Neked ​írom Napló

Albert Györgyi - Kőháti Zsolt - Marschall Éva - Molnár Gál Péter - Garas
A ​Duna International Könyvkiadó gondozásában még 2004-ben jelent meg ez könyv az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar színészről, Garas Dezsőről. A bővített kiadásban szerepel két interjú a színészóriással, amelyekben összegzi pályafutását. A könyv Garas Dezső életét, munkásságát öleli fel a kezdetektől napjainkig. Pályatársak, barátok, ismerősök nyilatkoznak a művészről, de ő maga is interjút ad a könyvben.

Christiane F. - A ​végállomás gyermekei
A ​könyv megdöbbentő és elriasztó olvasmány. Egy kamaszlány vallomása a szenvedélyről, a kábítószerről és a kínokról, amelyeket ez a szenvedély okoz. Helyszín: a berlini közlekedési csomópont, a hírhedett Banhof ZOO aluljárója, WC-i, sötét zugai. Szereplői: a kábítószer rabságába került, valójában a társadalom hátrányos helyzetű családjaiból kikerült fiatalok és az ő szenvedélyükből élő dealerek. Christiane 12 évesen próbálkozott először enyhébb kábítószerrel, 15 éves korára a legerősebb drog, a heroin rabja lett. A heroinnal bezárul a csapda: egyre erősödő függőség, egyre nagyobb és gyakoribb adagok, amihez egyre több pénz kell. A pénzt pedig elő kell teremteni, ha kell, tarhálással, lopással és végül prostitúcióval. Christiane - anyja és az orvosok segítségével nagynehezen leszokott az erős drogokról (a gyengébbekről nem), de könyve kétségbeesett segélykiáltás mindenkihez. Mert a drog nem csak egyéni probléma, hanem össztársadalmi gond, - az egyensúlyát vesztett, vesztébe rohanó emberiség jelzése. És Magyarország sem külön sziget, sőt, az elmúlt évek statisztikája szerint egyre nő a drogfogyasztás és árusítás nálunk is...

Szántó Judit - Napló ​és visszaemlékezés
„Judit ​szerette Attilát és szerette a verseket. Dolgozott, robotolt, verekedett Attiláért, de kopott retiküljében hordta volt férjének fényképét. Néha megmutatta: Nézd, milyen szép férfi. Milyen intelligens homloka van. Milyen szája… Attila túlfűtött heve égig lobogott. Szerelmes csodálattal csüngött asszonyán. Judit tudta, hogy Attila nagy költő. És azt akarta, hogy nagyon nagy költő legyen. Mindent megtett érte. Kilincselt szerkesztőségekben. Sírt és könyörgött. Elhelyezte verseit, szóba állt gyűlölt emberekkel. Egész nap dolgozott, s munkája után otthon mosott és vasalt, hogy tiszta inge legyen másnap Attilának.” (JÓZSEF JOLÁN, 1940)

Faludy György - Pokolbeli ​víg napjaim
Faludy ​György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Lawrence Grobel - Életem ​- Al Pacino
"Én ​tényleg az utcáról jöttem hajléktalan, csóró cigány voltam. Nyomornegyedekben, panziókban, lepukkant hotelekben laktam. Egy szoba folyóvízzel és mosdóval, számomra maga volt a mennyország..." Al Pacino több mint huszonöt éve folytat mély és őszinte beszélgetéseket barátjával, az ismert újságíróval és bestseller-szerzővel, Lawrence Groberrel. Most első alkalommal jelennek meg a színész és az író között lezajlott beszélgetések, amelyek beavatják az olvasót korunk egyik legnépszerűbb és legzárkózottabb színészének életébe. Pacino kilencedmagával nőtt fel egy háromszobás bronxi lakásban. Erre az időszakra úgy emlékszik vissza, mint "egy New York-i Huckleberry Finn" gyerekkorára. A nagyszülei és az édesanyja felügyelete alatt, de a valóságban az "utcán nevelkedett". Barátaival csavargott, ivott, balhézott. Már az iskolában kiderült, hogy igazi színésztehetség, meggyőző alakításokkal verte át tanárait. Ahhoz, hogy be tudja fejezni az Előadóművészképző Iskolát, minden munkát el kellett vállalnia: a kifutó fiútól keresztül az eladóig, ellenőrig, újságárusig stb. Iskolatársai a "Marlon" becenevet ragasztották rá Marlon Brando után. Pacinónak akkor még fogalma sem volt arról, kicsoda Marlon Brando. Amikor Charles Laughton, a híres színésztanár életében először látta a tizenkilenc éves Alt, amint egy bérkaszárnya lépcsőjén üldögélt, azt mondta neki: "Belőled nagy sztár lesz". Ezzel vette kezdetét egy legendás, életre szóló barátság Pacino és Laughton között, amely évekig tartotta a lelket a fiatalabb színészben, amikor időnként azt sem tudta, mikor eszik legközelebb. Huszonhat évesen kapta az első, keresettel járó színészi megbízatását. Kevés olyan téma van, amelyet Grobel és Pacino nem érint. A színész beszámol arról az időszakról, amikor hajnalig dzsesszklubokban zongorázott, utána pedig egész nap a Madárijesző forgatási helyszínén dolgozott amikor az Oscar-díjkiosztó gálán úgy nyelte a nyugtatótablettákat, mint a cukrot; vagy amikor hirtelen ráébredt, hogy az élete csupán ivásból és munkából áll.

