Némi bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki könyvet írjon a volt Szovjetunió utódállamaiban a mi életünkkel, mindennapjainkkal egy időben zajló eseményekről. Hiszen a néha váratlan, máskor törvényszerű fejlemények napok, sőt néha órák alatt hozhatnak olyan változásokat, amelyek sok mindent módosíthatnak abból, ami ebben a könyvben szerepel írja bevezető soraiban a szerző.
Kik irányítják Putyin Oroszországában az energetikát?
Mi az ukrajnai válság háttere? Azé az ukrán válságé, mely a hidegháború vége óta a legsúlyosabb európai konfliktus rémképével, a jugoszláv forgatókönyvvel fenyeget.
Mi az orosz terjeszkedés iránya és a balti államoknak a Gazprom ellen folytatott szabadságharca?
Mit tesz az Európai Unió a kőolaj- és főleg a földgázszállítás ellenében időről időre politikai feltételeket támasztó Kreml visszaszorítására?
Nyugat és Kelet között lavírozó gazdaságok, etnikai konfliktusok, egymással háborúzó közép-ázsiai klánok fölött uralkodó diktátorok különös pályája, mesés kincsek, oligarchák uralma. És nem utolsó sorban az Amerikai Egyesült Államok szerepe a posztszovjet térségben.
Ezekről és még sok minden másról szól a térség szakértőjének, Gereben Ágnesnek lebilincselő könyve.
Kapcsolódó könyvek
Konrád György - Itt, Európában
Mondhatjuk, hogy az Európai Unió új típusú nemzetközösség? Az európai polgárok közössége, vagy a nemzetállamoké, azaz a nemzeti kormányoké? Vállalják-e utóbbiak az Unióval együtt járó szabályokat, kötelezettségeket és azok teljesítésének ellenőrzését? Melyik elkötelezettségük erősebb: a nemzeti vagy az európai, a populista vagy a föderatív? A szovjet blokk, a kommunista pártállamok szétesése után mi keletkezik: nacionalista pártállam vagy liberális demokrácia? Kialakulhat-e az Európai Unión belül egy nemzeti autokrácia? Nyugat vagy Kelet? Megvalósítható-e a szavazattöbbségre támaszkodva a parlamentáris egypártrendszer? Mit jelent a többpártrendszerű demokrácián belül a nemzeti forradalom? Mennyiben jelent a nacionalista felsőbbségi állam vezéri államot? Vezéri párt – vezéri állam? Milyen mértékben jelenthet a kormányváltozás rendszerváltozást? Feljogosíthat-e a parlamenti többség az alkotmányos politikai rendszer, sőt az egész társadalmi rendszer felülről irányított, konszenzus nélküli átalakítására? Hogyan reagál az EU, ha nem egy belépni kívánó tagjelölt, hanem egy elfogadott tagország kormánya rendeli maga alá a gazdaságot, az adminisztrációt, a médiát, az oktatást, a kulturális intézményrendszert, a tananyagot? Kiterjedhet-e az európai-nemzetközi kontroll a gazdaságpolitikán túl a politikák összességére? Mit szól a demokrácia lebontásához az európai közösség? Sérti-e a nemzeti szuverenitást, ha a közös európai intézmények ellenzik az antidemokratikus jogszabályokat és intézkedéseket? Hazaárulás-e a nemzeti kormány visszaéléseivel szemben az európai közvéleményhez fordulni?
Ha a kelet-európai nemzeti politikusok parlamentáris teljhatalomra tesznek szert, kiépíthetik központosító pártállamukat vezérkultusszal és kegyenc-burzsoáziával. Vezérnek lenni, cselezni, harcolni kívül-belül szinte mindenkivel: nem könnyű mesterség.
Sokan reméljük, hogy a társadalom ezúttal is erősebb lesz, mint az állam.
Zinner Tibor - "A nagy politikai affér"
A tekintélyes történész szerző évtizedek óra foglalkozik a politikai perekkel, könyvet írt a kádári megtorlás rendszeréről és a törvénysértő perekről.
