|
Thomas H. Eriksen, a szociálantropológia professzora az oslói egyetemen ennek a brit hagyományban inkább szociálantropológiának, az amerikai hagyományt követően inkább kulturális antropológiának nevezett, nálunk viszonylag új, és egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó diszciplínának legfontosabb területeit tárgyalja tematikusan és élvezetesen. Egyebek között olyan témákat, mint rokonság, az etnicitás, a rítusok, a hatalmi viszonyok. Példák gazdag tárházából merít, hozzáférhetővé és kezelhetővé, elemezhetővé és oktathatóvá téve az antropológia hatalmas összegyűjtött és feldolgozott empirikus anyagának legjavát, demonstrálva az erre a tudományterületre olyan egyedülállóan jellemző komparatív, összehasonlító módszer rendkívül ösztönző és tanulságos voltát. A könyv a legkorszerűbb, legszélesebb értelemben tárgyalja ennek a tudománynak a vizsgálódási körét, belefoglalva a komplex modern társadalmak antropológiai kutatását is, ezáltal kulcsfontosságú alapozó tankönyvet lehet nemcsak a szűkebb szakterület, hanem minden társadalomtudomány oktatói és diákjai számára. A klasszikus nagy antropológiai kutatásokból készült monográfiák ismeretanyagát használja fel, azokból hozza a példáit az egyes témák elméleti megalapozottságú tárgyalása során.
Kapcsolódó könyvek
Norbert Elias - A civilizáció folyamata
Ez az 1939-ben megjelent s a hatvanas években világsikerré lett munka hallatlanul gazdag, forrásértékű példaanyagon elemzi (a középkori udvari illemkódexektől 18. századi, szépirodalomban rögzült viselkedésformákig) az európai világszemlélet és magaviselet civilizálódását. Az értekezés szigorú tudományossága cseppet sem akadályozta, hogy a szerző olyan, ízig-vérig köznapi viselkedésformák között tallózzék, mint például a tüsszentés, a köpés, az étkezési vagy hálószobai jó modor stb. Norbert Elias - a példákból és elemzésükből kiindulva - impozáns civilizáció- és társadalomelméletet is felvázol, mely napjainkig is a viták kereszttüzében áll.
A civilizáció folyamatát Freud interpretációjaként is lehet olvasni, hiszen kifejezetten freudi gondolat a civilizációt gátlásmechanizmusok kiépülésének látni. Elias azonban a freudi elméletnek inkább kritikusa, mintsem illusztrátora, ugyanis nem állítja szembe a társadalmiságot a viselkedések természeti meghatározottságával. Azt vizsgálja, miként alakulnak át a már meglévő társadalmi magatartáskódok, és miként eredményezi a magatartás átalakulása az egész személyiségstruktúra átalakulását: hogyan helyettesíti lépésről lépésre az egyénre nehezedő külső kényszert az önkényszerítés. És arra is rámutat, hogy mindez nem csak feltétele, de eredménye is a modern, erőszakmonopóliumon alapuló állam létrejöttének.
Fiáth Titanilla - Börtönkönyv
Milyen valójában az élet a rácsok mögött Magyarországon? Fiáth Titanilla könyvében saját börtönpszichológusi munkája alapján a börtön belső világát mutatja be, azokat az íratlan szabályokat, amelyek meghatározzák, kiből lesz „menő” és kiből „csicska”, ki ehet asztalnál és ki alhat alsó ágyon. Megtudhatjuk, miért írnak filccel Hugo Boss feliratot a rabruhákra, és hogyan dekorálják a tiltás ellenére is a celláikat a fogvatartottak, hogyan élik meg a szexualitást és az idő múlását, hogyan főznek, pletykálkodnak - vagyis hogyan próbálnak boldogulni és egyéniségüket, sőt szabadságukat megőrizni a börtön zárt, korlátozott világában.