Mark Twain - Ádám ​és Éva naplója
Végre ​megismerhetjük az első emberpár történetét a "leghitelesebb" forrásból. Ádám és Éva "saját" naplója szívhez szóló, derűs töprengés arról, hogyan próbál eligazodni a nő és a férfi a hétköznapok gondjai és örömei, valamint a társa és a maga érzelmei között. A művet Thaly Tibor fordításában nyújtjuk át. A történet Igó Éva és Rátóti Zoltán előadásában hangzik el, a kiadvány teljes játékideje 79 perc.

Valérie Tasso - Egy ​nimfomániás naplója
Valerie ​Tasso, az újságíróból lett elitprostituált erotikus regénye nem csupán a testiségről szól, érzékeny beszámoló a világban helyét kereső szenvedélyes nő kapcsolatainak lelki vonatkozásairól.

Italo Svevo - Zeno ​tudata
Italo ​Svevo (1861–1928) Ettore Schmitz néven született az osztrák–magyar Triesztben. Két ifjúkori könyvének kedvezőtlen fogadtatása után felhagyott az irodalommal, és szinte egy egész életet leélt már köztiszteletben álló jómódú trieszti polgárként, míg – barátja és angoltanára, James Joyce biztatása nyomán – meg nem írta ezt a regényt. A polgári lét lelki szerkezetét latin elmeéllel és közép-európaias humorral fürkésző Zeno tudata, ez a tragikomikus lélekelemző börleszk, melynek fontos motívumai a Freudnak mutatott fityisz ellenére azért a klasszikus pszichoanalízistől sem egészen idegenek, némi francia kerülővel végül is meghozta szerzőjének a sikert. Svevo ma a modern olasz regény megteremtőjének, a 20. századi olasz irodalom máig legnagyobb hatású alakjai egyikének számít. A regény magyar fordítása, mely a hatvanas évekig váratott magára, nagy port vert fel annak idején. Új kiadásban évtizedek óta most jelenik meg először. A fordítást az eredetivel egybevetette és a szöveget gondozta Barna Imre.

Karinthy Frigyes - Utazás ​a koponyám körül
A ​szakadatlan hajszoltságban élő Karinthy furcsa tüneteket észlel magán 1936 márciusában. Füle egyre erősebben zúg, sőt egyenesen vonatok dübörgését hallja, egyre gyakrabban jelentkező émelygés és rosszullét környékezi. Az orvosi vizsgálatok kiderítik, hogy agydaganata van, melyet sürgősen operálni kell. Barátai, ismerősei - pártállásra tekintet nélkül - összefognak, és előteremtik a svédországi műtét költségeit. A budapesti értelmiség szinte egy emberként aggódik a népszerű szerző életéért, s napról napra várja Stockholmból a híreket. A lábadozó "Frici" már a kórházban elhatározza, hogy "erről az egészről" könyvet fog írni. A Pesti Napló-ban hétről hétre közölt folytatásokban a magyar főváros irodalmi és társasági életének hétköznapjai mellett kirajzolódik az életveszélyes betegség felismerésének, elfogadásának érzékenyen, szó szerint belülről ábrázolt lelki folyamata is. Karinthy legismertebb regénye olyan sok szállal kötődik kora valóságához, hogy gyakran meg is feledkezünk regényszerűségéről. Arról, hogy ez a mű mégiscsak megkomponált, fiktív elemeket is tartalmazó alkotás, mely nemcsak a veszedelmes betegség kialakulását és kórtörténetét beszéli el, hanem a Gulliver-átiratok, az Utazás Faremidóba és a Capillária hagyományát is folytatja. S mindenekelőtt izgalmas, letehetetlen olvasmány, a tudás és emberség humorral átszőtt himnusza. Karinthy Frigyes mítoszokon és legendákon túl ajánlotta könyvét "a nemes, igazi tudománynak, mely soha nem volt olyan türelmetlen a babonával, mint vele szemben a babona".

