Дама ​с собачкой / A kutyás hölgy

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Gogol ​művei
Könyvünk ​Gogol összes szépirodalmi műveit tartalmazza, amelyek - magyarul - először jelennek meg ilyen összefoglaló kiadásban. Gogol prózája százhúsz év távlatából is igényt tarthat az olvasó érdeklődésére. A "modern" tehát az utódokat is nyugtalanító klasszikusok közé tartozik. Zsúfolt és mégis arányos művészetében szeszélyesen vegyül a társadalmi szatíra és a szorongatott-gyengéd líra, a szertelen humor és a tárgyias fantasztikum. Nem volt a "nagy oroszok" között egyetlen egy sem, akire ne hatott volna, titkait mégis megőrizte: megmaradt páratlanul különös alkotónak. Az orosz történelem legválságosabb negyedszázadában - I. Miklós, a "vascár" uralkodása idején -, torz alakjainak kihívó látomásával, bár maga is belepusztult, siettetni tudta kortársainak szellemi felszabadulását. Valóra vált, amit megsejtett: "Tudom, hogy nevem elmúlásom után szerencsésebb lesz nálamnál."

Владимир Григорьев - Рог ​изобилия
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Александр Русов - Самолеты ​на земле - самолеты в небе
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Vitalij Bianki - A ​tűzoltó kutyák / Пожарные собаки
Ki ​ne szeretné a meséket, és ki ne szeretne tankönyv helyett mesekönyvet olvasni? Sorozatunkban másodszor jelenik meg orosz-magyar nyelven irodalmi alkotás, hogy kedvet csináljon a nyelvtanuláshoz. Ebben a könyvben párhuzamosan olvashatjátok Lev Tolsztoj klasszikus, szép meséit, Vitalij Bianki kedves, lírai állattörténeteit, valamint azok magyar szövegét Áprily Lajos és Rab Zsuzsa kitűnő fordításában. A mesék nyújtotta élményen túl azt is nyomon követhetitek, milyen eszközökkel érik el a rangos műfordítók az eredetivel egyenértékű magyar tolmácsolást. A szép kis könyv rajzait Navratil Zsuzsa készítette.

N. Noszov - Az ​mind semmi! / Фантазёры
Ennek ​a könyvecskének a szereplője akár te is lehetnél. Veled egyidős fiúk, lányok rohannak szánkózni, tévednek el a metróban, akarják legyőzni egymást nagyotmondásban, szóval élnek, örülnek, játszanak, mint te. A különös csak az, hogy mindezeket oroszul is és magyarul is elolvashatod, közben megtanulva sok-sok fontos szót, kifejezést. Kétnyelvű sorozatunk első orosz nyelvű darabja szeretettel köszönt téged, és nagyon várja, hogy foglalkozz vele.

Anton Pavlovics Csehov - Válogatott ​elbeszélések
A ​csinovnyik halála, A 6-os számú kórterem, Anna a férje nyakán, A kutyás hölgy – és még sorolhatnánk Csehov novelláit, amelyekből tizenkét elbeszélést tartalmaz ez a válogatás. Csehov figurái kisemberek, akik csak saját egzisztenciájukra tudnak odafigyelni, szellemi nyomorúságban és reménytelenségben vegetálnak, féreggé zsugorítja őket mindennapi létük. Az író ezeket a reményvesztett alakokat mégis utolérhetetlen szeretettel ábrázolja, hiszen tragédiájuk a társadalom tragédiája. Mindezek ellenére a csehovi rajz nem pesszimista, mert felsejlik benne a jobb ígérete, a jövő szépsége.

Alfonz Bednár - Kőkalitka
A ​második világháború utolsó pillanatait, a felszabadulás előtti közvetlen órákat és perceket idézi Alfonz Bednár két hosszabb elbeszélése, egy-egy kis helyszínre sűrítve a sorsokat immár végképp eldöntő eseményeket. S ha az egyiknek csak egy öreg pásztor és egy bujkáló menekült a szereplője (Kőkalitka), a másikban egy egész falu, a falut megszállva tartó német egység és egy maroknyi partizán sorsa pereg le előttünk egyetlen éjszaka alatt (Órák és percek). Bednár azonban nem elégszik meg azzal, hogy a sorsdöntő órákat tömör drámaisággal ábrázolja, az elbeszélések főbb szereplőinek későbbi sorsát is felvillantja. Alfonz Bednár volt az első, aki a szlovák irodalomban érthetően oly sokszor feldolgozott korszakot, a felkelést, a háború utolsó évének eseményeit immár nem fekete-fehérben, hanem igazi realistaként, rendkívül árnyaltan ábrázolta.

