A ​tatárjárás A ​mongol hódítás és Magyarország

Ismeretlen szerző - A ​hadviselés művészete I.
A ​kétrészes sorozat első kötete hiteles képet rajzol az i. e. 1500-tól i. sz. 1600-ig terjedő időszak legnagyobb katonai vezetőinek életéről és pályafutásáról Alkibiadésztől Hannibálon át Tamerlánig. Az életrajzokat térképek egészítik ki, amelyekből megismerhetjük az adott hadvezér legjelentősebb csatáit és hadjáratait.

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Samuel P. Huntington - A ​civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A ​hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai. Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.

Benkő László - A ​végső tenger I-III.
A ​rabszolga-gyereknek csak ritkán előtűnő, homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... Bürjén, az ismeretlen származású és nemzetiségű kisfiú, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Dzsingisz kán, a világhódító mongol uralkodó udvarába kerül. Mongollá lesz, és mivel hányattatásai során megtanul néhány nyelvet, kamaszként izgalmas munkát kap: kém lesz. A feladatnak sikerrel tesz eleget, kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért további feladatokat kap. Így kerül II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába: gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára, de már nem foglalkozik a származásával. Ám az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, főbe kólintja az igazság, és felébred benne a lelkiismeret...

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Philip Dixon - Britek, ​frankok, vikingek
Az ​i. sz. 406. év telének derekán Mainz városának közelében befagyott a Rajna, a germaniai római provinciák és a közép-európai leigázatlan törzsek közötti határfolyó. A határt védő helyőrségek létszáma csökkent, a parancsnokok figyelmét az itáliai hadihelyzet kötötte le. December 31-én egy barbár horda átkelt a folyón, és rázúdult az északnyugati római provinciákra. Róma Rajna-vidéki szövetségesei nem tudtak nekik sokáig ellenállni, Mainz, Trier, Worms, Strasbourg, Tournai, Boulogne, Rheims és Amiens városokat feldúlták és kifosztották. Egy korabeli forrás beszámolója szerint a betolakodók megölték a remetéket, elevenen megégették a papokat, megerőszakolták az apácákat, elpusztították a szőlőskerteket, és kivágták az olajfákat. Lehet, hogy mindez csak szóbeszéd, de egy Salvianus nevű pap is megírta, emlékszik rá, hogyan hevertek a megcsonkított holttestek szülővárosnak, Triernek, a volt császári fővárosnak az utcáin. "Egész Gallia egyetlen temetési máglyaként füstölgött", írta Orentius gall püspök. Ilyen tragikus eseményekkel kezdődött az a történelmi folyamat, amely az egykor rendíthetetlennek hitt Római Birodalom széthullásához vezetett, majd a gót, a szász királyságok létrejöttét s Nagy Károly birodalmának megszületését, a Karoling reneszánsz csodálatos fejlődését eredményezte. Philip Dixon könyve a legújabb régészeti ásatások leleteit felhasználva azt beszéli el, hogy mi történt Nyugat- és Észak-Európában az i. sz. 5. és 10 század között, vagyis abban az időszakban, amelyet a népvándorlás korának szokás nevezni. Választ keres többek között arra a kérdésre, hogy vajon valóságos személy volt-e a Szent Grált kereső Arthur király, miként cseréltek gazdát egész tartományok egy-egy sikeres csata után, hogyan zavarták meg az államhatalom megszilárdítását Nyugat-Európában az északról érkező vikingek. Azt sem hallgatja el, hogy a "régész számára az írásbeliség megjelenését követő időszak »átkos« korszak", mert a régész a talált leleteket óhatatlanul összhangba akarja hozni a feljegyzett eseményekkel, s ez számos buktatót rejt magában. A könyv káprázatos színes képeken mutatja be, hogy a korszak történelemformáló eseménye volt az egyház győzelme; azokon a vidékeken, amelyen csak földbe ásott viskókat ismertek, kőből templomok, monostorok épültek, majd királyi paloták, olyan építmények, amelyek mértékeikkel a kor emberét nyűgözték le, racionális szerkezetükkel és nemes arányaikkal a mai szemlélőt ejtik ámulatba.