Dr. Bródy György - Egy ​nőorvos naplójából
Az ​olvasó most megismerheti a nőorvos praxisának egy-egy jelenetét. "Ha elgondolkodtató, ha tisztáz egy-egy problémát, ha új ismeretet nyújt, akkor érdemes volt leírni" - nyilatkozza a nőgyógyászként dolgozó orvos, aki sajátos humorával, színes életképeivel betekintést nyújt szakmájának szépségeibe és árnyékos oldalaiba is.

Farkas János - Bakanapló, ​1881-1918
Farkas ​János – bár fodrászmester volt – mégis egy író láttató erejével festi le számunkra az első világháború poklát. Végigkísérhetjük őt a különböző hadszíntereken; az orosz harctéren tartalékban, a tűzvonal mögött ássák a lövészárkokat, majd az első vonalban, a Korumko-hegység déli részén folytatnak lövészárok harcokat. A weretyszowi ütközet után Galíciában küzdenek az oroszok ellen, majd Isonzo, Tarvis és a Krn-i hegycsúcs következik. Hiába olvastunk már rengeteg, jó háborús könyvet, láttunk fantasztikusan fotózott, hatásos mozifilmet a témában, Farkas János szakaszvezető sorait olvasva a doberdói ütközetekről, bizony beleborzongunk az események iszonyatába. Számára a háború Oláhországban végződik, ahol titáni harcokban kerekedtek felül a jól felszerelt, túlerőben lévő ellenség légióin, a sok száz kilométeres, óriási arcvonalakon.

Szabó Magda - Liber ​Mortis
Szabó ​Magda kézírásos hagyatékának talán legbecsesebb része a Liber Mortis (Halottaskönyv) címet viselő, 1982. május 25-étől 1990. február 27-éig vezetett napló. 1982. február 26-án halt meg Szobotka Tibor író, műfordító, irodalomtörténész, az imádott férj, Szabó Magda szemében a mellőzött és legalább posztumusz jóvátételt érdemlő zseni, s a napló - a magára maradt asszony és írótárs rögzített belső monológja - a gyászmunka megrendítő, intim, vallomásos dokumentuma, amely egy már-már mitológiai szerelemnek állít emléket. Szabó Magda hitt a halottak jelenlétében, az e világ és a túlvilág közötti átjárásban, és úgy beszél a naplóban Szobotkához, mintha ő hallaná, még ha nem válaszol is. Újra meg újra felidézi az együtt töltött harmincnégy év szépséges és fájdalmas eseményeit, felejthetetlen pillanatait; újra meg újra kinyilvánítja halálvágyát, létének értelmetlenségét, de ugyanakkor okot is talál a továbbélésre: feladatának tartja a holtában is jelenlévőnek érzett társ életművének gondozását, s ez ad neki erőt a folytatáshoz.

Dallos Sándor - Aranyecset
Az ​Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festõ életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. A két regénybõl egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festõ műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.

Párkány László - Turay ​Ida
Az ​Andrássy úti Színház hírlapárusa 1936. március 13-án, egy pénteki napon ezt harsogta: "A Méltóságos asszony századik előadása után... Éjféli ebszélgetés Turay Idával, aki játszik az életben, játszik a színpadon, de csak a színpadot veszi komolyan." 1938. szeptember 30.: "Bemutataták a Péntek Rézi című filmet. Turay Ida óriási sikere..." "Turay Ida a Színészek Szabad Szakszervezetének igazolóbizottsága előtt. A hírneves sztárt nem igazolták... Turay Idát örökre eltiltották a színpadtól... Turay Ida a Népbírósághoz fellebbezett igazolása ügyében." (1945. június-júliusa) "Turay Idát egy évre eltiltotta a Népbíróság a szerepléstől." (1945 szeptembere) "Turay Ida sikere a Művész Színházban." "Óriási szenzáció: a Janika!" "A polgári színésznőket, az úgynevezett sztárokat átnevelik. Turay Ida a Kamara Varietébe kapott beosztást." (1949-1950) Aztán külföld: Bécs, München, Zürich, Ascona, München. Ez a Frau Békeffi-korszak. Rikkancs csak néha... álmomban. Majd újra itthon. Másodvirágzás. És a legszebb ajándék, amit színésznő kaphat: "Turay Ida a bizonyság arra, hogy a múlás nem elmúlás." És a rikkancsok mindenkori hangja-hangereje mögött Pistuka, azaz Békeffi István, a férjem, aki halála pillanatáig szerelmem, szeretőm, barátom, kritikusom, egyszóval társam volt.