Alekszej Tolsztoj - Szerelem ​/ Любовь
A ​kötet 3 novellát tartalmaz magyar és orosz nyelven: Víz alatt Szerelem Az ősi út

Vaszilij Suksin - Vörös ​kányafa
_Vörös ​kányafa_ - olvassuk a címet, s máris magunk előtt látjuk a szerzőt, amint a maga rendezte azonos című filmben Jegorként a nyírfákkal beszélget. Suksin az új szibériai írónemzedék tagjaként a hatvanas évek elején jelentkezett lírával és iróniával átszőtt elbeszéléseivel. Negyvenöt éves korában bekövetkezett halála tragikusan lezárta életművét, így csak találgathatjuk, hány jelentős művel maradt adósunk. Magyarul először 1968-ban jelent meg elbeszélése, kiadónk 1972-ben _Kígyóméreg_, 1977-ben pedig _Harmadik kakasszóra_ címmel tette közzé Suskin elbeszéléseinek gyűjteményét. Mostani kötetünk a két előző legszebb írásait tartalmazza. Reméljük, hogy új válogatásunk - akár egy kaleidoszkóp - a szerző új arculatát villantja az olvasó elé. De bárhogy csoportosítsuk is Suskin műveit, erős írói egyéniség sugárzik belőlük. Írásainak segítségével jobban megismerhetjük az emberi lelket, az embert. S van-e csodálatosabb az embernél?

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - A ​szórakozó egyed
"Eléggé ​nehéz feladat A tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja, Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Ljudmila Ulickaja - Elsők ​és utolsók
Aki ​ismeri és szereti Ljudmila Ulickaja regényeit, válogatott elbeszélései kötetében is megtalálja mindazt, ami a világhírű orosz írónő művészi világát jellemzi: a fordulatos, helyenként bizarr cselekményt, a meghökkentő egyéni sorsokat, a szövevényes családi viszonyokat, a csipkeszerűen míves környezetábrázolást, a finom irodalmi és kultúratörténeti párhuzamokat. Az elbeszélések hősei átfogják az egész orosz társadalmat a félkegyelmű koldustól a társadalmi kiváltságokat élvező, magasan kvalifikált értelmiségiig, a világra eszmélő kisgyerektől a haldokló aggastyánig, az apácalelkületű elvált nőtől a szenvedélyes szerelemre vágyó, magányos homoszexuálisig. A történetek együttérzést váltanak ki vagy ironikusak, könnyeket fakasztanak vagy nevetésre ingerelnek, de sosem akarják megmondani az ,,igazságot": a szerző az értelmezést az olvasóra bízza. Ljudmila Ulickaja, a ,,szoknyás Csehov", a csak rá jellemző stílusával, egyéni látásmódjával egyetemessége mellett a kisprózájában is a legnemesebb orosz irodalmi hagyományok folytatója.

Anton Pavlovics Csehov - A ​6-os számú kórterem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihail Bulgakov - Morfium
Mihail ​Bulgakov megérdemelten foglal el kiemelkedő helyet korunk irodalmi köztudatában. Legjelentősebb műveit - A fehér gárda, Színházi regény és A Mester és Margarita című regényeit, valamint drámáit - a magyar olvasók is jól ismerik. Bulgakov hazánkban is a legnépszerűbb írók közé tartozik. Kötetünkben kisprózáját mutatjuk, melynek több darabja még a húszas évek elején keletkezett, amikor a fiatal orvost hol mindennapi praxisa, hol pedig a körülötte lévő valóság vagy a közelmúlt eseményei késztetik rá, hogy papírra vesse élményeit. S az elbeszélésekben, tárcákban, karcolatokban közreadott, az író sajátságos prizmáján átszűrődött életanyag mindig frissen, elevenen hat. Minden írásában, legyen az bár nyúlfarknyi kroki, fel-felcsillan Bulgakov eredeti látásmódja, groteszk humora. Realista hagyományokat folytat, de fantasztikus és helyenként szürrealista elemeket is megvillantó remek novellái a kispróza jeles mesterévé avatják.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Elsöprő ​egyéniség
"Elég ​nehéz feladat a Tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Ivan Bunyin - A ​szerelem nyelvtana
A ​XX. századi orosz próza egyik legnagyobb mesteréről, a Nobel-díjas Ivan Bunyinról írta pályatársa, Konsztantyin Pausztovszkij 1961-ben: Bunyin oly gazdag, tökéletes és sokrétű, oly könyörtelenül és pontosan lát mindenfajta embert - a San Franciscó-i urat éppúgy, mint Averkijt, az ácsot -, oly csodálatosan tisztán, szigorúan s egyben gyöngédséggel szemlél minden gesztust és indulatot, úgy szól a természetről, mely elválaszthatatlanul az ember életéhez tartozik, hogy ezt - amint mondani szokták - másodkézből megírni hiábavaló és csaknem értelmetlen erőfeszítés. Olvassuk csak Bunyint, és mondjunk le mindörökre arról a szánalmas kísérletről, hogy hétköznapi s ne bunyini szavakkal beszéljük el azt, amit ő klasszikus érvénnyel, tökéletesen megírt... Ha Bunyint olvassuk... a színnek illata támad, a fénynek színe, a hang pedig meghökkentően pontos képeket idéz föl. Mindez együtt különleges lelkiállapotot szül, hol töprengést és szomorúságot, hol jókedvet és elevenséget, amelyben vibrál a langyos szél, susognak az erdők, szakadatlanul zúg a tenger, gyerekek kacagnak, és asszonyok szelíden nevetnek.

