A ​pünkösdi mozgalom története Magyarországon 1945 és 1961 között

Ismeretlen szerző - A ​magyar Quisling-kormány
Hazánk ​német megszállása után 1944. március 22-én Horthy Miklós kormányzó, némi habozás és alkudozás után az elvakultan nácibarát és antiszemita Sztójay Dömét, volt berlini követét nevezte ki miniszterelnöknek. (A kép bal szélén). Mellette Rátz Jenő, nyugállományú vezérezredes, volt honvédelmi miniszter, Imrédy Béla híve áll, aki a Sztójay-kormányban miniszterelnök helyettes volt, Szálasi pedig a Felsőház elnökévé nevezte ki. A per harmadrendű vádlottja Reményi-Schneller Lajos, aki 1938 márciusától hét éven keresztül Darányitól Szálasiig minden kormányban pénzügyminiszter volt. Szász Lajos a Sztójay-kormányban iparügyi miniszter, majd Szálasit kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterként szolgálta. A Sztójay-per ötödrendű vádlottja Kunder Antal volt, aki a Sztójay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter volt. mind az öten a német megszállók engedelmes kiszolgálói, és az országot lelkesen zsidótlanító politikusok voltak. A népbíróság Kunder Antalt életfogytiglani kényszermunkára, vádlott-társait halálra ítélte. A Népbíróságok Országos Tanácsa valamennyiüket halálra ítélte, de Tildy Zoltán köztársasági elnök Rátz Jenő és Kunder Antal büntetését életfogytiglani kényszermunkára változtatta.

Réti György - Budapest ​- Róma Berlin árnyékában
A ​könyv a két világháború közötti magyar—olasz kapcsolatok legintenzívebb szakaszának történéseit ismerteti és elemzi a magyar és olasz külügyi levéltárak hatalmas iratanyaga alapján, valamint a témára vonatkozó dokumentumgyűjtemények és irodalom kritikus felhasználásával. Olvasmányos formában, de tudományos igénnyel ismerteti a magyar és olasz vezetők gyakori találkozásait, a budapesti és a római követek titkos jelentéseit. Kimutatja, hogy az 1932-től egymást követő négy magyar miniszterelnök - Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla és Teleki Pál - külpolitikáját egyaránt a kettős orientáció jellemezte. Különösen kormányzásuk első időszakában volt megfigyelhető, hogy mind a négyen Mussolinitól vártak támogatást a fokozódó német nyomással szemben. Miután azonban a fasiszta Olaszország is egyre inkább Hitler befolyása alá került, Mussolini mind kevésbé tudta megvédeni magyar szövetségesét.

Pál Zoltán - Az ​Eötvös Kollégium
Nem ​született még monográfia arról a híres intézményről, amely a magyar kultúra történetében kimagasló helyét elfoglalva végigélte a XX. századot. Ez az Eötvös Collegium. Monarchia idejéből származó épülete a Gellért-hegy déli lejtőjén található. Működését különbözőképpen lehet szakaszolni, de akiknek közük volt hozzá bármikor, azok vezető erői voltak a magyar szellemi valóságnak. 1945 előtti profilja és hatása viszonylag ismert. 1950-ben megszüntették, majd 56 után folytatta működését, immár a pártállami kultúr- és oktatáspolitika világába ellentmondásos módon beépülve. Története ezért a Kádár-kori Magyarország szellemi élete szempontjából sem érdektelen.

