A ​magyar Quisling-kormány Sztójay ​Döme és társai a népbíróság előtt

Vígh Károly - Ugrás ​a sötétbe
Ha ​van drámai dátuma a magyar történelemnek, 1944. október 15-e az! A gyászos emlékű nyilas puccs napja volt ez - csakhogy sok minden előzte meg, kormányzói kiugrási szándék, miniszterelnöki korlátoltság, tiszti árulás, kapkodás, ravaszkodás, politikai és katonai dilettantizmus, de - olykor - helytállás és hősiesség is. Többről van szó e könyvben, mint egy napról és közvetlen előzményeiről: a Horthy-korszak egész politikájáról, a végső bukása előtt álló, ámde épp ezért különösen agresszív hitleri hatalomról, egyszóval az egész bonyolult akkori történelemről.

Szinnai Tivadar - Sötét ​ablakok
Ez ​a könyv nem kulcsregény. Alakjai csak irodalmi értelemben élnek - típusok, kiknek egyes vonásai talán felismerhetőek a valóságban is, de egészükben csak a képzelet teremtményei. A regény keretein túl csupán az a korszak és az a sors valóságos bennük, melynek szürke hősei, átlagos képviselői.

Szmetana György - „...talán ​még öt perc az élet...”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gosztonyi Péter - Budapest ​lángokban 1944-1945
A ​szerző történész, politológus, közgazdász. Budapesten született 1931-ben. Közgazdasági egyetemi tanulmányokat folytatott. Az 1956-os magyar forradalomban mint továbbszolgálatra ideiglenesen behívott tiszt Maléter vezérőrnagy alatt szolgált. 1956 decemberében letartóztatásától tartva, "ideiglenesen" Bécsbe települt át. A Zürichi Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Doktori értekezését Budapest 1944/45-ös ostromáról írta. 1963 és 1996 között a Svájci Kelet-Európai Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatója volt. Fő kutatási területei: a 20. századi forradalmak története, a II. világháború "keleti frontjának" eseményei és a kelet-európai hadseregek 20. századbeli története. Tagja a Svájci Hadtörténelmi Társulatnak, a Svájci Szakújságírók Szövetségének, a Német Hadtörténelmi Társulatnak, a Magyar Hadtudományi Társulatnak, a Nagy Imre Társaságnak. Több magyar állami kitüntetés, köztük a Nagy Imre Plakett tulajdonosa. Bernben él. Több európai szaklap állandó munkatársa. Ez ideig 30 könyve jelent meg német, francia és magyar nyelven.

Fröhlich Dávid - Huszárok, ​előre!
A ​Magyar Királyi Honvédség legmagyarabb fegyverneme, a lovasság, a korabeli huszárság és honfoglaló lovas őseink méltó utódjának volt tekinthető a második világháborúban. Ismerkedjen meg e könyv segítségével a sokszor kalandos, néha huszársorsra oly jellemző hősiességgel és drámai végzetekkel.

Vécsey Aurél - A ​II. világháború legnagyobb csatái Magyarországon
A ​második világháború kitörésekor egyértelmű volt, hogy Magyarország sem kerülheti el a belépést, a kérdés csak az volt, hogy a németek szövetségeseként vagy megszállt országként veszünk részt a háborúban. Hazánk sorsa már a trianoni palotában megpecsételődött, amikor is több mint hárommillió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől. NEm mentegetőzés, de bizton állíthatjuk, hogy ez az igazságtalan békediktátum állította Magyarországot kényszerpályára. A hadban állás az ország lakosai számára nem éreztette hatását a hétköznapi életben, így a kezdeti német hadi sikerek, a frontok előretörésének hírei és a magyar honvédség részvétele a hadműveletekben nem eredményezett háborúellenes légkört a hátországban. Azonban 1944 nyarától a szövetséges légierő gépei gyakran látott hívatlan vendégek lettek a magyar égbolton, 1944 októberétől pedig szovjet csapatok törtek be az ország területére. A hónap közepén pedig lezajlott a Tiszántúlon az alföldi páncélos csata, amely után Malinovszkij marsall 2. Ukrán Frontja birtokba vette egész Kelet-Magyarországot. Elkezdődtek az ország területét érintő tényleges és rendszeres katonai hadműveletek. Könyvünkben ezekkel a harcokkal ismerkedhetünk meg, de röviden szót ejtünk arról is, mi vezetett oda, hogy Magyarország hadszíntérré vált.

