“Elmélkedésünk alapjául P. Petitot: Vie de Saint Dominique-jét vettük. Módszerünk általában az volt, hogy Szent Domonkos élettörténetének egy-egy szakaszához fűztük reflexióinkat. E megfontolásokat egyrészt P. Petitot-nak említett műve sugallta, de mégsem kötöttük magunkat e könyvhöz, hanem egészen szabadon, a szükségnek és a körülményeknek megfelelően fűztük gondolatainkat. Ha most újra átolvasnám a sorokat, bizonyára feltűnnék, hogy mennyire tükröztetik vissza a mi életünket, küzdelmeinket, problémáinkat. Szent Domonkos élete alkalmasnak mutatkozott arra, hogy alkalomszerű megjegyzések, reflexiók, lazán összefüggő sorozatát kapcsoljuk hozzá.”
- – - – - – - – - – -
“Kövessük Szent Domonkos Atyánkat:
tartsuk magunkat Rendünk haszontalan tagjainak,
Isten haszontalan szolgáinak.
Viszont ha jóakaratú munkánknak sem lesz eredménye,
alázattal dolgozzunk tovább.
Áldozzuk rá és tegyük fel egész életünket
szent célunk érdekére, bízva abban,
hogy Isten a megfelelő órában
majd megadja a sikert, a növekedést.
Örüljünk annak, ha azt, amit mi vetettünk el,
mások majd learathatják! …
Hiszen, sem nem az valami, aki ültet,
sem nem az, aki öntöz,
hanem Isten, aki a növekedést adja!
Aki pedig ültet, és aki öntöz
mindegyik a saját jutalmát
nyeri majd el munkája szerint. (1.Kor. 3,7-8.)”
Kapcsolódó könyvek
Hetényi Varga Károly - Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható.
Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében.
A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának...
Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően.
(_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._)
Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált.
Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek.
E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól.
(_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._)
Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti.
(_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)
Edith Stein - Utam a kölni Kármelba
Edith Stein (Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.) német filozófus, karmelita apáca, katolikus szent, Európa, az árvák és a mártírok védőszentje.
1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Benedicta) nevet. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba.
Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én mindkettőjüket elgázosították.
1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce' néven.
Gyéressy Ágoston - Boldog Özséb élete
A könyv az egyetlen magyar alapítású rend, a Pálos Rend alapítójának, Boldog Özsébnek életét, életszentségét mutatja be. Részletes képet ad a XIII.századról, arról a korról, amelyben a remeték éltek, s akiket Boldog Özséb rendbe fogott össze. A könyv leírja a tatárjárás pusztításait és a második honalapítást, melyben Szent Margit vezeklésén kívül Boldog Özséb és a többi pálos szüntelen könyörgésének is fontos része volt.
A pálosok nem tesznek egy lépést sem övéik kanonizációjának, mert hirdetik: minden pálosnak szentté kell válnia. Boldog Özséb ősidőktől tartó folytonos kultusza alapján a Vatikán jóváhagyná nyilvános tiszteletét, s erre a célra szentmisét és zsolozsmát is engedélyezne, ha a hívek nagy számban imádkoznának közbenjárásáért és kérnék szentté avatását.
E könyv pedig legyen számunkra példa és figyelmeztetés a szentéletű pálosok követésére!
Bocsa József - Az egyháztörténelem nagy alakjai
A történelemmel nem szaktudósként foglalkozók számára igazán nem a történelmi adatok, események, folyamatok bemutatása az érdekes, hanem olyan gondolatok, személyes életrajzi minták, cselekvési példák megmutatása, amelyek az ő számára is hasznosíthatók. Bocsa József piarista atya éppen ilyen céllal írta meg „Az egyháztörténelem nagy alakjai" című könyvét.
A kötetben szereplő életrajzokban nem a teljesség volt a fő cél, hanem olyan részletek kiemelése a szóban forgó személyek életéből, írásaiból és megnyilatkozásaiból, amelyek a mai kor embere számára is példaértékűek, és amelyek személyes közelségbe hozzák azokat, akikről szólnak.
Maga a kötet a Mária Rádióban elhangzott előadásokat tartalmazza. A könyvben 35 olyan személy életrajza szerepel, akik már szentté vagy boldoggá vannak avatva, illetve akik szent életet éltek, és minden esélyük megvan rá, hogy előbb-utóbb szentté is avassák őket.
