Lehet még ehhez valamit is hozzátenni? Az ember azt gondolná: a GONOSZ eszközei behatároltak, mégis több jelből arra lehet következtetni, hogy NEM. A remény azt sugallja: az élet dolgai nem ennyire kimódoltak, nem ilyen fekete-fehér képet mutatnak, de végül mégis erre a felismerésre kényszerítenek a történések. Szép, színes világról álmodunk, eszmélésünket azonban bemázolja a mindig mindent a saját képére formálni, átfesteni akarók döbbenetes istentelensége. Vagy talán tévednék, és cselekedeteik mögött mégis létezne egy isten, akit mi eddig nem vettünk eléggé komolyan?
Úgy tűnik, csak átformálásunkra szolgál istentagadó harsogásuk, hogy megtagadtatva velünk az EGY létet, őrjöngve ugrándozhassák körbe újból imádott bálványukat, saját, különbejáratú, bosszút lihegő istenük dicsőítésére!
Most ne is gondoljunk ebbe mélyebben, inkább olvassuk át ismételten ezt a könyvet, mely mint cseppben a tenger mutatja meg földi civilizációnk eddigi szakaszának valódi tarthatatlanságát.
Budapest, 1994. május 1.
Szörényi Levente
Kapcsolódó könyvek
Török József - Mindszenty bíboros élete
Ez a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.
Lepold Antal - Csernoch János
A rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.
Szántó Konrád - A meggyilkolt katolikus papok kálváriája
A hírhedt lehallgatási botrány következtében lemondásra kényszerült Horváth József vezérőrnagy, a Belügyminisztérium egyházakkal is foglalkozó III/III-as ügyosztályának főnöke, a kommunista hatalom főszereplőinek egyike.
A rendőrtábornok mindvégig láthatatlanul, a háttérből irányította az eseményeket, amelyeknek célja az egyházak elsorvasztása volt.
34 katolikus pap -- akik halálukkal fizettek ennek az esztelen tervnek a megvalósulásáért -- tragikus sorsát dolgozza föl a könyv. Közülük talán Brenner János tragédiája a legmegrázóbb. A 24 éves korában felszentelt papot Rábakethelyre helyezték káplánnak. A fiatal és tettre kész lelkészt a felnőttek, főleg azonban hittanos diákjai szerették meg nagyon. Ezért is kellett elpusztulnia.
Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök az ÁEH helyi megbízottjától, Prazsák Mihálytól azt az utasítást kapta, hogy helyezze el a faluból Brenner káplánt. Miután a püspök erre nem volt hajlandó. a megbízott csak ennyit mondott: -- Lássák a következményeket!
Ezután gyorsan peregtek az események. 1957. december 14-én éjfél körül a 16 éves Kóczán Tibor azzal kopogtatott be a plébániára, hogy a káplán atya azonnal jöjjön vele haldokló nagybátyjához, és lássa el a betegek szentségével. Mivel a pap jól ismerte a fiút, semmi rosszat sem sejtve teljesítette a kérést. Útközben Kóczán arra hivatkozva, hogy haza kell mennie, elvált a káplántól, aki egyedül is tudta az utat. Alig tűnt el azonban a fiú, a lesben álló bérgyilkosok a fiatal papra támadtak, és 32 késszúrással végeztek vele...
Erről és sok hasonló esetről szól a könyv.
Mark Collins - Hazátlanok
Mark Collins regénye, a Hazátlanok egy olyan történetet mesél el, néhány hétköznapi, egyszerű ember sorsán keresztül, ami nekünk, magyaroknak különösen érdekes lehet, hiszen az 1956-os forradalom utóéletének egy eddig elhallgatott, szinte elfelejtett epizódjáról rántja le a leplet. Lovas Sándor és társai a levert forradalmat követő megtorlás elől menekülnek Ausztriába, majd onnan jutnak tovább a távoli, ismeretlen, és - mint hamar meglátják - szegény Írországba. A smaragd sziget ezekben az években nem igazán ragyogott: munkanélküliség, nélkülözés és reménytelenség jellemezte, az ideérkező menekülteknek is ebben kellett tehát osztozniuk. Az évekig táborba zárt Lovasék végül nem találtak más kiutat, éhségsztrájkba kezdtek. Collins körültekintően, alapos kutatómunka után megírt regénye nem pusztán remek olvasmány, de egyben a fiatal ír szerző személyességgel átitatott visszaemlékezése magyar nagyszülei történetére.