Ismeretlen szerző - Mókuskerék ​/ Oravanpyörä
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - XIX. ​századi orosz elbeszélők I-II.
"Aki ​nézte már távcsővel a csillagos égboltot, ismeri azt a nagyszerű érzést, amikor egy szép és fényes csillag méltóságteljes lassúsággal beúszik a távcső látterébe; a nemzeteknek is vannak ilyen boldog pillanataik. A világ iránya találkozik a nép belső hajlandóságával és a szellemi hegemónia minden erőltetés nélkül, magától hull a nemzet ölébe. Ilyen kor az orosz számára a múlt század közepe és második fele, a realizmus kora." E "boldog pillanatot" - hogy Szerb Antal hasonlatánál maradjunk - megelőzi a század első évtizedeiben a szentimentalizmus, azután a nyugat-európai mintákhoz igazodó romantika, melynek sajátosan orosz változatát Puskin teremti meg, s a legnagyobb orosz romantikus már realista is. Az addig uralkodó műfaj, a költészet mellett felvirágzik, sőt tért hódít a széppróza, a regény, s benne megjelenik a kor hőse: a "felesleges" ember - a "bűnbánó nemes", ahogy Szerb Antal nevezi -, majd a tragikomikus helyzetekbe sodródó, "megalázott és megszomorított" kisember. A XIX. századi orosz próza útját nemcsak regény-mérföldkövek, hanem halhatatlan novellák is jelzik. Antológiánk olvasója ezt az utat járhatja végig Puskin Belkin-elbeszéléseitől kezdve Gogol fantasztikumot és valóságot ötvöző, keserű nevetésre fakasztó pétervári ciklusán, Turgenyev lágy poézissal áthatott, tájleírásokkal ékes életképein, Szaltikov-Scsedrin mesébe bújtatott kegyetlen szatíráin, Leszkov shakespeare-i ihletésű tragikus szerelmi történetén, Tolsztoj és Dosztojevszkij kisprózaremekein át Csehovnak századunkba átvezető, korszakos jelentőségű novellisztikájáig.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Leonyid Leonov - A ​csavargó
Egy ​késői téli estén, hosszas és meddő élelemkeresés után, céltalanul indult hazafelé, s váratlanul találkozott egy emberrel, aki a hóna alatt lófejet cipelt. Fjodor Andrejicsnek földbe gyökerezett a lába arra a gondolatra, hogy hátha a sors rendelése szerint végül is ő lesz a fent említett fej boldog birtokosa. Páratlan szökkenéssel, nehezen fújtatva és hadonászva odaugrott a váratlanul megjelenő emberhez, hogy futtában felajánljon neki a fejért vagy másfél-két milliót. Ám az ugrás parabolája szemlátomást oly hirtelen volt, Fjodor Andrejics ábrázata pedig oly vérszomjas, hogy a váratlanul felbukkanó ember nyomban a hóba hajította a lófejet, és vadul futásnak eredt a hatalmas és megveszekedett ember elől - a havas derengésben annak vélte Fjodor Andrejicset. Elég jól futott, az akkori időkhöz képest csodálatos fürgeség lakozott lábában, csakhamar el is tűnt a szem elől az esteledő mellékutca sűrű, kormos homályában.

Roald Dahl - Szuperpempő
Ki ​ölte meg a szolgálatból békés otthonába hazatérő rendőrt - és mivel? Mi a fogadás díja: egy vadonatúj Cadillac - avagy a bal kéz kisujja? Ki nyeri a hajó-lutrit: a sportos kedvű utas vagy a marcona kapitány? Mi lesz a sorsa az emberbőrre festett remekműnek - és az emberbőrnek? Kit mart meg a mérges kígyó? Kit áldozzak fel: a feleségemet vagy a milliókat érő szobrot? Hagyjuk-e éhen halni egy kis világhírért gyermekeinket? Hova lettek a házinéni lakói? Ki nevet a végén: a halott tudós vagy a bánatos özvegy? Milyen áron jut el szegény gazdag nagyanyó Párizsba? Mit ér a világ legértékesebb sublótja? Ki mit nyer a zálogosdin? Kibe költözött Liszt Ferenc lelke? És végezetül: mitől gyarapszik szemünk fénye, a gyermek? Mindezen kérdésekre és még sok egyébre feleletet kap az olvasó, ha elolvassa a norvég származású, walesi születésű és angol pléhpofájú szerző galád humorú elbeszéléseinek koszorúját.