A kétkötetes könyv első része a per hiteles feltárásában a lehető legtöbb, korabeli, fennmaradt jegyzőkönyvet felidézi. A szerkesztett szövegben elkülönülnek a be nem zúzott, fennmaradt dokumentumok a szerző írásának további részleteiről. A Rajk-Brankov per, a büntetőügy szétválasztását követően tárgyalt Pálffy és négy társa elleni büntetőeljárással, valamint az ún. mellékperekkel együtt a szerző egybeveti a korábbi és későbbi hazai, valamint határon túli törvénysértő büntetőeljárásokkal.
Az első kötet az előzményeknél utal a sztálini birodalmi politika konstruált perekhez vezetője jellegzetességeire, miként alakult a nemzetközi helyzet a Kominform bukaresti értekezletéig, feltárva a szovjet-jugoszláv konfliktust. Szól arról, hogy miképp állította a Sztálin által eldöntött stratégiai váltás a politikai rendőrség és Rajk viszonyát fókuszba, tájékoztat arról, miképpen zajlott Rajk letartóztatása. A könyvet a felhasznált irodalom és névmutató, valamint a fontosabb személyiségek életútjának ismertetése kíséri.
Drábik János - Örvénylés - A globalizmus viharzónájában az emberiség
A szervezett magánhatalom által létrehozott Európai Unióba a viszonosságot megtagadó, igen hátrányos és igazságtalan feltételekkel kényszerítették be Magyarországot. 2003-ig 8866 milliárd forint nettó veszteséget okozott a magyaroknak az EU-tagságra való felkészülés. 2004 óta pedig évi mintegy 4500 milliárd forintba kerül a tagsággal járó terhek viselése. Kezdettől nettó befizetők vagyunk. Az úgynevezett támogatás nem egyéb, mint a már átadott összegek egy részének keserves visszapályázgatása.
A magyar költségvetési hiány és külkereskedelmi deficit egyik legfőbb okozója tehát az, hogy az EU folyamatosan sarcolja Magyarországot, nem pedig támogatja. Az EU a szervezett magánhatalom intézménye a szuperbankárok útjában álló nemzetállamok olcsó és önkéntes felszámolására. Az EU fölösleges és elbürokratizálódott vízfejjé vált. Ami jót hozott - emberek és áruk szabadabb mozgása, vámok csökkentése, szorosabb együttműködés Európa államai között - azt olcsóbban és hatékonyabban el lehetett volna érni nélküle. Nem kellett volna feladni nemzeti szuverenitásunkat, önrendelkezésünket, az önálló magyar jogrendszert. Az EU természetellenes, mert nem olyan közösség, mint a biológiai és társadalmi reprodukcióhoz nélkülözhetetlen család és a nemzet. E két család az élet nélkülözhetetlen előfeltétele. Az EU viszont élősködő - funkciótlan - képződmény.
Bibó István - Válogatott tanulmányok I-IV.
A Magvető Könyvkiadó 1986-ban három kötetben jelentette meg a 20. század egyik legkiválóbb magyar gondolkodója, Bibó István (1911-1979) válogatott tanulmányait. Ezt néhány évvel később a kiadó a szerző 1956-tal, illetve a nemzetközi joggal foglalkozó írásait közölve egy negyedik kötettel tette teljesebbé, így szolgáltatva némi igazságot az itthon addig meglehetósen mostohán kezelt életműnek. A jelen munka - Huszár Tibor válogatásában és utószavával - ebből a négy kötetből nyújt válogatást, mégpedig egységes koncepció alapján: gyűjteményünk Bibónak a társadalomtörténettel, a szociológiával és a társaslélektannal kapcsolatos legjelentősebb tanulmányait közli. A legkorábbi értekzés 1940-ből származik, és Erdei Ferenc munkásságával foglalkozik, a legkésőbbi 1979-ből, melyben Bibó Németh László kelet-európai koncepciójáról elmélkedik. A két dátum közötti időszakból számos fontos művet közlünk, amelyek aktualitásuk miatt is komyoly figyelmet érdemelnek: így helyt kap kötetünkben néhány, a magyarságtudománnyal kapcsolatos cikk, a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című korszakalkotó írás, az 1956-os eseményekre reflektáló elemzések, vagy az európai társadalomfejlődéssel foglalkozó főbb tanulmányok. Joggal írta Bibóról Illyés Gyula: "Hűséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédista filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységből meríti." Bibó István megszívlelendő gondolatai sajnos még nem váltak igazán közkincsé: ideje, hogy eszméi, törekvései végre gondolkodásunk, politikai kultúránk szerves részévé váljanak. Ezt a célt szolgálja ez a tanulmánykötet, melyet Balog Ivánnak az egyes fejezetekhez kapcsolódó jegyzetei egészytenek ki.
