Oh, ​boy!

Charles Bukowski - Forró ​vízi zene
Charles ​Bukowski (1920-1994) egy kicsit "kilóg" a XX. század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, de ő soha nem harciaskodott. Önéletrajzi ihletésű műveiben, amelynek főszereplője általában alteregója, Henry Chinaski, nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, húsba vágó humorral és sajátos bölcsességgel. Alkoholista, napról napra élő, kompromisszumok nélküli életmódja miatt sokan rajongtak - és rajonganak - érte, de ő köszönte, nem kért ebből, sőt, ha lehetett, kerülte a rajongóit (kivéve, ha azok nők voltak), az embereket, és főleg az írókat. Charles Bukowskinak mára világszerte kultusza lett, beleértve Magyarországot is. És bár - első ránézésre - felháborító(nak tűnő) stílusa és életmódja miatt sokan viszolyogtak - és viszolyognak - tőle, hogyan is ne lenne kultusza egy olyan embernek, akinek még a sírján is ez áll: "Don't try", azaz: ne próbáld, csináld. A Cartaphilus Kiadó gondozásában megjelenő Charles Bukowski-életműsorozat második novelláskötete, a "Forró vízi zene" annyiban tér el "elődjétől", "A semmitől délre" című kötettől, hogy ebben a szokásosnál is több a humor. Az a fajta humor, ami a lét elviselhetetlen nehézségeit könnyedén át- (vagy meg)hágja, és egy pillanat alatt rántja ki az embert bármilyen lelki vagy testi nyomorból. Az a fajta humor, ami nélkül élni nemhogy nem lehet, de felesleges is.

Khaled Hosseini - Ezeregy ​tündöklő nap
Afganisztán, ​80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Rút Lichnerová - Anna ​Regina
"Anna ​Regina vagyok, aki nem hitte, hogy valaki beleszerethet, és amikor beleszeretett valaki, megint csak nem hitte, hogy ez szerelem volna." Selmecbánya a tizennyolcadik század első felében rohamosan fejlődő, pezsgő bányaváros volt. Felvirágoztatásához tetemesen hozzájárult két hírneves polgára, Mikoviny Sámuel, a sokoldalú tudós, geodéta, kartográfus, és mestere, a polihisztor Bél Mátyás. Ebből a történelmi háttérből emeli ki a szerző Mikoviny Sámuel feleségét, Anna Reginát. Az ő szalonjából, hálószobájából, konyhájából láttatja a soknyelvű város különböző társadalmi rétegekből származó polgárait, a város életét. Anna Regina öntörvényű, okos és józan asszony. Hogy a tizennyolcadik század elején miként él a fenti adottságokkal megáldott nő egy olyan férfi oldalán, aki megszállottja hivatásának, aki ideje nagy részét az ország feltérképezendő területein tölti, ráadásul feleségénél jó néhány évvel fiatalabb? Rút Lichnerová szellemes, tárgyilagos, jó adag szarkazmussal és pajzánsággal fűszerezett regényéből kiderül. Rút Lichnerová szlovák író, művészettörténész Selmecbányán él. Évekig a Selmecbányai Bányamúzeum munkatársa volt, ahol az UNESCO kulturális örökségeként bejegyzett gyűjtemények megőrzésével és bemutatásával foglalkozott. A Kollár Galéria igazgatójaként Szlovákiában és külföldön több mint száz képzőművészeti kiállítást rendezett. Hazájában regényeivel, elbeszéléseivel, novelláival, rádiójátékaival, esszéivel vívott ki magának elismerést. Munkásságát több díjjal is jutalmazták.

Michelle Moran - Az ​eretnek királyné
Amikor ​családja áldozatul esik a thébai királyi palotában kiütött tűzvésznek, az eretneknek kikiáltott királyné, Nefertiti unokahúga, a gyermek Nofertari marad a XVIII. dinasztia utolsó élő sarja. A hercegnő felcseperedve nem másba lesz szerelmes, mint a trónörökös Ramszeszbe, a majdani nagy fáraóba. Ramszesz nagynénje féltőn és minden praktikát bevetve egyengeti a lány útját, hogy királynéjaként, majd főfeleségeként együtt uralkodhasson II. Ramszesszel, ám az emberek bizalmatlanok Nofertarival szemben, akinek a felmenői, megtagadva Egyiptom ősi isteneit, Atonnak hódoltak. Ráadásul az udvari cselszövések mögött súlyos titkok lappanganak. A királyné azonban, aki szerelmével és férjével tart tűzön-vízen át, idővel bebizonyítja, hogy méltó társuralkodó, és visszaállítja családja nevének becsületét. „Történelmi regény a javából! Moran könnyedén építi be a legapróbb részleteket is az izgalmas, fordulatos, de érzelmekkel teli történetbe; képtelenség letenni a könyvet, míg meg nem tudom a végét!” – Tasha Alexander, az Aranykor és a Gyöngyként hulló könnyek szerzője

