Bercsényi László a Rákóczi-szabadságharc katonai vezetőjének, Bercsényi Miklósnak a fia, a fejedelem „társ-híveként” kezdte pályáját, s fegyveres szolgálata során kapitány lett. A bukást követően követte szeretett fejedelmét Lengyelországba, ahonnan a szövetségesnek tekintett Francia Királyságba távozott. Ott kamatoztatta mindazt a tudást, amelyet fiatalon szülőföldjén magáévá tett, ott fejlesztette tovább kivételes tehetségét, ott vált kora neves hadvezérévé. 46 esztendei francia szolgálata alatt 14 hadjáratban vett részt, mint a huszárság első számú szakértője, majd 1743-tól főfelügyelője. Pályája csúcsán egyetlen magyarként bekerült a francia történelemben a legmagasabb katonai méltóságot elért 323 személy közé: Franciaország marsalljává nevezték ki. A majd fél méter hosszú, elszórt aranyliliomokkal díszített, kék bársonnyal bevont marsallbotot 1758-ban személyesen vehette át XV. Lajostól. Miközben választott hazáját megszerette és mindenkor becsülettel szolgálta, soha nem felejtette el szülőföldjét. Haláláig készen állva várta egy új magyar szabadságharc kitörését, hogy vele katonáskodó honfitársai élén hazatérhessen. Egész életében követte francia jelmondatát: „Si tout est perdu, sauve l’honneur.” „Ha mindent elveszítesz, mentsd meg a becsületet.”
Kapcsolódó könyvek
Simor András - Danyi Gábor - Kovács Andrásné - Táncsics Mihály képviselő úr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Földi Pál - A vasszívű Heydrich
A történelem több olyan személyiséget ismer, akinek tevékenysége meghúzódott a közismert diktárotok mögött, mégis ők voltak azok, akik a diktatúrát működtették. Néró császár tébolyult zsarnok volt ugyan, de Róma felújítását - hogy mint "művész" egy új Homéroszként megénekelhesse Trója pusztulását - testőrparancsnoka, Tigellinus találta ki és hajtatta végre, csak úgy, mint a keresztények üldözését.
A véres jakobinus diktatúra prominensei, mint Robes-pierre, Danton vagy Marat mögött ott állt mindennek a kiagyalója és végrehajtója , az alig ismert Saint Just. A Lenin által szükségesnek tartott vörös terrort egy lengyel kalandor, Dzserzsinszkij tette véres valósággá.
Hitler náci birodalmában a brutális hóhérok, mint Röhm, a "Gestapo" Müller, vagy éppen Eichmann mögött a szürke és jellegtelen Himmler baljós alvezére Reinhard Heydrich állt. Heydrich több volt mint egyszerű végrehajtó. Ő volt az a rejtett tengely, amelyen az egész Harmadik Birodalom gépezete forgott. Hitler szörnyű elképzelései, fantasztikus tervei és vágyai a "vasszívű" Heydrich által váltak valósággá.
A "hosszú kések éjszakája", a "kristályéjszaka" zsidó pogromja, a szovjet, majd a német vezérkar lefejezése, a "végső megoldás" wannseei programja - mind Heydrich gonosz zsenialitásának műve volt. Zsenialitást mondtunk?
Igen. Mert Heydrich sátáni alakja, sokszínű tehetségében, intelligenciájában messze kimagaslott a náci vezetők brutális köréből.
Tisztelői és ellenségei sokféle jelzőt aggattak rá: "hóhér", "jólfésült gyilkos", "reneszánsz bíboros", "sírbéli lámpás", "Siegfried kardja" - de valójában Ő, a "halál angyala" volt.