Jürgen Habermas - A posztnemzeti állapot - Politikai esszék
A jelenleg legnagyobb tekintélyű német filozófus, Jürgen Habermas Európa jövőjével foglalkozó írásait gyűjti össze a kötet. A globalizáció és az EU strukturális reformjainak összefüggéseit vizsgálja, a posztnemzeti demokrácia hogyanjára keresve választ. Itt olvasható a hírhedt Spiegel-vitában kifejtett álláspontja is az emberi szervezetek klónozásával kapcsolatban.
Daniel Goldhagen Hitler's willing executioners. Ordinary germans and the holocaust című, nagy visszhangot kiváltott könyve kapcsán szól a történelem közéleti felhasználásának problémájáról. A XX. századot a világháborúk és a hidegháború „rövid" időszakára redukáló hagyományosan komor képpel egy bizakodóbb változatot helyez szembe. A címadó tanulmányban amellett érvel, hogy a mind csekélyebb cselekvőképességgel rendelkező nemzetállamok helyett a föderálisan kialakított Európa jelenthet megoldást a szociális állam válságára. Ezzel azonban felmerül a nemzetek feletti intézmények legitimációjának nehézsége. Habermas az emberi jogok Nyugaton kialakult eszméjében találja meg az egyedül lehetséges profán legitimációs alapot, ugyanakkor elkerülhetőnek tartja az „eurocentrizmusba való posztkoloniális visszaesést”. A kötet harmadik része a posztnemzeti állapot kihívásait elemző főrész filozófiai hátterét vázolja fel nagy vonalakban.
Serge Latouche - A nemnövekedés diszkrét bája
Latouche professzor ideális filozófus és ideális mozgalmár. Az általa bevezetett és most megjelent könyvében körüljárt 'nemnövekedés' egy valódi forradalmi fogalom, amely képes lehet elérni a szökési sebességet, kiszabadulni az 'elégedett társadalmak', a 'néma társadalmak' hermetikus karanténjaiból, a mesterségesen fenntartott közöny mocsarából, és terjedésnek indulni ... Jó hír, és jó könyv! Roppant izgalmas olvasnivaló, amely kellemes és érdekfeszítő beavatást jelent korunk globális kihívásainak rendszerébe, azaz abba, hogy mi a szitu nagyban, és mi mindent tehetünk mi, kis pontok ...
Majtényi Balázs - Majtényi György - Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010
A cigányok (romák) magyarországi történelme az elnyomás és a kirekesztés históriája. Egységes történelem ez, történetek nélkül, amelyet sokáig az államhatalom, a többség szemszögéből láttunk. Az újabb kutatások ebbe az egyoldalú elbeszélésbe emelik be a romák saját történeteit, rámutatva a történelmi igazságtalanságokra. Megjeleníthetők-e másoknak is a szempontjai, vagy csak a mindenkori hatalomé? Majtényi Balázs és Majtényi György könyve 1945-től a 2010-es kormányváltásig követi nyomon az egymást váltó rendszerek és korszakok cigánypolitikáját. Elemzi a cigányságról szóló diskurzust: megmutatja a folyamatosságot és a változást. Nyomasztó képekben peregnek le előttünk az események: igazságtalanok a hivatalos dokumentumok és szomorúak a személyes emlékek. A szerzők szerint azonban ez a kép nem teljes, és végleges sem lehet. Megérthető és megváltoztatható-e a közös történelem? Lehetséges-e másik emlékezet? És végül, hová vezet az út? - Majtényi Balázs alkotmányjogász, fő kutatási területe az emberi jogok védelme. Majtényi György történész, Magyarország 20. századi kultúra- és társadalomtörténetével foglalkozik. Ez az első közös kötetük.