Jelen írás bizonyos szempontból folytatása, bővített kiadása a szerző "A szentektől tanulni" c. könyvének. Abban tíz szent rövid életrajza szerepelt tőlük vett idézetekkel, életük apró epizódjaival, amelyek mind alkalmasak arra, hogy tanuljunk belőlük.
Ismeretlen szerző - Domonkos
"Nem akarok halott bőrök fölé hajolva tanulni, amíg emberek éhen halnak." E beállítottságától alapította meg Domonkos (kb. 1170-1221) az első apostoli rendet, a Domonkosok rendjét, amelynek alapszabályaihoz a szegénység és a vándorprédikátori élet tartozott. A Domonkosra vonatkozó iratanyagot itt történeti összefüggéseiben mutatjuk be, a szerkesztő részletes bevezetőjével kiegészítve; ilyen módon kísérli meg Assisi Szent Ferenc kortársának hiteles arcélét megrajzolni.
Vladimir J. Koudelka 1919-ben Csehszlovákiában született. Domonkosrendi, egyháztörténelemből doktorált. 1952 és 1976 között Rómában a Domonkosok Történeti Intézetében a Szent Domonkosra vonatkozó iratok kutatásával foglalkozott; sikerült több új felfedezést is tennie. 1976 óta St. Niklausban (Svájc) a domonkosrendi nővérek Bethánia kolostorában spirituális.
M. Fabyan Windeatt - A szeretet fekete apostola
Isten időnként szenteket támaszt, akik e világ önző, anyagias, hatalomra törő és szabad erkölcsöt hirdető mohóságának életükkel mondanak ellent. Ilyen kiválasztott volt a XVII. században az a színesbőrű perui kisfiú, aki megigézve a Jóisten szeretetétől, járta sajátos és eseményekben gazdag életútját. Felnőve Domonkos-rendi szerzetes lesz, és a segítő testvérek legkisebbjeként lett kortársai között a legnagyobb. A rabszolgasorsba kényszerített színesbőrűek között ő az ellenpont, ő vívta ki szeretetével és alázatával Isten fiainak szabadságát.
Fiataloknak ajánljuk elsősorban e könyvet, hogy Porres Márton színesbőrű szerzetes testvér életét megismerve elgondolkodjanak egy kicsit e világ dolgai felett. De valamennyiünk okulására szolgálhat a szeretet fekete apostolának Isten jeleiben oly gazdag élete.
Wilhelm Hünermann - A világ plébánosa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Montforti Grignon Szent Lajos - Mária által Jézushoz
A kiadás Monforti Szent Grignon Lajos Mária halálának 280. évfordulójára készült.
A II. Vatikáni Zsinatnak az Egyházról szóló határozata a 8. fejezetben a Szűzanya szerepét tárgyalja. Ez a fejezet igyekszik összeegyeztetni a katolikus hittudomány két mai irányzatát. Az egyik irányzat kiemeli Mária különleges kapcsolatát Krisztussal, a Megváltóval, a másik pedig az Egyházhoz és a megváltottakhoz való viszonyát hangsúlyozza.
Monforti Szent Lajost, vagy családi nevén Grignon Szent Lajost nagyon sokan ismerik az egész világon az általa terjesztett önfelajánlás révén, amelyet a _Tökéletes Mária-tisztelet_ című művében fejtett ki.
Nem sokan ismerik azonban Monforti Szent Lajos rövid, de megpróbáltatásokkal teli életét (mindössze 44 éves volt, amikor meghalt). Ezért könyvünk első részében az ő életét ismertetjük röviden.
Majd könyvünk második részében két művét, _Az Örök Bölcsesség szeretete_, s a _Levél a kereszt barátaihoz_ című műveit ismertetjük és közre adunk néhány _áhítatgyakorlatot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére_.
Végül a harmadik részben a Szűzanyának történő _tökéletes önátadás_ előkészítését ismertetjük.