Paul Patrick - Napóleon
Másfél száz évvel Napóleon halála után bebizonyosodott, hogy a császárt száműzetése színhelyén, az óceánba vesző Szent Ilona szigetén - megölték. A maga idejében tökéletes bűntény a szemünk előtt játszódik le. Ismerjük a gyilkos nevét is... A dokumentumkötet tényszerűen sorolja az eseményeket és mindazt, ami mögöttük rejtőzik. Az olvasó előtt színes, izgalmas körkép bontakozik ki. Egy történelmi léptékű összeesküvés pereg a könyv lapjain. Célja: Napóleon megölése arzén-, majd higanymérgezés által. Az utolsó merénylet a legizgalmasabb történelmi krimi, amit az élet írt!
Annemarie Selinko - Désirée
Désirée, egy marseille-i selyemkereskedő lánya, tizennegyedik születésnapjára naplót kap édesapjától. Miről írhat egy szeleburdi kislány a francia forradalom ötödik évében? Természetesen környezetéről, a családi eseményekről: ruháiról, nővére vőlegényéről, majd a maga első szerelméről (aki nem más, mint a későbbi francia császár, Bonaparte), csalódásról, utazásokról, udvarlókról - örömökről és bánatokról, reményről és boldogságról.
Serdülőéveinek fordulatai után Désirée kalandos körülmények között Párizsba kerül, és itt egy végzetszerű találkozás alkalmával megismerkedik a napóleoni kor egyik meghatározó alakjával, akivel végül összeköti az életét. Szerelmük és házasságuk fordulatokban gazdag története egyben a korszak krónikája is: a történelmi kulisszák között, a vonzóan csinos nővé cseperedő kereskedőlány körül megelevenedik a köztársasági Párizs, majd a színpompás császári udvar. Noha Désirée férje a fokozódó zsarnokság és a vég nélküli, értelmetlen háborúskodás miatt szembefordul Napóleonnal, szerencsecsillaga nem pártol el mellőle, és asszonya vele együtt emelkedik olyan rangra, melyről még csak álmodni sem mert soha.
A Désirée a legnagyobb sikerű klasszikus történelmi szerelmes regény az Elfújta a szél megjelenése óta. E regényes napló kitűnő olvasmányul szolgál mindenkinek: a megragadó romantikus szerelmi történetre vágyóknak éppúgy, mint az eseménydús, izgalmas történelmi korszakra kíváncsiaknak.
Antonia Fraser - Marie-Antoinette
Edmund Burke balsorsú hősnőnek tartotta, Jefferson szerint pedig a francia forradalom ki se tört volna, ha nincs Marie-Antoinette. A történészek véleménye is megoszlik: elfogult rajongói mellett mindig voltak nőgyűlölő támadói is.
Fraser érezhetően kedveli a királynét, de sokkal intelligensebb tudós annál, hogy mélyen brit, néha kíméletlen pártatlanságát meg ne őrizze. Könyvében nyomon követhetjük az elhanyagolt neveltetésű, a franciák által megvetett, és mindkét udvar által eszközül használt nő kálváriáját, amit többek között nyolc évig elhálatlan házassága is jellemez; a nő sorsát, akit gyermekei megszületése után hűtlenséggel, sőt leszbikussággal vádolnak. Tanúi lehetünk annak, hogyan nő fel szerepéhez, végigkísérhetjük felemelkedésének, majdhogynem felmagasztosulásának folyamatát is, amikor az ancien régime utolsó napjaiban a szó minden értelmében királynéként viselkedik, tárgyalásán pedig még ellenségei tiszteletét is kivívja.
Antonia Fraser könyvét kritikusai elragadtatva fogadták, s akárcsak eddigi művei, a Marie-Antoinette is méltán nagy érdeklődésre és sikerre számíthat.
Gárdonyi Géza - Isten rabjai
Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.
Robert K. Massie - Nagy Katalin
Hatalomra vágyó anyák, elképesztő különcök, délceg katonák, mohó karriervadászok, intrikák, hűtlenség és szerelem, gyilkosságok, politikai összeesküvések, szex, háború és szenvedély… Ebben az életrajzban minden benne van, ami egy kiváló történethez kell.