Michelle Moran - Madame ​Tussaud
Ki ​ne hallott volna Madame Tussaud-ról, akinek világhírű londoni panoptikumában manapság turisták milliói fordulnak meg? És ki hallott már Marie Grosholtzról, a svájci származású, ambiciózus fiatal nőről, aki az 1700-as évek végén Párizsban élt? Pedig a két személy egy és ugyanaz. A tehetséges Marie nagybátyjától tanulja meg a viaszszobor-készítés minden titkát. A család panoptikumot tart fenn Párizsban, és a népszerű intézménybe csak úgy özönlenek a látogatók, hiszen ez nem afféle múzeum: itt mindig az aktuális események főszereplőit láthatják viszont, viaszból megformázva. Eseményekben pedig ez idő tájt nincs hiány. Franciaországot éhínség sújtja, a királyi családot mind hevesebb gyűlölet övezi, és rövidesen kitör a forradalom. Marie-nak, aki nem csupán a királyi családdal áll közvetlen kapcsolatban, de a forradalmi vezetők többségét, köztük Robespierre-t, Marat-t, Desmoulins-t, Lafayette-et is jól ismeri, ügyesen kell lavíroznia a napról napra változó politikai helyzetben. Fejek hullanak, tombol a terror, az emberi élet mit sem ér. A véres leszámolások közepette Marie is megalkuvásokra kényszerül, ám eljön a perc, amikor szembeszáll a kegyetlen hatalommal és csak a szerencsén múlik, hogy ez a döntése nem a guillotine alá juttatja, hanem végül is a híres Madame Tussaud-vá teszi. Michelle Moran fiatal kaliforniai író történelmi regények szerzőjeként vált népszerűvé, történetei számos nyelven olvashatók.

Isabel Allende - Távoli ​sziget
Zarité ​rabszolgának született az 1700-as években, a karibi Saint-Domingue szigetén. Kilencévesen háziszolga lesz, így nem kóstol bele a cukornádültetvények kíméletlen munkájába. Természetes szépsége azonban másfajta kizsákmányolásra kárhoztatja, de ő vigaszra lel az afrikai dobok ritmusában, a testében lüktető táncban és zenében, a voodoo szertartásokban. Ő a gyarmati társadalom tükörképét nyújtó regénybeli kis világ központi alakja, aki fontos szerepet játszik a francia Valmorain gazda, beteges spanyol felesége és érzékeny kisfiuk, a bölcs Parmentier doktor, a szépséges mulatt kurtizán, Violette, a néger javasasszony, Rose mama, valamint a lázadó rabszolga, Gambo életében. A fehérek, feketék, mulattok összefonódó sorsának hátterében zajló események rabszolgalázadásba torkollnak, és a földig rombolt szigeten eluralkodik a kegyetlen bosszú. A rabszolgalány gazdájával New Orleansba kényszerül, hogy ott kezdjenek új életet. A fájdalmakon, szerelmeken, kiszolgáltatottságon és függetlenségen felülemelkedve Zarité bölcs derűvel tekint végig életén és megállapítja: jó csillagzat alatt született. A világhírű chilei Isabel Allende magával ragadó, színes, lebilincselő stílusban mesél rendkívüli erejű hősnőjéről, aki a legkegyetlenebb körülmények között is képes megőrizni önmagát, hitét, kivívni a szabadságot és megtalálni az élet értelmét. A szerző kiadónknál megjelent művei: Aphrodité, Lelkem, Inés, Kísértetház