Győrffy György - Az ​Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsoldos Attila - A ​szent király szabadjai
A ​várjobbágyság történetének kutatása terén az elsőség minden bizonnyal a 13. század végén dolgozó Kézai Simon mestert illeti meg, aki - a középkori krónikások között kivételszámba menő társadalomtörténeti érdeklődésének bizonyságaképpen - egyebek mellett a várjobbágyság eredetének és mibenlétének is szentelt egy rövid és sokat vitatott mondatot művében. A tudományos igényű magyar történetírás megszületését követően előbb Czímer Károly, utóbb pedig Novák József próbálkozott meg a magyar középkor e sajátos társadalmi csoportja történetének monografikus igényű feldolgozásával. Sajnálatos módon egyik munka sem vált történetírásunk klasszikusnak mondható darabjává; kisebbrészt eredményeiknek az újabb kutatások hatására elkerülhetetlenül bekövetkező elavulása miatt, nagyobbrészt azonban azért, mert már saját koruk tudományosságának a legjavát jellemző színvonalat sem sikerült elérniük. A várjobbágyságot (is) érintő kutatások mindazonáltal nem korlátozódtak e két munkára. Mind ezeket megelőzően, mind ezeket követően történetírásunk számos olyan művel gazdagodott, amelyek több vonatkozásban és jelentősen tágították a várjobbágyság történetét illető ismereteink határait.Magam, friss diplomával a zsebemben, az 1980-as évek második felében kezdtem a várjobbágyság történetével foglalkozni. Eredményeimet 1993-ban "A várjobbágyi birtoklás és társadalmi háttere Magyarországon a 11-14. században" című kandidátusi értekezésemben bocsátottam a szakmai közvélemény ítélete elé, s jelen kötet gerincét ennek a disszertációnak a szövege alkotja. Mivel időközben az értekezés számos részlete önállóan is megjelent, a továbbiakban ezekre a tanulmányaimra nem hivatkozom, legfeljebb azokban az esetekben, ha azok olyan kérdést tárgyalnak, amelyek bővebb kifejtése ez alkalommal nem látszott célszerűnek. A kötet anyagának összeállítása során ugyanakkor - ha azt szükségesnek találtam - a már megjelent részleteket is átdolgoztam, illetve olyan fejezetek beillesztésére is sor került, amelyek a disszertációban nem kaptak helyet, s ez idáig a fiókomban lapultak.

Virányi Ottó - A ​Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

F. Romhányi Beatrix - A ​lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn
A ​kötet a középkori gazdaságtörténet egy speciális szeletét, a pálos rend kolostorainak középkori birtokszerkezetét, gazdálkodását és jövedelemtípusait tárgyalja. A munka az egyes pálos kolostorok fennmaradt oklevelei alapján próbálja tisztázni a rend gazdálkodásának rendszerét és összefüggéseit. A szerző egyik legfontosabb új tudományos eredménye annak bizonyítása, hogy a pálos rend a középkorban alapvetően pénzjövedelmeken alapuló gazdálkodásra törekedett. Emellett a külföldi (dalmáciai, itáliai és lengyel) összehasonlító anyag bevonásával rávilágít bizonyos különbségekre is a rend egyes rendtartományai között. A kötetet ajánljuk minden, a középkori magyar történelem, az egyház- és vallástörténet iránt érdeklődő olvasónak.

Marianne Szegedy-Maszak - I ​Kiss Your Hands Many Times
A ​magnificent wartime love story about the forces that brought the author’s parents together and those that nearly drove them apart Marianne Szegedy-Maszák’s parents, Hanna and Aladár, met and fell in love in Budapest in 1940. He was a rising star in the foreign ministry—a vocal anti-Fascist who was in talks with the Allies when he was arrested and sent to Dachau. She was the granddaughter of Manfred Weiss, the industrialist patriarch of an aristocratic Jewish family that owned factories, were patrons of intellectuals and artists, and entertained dignitaries at their baronial estates. Though many in the family had converted to Catholicism decades earlier, when the Germans invaded Hungary in March 1944, they were forced into hiding. In a secret and controversial deal brokered with Heinrich Himmler, the family turned over their vast holdings in exchange for their safe passage to Portugal. Aladár survived Dachau, a fragile and anxious version of himself. After nearly two years without contact, he located Hanna and wrote her a letter that warned that he was not the man she’d last seen, but he was still in love with her. After months of waiting for visas and transit, she finally arrived in a devastated Budapest in December 1945, where at last they were wed. Framed by a cache of letters written between 1940 and 1947, Szegedy-Maszák’s family memoir tells the story, at once intimate and epic, of the complicated relationship Hungary had with its Jewish population—the moments of glorious humanism that stood apart from its history of anti-Semitism—and with the rest of the world. She resurrects in riveting detail a lost world of splendor and carefully limns the moral struggles that history exacted—from a country and its individuals.