– Bookreporter
A Pulitzer-díjas szerző könyvének főszereplője egy jelentéktelen német hercegnő, aki tizennégy évesen Oroszországba kerül, és a történelem egyik legjelentősebb, legnagyobb hatalommal rendelkező, legizgalmasabb egyéniségű asszonyává válik.
A nem túl nagy befolyással bíró nemesi családba született Katalinból a véletleneknek és saját kitartásának, eltökéltségének köszönhetően Oroszország cárnője lett. Az éles eszű, kielégíthetetlen kíváncsiságú fiatal nő rajongott a felvilágosodás filozófusaiért, és miután trónra jutott, megpróbálta a gyakorlatban alkalmazni az újszerű elképzeléseket, ezek segítségével kísérelte meg az elmaradott orosz birodalom felvirágoztatását. Személyes vagy levélbarátság fűzte a kor legjelesebb történelmi és irodalmi személyiségeihez, Voltaire-hez, Nagy Frigyes királyhoz, Mária Antóniához, sőt még az amerikai haditengerészet hőséhez, John Paul Joneshoz is.
Trónra jutását követően a Montesqueiu által idealizált „jóindulatú despotizmus” megtestesítője kívánt lenni, de szembesülnie kellett a jobbágyság intézményrendszerére felépülő orosz valósággal. Harmincnégy éven keresztül irányította és fejlesztette az óriási birodalmat, háborúkat vívott, támogatta a kultúrát, megpróbált segíteni a sokat szenvedett népen. Túljutott néhány magánéleti válságon, területeket hódított el más országoktól, megbirkózott a véres francia forradalom által elindított politikai változások szökőárjával, és nőiességének, éles eszének, intelligenciájának, ravaszságának köszönhetően élete utolsó pillanatáig trónon maradt. Voltaire és Diderot imádta és dicsérte, a legnagyobb klasszikus filozófusok közé sorolta, ugyanakkor voltak, akik rettegtek tőle, akik „Észak Messalinájának” nevezték.
Családjának tagjai, barátai, miniszterei, tábornokai, szeretői, ellenségei, életének valamennyi fontosabb fő- és mellékszereplője életre kell ebben a színes és érdekes könyvben. Megismerhetjük ambiciózus, folyton intrikáló anyját; gyenge jellemű, mégis erőszakos férjét, III. Péter cárt; boldogtalan fiát, Pált; imádott unokáit és persze a kegyenceit, azokat a délceg, ifjú gárdatiszteket, akik mellett szórakozni kívánt, akiktől szerelmet és barátságot várt, akiknek segítségével vissza akarta nyerni ifjúságát; megismerhetjük annak a férfinak, Grigorij Patyomkinnak az életútját, aki minden bizonnyal a legfontosabb szerepet játszotta a cárnő életében.
Elképesztő könnyedséggel megírt, szilárd tényeken alapuló történet. A szerző rámutat az összefüggésekre, közel hozza az olvasóhoz a történelem jelentős és híres alakjait; bemutatja az események, az egyes személyek és népek sorsát befolyásoló részleteket és emberi tényezőket, s teszi mindezt olyan közvetlenséggel, hogy az olvasó úgy érzi, II. Katalin cárnő és kortársai karnyújtásnyi távolságba kerülnek.
C. W. Gortner - Medici Katalin vallomásai
A magával ragadó regény a történelem egyik legvitatottabb, ugyanakkor legbefolyásosabb királynőjének, Medici Katalinnak az életét beszéli el. Egyesek szerint kegyetlen királynő volt, aki a méregtől a gyilkosságig minden eszközt bevetett, hogy megőrizze a hatalmát, míg mások a monarchia szenvedélyes megmentőjeként tartják számon, aki eltökélte, hogy megvédi a családi trónt. Medici Katalin serdülő lányként kerül a francia udvarba, de negyvenévesen már megözvegyül, s hat kicsi gyerek marad rá. Uralkodnia kell egy vallási háborúkkal sújtott országban. Miközben hajthatatlanul békére és a monarchia megőrzésére törekszik, nem látja, milyen sors vár rá: ha meg akarja menteni Franciaországot, fel kell adnia az eszméit, a jó hírnevét, a saját boldogságát. A naplószerűen megírt regényben egy szenvedélyes asszony drámai fordulatokban bővelkedő élettörténete elevenedik meg. A személyes hangvételnek köszönhetően részesei lehetünk a Loire völgyében megbúvó meseszerű kastély életének, elvegyülhetünk a tömeggel a reneszánsz kori párizsi utcákon. Az igazság az, hogy egyikünk sem ártatlan. Mindenkinek van bevallandó bűne.