Probáld Ferenc - Szegedi Nándor - A világ fővárosai
Földünk politikai térképe az utóbbi három-négy évtizedben óriásit változott. Ahol századunk derekán még a brit birodalom rózsaszín vagy a francia gyarmatok lila színfoltjai hivalkodtak, ott tucatjával jelentek meg az alkotmányjogilag független államok, s az újságolvasó, tévénéző millióknak újabb meg újabb ország- és városnevekkel kellett megismerkedniük. A gyarmati rendszer felbomlásának legviharosabb és leglátványosabb szakasza a hetvenes évekre lezárult. A hajdani világbirodalmak roncsaiként ma már szinte csak néhány kis szigetcsoport áll a régi gyarmattartók uralma alatt, s ezek függetlenné válása legfeljebb pár apró egzotikus színfolttal gazdagíthatja még a politikai térkép palettáját. E könyv kéziratának lezárásakor - 1986 májusában - nem kevesebb, mint 169 szuverén állam osztozik a szárazföldeken és a világtengeren." Ez természetesen ugyanennyi főváros létezését is jelenti. Kötetünk célja éppen e jogilag is kiemelt helyzetű, a politikai életben vezető szerepet játszó településeknek, a világ 169 fővárosának minél teljesebb körű és színesebb bemutatása.
Horváth Zoltán - Tar Gábor - Az Európai Parlament
2004. május 1-i csatlakozásunkat követően a legfontosabb eseményt a július 13-i európai parlamenti választás jelenti. Ez az első alkalom, hogy a magyar választópolgárok közvetlenül is gyakorolhatják uniós polgárként járó új jogaikat, és a választáson való részvétellel, az ott meghozott döntéssel bekapcsolódhatnak az uniós döntéshozatal alakításába. Bízunk benne, hogy e kötet laikusnak és szakértőnek, politika iránt érdeklődőnek vagy egyszerűen a saját életét tisztábban látni kívánó, választói jogával tudatosabban élni akaró állampolgárnak egyaránt hasznos útmutató lehet.
Rákócza Richárd - A WikiLeaks-botrány
Erőszaktévő vagy szent? A szabadság és nyilvánosság elkötelezettje, vagy a nyugati civilizációnak készakarva kárt okozó „antiglobalista”? A köz egyszerű szolgája, vagy ellentmondást nem tűrő megalomán? Julian Assange, a nem a nyilvánosságnak szánt amerikai diplomáciai táviratokat és sok más dokumentumot közzétevő WikiLeaks alapítója legalábbis ellentmondásos személyiség, aki nem csak nagyüzemi indiszkréciójával osztotta meg élesen a világ közvéleményét. Azzal, hogy hónapok óta a hírek élén szerepelt, óhatatlanul önmagának is olyan nyilvánosságot vívott ki, amely elviselhetetlen teherként nehezedhet a világ nem egy kormányának dühét kiváltó médiapartizán vállára.
A nyíltság koronázatlan királya CNN-beli szereplése alkalmával rosszul reagált a szervezetére vonatkozó kényelmetlen kérdésekre, több ízben kioktatta a riportert, miről szól a vele készített interjú, és amikor már nem bírta idegekkel, távozott a stúdióból. Személyisége és az ellene indult büntetőeljárás ma már legalább akkora érdeklődést vált ki, mint azok a nyílt titkok, amelyeket a WikiLeaks közzétett.