Egres Odo S. - Szent Bernát élete és tanítása
Egres Odó műve nem történész munkája, mégis sajátos értéke van. Amikor a magyar ciszterciek egy csoportja Zirc feloszlatását követően Dallasban megtelepedett, szükség volt egy kis könyvre, amely a ciszterciek eredetét és eszményeit szemléltető módon és népszerű rövidséggel előadja. Odó atya, aki még a negyvenes évek a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg a doktori címet, majd rövid ideig Baján volt tanár, vállalkozott a mű megírására. Elsősorban Szent Bernát barátjának, Saint Thierry Vilmosnak életrajzára és Bernát műveinek szövegére támaszkodva vázolta föl a nagy clairvaux-i apát arcképét, amit azután más életrajzi forrásokból és legendai hagyományok alapján egészített ki.
Török József - Mindszenty bíboros élete
Ez a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.
Közi Horváth József - Apor püspök élete és halála
A mű az 1997. november 9-én boldoggá avatott Apor Vilmos mártír püspök életrajzi könyve, melyet kiegészítenek dokumentumok, visszaemlékezések, fényképek (túlnyomó részben az Apor- hagyatékból). A könyv függeléke tartalmazza több jelentős forrásmunkának a teljes szövegét is.
Nursiai Szent Benedek - Szent Benedek regulája
Nursiai Szent Benedek (480–547) „fordította le” a nyugati ember számára azt a szerzetesi tapasztalatot, amely a Kr. u. 4. században született az egyiptomi pusztaságban. Bár a keresztény szerzetesség már jóval Benedek előtt megjelent az európai kontinensen, sőt az élet szabályozására különféle „regulák” is születtek. Benedek regulája vált mégis egyre meghatározóbbá. Azért különös ez, mert a korai idők sokszínűségéből éppen az a mű emelkedett ki és bizonyult időtállónak, amely talán a legkevésbé törekedett eredetiségre.
Szent Benedek mások tapasztalataiból építkezik, regulájában gyakran szerepelnek „vendégszövegek”. Az az arányérzék azonban, amellyel mindezt elrendezi, és azok a hangsúlyok, amelyeket időnként következetesen és bölcsen módosít, arról tanúskodnak, hogy antropológiájában a legfőbb helyet az Istent kereső ember (szerzetes) foglalja el.
Benedek nem elméletet ír, hanem tapasztalatot rögzít. Közben azonban nagyon ügyel arra, hogy a szabályként rögzített tapasztalatot úgy őrizze meg, hogy az soha ne veszítse el mozgékonyságát. Talán éppen ennek köszönhető, hogy mindmáig élnek olyan keresztények, akik egész életük alakítása szempontjából mértékadónak tartják azt a lelki tanítást, amely a regulában megfogalmazódik.
Molnár Imre - Az igazság szabaddá tesz
Mivel érdemelte ki ezt a szörnyű bűntényt Jerzy atya? Talán bűnöző, gyilkos vagy terrorista volt? Sz sincs ilyesmiről. Popieluszko atya pusztán a katolikus egyház hűséges papja volt, aki Krisztus szolgájaként a saját és mindazok méltóságát védte, akik vele együtt elnyomást és megaláztatást szenvedtek. Mert a hit, az Evangélium az emberi méltóság és a szabadság fogalma nem egyeztethető össze a marxista ideológia lényegével.
Ezért zúdult reá Isten ellenségének, az emberiséget leigázó "nagy hazugnak" pusztító haragja, aki gyűlöli az igazságot és a hazugságot terjeszti a világban. Miként a történelemben időnként megesik, ezekben az években Európa nagy részén az emberek elméjének világosságát elhomályosította a sötétség és a jót rosszal helyettesítette. Így ez a szeretett lengyel föld is a terror, a szolgaság és az álnokság országa lett. Krisztus evangéliumát, az élet és a szentség szavát felváltotta a gyűlölet és a halál perverz tanítása. Hazátokra a gonoszság cunamija csapott le. ...
Jerzy atya nem engedett a csábításnak, s nem törődött bele, hogy ilyen haláltáborban éljen. Pusztán az igazság, az igazságosság és a szeretet fegyverével próbálta visszakövetelni az állampolgári és papi lelkiismereti szabadságot. De a rontást hozó ideológia nem bírta elviselni az igazság és az igazságosság fényét. Ezért üldözte, tartóztatta le majd brutálisan megkínozta ezt a védtelen káplánt, akit végső gyalázatként összekötözve vízbe vetett, bár az még életben volt. Elrablói, akik az életet a legkisebb mértékben sem tisztelték, büszkén vállalták fel halálát. Magára hagyták, miként némelyek az állat tetemét dobják el. Testét csak 10 nap múlva találták meg...