Kuncz Aladár - Fekete kolostor
Az írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.
Eötvös Károly - Deák Ferencz és családja I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Moldova György - Kádár János
Moldova György két kötetes történelmi olvasókönyve heves indulatokkal fűszerezett vitát váltott ki. Az emberek nagy része által nem ismert történelmi dokumentumok jelennek meg a könyvben, és ezek drámai megvilágításba helyeznek egy-egy eseményt. Ilyen dokumentum pl. Nagy Imre (Vologya) jelentése az orosz titkosszolgálatnak.
Wass Albert - Adjátok vissza a hegyeimet!
A második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.
Görög Staub Károly - Patay Géza - Wekerle Sándor
A dualizmus korának háromszoros miniszterelnökéről, a szétzilált magyar gazdaság felvirágoztatójáról, a nagy építőről egykori tanítványa, Görög Staub Károly írt izgalmas monográfiát. A számos korabeli fotóval illusztrált kötet híven követi Wekerle Sándor rendkívüli pályáját.
Zachar József - Idegen hadakban
A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is.
Nagy Kálmán - Két tábornok
Kimagasló történelmi személyiségekről megemlékezni, alakjukat, cselekedeteiket felidézni megtisztelő, egyben súlyos feladat. Az illető egész egyéniségét avatott kézzel feltárni, lelkivilágát bemutatni, élete sikeres vagy kudarcos, áldozatos eseményeit, eredményeit kellő megvilágításba helyezni felelősségteljes munkát igényel. Szerény eszközeimmel mégis megpróbálom vitéz Vattay Antal altábornagy, a kiemelkedő katonai vezető szervezőtevékenységét, a magyar hadtörténelemben betöltött szerepét és jelentőségét megrajzolni. Teszem ezt az öreg huszár hűséges, bajtársi szeretetével, az egykori kiváló parancsnok iránti méltó tisztelettel, a rendelkezésre álló lehetőségek felhasználásával, a hadtörténelem elfogulatlan eszközeivel. Vattay Antal neve elválaszthatatlan a magyar huszárok történetétől. Amikor az utolsó legfőbb huszárvezérről szólunk, aki a budai Farkasrét hantjai alatt piheni harcos, de szép élete küzdelmeit, a magyar huszárság történetének befejező részét is meg kell örökítenünk.Tanulmányomban az ő emberi, katonai, parancsnoki, vezetői arculatának a megrajzolását vettem tervbe. Előtte pedig elődje, az 1848-49. évi magyar szabadságharc egyik kiváló vezetője, a honvédség táborkari (vezérkari) főnöke, Vetter Antal altábornagy emlékét idézem fel. Ő dédnagyapai ágon vér szerinti rokona volt Vattaynak. Kettejük összehasonlítása számos érdekes egyezés és ellentétes különbség megál- lapítására alkalmas.
Ignácz Rózsa - Róza leányasszony
Ignácz Rózsa közelről ismeri a színház világát és a magyar színészet történetét. Ebben a regényében két színész: Benke József és leánya, Laborfalvi Róza élettörténetén keresztül a magyar színjátszás kezdeteit mutatja be. Legendás színészek elevenednek meg: Lendvay, Hivatal Anikó, Kántorné, Déryné... és híres írók: Jókai, Petőfi, Szigligeti, akik mind szinte romantikus küzdelmet folytatnak a magyar színjátszásért és rajta keresztül az egész magyar irodalomért és kultúráért. Ignácz Rózsa terjedelmes történelmi regényének mellékleteként metszetek és fényképek mutatják be az akkori Pestet, a színházat, a színészeket.