J. H. Lawson - A film az eszmék harcában
Filmművészeti Könyvtár 18. kötet
Joszif Visszarionovics Sztálin - Anarchizmus vagy szocializmus?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A magyarok bemenetele
A kötetben tanulmánnyal jelentkező tapasztalt és fiatal magyar szerzők - társadalomkutatók, uniós szakértők és tisztviselők - összeurópai megközelítésből elemzik az Európai Unió és a magyar társadalom viszonyát, a jelenleg 25 tagállamot magában foglaló politikai-gazdasági térség és a két éve az integrációhoz csatlakozott Magyarország kapcsolatrendszerét.
Kettős folyamat figyelhető meg Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt több mint másfél évtized alatt az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek terjedését illetően. Egyrészt a közéleti vitákban az „európaiság”, az „európai értékek” egyértelműen pozitív fogalomként – gyakran az ellentétes állásponton lévővel szembeni döntő érvként – hangoztak el, miközben az átfogó európai témákról, az unión belüli életet keretbe foglaló alapvető intézményi és döntéshozatali rendszerről alig esett szó. A közvéleményt foglalkoztató belpolitikai küzdelmek – a „pártcsatározások”, ahogy némileg leegyszerűsítve a magyarországi politikai kultúrában a parlamenti pártok domináns helyzetére és a fokozódó politikai polarizációra utalni szokás – a vezető értelmiségiek és szakértők jelentős részének figyelmét is lekötötték, aminek következtében a csatlakozás és az uniós tagság általában szűk, rövid távú issue-ként értelmeződött. Meglepően kevés tér nyílt az olyan nagy és komoly kérdések megvitatására a szélesebb nyilvánosság előtt, mint hogy Magyarország miképpen képviselje nemzeti érdekeit a belépést megelőző tárgyalások során, majd friss tagállamként – sőt, azt a kérdést sem jártuk körül,hogy ezek a feltételezett közös preferenciák egyáltalán elméletileg és gyakorlatilag megragadhatóak-e –, vagy hogy milyen módon és milyen célokat követve vegyen részt az egységesülő Európa továbbformálásában.
Ismeretlen szerző - L'Europa sulla scena - Európa a színpadon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Daniel Bănulescu - Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk!
Kevés könyv képes a közhelyeket kikerülve beszélni a diktatúrákról, Daniel Bănulescu azonban nemcsak jól teljesíti a feladatot, de a legjobb módszert választja a Ceauşescu-rezsim lefestéséhez: a nevetést. Politikai-társadalmi szatírájának titka, hogy a fantasztikumot, a paródiát, a groteszket és az abszurdot tökéletes arányban keveri a realizmussal.
Mesébe illő, mégis komor világ tárul elénk: Bukarest a politikai és egyben metafizikai összeesküvések városa, akárcsak egy 19. századi bűnregényben. Az állami ünnepségek, felvonulások, az emelvényről elharsogott szónoklatok, a kémek, a mindenható szekusok Bukarestjét mitikus alakok népesítik be: Median, a hamis próféta, aki a zsebtolvajok között végez térítő munkát, Arvinte és Sucu Marcel, „a bukaresti lakosztályok mérnökei”, hírhedt és csodált betörők.
Nicolae Ceauşescut, a sötét és komikus, fausti és mefisztói antihőst egy szintén legendás alak, Lakatfű szeretné megölni, a város réme, afféle modern kori betyár. A Szeretett Vezért azonban nemcsak egy kobold segíti, de hű ebe, a labrador képében megjelenő államvédelmi tiszt is…
Daniel Bănulescu olyan, akár egy balkáni Bulgakov, aki a térség kisszerűsége miatt nem tud olyan metafizikai dimenziót adni a regényének, mint A Mester és Margarita írója szintén író főhőse elveszett kézirata révén: az ő beszélő labradorja korántsem a Sátán, csupán egy megalomán államfő kutyajelmezbe bújt tartozéka. Ebben a világban még a fantasztikum is hiába rugaszkodna el a valóságtól – ez azonban, félreértés ne essék, nem hiányosság, hanem írói bravúr, a szűk horizontok pontos irodalmi megformálása.