Ismeretlen szerző - "Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?"
Régi adósságunkat törlesztjük akkor, amikor e könyv, a FONTES HISTORICI ORDINIS FRATRUM MINORUM IN HUNGARIA • MAGYAR FERENCES FORRÁSOK útra bocsátásával a ferences rend magyarországi történetének nehezen hozzáférhető, vagy eddig alig ismert forrásait közölni kezdjük. Szerencsésebb történelmű országokban ez már régen megtörtént. Nálunk a szerzetesrendek működésének újra engedélyezése, a rend iratainak, könyvtárainak újbóli birtokba vétele, eddig lappangó iratok, könyvek előkerülése (ld. gyöngyösi leletek) adnak új lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel élve szeretnénk hozzájárulni a ferences rend magyarországi történetének kutatásához, annak fellendítéséhez.
Talán furcsának tűnik, miért ezzel a kötettel indítjuk sorozatunkat, hiszen akadna régebbi forrás is. Ez igaz, de a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása olyan történelmi esemény, melynek átélői és elszenvedői közöttünk élnek. 1990-ben még nem is nagyon gondoltunk arra, mennyire sürgető is az akkor történtek leírása, megörökítése, visszaemlékezések, és fellelhető dokumentumok alapján. A közben eltelt idő, és a feloszlatáskor élők szinte egy évtized alatti eltávozása tette világossá, milyen fontos ennek a jelent is súlyosan meghatározó eseménynek az emlékeit összegyűjteni. Hiszen a fiatalabb nemzedék a feloszlatást már nem átélt valóságként ismeri, hanem — hála Istennek — csak úgy, mint a saját életét is nagyon meghatározó történelmi tényt. Ha most, az utolsó pillanatban ezt nem tettük volna meg, úgy jártunk volna, amint Tacitus is írja: „Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünknek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjed a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás.” (P. C. Tacitus: Agricola élete 2. Borzsák I. fordítása)
Kötetünk tehát ez a megmentett emlékezés, aminek az ad különös aktualitást, hogy a szerzetesrendek feloszlatása éppen ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon. A visszaemlékezések összegyűjtése egyben a fiatalabb generáció tisztelgése is azok előtt a ferences testvérek előtt, akik elszenvedték a feloszlatás eseményét és következményeit, akik tanújelét adták a rendhez, hivatásukhoz való hűségnek, és akik áldozatokat is hoztak, hogy megőrizzék és továbbadják a ferences életeszményt.
fr. Varga Kapisztrán OFM
Umberto Eco - A rózsa neve
Az Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…
Urbánszki László - Odakint, a pusztában
Kard helyett bot, csatamén helyett szürkemarha, világmegváltó hősök helyett tenyeres-talpas bojtárok, parasztlegények, szilajpásztorok…
Urbánszki László egy meglehetősen atipikus középkort fest elénk: történeteiből hiányoznak a fényes páncélok, a daliás vitézek, a pátosz és bármiféle heroizmus. Ehelyett inkább az emberről ír, aki nem tévedhetetlen, aki elköveti a maga hibáit is. Az emberről, aki azt hiszi, Isten nevében cselekszik, amikor más embereket küld a máglyára, vagy aki mesés hazugságokkal verekszi át magát az életen. Vagy aki csak tereli a gulyát, és a mindennapokért küzd – hol a természettel, hol a számadóval, hol durva társaival.
Urbánszki László új hang a magyar prózairodalomban. Első könyve, az Odakint, a pusztában tíz remek hangulatú elbeszélést tartalmaz, melyekkel hol nevettet, hol megdöbbent, hol meg csak azt teszi, amihez kiválóan ért: mesél.
Ellen G. White - A nagy küzdelem
A nagy küzdelem nem más, mint Krisztus és Sátán harca. Senki sem lehet közömbös ebben a küzdelemben, hiszen minden nap, az életnek szinte minden helyzetében döntenünk kell Krisztus és Sátán - a nagy küzdelem két fõvezére között. A könyv Kr. u. 70-tôl, Jeruzsálem pusztulásától egészen Jézus második eljöveteléig mutatja be az eseményeket. Eddig mintegy 35 nyelven, több, mint 10 millió példányban jelent meg.