Mary Nichols - Nyári ​lak
Lady ​Helen Barstairs egy előkelő angol grófi család egyetlen leánya. Szigorú neveltetésben részesült, majd fiatalon megismerkedett későbbi férjével, akiről mindenki úgy gondolta, hogy nagyszerű parti egy eladósorban lévő lány számára. Az első világháború miatt azonban nem nyílik lehetőségük arra, hogy jobban megismerjék egymást: az ifjú férj hamarosan a franciaországi frontra utazik. Lady Helen nem tudja, mi az igaz szerelem, így felkészületlenül éri, amikor találkozik a környéken állomásozó Oliver Donovannel. A fiatal lány hamarosan teherbe esik a férfitól, míg szerelme erről mit sem tudva visszaindul a frontra. Helen a gyermekét titokban szüli meg, és nem elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon a szüleivel, akik örökbe adják a Laura névre keresztelt kislányt. A történet több mint húsz év elteltével folytatódik, immáron a második világháború idején. Laura fiatal gyönyörű ápolónő, akire a sors csapások sorozatát méri: egyszer csak egyes-egyedül találja magát a világháború kellős közepén, áldott állapotban. Úgy tűnik, a múlt megismétli önmagát; Laura arra kényszerül, hogy elhagyja Londont, és anyjához költözzön, akit nem is ismer. Mary Nichols háborús szerelmi regénye két ember egymásra találásának, anya és lánya zaklatott kapcsolatának megindítóan szép története, melynek a háború sújtotta Anglia szolgál érdekes hátteréül.

David Baldacci - A ​nyertes
Lu ​Ann nagyon szerény körülmények között él, gyermekét egyedül neveli egészen addig, amíg egy lottócsalás résztvevőjeként minden képzeletet felülmúló vagyonhoz jut. Egy idő után azonban képtelen együtt élni a bűntudattal, ezért úgy dönt, mindent kockára tesz azért, hogy rendbehozza az életét. A csalás gonosz lelkű kieszelőjének azonban sokkal sötétebb szándékai vannak. Az Absolut Power szerzőjének lebilincselően izgalmas regénye.

Kathleen Grissom - Tölgyfa ​a dombtetőn
A ​gyűlölet vagy a szeretet a hatalmasabb erő? A hétesztendős Lavinia egy Írországból az Újvilágba tartó hajó fedélzetén árvaságra jut. Egy virginiai dohányültetvényre kerül, ahol a konyhában dolgozó rabszolgákkal él és dolgozik együtt. Belle, a gazda törvénytelen lánya veszi a szárnyai alá, és Laviniában mély ragaszkodás alakul ki fogadott családja iránt, bár fehér bőre megkülönbözteti tőlük. A lányt idővel befogadja az úri ház világa, ahol a gazda szinte sosincs jelen, az úrnő pedig ópiumfüggőséggel küzd. Lavinia a két világ határán egyensúlyoz. Amikor választás elé állítják, veszedelmes titkok látnak napvilágot. A 18-19. század fordulóján az ültetvények világa feszültséggel, kiszolgáltatottsággal, erőszakkal volt teli. A "Tölgyfa a dombtetőn" megrázóan mutatja be ezt a miliőt, miközben azt járja körül, mit jelent a család, a szeretet és a hűség fogalma. "- Maradj itt! - könyörögtem neki, majd visszafelé rohantam az ösvényen, míg el nem értem a patakot. A sekély vízből kiálló köveken lépkedve szándékoztam átjutni a túlsó partra, de nem húztam le a cipőmet, és ez hiba volt. Már félúton jártam, amikor megcsúsztam egy kövön, és jókora csobbanással a patakba zuhantam. A jéghideg víztől elakadt a lélegzetem, és egy pillanatig kábultan ültem az áramló patakban. De azután felnéztem, és a túlparton megpillantottam a füstölőházunkat. A szürke épület eszembe juttatta, hogy már közel járok az otthonomhoz. Feltápászkodtam átázott és elnehezült szoknyáimban, és a kiálló kövekbe kapaszkodva igyekeztem átvergődni a patakon. A dombunk lábához érve lehajoltam, és levegő után kapkodtam. Elly valahogy megint utolért, és most úgy csimpaszkodott vizes öltözékembe, akár egy kismacska. Rettegtem, milyen látvány fogadja majd odafent, de már késő volt, így hát megragadtam a kezét, és együtt másztuk meg a domboldalt. A dombtetőn kővé dermedtem. Elly is látta, nyöszörögni kezdett, a keze kicsúszott az enyémből, és a földre roskadt. Lassan indultam meg előre, akár egy álomban. Hatalmas tölgyfánk a dombtető közelében állt, dús zöld lombja árnyat vetett a vastag ágra, amely a függő test súlyát hordozta. Azután, hogy megpillantottam a zöld fejkendőt és az alácsüngő, kézzel varrt cipőt, többé már nem voltam hajlandó felnézni."