Mérő László - Mit gondol a golyó?
"Most, hogy ismét összegyűlt egy könyvnyi írásom, meg kellett nézni, mit vállalok ma is és mit nem. A nem politikai témájú írások kevésbé romlandóak, azokat nyugodtan vállalom most is, legfeljebb kisebb korrekciókkal. Politikai nézeteim azonban akarvaakaratlanul is változtak, így ezek az írások alapvető újragondolást igényeltek.
Bármennyire érdekesnek is találom mostanában a politikát, valójában azt szeretném, ha a közbeszédnek ugyanúgy legfeljebb a negyedét tenné ki ez a téma, mint ennek a könyvnek. Annyi minden van, ami ennél sokkal érdekesebb. A másik háromnegyed akármi lehet, kit mi érdekel – engem például mostanában elsősorban az élet egyszerű dolgai, emellett a gazdaság és persze továbbra is a pszichológia. Így alakultak ki e könyv többi részei."
A szerző az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára, jelenleg fő kutatási területe a gazdaság-pszichológia.
Ismeretlen szerző - Fedezzük fel Európát!
Európa: gyönyörű földrész lenyűgöző történelemmel. Innen származik a világ számos híres tudósa, feltalálója, művésze és zeneszerzője, valamint számos népszerű humoristája és sikeres sportolója.
Századokon keresztül Európát háborúskodás és széthúzás jellemezte. De az elmúlt mintegy 50 évben ennek az öreg földrésznek az országai között végre megteremtődött a béke, a barátság és az egység, és céljukká vált, hogy egy jobb Európáért és egy jobb világért munkálkodjanak.
E gyerekeknek (kb. 9–12 éveseknek) szánt könyv egyszerűen és jól érthetően meséli el Európa történetét. Érdekes tényeivel és színes ábráival élénk áttekintést nyújt Európáról, és röviden elmagyarázza, hogy mi is az Európai Unió, és hogyan működik.
Minden fejezetből link vezet egy online kvízhez (europa.eu/europago/explore/), és játékok is találhatók az „Europa Go” weboldalon (europa.eu/europago/welcome.jsp).
Jó szórakozást a felfedezéshez!
Nigel Farage - Fighting Bull
Nigel Farage is a founder member of the UK Independence Party, which was established in September 1993. He is the Member of the European Parliament for the South East region and is the leader of the parliamentary party in the EU parliament.
Ismeretlen szerző - Globalizáció és nemzetépítés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Konrád György - A közép tágulása
''Európa politikai és katonai megosztottsága az elmúlt évszázadban két világháborút (mintegy százmillió erőszakos halált) eredményezett földrészünkön, és egy (teljes pusztulást ígérő) harmadikkal fenyegetett. Egy élő test kettévágása maga a téboly, amely mindenféle tömeggyilkosságot lehetővé tesz. Harminc éven át a cenzúra figyelembevétele nélkül azt írtam és publikáltam erről, amit gondoltam - kényszerűen szembesülve az eszelős hidegháborúval, amelybe Magyarország a rosszabbik oldalon beilleszkedett. Többen gondolták, hogy nem muszáj beleugorni a történelem ránk váró fekete gödrébe. Európa megcsinálható, mondtam európai írótársaim találkozóján, mielőtt az európai politika is ebbe az irányba fordult. Ebben a tágabb keretben tudjuk csak megvédeni az életünket és az értelmünket. Ma már világos, hogy nagy és kis nemzeteknek ezen a kontinentális színpadon kell boldogulniuk és szellemi erkölcsi-arcképüket megmutatniuk. Akarva-akaratlan valamennyiünket áthat egy európai világnézet, amelyet ki-ki a maga módján gondol el. Az olvasó figyelmébe ajánlom az én változatomat, hogy kedve legyen elképzelni a magáét.''