Hahner Péter - Franciaország ​története
Franciaország ​történetének megírása az egyik legnehezebb - ám egyben leghálásabb - történetírói feladat. Kevés európai nemzetnek van annyi élő - és egyben ellentmondásos - mítosza, mint a franciának: a középkorban "az Egyház legidősebb leánya", az újkorban a felvilágosodás és a forradalom antiklerikalizmusa éppúgy a nemzeti öndefiníció szerves része, mint a XIX. századtól a jakobino-szocialista szellemiségű bal- illetve az ultramontán katolikus és ultranacionalista jobboldali radikalizmus hagyománya. (Nekünk magyaroknak Trianon traumája külön is megnehezíti a "francia kapcsolat" tisztán tudományos vizsgálatát.) Hahner Péter könyve bravúrosan veszi az imént felsorolt akadályokat, s az adott terjedelmi korlátok között kiválóan oldja meg Franciaország történetének feldolgozását - csak annyi elfogultsággal, amennyi élményszerűvé teszi a történelmi anyag bemutatását a történészi tárgyilagosság csorbulása nélkül.

Amin Maalouf - A ​keresztes háborúk arab szemmel
A ​libanoni származású francia író, Amin Maalouf, aki mellesleg keresztény, talán elsőként írta meg a keresztes háborúk történetét az arabok szemszögéből. Könyve, ami 1983-ban a "Les croisades vues par les arabes" címmel jelent meg Párizsban, a korabeli arab forrásokat felhasználva hitelesen tárja elénk azt a korszakot, amikor a keresztes lovagok Jeruzsálem felszabadítására a Szentföldre mentek. A pápaság szent háborúnak nevezte, mivel a legfontosabb keresztény kegyhely felmentését várta tőle. Szinte rákényszerítette az összes, magát kereszténynek tartó államfőt, vegyen részt rajta. Az igaz vallásosság eszményképévé emelte a szentföldi harcokat. Természetesen nem mindenki követett ilyen szép eszményeket, sokan elsősorban a kalandok és a pénzszerzés miatt indultak útnak. Az arabok számára ugyanakkor mindez egy óriási tragédiát jelentett, ami lényegében még a mai napig is meghatározza a nyugati emberről kialakított képüket. Nem véletlen, hogy minden nyugatról jött, illetve európai embert bizalmatlanul szemlélnek, és még manapság is frandzsnak neveznek, ami a franciák arab elnevezéséből származik. A kortárs arab írók sose említik a keresztes háborúk kifejezését, mindenhol frank megszállásról vagy frank háborúról beszélnek. Maalouf könyve nagyon értékes adalékokkal szolgál arról, hogy a mit sem sejtő arab világnak - a maga belső ellenségeskedéseivel és hatalmi harcaival - micsoda megrázkódtatást jelentettek a rájuk törő európai lovagok. Sokan valamiféle isteni igazságszolgáltatásnak tartották ezt az új ellenséget, és csak viszonylag későn jutottak el odáig, hogy megszervezzék az ellenállást, amit ők is szent háborúnak, vagyis dzsihádnak neveztek el. Nem véletlen, hogy a mai ember számára is közérthető ez a kifejezés, bár már viszonylag megváltozott tartalommal, hisz mostanság inkább az Izrael elleni harcot jelöli. Azonban ez korántsem az egyetlen hasonlóság a mai és a korabeli szent háború között. Mindenki arra gondolna, hogy a terrorizmus teremtette az ún. öngyilkos merénylőket, de ez egyáltalán nem helytálló. Számomra megdöbbentő volt olvasni, hogy már ekkor - majdnem egy évezreddel ezelőtt - megalakult egy fanatikus szekta, akik politikai gyilkosságokat hajtottak végre. Az emberek rettegtek tőlük, mert aki egyszer szembekerült velük, az biztosan tudhatta, hogy valamikor bosszút állnak rajta. Nem kegyelmeztek senkinek, és akit egyszer kiszemeltek maguknak, azt csak valami isteni csoda menthette meg. Itt most senki se gondoljon valami önmagukat felrobbantó emberekre, de miután gyilkosságaikat mindig nyilvános helyen hajtották végre, ahonnan semmi esetre sem menekülhettek volnak el, ezért lényegében nem sok különbség volt köztük és mai társaik között. Olyan pontossággal, hidegvérrel és alaposan megtervezetten gyilkoltak, és oly hihetetlen közönyösséggel mentek ezután a halálba, hogy sokan úgy vélték hasis hatása alatt állnak, és "hasisíjun" vagy "hasasin" néven kezdték emlegetni őket. A szó később az "aszaszin" változatban lett közismert, sőt 'orgyilkos' értelemben néhány nyelvbe be is került. Természetesen a fentiek csak egy részét képezik a könyv alapos és szerteágazó leírásainak, ahol szinte hónapról hónapra követhetjük nyomon a történéseket. Maalouf bár történelmi tanulmányt írt, mégis olyan olvasmányos, sőt regényszerű a munkája, hogy bárki nyugalommal a kezébe veheti - szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt. Ajánlanám ezenkívül azoknak, akik a másik oldal szemszögéből is meg akarják ismerni a világtörtélemnek ezt a véres időszakát. Érdemes elolvasni, mert sok mindent máshogy értékelnénk az arabok viselkedésében, és jobban megértenénk a közelmúlt egyes eseményeinek mozgatórugóit is.