Merlin Donald - Az emberi gondolkodás eredete
Donald nagy sikerű könyve az emberré válástól a mai társadalmi kommunkációs rendszerekig mutatja be a gondolkodás és közlés forradalmait. Az ember minden történeti korban azzal jellemezhető, hogy milyen gondolatközlési rendszereket használ. Az állati létből az emberré válás során a testtel való (mimetikus) közlés jelentette a fordulatot, ezt követte a természetes nyelv, majd az írás kialakulása. Az írás Donald értelmezésében azért különleges fordulat, mert létrehozza a külső emlékezeti rendszereket, melyekre hivatkozunk a közlés során. Gondoljunk csak az enciklopédiákra. Donald elméletének különleges érdekessége, hogy a közlési és gondolati rendszerek között bennfoglalási viszonyt tételez fel. A gesztusok világa és a nekik megfelelő gondolkodásmód például nem szűnik meg a beszéd kialakulásával. A provokatív könyv összekapcsolja a régészet, a kommunikációkutatás és a modern idegtudományok szemléletét. Nélkülözhetetlen tankönyv lesz a pszichológus, antropológus, szociológus, kommunikáció és nyelvészet szakosok számára.
Leo Frobenius - Afrikai kultúrák
A szerző "Bejárta Szudán, Nigéria, Líbia, Libéria, Algéria, Eritrea, Zimbabwe és Dél-Afrika addig néprajzilag alig ismert területeit. Kutatásai során megismerkedett az itt élő népek társadalmával, életével és kultúrájával. Vizsgálta törzsi szervezetüket, kultúrájukat, vallási szokásaikat, írásba rögzített szóbeli irodalmukat, s elsők között tárta fel képzőművészetük legfejlettebb ágát, a sziklaképeket. De nemcsak kutatta és értelmezte e népek kultúráját. Meg is szerette őket, s egyértelműen elutasítottam azt a lebecsülő véleményt, melyet az európai gyarmatosítók alakítottak ki róluk."
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Paul Bohannan - Mark Glazer - Mérföldkövek a kulturális antropológiában
A kulturális antropológia a társadalomtudományok egyik legrangosabb diszciplínája és más tudományterületekre gyakorolt hatása is számottevő. A magyar könyvkiadásban a tudományág szisztematikus megismertetése mindeddig váratott magára. Az antropológia eszmetörténetét bemutató, eddig két kiadást megért válogatás olyan olvasókönyv, amely nagyívű tudománytörténeti áttekintést nyújt és a legigényesebb tájékozódást szolgálja. A szerkesztők által összeállított kötet a sokarcú diszcplína néhány nagyhatású művelőjét állítja előtérbe, akik a maguk álláspontja mellett érvelve egész generációk számára megszabták a kutatások irányát és végzésének módját. Ez az alapmű immár magyar nyelven is hozzáférhető a magyar antropológiaoktatás és az érdeklődők számára egyaránt.
Max Weber - A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
A kötet címadó írása Max Weber, német közgazdász és szociológus egyik leghíresebb műve, hipotézise szerint a protestáns hivatásetika (mások mellett) fontos szerepet játszott a kapitalista gazdasági rendszer kialakulásában.
Weber szerint a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség. A protestáns etika megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta, de egyenesen isteni akaratot látott benne. Mindamellett a nyugati kapitalizmus nem csupán felszabadította a szerzési ösztönt, de egyben meg is fékezte azt a fogyasztás korlátozásával, ideális feltételeket teremtve a tőkeképződésnek.
Allan Pease - Barbara Pease - Testbeszéd a munkahelyen
A céges buli átvészelésétől a főnöki iroda leghatékonyabb kialakításáig a szerzők mindenre megtanítanak, amit csak tudnunk kell a munkahelyi testbeszédről.
A sikeres állásinterjú * A tökéletes prezentáció * Kézfogás és kapcsolatépítés * A figyelem felkeltésének művészete * Mit viseljen (és mit ne) a nő/férfi, ha tárgyalni megy?