Kádár Gábor - Vági Zoltán - A ​végső döntés
1944. ​május közepétől szűk két hónap leforgása alatt a magyar csendőrök, rendőrök és hivatalnokok hatékony közreműködésével több mint 430 ezer, zsidónak minősített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó többségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és megölték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt történetében is példátlan méretű és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi „végső megoldásról”? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen körülmények között hoztak végső döntést a magyar zsidók deportálásáról? Kádár Gábor és Vági Zoltán az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar döntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. Úgy vélik, hogy a tragédia hátterében két erő, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gyökerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhetők fel. A másik pedig az a mára szinte elfelejtett magyar történeti attitűd, amely évszázadok óta az „idegennek” tekintett népcsoportok beolvasztására, kiszorítására és elűzésére törekedett, és amely rabul ejtette a hazai fajvédők és a politikai elit gondolkodását. A történészpáros szerint 1944-ben e két törekvést leginkább megszemélyesítő szereplők, a német Adolf Eichmann és a magyar Endre László végzetes találkozása radikalizálta tovább azt a folyamatot, amely az európai zsidóüldözés egyik leggyilkosabb döntéséhez vezetett.

Szakály Sándor - Trianon, ​honvédség, háború, sport
Több ​mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be Szakály Sándor írásai. A Kárpát-medence egyik legismertebb történésze kiemelkedő alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcső alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is. A kötetet olvasva szembesülhetünk Szakály Sándor szakmai hitvallásának helytállóságával: történelmet írni csak harag és részrehajlás nélkül érdemes.

Szélinger Balázs - Tóth Marcell - Küzdelem ​Magyarországért
Németország ​katonai helyzetének folyamatos rosszabbodása, valamint szövetségeseinek elvesztése miatt 1944-re hazánk stratégiai jelentősége felértékelődött. A szovjet haderő előretörésével Magyarország hadműveleti területté vált, a védelembe szorult német és magyar csapatokra lehetetlen feladat hárult: feltartóztatni a Vörös Hadsereg elsöprő túlerejét. A történelmi Magyarországért vívott ádáz küzdelem az Erdélyben lezajlott összecsapásokkal vette kezdetét, majd heves páncéloscsata bontakozott ki az Alföldön; Budapest hosszú és gyötrelmes ostromműveletnek nézett elébe, a kétségbeesett végjáték színterévé pedig a Dunántúl vált...

Marianne Szegedy-Maszak - I ​Kiss Your Hands Many Times
A ​magnificent wartime love story about the forces that brought the author’s parents together and those that nearly drove them apart Marianne Szegedy-Maszák’s parents, Hanna and Aladár, met and fell in love in Budapest in 1940. He was a rising star in the foreign ministry—a vocal anti-Fascist who was in talks with the Allies when he was arrested and sent to Dachau. She was the granddaughter of Manfred Weiss, the industrialist patriarch of an aristocratic Jewish family that owned factories, were patrons of intellectuals and artists, and entertained dignitaries at their baronial estates. Though many in the family had converted to Catholicism decades earlier, when the Germans invaded Hungary in March 1944, they were forced into hiding. In a secret and controversial deal brokered with Heinrich Himmler, the family turned over their vast holdings in exchange for their safe passage to Portugal. Aladár survived Dachau, a fragile and anxious version of himself. After nearly two years without contact, he located Hanna and wrote her a letter that warned that he was not the man she’d last seen, but he was still in love with her. After months of waiting for visas and transit, she finally arrived in a devastated Budapest in December 1945, where at last they were wed. Framed by a cache of letters written between 1940 and 1947, Szegedy-Maszák’s family memoir tells the story, at once intimate and epic, of the complicated relationship Hungary had with its Jewish population—the moments of glorious humanism that stood apart from its history of anti-Semitism—and with the rest of the world. She resurrects in riveting detail a lost world of splendor and carefully limns the moral struggles that history exacted—from a country and its individuals.