Louis de Bernières - Corelli kapitány mandolinja
Mindenki, aki szereti Venturi "Fehér zászlók Kefalónia felett" című nagysikerű regényét, szeretni fogja ezt a könyvet is. Ugyanaz a földrajzi és történeti környezet - a mesésen szép görög sziget s a II. világháború véres színpada, amikor a fasiszta Olaszország német segítséggel megtámadja Görögországot, s kibontakozik az antifasiszta nemzeti ellenállás... Egy megrendítő, romantikus szerelem áll a kalandos történet középpontjában, amely egyesíti a tragédiát és a komédiát hol lírai, hol szatírikus hangvétellel. Joseph Heller szerint "csodálatos, lebilincselő olvasmány", melynek angol és német kiadása is nagy tetszést aratott
Kemény István - Kedves Ismeretlen
A Kedves Ismeretlen nevelődési regény: Krizsán Tamás története, azaz bukdácsolása a gyerekkorból az ifjúságig. Az élet díszlete ugyan kisszerű, egy Budapest környéki település se város se falu világa, de a célja annál nagyobb: Tamás családjának minden tagja az élet végső értelmét keresi, így jó fiúként ő sem tehet mást, mint hogy követi a családi hagyományt, és a maga egyszerű módján nekivág az Ismeretlennek. Kemény István új könyve kalandregény is. Tamás próbálja megismerni a világot és az embereket, de akármilyen naiv, hamar rá kell jönnie, hogy az emberek minden lehetséges alkalmat kihasználnak, hogy félreértsék egymást. A Kedves Ismeretlen olvasható történelmi regényként is: Magyarország elmúlt négy-öt évtizedéről is szól egy olyan nemzedék szemszögéből, amelyik felnőtt fejjel élte át az úgynevezett szocializmus összeomlását, miközben sírt, nevetett, szeretett, vagyis megtalálta élete értelmét.
Salman Rushdie - Az éjfél gyermekei
Szalím pontban éjfélkor, India függetlenné válásának pillanatában született. Tizedik születésnapja előtt különös képesség ébred benne, amellyel be tud hatolni mások gondolataiba. Filmsztárok, krikettcsillagok, politikusok fejében kutakodik, még a képmutatás, a zsarnokság, a tiltott szerelem szagát is megérzi, s egy napon indiai létére egy különleges pakisztáni alakulatban találja magát...
Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban.
Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.
Umberto Eco - A tegnap szigete
A tegnap szigete afféle megtalált kézirat. Descartes-ból, Galileiből és Spinozából, Marinóból és John Donne-ból, Vermeerből, Arcimboldóból és mindenféle furcsaságokból összegyúrt, mégis szívgyönyörködtetően eredeti olvasmány. Egy barokk ifjúról szól, akit sorsa a spanyolok ostromolta Casale hős várvédőjéből szabadgondolkodó párizsi szerelmessé, majd a Bastille foglyává, Mazarin titkosügynökévé és végül déltengeri hajótörötté tesz. Végül? Hajótörése nem szokványos: "mióta világ a világ, alighanem egyetlen olyan képviselője vagyok emberi fajunknak, aki egy elhagyatott hajón szenvedett hajótörést” – írja a hajdani ifjú, Roberto de la Grive a lakatlannak tetsző hajón. A lakatlan hajó pedig egy szigettől (az "antipódus-délkör” vonalán túli legendás Salamon-szigettől?) nem messze horgonyoz, és minden földi jóval roskadásig meg van rakva, de ketrecbe zárt trópusi madarakon kívül egy lélek sincs rajta. Valóságos kísértethajó. Jobban mondva... Roberto egyre furább jeleit észleli egy titokzatos Másik nemkülönben titokzatos jelenlétének. Ki lehet az? A gyerekkorától a fantáziájában élő Hasonmás, aki miatt alkalmasint bajba, majd tengerre került? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kap az olvasó. A végső válaszokat azonban mintha a Tegnap szigete kínálná. Át kéne jutni. De hogyan? Roberto nem tud úszni. Vajon sikerül-e? A regényhős gyakorol, gyakorlás közben leveleket ír Szíve Hölgyének, emlékezik, és képzeleg. Végül úgy dönt, hogy a saját kezébe veszi sorsát. Ajtót nyit a Képtelenség Palotáján. Belép a tulajdon regényébe.