B. Szabó János - Háborúban ​Bizánccal
Bizánc. ​Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet - egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám annak mára már elhalványult az emlékezete, hogy ez a birodalom évszázadokon át milyen fontos szerepet játszott északi szomszédja, a Magyar Királyság történetében. E könyv ennek a bonyolult és ellentmondásos viszonynak egy részletét, a 11-12. századi magyar-bizánci küzdelmek történetét idézi fel, méghozzá széles politikai és kultúrtörténeti keretbe ágyazva. Eközben betekintést nyerhetünk Európa két évszázadának hatalmi politikájába, végigkövethetjük Árpád-házi királyaink dinasztikus politikáját, családi viszályait - és erejük, tekintélyük lassú gyarapodását is. A kötet szerzője, B. Szabó János hadtörténész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. A hadviselő felek fegyverzetét, viseletét, felszerelését bemutató tanulmányt Boldog Zoltán régész-fegyvertörténész írta és illusztrálta.

Bernard Cornwell - Az ​ördöglovas
Hooktoni ​Thomas is egy a gyűlöletes angolok közül. Amikor a rablólovagok elpusztítják a faluját, Thomas hátat fordít apjának, aki papnak szerette volna látni fiát, és beáll íjásznak III. Edward angol király seregébe. A király és fia, a Fekete Herceg fegyvereseivel Franciaország ellen indít elsöprő erejű hadjáratot, ám ennek kimenetele nem az egymással civódó nemeseken és lovagokon múlik, de sokkal inkább a közembereken, az íjászokon, akik sikerre vagy kudarcra ítélhetik az egész vállalkozást. Thomas, aki idővel elfeledi régi világát és be nem váltott ígéreteit, megszereti a kemény katonaéletet... Cornwell e könyvében (Hooktoni Thomas trilógia 01.) a százéves háború fontosabb eseményeit igyekszik megörökíteni.

Kelly DeVries - A ​középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A ​középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

B. Szabó János - A ​mohácsi csata
Az ​1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szulejmán szultán sokat vitatott szándékait is. E kis kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar háborúk történetének egyik legfontosabb időszakáról, a magyar nemzeti sorstragédiák szimbólumává vált mohácsi csata valós történetéről. A kötet szerzője, B. Szabó János történész hét évig volt a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza. Két hadtörténeti tárgyú ismeretterjesztő könyvet írt az Erdélyi Fejedelemség hadseregéről és az Árpád-kori magyar-bizánci háborúkról.

Gáspár Ferenc - Pogányokkal ​táncoló
Pogányokkal ​táncoló: erről a címről mindenkinek Kinizsi Pálnak, a medveerejű vitéznek a kenyérmezei ütközet után lejtett győzelmi tánca jut az eszébe. De hallott valaki Tallóci Jánosról, Nándorfehérvár hős várkapitányáról? Hogy Hunyadi…? Nem, ez sem tévedés! Tallóci János 1440-ben ugyanúgy megvédte a töröktől Nándorfehérvárat, mint tizenhat évvel később Hunyadi János! Óriási ostrom volt, s hatalmas diadal! S ki emlékszik már erre? Csupán a történészek, no meg Gáspár Ferenc, kinek tolla alatt megelevenedik a kor, a harcok, a sokféle nép. Magyar táltosok, dalmát hajósok, talján kémek nyüzsögnek a könyvben, melynek lapjain lassan-lassan, de mindent elsöprően bontakozik ki egy gyönyörű szerelmi történet, mely a végkifejlet során a várostrom fortissimójában összecseng a Raguzából származó Tallóciak jelmondatával: A szabadság nem eladó a világ összes kincséért sem! A Johnny Fortunate sorozat legújabb kötete igazi, vérbő kalandregény.