Ómolnár Miklós - Torgyán a kapuk előtt
TARTALOM
A kiadó előszava 7
Vázlatos veszélytérkép 9
Fura ige testté lőn 13
Aki majdnem kiszabadította a hercegprímást 19
Fölfelé a pártlétrán 26
A répa, a furkósbot és a gondolatbűn 35
Szemünk fénye; Harag Napja 48
Ki ette meg a kisgazdákat? 58
Ki fizeti a révészt? 74
Egy messiás stílusa és stílustalansága 94
Mítosz és propaganda 103
Koalíciót egy borítékért 109
Déja vu 126
Ki tudja, merre? 135
Így történt (1988. augusztus-1992. május) 144
Melléklet 297
Hangay Zoltán - Erdély választott fejedelme
Rákóczi Zsigmond a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó Rákóczi-dinasztia megalapítója, I. Rákóczi György atyja. Katonai tehetsége és kiváló gazdasági érzéke révén szinte az ismeretlenségből küzdötte fel magát a tizenhatodik század végi arisztokrácia legfelső köreibe. Születésekor a család társadalmi állását tekintve senki sem gondolhatta, hogy mérhetetlen birtokok ura, Eger főkapitánya, a király tanácsosa, majd késő öregségében – ha csak rövid egy esztendőre is – Erdély választott fejedelme lesz belőle. Erejéből a reformáció buzgó pártfogására is futotta; az ő támogatásnak köszönhette megjelenését Károlyi Gáspár bibliafordítása.
Életét tömören így summázta temetési beszédében udvari prédikátora, Miskolczi Csulyak István: "Ő adott a Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet."
A Zrínyi Katonai Kiadó most útjára bocsátott életrajzi sorozatának egyik kezdő kötetéből egy erős, határozott egyéniség mindeddig homályba burkolt képének körvonalai bontakoztak ki.
Haraszti Sándor - Befejezetlen számvetés
"... nehéz volt elszánni magam, hogy a könyörtelen igazmondás páncéljában, az igazat állva - a magam igazát persze - hitelét rontsam több, a kor szereplőit rendszerint dicsfénnyel elárasztó legendának, tévhitnek, mesének... Hogy hosszú töprengés után mégis vállalkoztam emlékiratírásra, nem azt jelenti, hogy megszűnt minden aggályom, hogy nincsenek kétségeim afelől, miszerint az önérdek nem kísért-e meg engem is, nem hagy-e cserben a hanyatló emlékezet. Sokkal inkább az a balga remény biztatott erre, hogy tanúvallomásomat, annak selejtjét, tévedéseit is beszámítva, egyszer talán mérlegre veti Justitia istenasszony, amikor az utókor nevében a mi magyar századunknak osztja ki a végső igazságot."
Bárdos László - A dzsidás kapitány
"Hajnalban orosz őrjárat közelíti meg a magyar arcvonalat. Az őrjáratot lengyel dzsidás tiszt vezeti. Kérem a magyar parancsnokot, hogy honvédei ejtsék foglyul az orosz patrult. Az őrjárat nem fogja védeni magát. Rulikowski kapitány."
- Bárdos László regényének főhőse valóságos történelmi alak, a cári hadsereg lengyel származású húszéves dzsidás tisztje, aki át akar állni a magyar szabadságharc oldalára, hogy a lengyel légióhoz csatlakozhassék.Az 1848-49-es szabadságharc sok idegen származású tisztje és katonája között különlegesen rokonszenves ez a fiatal lengyel, aki egy nagyváradi temetőben, egyszerű sírkő alatt nyugszik.