Fraknói Vilmos - Pázmány ​Péter
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - 1000-1100 ​évvel ezelőtt...
„Csak ​elvétve akad európai állam, amely 1100 éve él a földjén, a kezdetektől állami keretek között. A 895–896-ban a Tisza, majd a Duna vidékén hazát talált magyarság néhány év alatt betöltötte a teljes Kárpát-medencét, egyben egyesítette az itt élő kisebb népeket. 907-ben, a pozsonyi csatában egész Európának megmutatta, hogy megvédi új hazáját. A csaknem évszázados európai katonai „kalandozások” után véglegesítette határait, tekintélyét, fejedelmei, majd első királya, István révén elfoglalta megbecsült helyét Európában, amelynek aztán majd egy évezreden át védőpajzsa lett. Most, 1100 évvel később, történetesen akkor, amikor Magyarország tölti be a 27 tagállamból álló Európai Unió elnöki tisztét, tisztelettel tárjuk olvasóink elé első európai lépéseinket, azt az időt, amikor végleges hazát teremtettünk a Kárpát-medencében a magyaroknak és a velünk együtt oly sokáig békében élő népeknek” – írja előszavában dr. Gubcsi Lajos, a könyv szerkesztője, a Zrínyi Média ügyvezetője.

Kornfeld Tamás - Nem ​mindennapi élet
A ​könyv lapjain egy valóban Nem mindennapi élet körvonalai sejlenek fel, méghozzá valóban hitelt érdemlő forrásból. A visszaemlékezés szerzője, Kornfeld Tamás, Magyarország egyik leggazdagabb családjába született bele 1924-ben. Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, a magyar fém-, konzerv- és legfőképpen a hadiipar kiemelkedően tehetséges felvirágoztatója, apai ágon pedig Kornfeld Zsigmond, aki a bécsi Rothschild-bankház küldöttéből a Magyar Általános Hitelbank és magyar tőzsde elnöke lett. Édesapja Kornfeld Móric, a Ganz-gyár egyik vezetője, a csepeli Weiss-gyár igazgatóságának tagja, iregi földbirtokos. Nagybátyja volt Chorin Ferenc, az egyik legzseniálisabb üzletember, aki annak idején Sub auspiciis regis kitüntetéssel kapott diplomát. A rokonok között volt az egyik legjobb ízlésű magyar műgyűjtő, Herzog Mór Lipót. A fiatalember előtt úgyszólván korlátlan lehetőségek álltak, de az ország német megszállása – ekkor mindössze húsz éves, a pécsi orvosi egyetem hallgatója – félbetöri az asszimilálódott zsidó család életét. A család negyven tagja a németekkel kötött „szerződés" keretében, elhagyhatta az országot. Kornfeld Tamás húsz évet élt itthon – hetvenet az Egyesült Államokban. Meglepő, milyen régi szokásokat ír le, a szigorúságot és formalitásokat a mindennapos érintkezésben. Lefegyverző, amilyen őszinteséggel megírja, mennyire természetes volt számára a készen kapott jólét. És lenyűgöző, milyen önsajnálat nélkül és eltökélten építette újjá az életét mint az Egyesült Államok iránt háláját katonai szolgálattal lerovó, majd orvostanhallgatója és tankönyveket is író aneszteziológia-professzora. Láttató erővel és éles nyelvű szeretettel mutatja be a szétszóródott rokonságot.

Stolmár G. Ilona - A ​Dabas-Sári "iskolapélda"
Lehet ​még ehhez valamit is hozzátenni? Az ember azt gondolná: a GONOSZ eszközei behatároltak, mégis több jelből arra lehet következtetni, hogy NEM. A remény azt sugallja: az élet dolgai nem ennyire kimódoltak, nem ilyen fekete-fehér képet mutatnak, de végül mégis erre a felismerésre kényszerítenek a történések. Szép, színes világról álmodunk, eszmélésünket azonban bemázolja a mindig mindent a saját képére formálni, átfesteni akarók döbbenetes istentelensége. Vagy talán tévednék, és cselekedeteik mögött mégis létezne egy isten, akit mi eddig nem vettünk eléggé komolyan? Úgy tűnik, csak átformálásunkra szolgál istentagadó harsogásuk, hogy megtagadtatva velünk az EGY létet, őrjöngve ugrándozhassák körbe újból imádott bálványukat, saját, különbejáratú, bosszút lihegő istenük dicsőítésére! Most ne is gondoljunk ebbe mélyebben, inkább olvassuk át ismételten ezt a könyvet, mely mint cseppben a tenger mutatja meg földi civilizációnk eddigi szakaszának valódi tarthatatlanságát. Budapest, 1994. május 1. Szörényi Levente

Ismeretlen szerző - Államvédelem ​a Rákosi-korszakban
A ​Történeti Hivatal 1999 decemberében konferenciát rendezett a kötetnek címet adó tárgykörben. Az olvasó az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát kapja kézhez. Noha az előadások a jelzett évkörön belül igyekeznek lefedni a politikai rendőrség – közkeletű elnevezései szerint az ÁVO, illetve az ÁVH – történetének főbb csomópontjait, mégis helyesebb inkább azt mondani, hogy működésének egy-egy időszakát, illetve ténykedési körét villantják fel az írások.