Veszprémy László - Az ​Árpád- és Anjou-kor csatái, hadjáratai
A ​Zrínyi Kiadó rendkívül szép kiállítású Nagy csaták című soro­zata a magyar történelem egy-egy háborús korszakának csatáin és ütközetein keresztül történelmünk egészét kívánja bemutatni. Veszprémy László műve méltó párja a korábban megjelentetett Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái, a Nikápolytól Mohácsig, A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában és a Hazánk dicsőségére című köteteknek. A könyv a hadiesemé­nyekre összpontosít, ugyanakkor tárgyalja a korszak tágabb politikai körülményeit is. Az olvasó megismerheti a honfoglaló magyarság fegyverzetét, az Árpád- és Anjou-kor címereinek katonai alkalmazását, a várostromok technikáját. A pozsonyi, a merseburgi, az augsburgi és a Fischa menti csata, a zimonyi és a morvamezei ütközet mellett a kötet feltárja II. András keresztes hadjáratának részleteit, és bemutat egy sikeres Árpád-házi hadvezért, V. Istvánt. Nagy Lajos olasz és litván földre vezetett hadjára­taival, a „török" elleni harcaival több fejezet is foglalkozik, végezetül pedig a mariazelli hagyománnyal és a velencei-padovai magyar háborúkkal ismerkedhetünk meg. A gyönyörű, festményekkel, színes miniatúrákkal, metszetek­kel gazdagon illusztrált mű minden könyvespolc díszévé válhat.

Bernard Cornwell - Vándor
E ​regényben minden a helyén van: nagyszerű hősök, háború és szenvedés, megkínzatás, szerelem, vágy és sors. Angliában, 1346 októberében indul a történet. Thomas of Hookton, angol íjász szerencsésen megmenekülvén a crécyi csatából, azt a megbízást kapja királyától, hogy nyomozza ki, hol lelhető fel apjának szigorúan titkos könyve, amelyik a Szent Grállal kapcsolatos írásokat őrzi. De nem az ifjú lovag az egyetlen, aki meg akarja szerezni a könyvet. Ellenfelét pedig semmi nem állítja meg. Birtokában van titkos tudásoknak, és nem riad vissza semmitől. Attól sem, hogy az inkvizíció kezére juttassa az ifjút... A remek csataleírásokkal teli, pontos történeti hátterű regény szerzője mindent tud a százéves háborúról.

Ismeretlen szerző - Nyugat ​őrei
A ​2011-ben létrejött Historium Kiadó első négy szerzője – Urbánszki László, Nagy Attila, Marcellus Mihály és Bíró Szabolcs – különleges módon köszöntik a 2012-es évet: egy ingyenesen letölthető elektronikus antológiával, mellyel egyetlen célt, a közönség szórakoztatását szeretnék elérni. Urbánszki László három novellája abba a korba és közegbe repít minket, melyet már megszokhattunk Odakint, a pusztában című kötetéből: humor, kaland és lendület vegyül a szépirodalmi klasszikusok stílusával. Nagy Attila szeretett városa, választott otthona, Dunaszerdahely múltjából ragad ki és mesél el egy izgalmas történetet: a templomfal tövébe ásott kincs históriája a helytörténet-kutató alapos kutatásain és hiteles kordokumentumokon alapul. Marcellus Mihály, A veterán szerzője két novellával képviselteti magát a kötetben: egyikkel az általa teremtett pannonrómai prózát csillogtatja meg, másikkal a magyar történelem korai időszakába, a Koppány halála utáni évekbe kalauzol minket. A Sub Rosa szerzője, Bíró Szabolcs pedig előbb egy dévényi kisfiú vívódásait és álmodozását mutatja be a középkorban, majd átruccan Prágába, ahol egy férfi az égvilágon semmit sem tud magáról. Szerencsére azonban feltűnik a színen Zikmund Pradlej, a cseh régiségkereskedő bőrébe bújt Ördög, és elmondja neki, hogy nem más ő, mint egy újabb szereplő ebben az ingyenesen letölthető elektronikus antológiában.

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

John Keegan - Az ​amerikai polgárháború
Az ​amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.