A Testbeszéd a munkahelyen segít felismerni testbeszédünk hibás elemeit, és megtanít arra, hogyan aknázzuk ki a gesztusainkban rejlő óriási lehetőségeket. Hiszen a sikeres karrier kulcsa a testbeszéd megfejtésének képessége!
Csányi Vilmos - Társadalom és ember
"Az iskola, a tanítás, a tudásátadás válsága azért is különös jelenség, mert az ember agyának nagy komplexitásával, széles memóriaterjedelmével és rendkívül gyors és hatékony tanulási képességével is különbözik az állatoktól. Az emberi viselkedésbiológiát tekintve bármiféle fiatalkori tanulási probléma értelmetlennek tűnik. Természetesen azt is tudjuk, hogy a biológiai meghatározottságok mindig egy kultúra szövevényeiben bontakoznak ki, és ebból egyenesen következik, hogy ha baj, válság van, akkor a biológiai adottságok és a kultúra kapcsolatában, kölcsönhatásaiban kell keresnünk az okokat".
"A többi fajnak könnyű! Megszületnek a kölykök, vagy kibújnak a fiókák a tojásból, és a legtöbb esetben, néhány hét alatt, szinte mindent tudnak már, ami az eredményes élethez kell. Gyorsan és lelkesen tanulnak, és a legfontosabb ismeretek amúgy is velük születtek. Tudják, mit kell enni és rendszerint azt is, hogy az ennivaló hol található a legnagyobb valószínűséggel. Tudják, hogy az ennivalót, ha az elszaladós, hogyan lehet megfogni. Ha véletlenül ok maguk szolgálnak más fajok ebédjéül, akkor többnyire azt is tudják, hogy hogyan lehet minél későbbre halasztani az étlapra kerülés idejét. Nem így az ember fiókái."
E kötetben azon tanulmányok összegződnek, amelyek korábban az Iskolakultúrában jelentek meg, s a szerző neveléstudományi elköteleződését is tanúsítják.
Franklin Henry Giddings - A szociológia elvei
A szociológia kimerítő tárgyalásának még nem jött meg az ideje. A társadalom tudományos leírása azonban jelentékenyen előrehaladt, s így semmi értelme annak, hogy tagozatlan maradjon. Vannak szociológiai elvek és megengedik a logikai szervezést. Ez a munka kísérlet a szociológia elveinek összefüggő elmélet keretében való egyesítésére.
Max Weber - Világvallások gazdasági etikája
Kötetünk a németül három kötetben összeállított gyűjteményből, annak felépítését követve válogat. Mivel a sorban első és legismertebb írás, a Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme magyarul már napvilágot látott, válogatásunkban elsőként ennek egy Weber által írott rövid összefoglalóját közöljük, amellyel a szerző az első megjelenést követő heves vitákat zárta le. A modern nyugati világ "külön útjának" megértéséhez szükség van a sokszoros összehasonlításra: a hinduizmus, a buddhizmus, a konfucianizmus, a taoizmus és az ókori zsidóság így tartanak tükröt jelenkori önmagunknak. Sajátos szempontjának, feldolgozott roppant történeti anyagának és összehasonlító perspektívájának köszönhetően Weber olyan művet alkotott, amely azóta is méltán tart számot nemcsak a különféle történelem- és társadalomtudományok (szociológia, gazdaságtörténet, politikatörténet), hanem a vallástörténet, a teológia, az egyes kultúrkörök tudományai (indológia, sinológia, hebraisztika) érdeklődésére is.
Kiszely István - Hankó Ildikó - Szokatlan szokások
Testdíszítések és más biológiai és társadalmi furcsaságok
Milyen szokásaik voltak az embereknek a testükkel kapcsolatban az évezredek alatt? A szerző, A Föld népei sorozat készítése közben rengeteg furcsa testszokással találkozott: a koponyatorzítástól a tetováláson át a testfestésig, a legkülönösebb ruházkodásig, Ezeket gyűjtötte egy kötetbe és készített rendkívül érdekes látleletet az emberi hiúság és feltűnni vágyás évezredeiről több mint 800 fekete-fehér és 180 színes képpel.