Diane Keaton - Játszd ​újra, Diane!
"Miért ​írtam visszaemlékezést? - teszi fel magának a kérdést a neves színésznő. - Azért, mert anya ott van mindenütt, mert a szavaival akarta egyben tartani a családot, mert évtizedekbe telt, mire megértettem, mennyire összetett jellem, mert nem akartam, hogy eltűnjön, de így történt." Diane Keaton, akinek nem ez az első megjelent könyve, tehát az eltűnt idő nyomába ered, ezt akarja újraélni, újra elevenné tenni, és főként, megérteni. Írása ezért nem magamutogatás, önreklám, netán önigazolás, hanem önismereti gyakorlat. Egy olyan embertől, aki kívül-belül ismeri önmagát.

Ismeretlen szerző - Szálasi ​minisztere voltam
Kötetünk ​törzsanyaga az a napló, amit Rajniss a Népbíróságoknak írt, elmagyarázva benne politikai, ideológiai álláspontját, s mindazt, hogy miért került ő a politikai paletta radikális jobboldalára. Magyarország tragikus pusztulásának fontos, ám sok helyen megbotránkoztató dokumentuma a Napló. A kötet második részében válogatást közlünk Rajniss írásaiból, melyek segítségével végigkísérhetjük, hogyan válik egy képzett liberális újságíróból a szélsőjobb szócsöve és politikusa. Az eddig csak kevesek számára hozzáférhető kordokumentumokat Sipos Péter történész bevezető tanulmánya és jegyzetei értelmezik és helyezik el a korban.

Nikki Sixx - Ian Gittins - A ​heroin-naplók
A ​valaha kiadott egyik legegyedülállóbb, függőségről szóló emlékiratban Nikki Sixx, a Mötley Crüe tagja megosztja velünk megigéző naplóbejegyzéseit abból az évből, mikor a heroin és kokain mámorában elvesztette az irányítást élete fölött - az akkori ismerősök, valamint maga Nikki kommentárjaival övezve.

Traudl Junge - Melissa Müller - Az ​utolsó óráig
Traudl ​Junge, az egyszerű, táncosnőnek készülő kislány egy véletlen találkozás következtében a "barna hatalom" központjában találta magát. Tanúja volt az 1944. július 20-án elkövetett Hitler elleni merényletnek, s a Führer neki mondta tollba politikai és személyes végrendeletét. Junge, Hitler öngyilkossága után ismerte csak fel a náci hatalom szörnyűségeit, amelyeknek nem volt tudatában. A döbbenet utáni bűntudatot Traudl Junge csak naplója írásával tudta feldolgozni. A nálunk is ismert írónő, újságírónő, Melissa Müller vállalta fel a történelmileg egyedülálló dokumentum gondozását, Traudl Junge életrajzának és a Führerrel való beszélgetéseknek összegzését. Hűen ábrázolja Junge álláspontját saját múltjáról, ami árnyékként nehezedett életére, egészen a könyvből készült film bemutatásakor bekövetkezett haláláig.A Hitler személyi titkárnőjének visszaemlékezéseit tartalmazó könyv 2002 januárjában jelent meg, azóta a német, osztrák sikerlisták vezető helyein található.

Leonardo Faccio - Messi
Hol ​és hogyan nevelkedett vajon a focirajongók kedvence, a Barça csatára, aki huszonöt évesen máris háromszoros aranylabdás sztár? Hogyan lett egy növekedési hormonhiányban szenvedő, zárkózott, félénk kisgyerekből világsztár? Leonardo Faccio, spanyol újságíró felkutatta Leo gyerekkorának tanúit Argentínában, és felkereste a Barcelona legendás futballiskoláját, „A Tanyát”. Barátok, tanárok, rokonok vallomásai, és személyes interjúk alapján végre bepillanthatunk Messi a nyilvánosság elől többnyire elzárt magánéletébe, és megismerhetjük útját a csúcsra.