként, az ekkortájt fellendülő városokban, az utakon és a magányos elmélkedés színterein, az udvari kultúra fénykorában, amely egyben a szegénység, az alázat és a prédikáció új gyakorlatának korszaka is, az Egyház peremvidékén, de óvakodva az eretnekségtől, lázadó szellemben, de nihilizmus nélkül, Közép-Itáliában, a kereszténység legforrongóbb vidékén munkálkodva, Róma és az alvernai magány között, Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen megalapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény lelkiséget, olyannyira, hogy a vallásban, az irodalomban és a képzőművészetben kifejeződő középkori természetszemlélet megalkotójának tűnik. Ferenc a Krisztust középpontba állító és a vele való azonosulásig jutó újfajta szentség mintaképe, az első ember, aki maga is részesült a stigmákban saját kora és a középkori történelem mindmáig legvonzóbb egyéniségei közé tartozik kezdi könyvének előszavát Jacques Le Goff.
Nagy jegyzetapparátussal ellátott, tudós munkái mellett a világhírű történész előszeretettel műveli az olvasmányos történeti esszé műfaját is. Ez utóbbi típusba sorolható ez a kötet, mely az igazi Szent Ferenc alakját úgy teszi szinte láthatóvá és hallhatóvá, hogy egyúttal mozgásban lévő, izgalmasan változó koráról is pontos képet ad.
Gömbös Tamás - A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
David Prior - Pál első levele a korinthusiakhoz
Hogyan állhat helyt Krisztus egyháza a századvég elvárosiasodott, elidegenedett társadalmában, a szabadjára engedett szexualitás és az etikai relativizmus korában? Pál apostol sorra veszi a korinthusi gyülekezet nehézségeit a pártoskodástól és a paráznaságtól kezdve egészen a keresztény szabadsággal való visszaélés, a gyülekezeti fegyelem és a lelki ajándékok kérdéséig. (1995)
P. Ángyán Aurél - A gyűdi kegyhely a történelmi események forgatagában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.