E fiatal papnak az áldozata azért nem jelent vereséget, mert az elkövetők az Igazságot nem voltak képesek megölni. Vértanúnk tragikus halála ezért az emberi szívek Evangéliumhoz való megtérésének folyamatát indította el. A vértanúk halálából mindig a keresztény élet vetése fakad.
Ma Popieluszko boldoggá avatása az egész nemzet számára az örvendezés emlékezetes napja. Popieluszkót megdicsőülten helyezik az Anyaszentegyház karjai közé.
A politikai rendszerek oly gyorsan múlnak el, mint a nyári viharok. Nem marad utánuk más csak a pusztítás nyoma. Az egyház azonban saját fiain keresztül itt marad, hogy az emberiséget a határtalan szeretet ajándékához segítse. Mert a keresztény ember a föld sója.
Ismeretlen szerző - "Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?"
Régi adósságunkat törlesztjük akkor, amikor e könyv, a FONTES HISTORICI ORDINIS FRATRUM MINORUM IN HUNGARIA • MAGYAR FERENCES FORRÁSOK útra bocsátásával a ferences rend magyarországi történetének nehezen hozzáférhető, vagy eddig alig ismert forrásait közölni kezdjük. Szerencsésebb történelmű országokban ez már régen megtörtént. Nálunk a szerzetesrendek működésének újra engedélyezése, a rend iratainak, könyvtárainak újbóli birtokba vétele, eddig lappangó iratok, könyvek előkerülése (ld. gyöngyösi leletek) adnak új lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel élve szeretnénk hozzájárulni a ferences rend magyarországi történetének kutatásához, annak fellendítéséhez.
Talán furcsának tűnik, miért ezzel a kötettel indítjuk sorozatunkat, hiszen akadna régebbi forrás is. Ez igaz, de a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása olyan történelmi esemény, melynek átélői és elszenvedői közöttünk élnek. 1990-ben még nem is nagyon gondoltunk arra, mennyire sürgető is az akkor történtek leírása, megörökítése, visszaemlékezések, és fellelhető dokumentumok alapján. A közben eltelt idő, és a feloszlatáskor élők szinte egy évtized alatti eltávozása tette világossá, milyen fontos ennek a jelent is súlyosan meghatározó eseménynek az emlékeit összegyűjteni. Hiszen a fiatalabb nemzedék a feloszlatást már nem átélt valóságként ismeri, hanem — hála Istennek — csak úgy, mint a saját életét is nagyon meghatározó történelmi tényt. Ha most, az utolsó pillanatban ezt nem tettük volna meg, úgy jártunk volna, amint Tacitus is írja: „Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünknek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjed a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás.” (P. C. Tacitus: Agricola élete 2. Borzsák I. fordítása)
Kötetünk tehát ez a megmentett emlékezés, aminek az ad különös aktualitást, hogy a szerzetesrendek feloszlatása éppen ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon. A visszaemlékezések összegyűjtése egyben a fiatalabb generáció tisztelgése is azok előtt a ferences testvérek előtt, akik elszenvedték a feloszlatás eseményét és következményeit, akik tanújelét adták a rendhez, hivatásukhoz való hűségnek, és akik áldozatokat is hoztak, hogy megőrizzék és továbbadják a ferences életeszményt.
fr. Varga Kapisztrán OFM
Lepold Antal - Csernoch János
A rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.
Lisieux-i Szent Teréz - Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Pio atya világa 2.
Pio atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Sok mindent tudunk róla, mégis oly kevéssé ismerjük őt. A Pio atya világa című sorozat az atya életének eddig kevesek által ismert történéseinek közzétételével igyekszik közelebb hozni őt az olvasókhoz.
A válogatás második kötete az első részhez hasonlóan nagyon személyes hangvételű olvasmány. Szerzetestársai, valamint a környezetében élő hívek és barátok elevenítik föl emlékeiket a mindannyiuk közös példaképévé vált Pio atyáról. Ők jegyezték le a válogatásban szereplő mondásait és tetteit, amelyeken keresztül mélyebben megismerhetjük Pio atya kapcsolatát az őt körülvevő emberekkel és Istennel. Pillanatképek ezek két párhuzamos világból, hiszen Pio atya az emberi és isteni világnak egyidejűleg és folyamatosan részese volt.