Miklya Anna - Eső
Miklya ​Anna harmadik regényének főhőse héthónapos terhes, amikor egy Békés megyei kisvárosban élő anyja megkéri, hogy mérje fel a helyi önkormányzat alapítványának kezelésében lévő műemlék majorok állapotát. Az épületeket ugyanis megrongálták a hónapok óta tartó esőzések. A főhős él az alkalommal, hogy visszatérhet a helyre, ahol gyermekkorát töltötte, és Budapest helyett ebben a csöndes és békés kisvárosban hordhatja ki és szülheti meg gyermekét. A békés kisvárosról azonban kiderül, hogy életét rejtett hatalmi és anyagi érdekek irányítják, és a műemlékek ügye kibogozhatatlanul régesrégi rokoni sérelmekkel és családi konfliktusokkal szövődik össze.

Charles Martin - A ​szentjánosbogarak fénye
Egy ​nap a rendőrök egy brutális bántalmazások nyomait magán viselő kisfiút találnak az út mentén. A gyermek nem beszél, így szomorú élettörténetét sem tudja szavakba önteni. Viszont rajzol, olyan kifinomultan és olyan precizitással, hogy a képei mindent elmondanak helyette. Ügyét a helyi lapnál dolgozó újságíró kapja meg, aki szívén viseli a kisfiú sorsát, hiszen saját fiatal önmagát látja meg a visszahúzódó, sokat szenvedett gyermekben. Miközben lassan fény derül a kisfiú hányattatott múltjára, egy másik család rögös életútja is kibontakozik. A fiatal, árván felnőtt újságíró saját története annyi felfedetlen rejtélyt, bűntényt és titkot őriz, amely nem hagyja nyugodni. Bármennyire sokszálú is ez a történet, középpontjában mégis az apai szeretet mindent elsöprő élménye áll, a gondoskodás erejéről tesz tanúbizonyságot, arról, hogy legyen bár vérszerinti, vagy csupán annak tekintett a legfontosabb férfiminta előttünk, egy meggyötört szív igenis találhat kiutat a reménytelenségből, ha tudja, hogy szeretik. Bár a két árva fiú lelke mindig sebzett marad, egy ember, akit apaként tisztelhetnek, aki mintául szolgál a számukra, mégis vigaszt nyújthat egész hátralevő életükben. Charles Martin (Ahol a folyó véget ér, Hegyek között, Végül a szeretet győz) legújabb regényében két sebzett lélek, két megtört sors fonódik egymásba váratlan módon, egy kisfiú gyötrelmekkel teli múltjának és több reményt ígérő jövőjének szívszorító történetében.

Mikey Walsh - Kitaszítva
A ​vándorcigány Mikey-ról a szülei már a világrajövetelekor eldöntötték, mihez kezdjen az életével: pusztakezes öklöző bajnoknak szánják, mivel felmenői is azok voltak. A kisfiú sorsa vesszőfutássá válik, amikor kiderül, nem tud megfelelni ennek az elvárásnak, apja csalódottsága beárnyékolja egész gyerekkorát. Az agresszív férfi és a képmutató, gyermeket kihasználó nagybátyja könnyű prédának tekintik a fiúcskát, aki inkább a nővére és a nagynénék körében forgolódik. Mire kamaszkorba lép, Mikey előtt kinyílik a világ. De az új élmények nyújtotta felszabadulása nem lehet teljes, a többségi társadalom és a cigányság is kiveti magából. Nincs számára más út, mint elhagyni a családját, a közösségét, hogy máshol boldoguljon... Mikey Walsh regénye sorstörténet, a saját élményein alapul; könyve színes, ugyanakkor sokszor megrendítő rajzát adja az angol vándorcigányok huszadik századi életének.

Jean-Luc Outers - Vízművek
Valère ​biológus, és kizárólag olyan nők iránt vonzódik, akik gyereket várnak. Fantáziáját lenyűgözi az állapot beteljesült misztikuma. Amikor apja temetésén ráébred, hogy Eva, bátyjának felesége másodszor is gyermeket vár, különös szerelmi háromszög fonódik köztük. A kibontakozó történet hátterében megnyílik előttünk egy huszadik század végi belga család életének könyve. Halljuk Valère meditációit az életről és a termékenységről, valamint bátyja, Maxime gondolatait a Vallónia és Flandria közötti mind fenyegetőbb hasadásról. A két államot – halljuk Maxime-ot – már csak a mind növekvő államadósság vákuuma fogja össze. A családot pedig egy születendő gyermek. Jean Luc Outers (1949) belga író Brüsszelben született, műveit valloniai francia nyelven írja. 1987- től a belgiumi francia nyelvű közösség kulturális intézetének vezető hivatalnokaként dolgozik. Első regényének (L’Ordre du jour, Gallimard, 1987) megjelenése óta számos díjjal tüntettek ki, többek között 1993-ban Victor Rossel-dijat kapott Corps de métier című regényéért, 1995-ben az AT&T díjat kapta meg La Place du mort cimű munkajáért, 2008-ban pedig ismét Victor Rossel-díjban részesült Le Voyage de Luca című művéért.