Szabó József János - Az ​Árpád-vonal útikönyve
2002-ben ​jelent meg az Árpád-vonal című könyvem a második világháborúban a Keleti-Kárpátokban harcoló magyar királyi honvédség erődítményeiről. Azóta a Kárpát-aljára és Székelyföldre induló turisták és turistacsoportok jó része keresi az Árpád-vonal megmaradt építményeit. Egyre több ismeretlen és ismerős fordul hozzám útbaigazításért egy-egy völgyzár pontos helyére vonatkozóan. Többen bíztattak is, írjak útikönyvet! Nehezn szántam rá magam, de végül elővettem a kutatóútjaimon készített jegyzeteimet, fotóimat és hangfelvételeimet, Összegyűjtöttem azokat az információkat, amelyeket ismerősöktől és ismeretlenektől kaptam. Megfűszereztem azokkal a történetekkel, amelyeket átéltem, és segítségül hívtam egykori szemtanúkat is. Bízom benne, hogy könyvemet az Árpád-vonalban bunkertúrára indulók haszonnal forgatják majd. Jó utat!

Szakály Sándor - Honvédség ​és tisztikar 1919–1947
„A ​történész, hadtörténész számos esetben készít leltárt addigi szakmai tevékenységéről, s megpróbálja felmérni, mit is végzett egy eltelt időszak alatt. Több mint húsz esztendővel az első rövidke írásom megjelenése után ezt teszem most magam is. [...] E leltár készítése során azt láttam – vagy véltem látni –, hogy az egykori Nemzeti Hadsereg (1919–1922), illetve a volt magyar királyi honvédség (1922–1945) tisztikarával, felső vezetésével kapcsolatos kutatásaim hoztak új eredményeket. Úgy vélem, hogy több mint két évtizedes (had)történészi munkálkodásom eredményeként a volt magyar királyi honvédség tisztikaráról, a katonai felső vezetésről sikerült tárgyszerű – az 1950-es években kialakítottól merőben eltérő! – képet megrajzolnom, bemutatva egy letűnt korszak kicsiny, de meghatározó erővel bíró társadalmi csoportjának társadalmi, politikai, szakmai »viszonyait«. [...] Amint azt a kötetet kézbe vevők tapasztalják, az ismét közölt írások témája – a volt magyar királyi honvéd tisztikar, a magyar katonai felső vezetés története szinte azonos, a feldolgozás módja azonban eltérő. [...] Ezen eltérő feldolgozási módok ellenére is úgy vélem, hogy ez a kötet egységes egészet alkot, és segíti az eligazodást az 1919 és 1974 közötti magyar történelem egyik sajátos társadalmi csoportjának a megismerésében.” A szerző

M. Kiss Sándor - Magyarország ​1944
A ​sorozat két előző könyve („Német megszállás” illetve „Üldöztetés – embermentés” ) után a záró kötet az ellenállás témáját dolgozza fel. Három fő része a külföldiek Magyarországon és a magyarok külföldön folytatott tevékenységével, illetve a hazai magyar ellenállással foglalkozik. Ezen utóbbi egység bő teret ad nemcsak a korábban már alaposan feldolgozott kommunista, de a polgári és a katonai ellenállás históriájának is. Az előző kötetekhez hasonlóan ezt a könyvet is részletes válogatott bibliográfia zárja.

Szakály Sándor - A ​magyar tábori csendőrség története
„Tanulmányomban ​a magyar királyi honvédség tábori csendőrsége megszervezésének, felállításának a körülményeit és a második világháború időszakában kifejtett tevékenységét igyekeztem feltárni. Az általam vizsgált, közel nyolc esztendőt felölelő időszak – 1938–1945 – az, amikor a magyar tábori csendőrség szervezetének megléte, illetve tevékenysége a források alapján kimutatható, nyomon követhető. [...] Úgy vélem, a kutatási nehézségek és a források töredékes volta ellenére is sikerült a magyar tábori csendőrség történetéről reális és a lehetőségekhez mérten teljes képet felvázolnom." A tíz évvel ezelőtti, nagy vitákat kiváltott és jelentős sikert aratott könyv új, javított kiadása.

Tamási Miklós - Ungváry Krisztián - Budapest ​1945
Az ​újjáépítés első pillanatai 1945 tavasza óta egyetlen jelentős, komoly fényképanyagot közreadó album sem született az 1944/45 fordulóján rendkívül súlyos háborús sérüléseket szenvedett fővárosról. A hivatásos és amatőr fotósok hagyatékaiból, köz- és magángyűjteményekből válogatott, többségében először publikált fényképekből összeállított könyv ezt a hiányt szeretné pótolni. Emléket akar állítani, és emlékeztetni akarja az olvasót a háború pusztításaira, a romeltakarítás és újjáépítés első pillanataira.

Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert - A ​Waffen-SS Magyarországon
E ​könyv kísérletet tesz arra, hogy itthoni és külföldi levéltári dokumentumok felhasználásával, valamint az újabban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalom alapján adatokban gazdag áttekintést nyújtson a német Waffen-SS és Magyarország kapcsolatáról a második világháború idején. A kötet szerzői először a Schutzstaffel (SS) katonai szerepvállalásnak hátterét, az SS-csapatok szervezetét, harcászatát és eszközeit tekintik át, majd a fegyveres szervezet Magyarországról történt létszám-kiegészítésével foglalkoznak. A terjedelem legnagyobb részét a Waffen-SS olyan birodalmi, önkéntes és besorolt alakulatainak hadtörténete teszi ki, amelyek harcoltak magyar területen. Külön részben olvashatunk a Waffen-SS magyar egységeinek történetéről is.

Thomas Sakmyster - Admirális ​fehér lovon
„Horthy ​Miklós rendkívül változatos életutat járt be: ifjúkorában még Ferenc József portréját festette meg, és James Joyce-tól vett nyelvórákat. Utóbb Európa egyik leghírhedtebb antiszemitájának tartották. Károly két restaurációs kísérletét is megakadályozta, szovjetellenes keresztes hadjáratot szervezett, párbajozni szeretett volna Tomas Masarykkal. Egyszerre kollaborált és szállt szembe Hitlerrel, meghiúsította Adolf Eichmann terveit, majd Joszif Sztálin jóindulatát kérte a maga és nemzete számára.” Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó a részben magyar származású szerző Horthy-életrajzát.

Sebő Ödön - A ​halálra ítélt zászlóalj
Gyimesi-szoros, ​1944 Sebő Ödönt 1942 decemberében avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Katonai pályafutását az erdélyi hadszíntéren kezde a 32. határvadászzászlóaljnál. 1944. augusztus 28-án német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy visszavonulásukat fedezze. Ezzel a paranccsal szembeszegülve az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre a gyimesbükki helyőrség parancsnokaként. Az ozorai huszárok példájára emlékeztető hősies helytállás megállította a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget és egy lovas hadosztályt. A kitörés és a visszavonulás után katonáit - mint az Erdélyben harcoló magyar és német hadseregek utóvédzászlóalját - továbbvezette a Székelyföldön, majd Szlovákián keresztül egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története 1918-1919 1919-1945 I-II.
A ​sorozat e 8. kötete ellentétes korszakokat foglal egybe; az 1918 - 1919. évi forradalmak és a rájuk következő 25 éves ellenforradalmi rendszer történetét vetíti elénk. Különösen újszerűek, még a szakember számára is, az első világháborút követően kialakult helyzetet, a forradalmak sokrétű problematikáját, valamint az ellenforradalmi rendszer keletkezését és jellegét, a korszak gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyait, politikai ideológiáit bemutató részek.

Dr. Bernáth Zoltán - Horthy ​Miklós
Dr. ​Bernáth Zoltán 2006-ban töltötte be 90. életévét. A bírói ítélkezés jóformán minden területén dolgozott. Tanácsvezető bíróként ment nyugdíjba. A II. világháború alatt bejárta Európát - többnyire gyalogmenetben mint katona vagy hadifogoly - Ukrajnától a Párizsi-medencéig. Eddig megjelent nagysikerű könyveiben jogi szemszögből vizsgálja a XX. sz. történéseit, különösen a békediktátumok hatását Magyarországra. "Vallom, hogy Horthy Miklós volt az utolsó lovaguralkodó. Vallom, mert kortársa voltam - legalábbis egy ideig - és mint tanú én is belekerültem abba a kavarodásba, forgószélbe, amelyik a XX. században végigsepert a világon, és Európában annyi tragédiát okozott. Nem véletlen, hogy Horthy Miklóst ez a korszak tette naggyá, és egy idő elteltével a világtörténelemben is jelentős szerepet fognak neki tulajdonítani." - Dr. Bernáth Zoltán