Petrák Katalin - Emberi sorsok a 20. században
A szerző előző kötete (Magyarok a Szovjetunióban, 1922-1945) után a kutatás sugarát kiterjesztve az első világháborúban fogságba esett magyar katonák történetének ered a nyomába. Feltárja azokat a nagyon különböző, de mindig szívszorító emberi sorsokat, amelyek az Ororszországban, illetve a Szovjetunióban rekedt katonákra vártak. Kinek sikerült hazatérnie, és hogyan? Szökéssel, óriási kerülővel Japán felé, vagy fogolycserével, diplomáciai úton és politikai döntések nyomán? Aki nem jött haza, miért nem jött, hogyan találta meg boldogulását odakint, annyira messze szülőhazájától? A kötet szükségképpen torzó - lehetetlen minden emberi sors nyomába eredni és minden magyarázatot, körülményt feltárni, a szerző mégis megkísérli az összes rendelkezésére álló forrás (levéltárak anyagai, visszaemlékezések, mártír-emlékkönyvek) nyomán a legteljesebb történetet elmondani.
Urbánszki László - Nemtelen nemesek
A sokak által régóta hiányolt regény második, jelentősen átdolgozott és bővített kiadása.
Ladányfi Bene, a léhűtő nemesivadék fogadóról fogadóra sodródik az Anjou királyok Magyarországán. Becsületes, ám unalmas vagy fárasztó munka helyett kártyával szerzi meg a napi betevőt. Kedveli a könnyű életet, ágyába csábítja a lányokat, és délig alszik, ha lehet. Egy bűnbanda markából szabadítja ki az esztergomi piac árva csavargóját, Urost, aki igyekszik felnőni "nemes barátjához" - tisztességben, csibészségben, mikor melyik esik jobban kézre. Sonkát csen a kamrából, mikor rossz a lapjárás, és tüzelő szukával járja a várost, ha elunta magát. Hozzájuk csapódik még Szalárd, a székely-felvidéki vadorzó, aki rablógyilkosra vadászik fejpénzért, mikor fogytán a kenyere, de csetlő-botló baloggá válik, ha egy csinos lány hozzádörgölődzik. Kártyacsatát vívnak egy nadrágért a vadonmélyi rablótanyán, hóban verekednek a szilaj ridegpásztorokkal, és husánggal ütik agyon a farkasokat. Aranyhalmokért, gulyákért kártyáznak a marhakupecekkel, lándzsaharcot vívnak a rablógyilkosokkal, és egyáltalán nem biztos, hogy ők győznek.
Urbánszki László - számos nagy sikerű történelmi regény szerzője - könyvében esendő emberek indulnak neki a világnak, és keverednek torokszorítóan izgalmas kalandokba. Életművészek, szeretnivaló csibészek, buja fogadóslányok és veszett emberfarkasok élik világukat a "magyar vadnyugat" színes forgatagában.
Alekszandr Szolzsenyicin - A pokol tornáca
Az időpont: 1949 decembere. A tét: megakadályozza-e a magas rangú szovjet diplomata, hogy a Kreml kezébe kerüljön az atombomba titka, elkészül-e Moszkva I. számú szakbörtönében, a saraskában a világ legtökéletesebb lehallgatókészüléke.
Szolzsenyicin 1955 és 1958 között írott regénye az egy hónapos jelenetben az 1917 óta zajló történelmi fejlődés valamennyi lényeges kérdését felveti, és rendkívül szuggesztív módon megválaszolja. Nem véletlenül mondják a kritikusok e regényt a XX. századi orosz élet enciklopédiájának, Szolzsenyicin mestere Lev Tolsztoj szellemében építi fel monumentális művét, nagy formátumú hősöket teremt, filozófiai alapkérdéseket feszeget, olyan helyzetekbe állítja szereplőit, hogy a legfontosabb emberi döntéseket kelljen meghozniuk.
A pokol tornáca a XX. századi orosz nyelvű irodalomban olyan szerepet játszik, mint Gogol A köpönyegje száz évvel korábban, a mai irodalom megannyi alkotója e műből merített, ki látásmódot és bátorságot, ki motívumokat és helyzeteket.