Theresa Révay - A ​muránói üvegműves lánya
A ​második világháború gazdaságilag a tönk szélére sodorta a több évszázados múlttal rendelkező patinás muranói üvegfújó-műhelyeket. A Grandi-ház örököse, a gyönyörű és tehetséges Livia hadviselt és kiábrándult bátyjával küzd a cég irányításáért. A fiatal lány a háború utáni német megszállásból épp csak kilábaló Metzbe szökik, hogy férjhez menjen szeretőjéhez, Francois Nagelhez, aki egy francia üveggyár tulajdonosa. Az egykori ellenálló Nagel család nem nézi jó szemmel a velencei lányt, aki le sem tudná tagadni, mennyire hiányzik neki a fény és az árnyak városa. Európa egy másik szegletében, az üveggravírozó családból származó szudétanémet Hanna Wolfnak el kell hagynia Csehországot. Egy bajorországi internálótáborban kezd új életet kislányával, az erőszakból fogant Ingével, miközben várva várja a kurszki csata után eltűnt bátyját, Európa egyik legtehetségesebb üveggravírozóját, Andreast. A második világháború sérelmei és fájdalmai, a bűntudat és a büszkeség mély árkokat ástak a három üvegműves család tagjainak lelkébe. Sorsukat mégis összeköti ez az áttetsző és csillogó anyag, ősi titkok hordozója, mely bűvöletbe ejti az embereket. Vajon hogyan áll helyt Livia és Hanna anyaként, nőként és üvegmesterként ebben a férfiak uralta kegyetlen világban?

Bear Grylls - A ​vadon törvényei
Sok ​minden változott az elmúlt száz év során, ám a természet időtlen maradt. Még mindig ugyanott vannak a csillagok, amelyek alapján tájékozódunk, a nap továbbra is keleten kel és nyugaton nyugszik, az állatok ugyanolyan nyomokat hagynak maguk után, és a tűz is ugyanolyan fénnyel ég. Kötelességünk gondoskodni erről a természetes világról és a benne élő összes élőlényről, megérteni a vadont, megzabolázni, és venni a bátorságot ahhoz, hogy kövessük a bennünk rejlő, istenadta kalandszellemet, bármerre is vezessen bennünket. A hit segítségével békére lelhetünk, ugyanez a hit azonban ahhoz is sok bátorságot adhat, hogy kicsit talán messzebbre nyújtózkodjunk annál a pontnál, ameddig minden kényelmes. Minden, amiért érdemes élni, azon a bizonyos kényelemhatáron túl kezdődik: ha merünk mindent kockáztatni, ha a költségek ellenére követjük az álmainkat, ha a fájdalom ellenére merünk szeretni, ha kétségeink ellenére merünk cselekedni, s ha félelmeink ellenére merünk bátran élni. Ennek megragadása a cserkészet és a vadonban töltött élet kulcsa: a nevetés, az igyekezet, az álmodozás és a felfedezés, valamint az, hogy szeretteinket is magunkkal vigyük. Induljunk hát a szabadba! Az élet kaland, amit bátorsággal kell élni.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

Jean-Christophe Grangé - A ​lelkek erdeje
Párizsban ​egymás után három bestiális gyilkosság történik. Mintha az elkövető az idők mélyéről érkezett volna, ősemberi rituálék szerint viszi véghez kannibál szertartásait. Jeanne Korowa vizsgálóbírónő személyesen is érintetté válik az ügyben, ezért a szabályokkal mit sem törődve országokon és kontinenseken át nyomába ered a gyanúsítottnak, Nicaragua és Guatemala után az argentin mocsarak vidékén szembesül a nem is sejtett igazsággal. Politika, misztika és realizmus, a dél-amerikai diktatúrák, az őstörténet és a pszichiátria szálai fonódnak össze ebben a feszült ritmusú, végül valódi meglepetést tartogató thrillerben. A "francia Stephen King" legújabb regénye!