Ismeretlen szerző - Ozorai ​Pipo emlékezete
A ​firenzei elszegényedett nemesi családból származó (eredeti nevén Filippo Scolari) pályaképe a népmesék hőseire emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy az írni, olvasni tudó, anyanyelvén kívül magyarul, németül, lengyelül, csehül és románul is jól beszélő Scolari nem a képzelet világában, hanem a feudalizmus előítéletekkel terhelt, nagyon is valós hierarchiájában küzdi fel magát toronymagasra személyes képességeivel: élettere a királyi udvar, jelenléte annak fényét emeli, miközben okos tanácsaival urát hűségesen szolgálja. Kötetünket annak reményében állítottuk össze, hogy lapjait a kutatókon kívül mások is szívesen forgatják, s örömüket lelik benne mindazok, akik történelmünk Mohács előtti korszakai iránt érdeklődést mutatnak.

Borbándi Gyula - Magyarok ​az Angol Kertben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mona Ilona - Slachta ​Margit
Európa ​XX. századi történelme a súlyos társadalmi konfliktusok története a századeleji liberalizmustól a totális diktatúrák összeomlásáig. Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, kora ifjúságától a társadalmi konfliktusok áldozatain törekedett segíteni a krisztusi szeretet és igazságosság szellemében a jótékonyság gyakorlásától a társadalmi szembenállás szervezésén át a Parlamentig. Mivel mindig a kiszolgáltatottak mellett állt, az éppen uralmon lévőhöz mindig „ellentmondásos” volt. Ezért sok méltatlan vád érte alakját és tevékenységét. A szerző hosszú kutatómunka után megkísérli hiteles formában elénk állítani ezt a kivételesen nagy egyéniséget, „az egyetlen férfit a Parlamentben”, akit kortársai és képviselőtársai illettek ezzel az elismeréssel.

Dr. Fejér Dénes - "Monográfia"
A ​Monográfia az 1956 utáni időszakot vizsgálja, arról szól, hogy a hatalom belső elhárítása milyen képet láttatott és alkotott a Forradalom napjairól. Segít megismerni, de nem elfogadni a megtorlás időszakát, sőt válaszokat is kiolvashatunk belőle a még ma is felmerülő jelenségek és kérdések okairól, lélektanáról. Korabeli dokumentumok idézik az ÁVH, az ÁVO, a Politikai Nyomozó Osztályok tevékenységét.

Elekes Lajos - Lederer Emma - Székely György - Magyarország ​története az őskortól 1526-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története 1848-1890 I-II.
A ​könyvben tárgyalt négy évtized sok tekintetben meghatározta a magyar társadalom további fejlődését, hiszen ekkor ment végbe a tőkés gazdaság megalapozása, a társadalom polgári átrétegződése és a modern polgári államszervezet felépítése. A kötet első része - az európai fejlődés fő vonalait áttekintő bevezető fejezet után - az 1848-49. évi polgári forradalom történetét mondja el. A második rész ismerteti a Habsburg-önkényuralom berendezkedését 1849 után, majd bemutatja azt az utat, amely a 60-as évek társadalmi-politikai küzdelmein keresztül az 1867-es kiegyezéshez vezetett. A harmadik rész minden korábbi összefoglalásnál részletesebben tárgyalja a dualizmus korának első negyedszázadát, s a politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés elemzése mellett külön fejezetben foglalkozik a kultúrtörténet legfontosabb mozzanataival.

Karácsonyi János - Szent ​László király élete
"Szent ​László halála után egy század múlva azt hitték, azt is hirdették, hogy a kegyes, jámbor királyt az akkori magyarok három évig rossz, szakadozott ruhákban gyászolták s ez idő alatt sem nem muzsikáltak, sem nem táncoltak az országban."