Andrea Riccardi - Keresztények a vértanúság századában
2000. május 7-én a római Colosseumban II. János Pál pápa ünnepélyes imádságot tartott a XX. század vértanúinak emlékére. Az eseményt sokan a Nagy Szentév egyik csúcspontjaként tartják számon. A Szentatya kívánsága szerint a szertartás ökumenikus volt, híven tükrözve a pápának az éppen véget ért század tapasztalatain érlelődött meggyőződését: a szentek, mártírok ökumenizmusa a legmeggyőzőbb. Katolikus, ortodox és protestáns résztvevők együtt emlékeztek meg azokról a keresztényekről, akik ezekben az új időkben életüket adták az evangéliumért. Az egyes kiválasztott tanúságtételeket valamennyi erre fölkért résztvevő oly módon olvasta föl, hogy nem a saját, hanem egy másik felekezethez tartozó hitvallóról emlékezett meg. Az imádságra a világ számos országából érkeztek olyan papok, szerzetesek vagy világi hívők, akik maguk is üldöztetést vagy rabságot szenvedtek hitükért. Magyarországról Regőczi István, Lőrinczy Ferenc és az időközben elhunyt Keglevits István atyák vettek részt a szertartáson. A könyv, melyet az olvasó kezében tart, eredeti, olasz kiadásában az említett colosseumbéli megemlékezéssel egy időben, arra időzítve jelent meg. Az emlékezet egyedülálló gyűjteménye. Értékét a világegyház - és nem csak a katolikus keresztények - számára jelzi, hogy a pápa - a mű és szerzője iránti megbecsülés jeléül - személyes ajánlásával ajándékozta a könyv egy-egy példányát a római megemlékezés résztvevőinek. A szerző, Andrea Riccardi egyik szándéka az volt, hogy a szélesebb közönségnek is megmutassa a keresztények XX. századi történetének egy mindeddig kevéssé ismert, mégis meghatározó oldalát. Munkájában nagyrészt a pápa által még a jubileumi év előkészítésekor létrehozott Új Vértanúk Bizottságához az egyházmegyéktől öt földrészről beérkezett anyagokra támaszkodott, de használt más forrásokat is, elsősorban a nem katolikus mártíriumok feldolgozásakor. A szerző a bevezetőben, majd a könyv egyes fejezeteiben többször hangsúlyozza, hogy a kutatás nem tekinthető egyszer s mindenkorra lezártnak. A világ számos pontján a keresztények ma is üldözést szenvednek, vagy éppen csak megszabadultak alóla; helyzetük sok helyen továbbra is törékeny, veszélyekkel terhes, és mindez nehezíti a félmúlt szabad feltárását, magát az emlékezést. A lezáratlanságnak van azonban egy másik, mélyebb oka is: a vérzivatarosnak joggal nevezett XX. században a keresztény mártíromság ismét tömeges, földrajzi és lelki értelemben egyaránt egyetemes lett. A szerző annak a hívőnek az alázatával és reménységével közelít témájához, aki tudja: ha a bármennyire gondos emberi emlékezet számára ismeretlen marad is sok történet, Isten valamennyi hitvallójának és szentjének nevét följegyezte a mennyben.
Herman Wouk - Hajsza
Wouk jellegzetes, sodró stílusa, mindvégig feszült érdeklődést keltő előadásmódja jellemzi a Hajszát. Külön érdekessége, hogy - bár írója tagadja - számos vonatkozásban kulcsregény: világhírű filmsztárok, rendezők, filmesek és írók portréját villantja fel és bepillantást nyújt a könyvkiadók világába, az amerikai irodalmi élet kulisszatitkaiba. A regény egyik főszereplőjét elkísérjük az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé, s így átéljük mindazt a szorongást, amit a haladó gondolat hívei éreztek a szégyenletes boszorkányüldöző perek folyamán - amelyeknek sora mindmáig nem zárult le.
Fábián Janka - Lotti öröksége
Egy különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.
Jonas Jonasson - A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.
Horvát Gábor - Kulákkönnyek
"A múlt században az volt az elvárás az írókkal szemben, hogy típusokat teremtsenek. A magyar irodalomban az egyik ilyen a zsírosparaszt. Aki szívja a szegény zsellér vérét, éhbérért hajtja hajnalhasadástól napnyugtáig a nincsteleneket, a más verejtékén hízik.
Ez a könyv nem tipizál. Sorsokat, életeket mutat be. Olyanokét, akik keményen és ésszel dolgoznak, akiknek a története maga a siker. Valaki dolgozik, és boldogul. Míg be nem avatkozik a típusokat alkotó történelem. Elveszi a földjét a szomszéd ország, aztán három évtized múlva törvények sora. És ha ez nem elég, elveszik a hitét, identitását, méltóságát. És ezzel talán örökre elveszett sok-sok emberi kincs, ami mindannyiunk öröksége lenne.
A szerző ezen kincsek maradékaiból alkotta meg a könyvét. Köszönet érte.”
Szecsődy Péter
író, szerkesztő