Jean-Christophe Grangé - Farkasok ​birodalma
A ​Farkasok birodalmából Jean Reno főszereplésével Chris Nahon készített filmet 2005-ben, a Bíbor folyók (Mathieu Kassovitz, 2000) nagy sikere után. Párizs. Egy fiatal nő: Anna Heymes. Hallucinációk, amnézia. Két megszállott zsaru: Pierre Nerteaux és Jean-Louis Schiffer. Három halott nő. Törökök. Illegális foglalkoztatás. De mi köze ehhez az egészhez Annának? A lélektani mélyfúrás és a megfeszített nyomozás a plasztikai sebészet és a terrorizmus útvesztőin keresztül vezet Párizstól egészen Isztambulig, melynek a végén az is kiderül, hogy valójában ki kicsoda.

Jean-Christophe Grangé - Bíbor ​folyók
Jean-Christophe ​Grangé végig feszültséggel teli könyve bőven tartogat meglepetéseket azoknak is, akik 2000 óta megnézték Jean Reno főszereplésével, Mathieu Kassovitz rendezésében készült filmet. Ugyanazon a napon egymástól néhány száz kilométernyi távolságra két rendőr – látszólag egymástól teljesen függetlenül – nyomozásba kezd Franciaország déli, délkeleti részén. Az egyik a bevetési osztag félreállított vén csatalova, Pierre Niémans, a másik egy kétes múltú arab fiatalember, Karim Abdouf. Niémans a képzéséről híres guernoni egyetem mellett kap egy megcsonkított holttest ügyét, Abdouf Sarzacban akad bele egy tizenöt övvel azelőtt meghalt kisfiú meggyalázott síremlékébe. Vajon hová vezetnek a szálak? És mire jut együtt a két magányos zsaru? Jean-Christophe Grangé 1961-ben született Párizsban. Eredetileg irodalmár, de hamar az újságírás felé vette az irányt. Hosszú éveken át volt a Paris Match, a Sunday Times és a National Geographic munkatársa. Riportjai és cikkei bőséges alapanyagot szolgáltak 1994 óta megjelent bűnügyi regényeihez.

Paul Auster - New ​York trilógia
Paul ​Auster (1947-) amerikai regényíró, esszéista, költő és műfordító a 80-as évek közepén vált szélesebb körben ismertté kísérleti detektívregény-sorozatával, a New York trilógiával. Ennek első darabja, az Üvegváros egy Quinn nevű, álnéven publikáló író története, akit felbérelnek, hogy kövesse Stillmannt, a börtönből szabadult filozófust, hátha az meg akarja ölni a fiát. Ahogy Quinn elmélyed az ügyben, egy olyan labirintusba téved, amelyben a szereplők kiléte egyre zavarosabb lesz, s már-már szétválaszthatatlan, mi tény és mi fikció. A Kísértetek című második regény a detektívtörténet lecsupaszított váza. "Az ügy eléggé egyszerűnek látszik. White kívánsága, hogy szemmel tartson egy Black nevezetű egyént, amíg csak szükségesnek mutatkozik. Míg Brownak dolgozott, Blue elég sok hasonló jellegű munkát végzett, és úgy tűnik ez az ügy sem lesz másmilyen, talán még könnyebb is az átlagnál"- így kezdődik a történet, amelyben végül csak arra a kérdésre kapunk választ, hogy ki kicsoda és miben sántikál, arra azonban nem, hogy mit is jelent ez az egész. "Sötéten, titokzatosan érik a múltban a jelen, jelenben a jövő- írja Auster.- Ilyen a világ: vakon tapogatózunk, lépésben, szavanként botorkálunk előre. Keserves a tudás, s gyakorta bizony nagy árat kell fizetnünk érte." A bezárt szoba főszereplőjének egyes szám első személyű története a hasonmás-téma variációja. A narrátor egy eltűnt és halottnak hitt író, Fanshawe kéziratának birtokába jut, amelynek publikálása valóságos irodalmi szenzáció. Oly mértékben azonosul ezzel az íróval, hogy még a feleségét is elveszi, holott tudja - egyedül ő tudja -, hogy Fanshawe valójában él. Ez a nyomozás, melynek során irodalmi alakok kopírozódnak egymásra, az önazonosság-keresés parabolájaként olvasható, s mint ilyen, nemcsak a trilógiát zárja le, hanem továbbmutat a későbbi - magyarul ugyancsak egytől egyig megjelent - Auster-regények felé.