A könyv fő különlegessége, hogy Pio atya jellemének és személyiségének éppen az emberi és az isteni világ közötti kapcsolatot jelentő dimenzióját tárja fel. Ez nem más, mint a humor. Pio atya cselekedeteivel személyesen mutatott példát nekünk a keresztény boldogságra és a szent örömre, amely minden szenvedést és nehézséget elviselhetővé tehet a számunkra.
Puskely Mária - Akik hittek a szeretetben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hetényi Varga Károly - Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában II.
Hetényi Varga Károly
(Hosszúhetény, 1932. okt. 7. -- Pécs, 2002. jan. 2.)
Ő tette nálunk a legtöbbet azért, hogy II. János Pál pápa szándéka szerint megismerjük XX. századi vértanúinkat és hitvallóinkat. A nemzetiszocializmus hazai áldozataival kezdte. De mire kötete, az _Akiket üldöztek az igazságért_ 1985-ben megjelenhetett, ő már megkezdte az anyaggyűjtést a vörös diktatúra áldozatairól.
Jól tudta, hogy a kevés iratanyag sem értelmezhető helyesen a személyes visszaemlékezések nélkül. A még élő meghurcoltak vallomásait hatalmas munkával -- felesége áldozatos segítségével -- rögzítette.
(_Rosdy Pál, Új Ember, 2002. jan. 20._)
Életét, tehetségét és fáradhatatlan szorgalmát áldozta arra, hogy a hitükért üldözött magyar papok, szerzetesek és világi hívők történetét megörökítse.
Ezzel a kőnél és fémnél maradandóbb ragyogó _szellemi emlékművet_ állított mindazoknak, akik a horogkereszt és a vörös csillag ateista terror áldozatai lettek Egyházunkért hazánkban.
(_A. L., Táborkereszt, 2002. január_)
Egy jó értelemben vett megszállott lelkesedésével és kitartásával járta végig Magyarország, Szlovákia, Románia, Kárpátalja, Jugoszlávia magyarlakta területeit, és gyűjtötte össze az egyháziak, papok és szerzetesek sérelmeit, szenvedéseit a nemzetiszocializmus, majd a kommunizmus évtizedeiben. Nem sajnált anyagi, szellemi áldozatokat hozni az igazság felderítése és nyilvánosságra hozatala céljából, kitéve magát az üldöztetés, félreértés veszélyének.
(_Paxy László, Remény, 2002. 5. szám_)
Visszhang? Szinte semmi. Akkor is. Tovább, tovább... 2000-ben végre megkaptad a Magyar Újságírók Közösségétől a Petőfi Sándor Sajtószabadság díjat. Ha valaki megérdemelte a petőfi nevével ragyogó díjat, Te meg- és kiérdemelted.
(_Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közössége elnökének búcsúztatójából_)
A kötetet sajtó alá rendezte: Hetényi Varga Károlyné Varga Borbála
Hetényi Varga Károly - Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Rendkívül értékes történelmi dokumentumsorozat első kötetének _bővített, javított_ kiadását tartja kezében az olvasó. Egy -- reméljük, végleg -- letűnt világról, az elmúlt 50 év diktatúráinak koráról tudósít bennünket ez a könyv. Tíz egyházmegye 713 papjának, illetve papnövendékének meghurcoltatásáról szól, akik útjában álltak az istentagadás és az embertelenség terjesztőinek, akik arra törekedtek, hogy híveiket megvédjék az üldözéstől, a lelki és szellemi terrortól. Ezért kellett bebörtönzést, internálást vagy erőszakos halált elszenvedniük.
Hetényi Varga Károly hatkötetesre tervezett munkája elsőként tett kísérletet arra, hogy több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként a téma iránt érdeklődők elé tárja az elmúlt 50 évben üldöztetést szenvedett papok, papnövendékek és szerzetesek személyi adatait, meghurcoltatásuk részleteit.
Könyvünk szeretne emléket állítani a hitvallóknak, akiknek helytállása megindít és büszkeséggel tölt el bennünket, akik a mának és a jövendőnek egyaránt példát adtak hűségre, bátorságra. Bízunk abban, hogy e kor történészei továbbviszik ezt a szellemet és felhasználják a könyvben szereplő szenvedéstörténeteket.