Popper Péter - A nem értés zűrzavara
Egyre mélyebbre hatolva használjuk a világot, de egyre kevésbé értjük. Már régen nem tudjuk átlátni a saját kultúránk teljességét. A nem értés szorongásokat szül, melyektől mítoszok segítségével akarunk megszabadulni. Ez a könyv a ma annyira népszerű filléres ezoterikus és misztikus mítoszokat akarja leleplezni.
Max Weber - Tanulmányok
A kötet Max Weber alapvető, az oktatásban alapszövegnek tekintett tanulmányait tartalmazza Erdélyi Ágnes és Wessely Anna új, javított fordításában, összeállításában és szerkesztésében.
A tartalomból:
-A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés "objektivitása"
-A szociológiai és közgazdasági tudományok "értékmentességének" értelme
-A tudomány mint hivatás
-A karizmatikus uralom és átalakulása
-A nem legitim uralom (A városok tipológiája)
-A racionális állam s a modern politikai pártok és parlamentek(Államszociológia)
Louis Dumont - Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a "bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Riverstol Radcliffe-Brownig húzódó angolszász stukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi- Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be az olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és omegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Earl Babbie - A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.
Mircea Eliade - Az örök visszatérés mítosza
Az 1949-ben írott mű az archaikus társadalomban élő és a modern ember világmindenséghez fűződő viszonyát tárgyalja. Az archaikus ember egyetlen olyan mozdulatot nem tesz, amelyet korábban ne tett volna már egy felsőbb szellemi lény, egy démon, egy istenség. Élete így mások cselekedeteinek szakadatlan ismétléséből áll. Ezáltal a mindenséghez kötődik, melynek "történelmét" végtelen szertartásokban éli át újra meg újra, s melyhez az idő szokványos folyásáról megfeledkezve, örökké visszatér.
Paul Boyer - Stephen Nissenbaum - Boszorkányok Salemben
A kötet szerzői a társadalomtörténet módszerével közelítik meg Salem Village közösségének történetét. Hatalmas forrásanyagot feldolgozva, meggyőző érveléssel mutatják be, miként vezetettek a gazdasági ellentétek politikai harchoz Salem Village és a kapitalista fejlődés útjára lépett anyaváros, Salem Town között, illetve két frakció egyre mélyülő szembenállásához a településen belül. A konfliktusok leginkább két vezető család ellentétében kristályosodtak ki. A puskaporos hordóba egy új lelkész megjelenése vetette a szikrát, ki a település pártharcát a jó és a rossz küzdelmeként állította be. 1692-ben párthívei ellenfeleiket boszorkánysággal vádolták meg: a "puritánok" megkíséreltek leszámolni az "individualistákkal".
Edmund Leach - Szociálantropológia
Az ismert brit antropológus ezt a könyvét elsősorban a széles olvasóközönségnek szánta. A világos, élvezetes stílusban megírt kötet ugyanakkor érdekes a szakemberek számára is, mivel a szerző az antropológia több dogmáját kíméletlen kritikának veti alá. Leach először az antropológia sokrétű, gazdag világát jellemzi, majd a legfontosabb kutatási területeket tekinti át. Felfogása szerint az antropológia brit iskolája sajátos mikro-szociológiának tekinthető, amely az emberek cselekvési mintáinak, rítusainak közvetlen és aprólékos megfigyelésén nyugszik. Ez az a felfogásmód - vélekedik Edmund Leach -, amely leginkább lehetővé teszi, hogy a társadalmi élet olyan részterületeinek, mint a gazdaság, a politika, a jog, a rokonság, a vallás, kölcsönös függőségét és kölcsönhatását pontosan megértsük.
James G. Frazer - Az aranyág
"Frazer a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. ... Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás - a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának - nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot... ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is."
