Halhatatlan ​csillagok In ​memoriam Gárdonyi Géza

Kodolányi János - Zárt ​tárgyalás
Három ​nagy Kodolányi tanulmányt foglal magába ez a könyv. Az elsőben, amelytől a könyv címét is kapta, önmagát állítja bírák elé az író. Válasz ez az írás a suttogóknak, de válasz minden magyarnak is, mert benne az író igazi arcát láthatjuk meg a fény felé fordítva, s ugyanakkor mesteri tollal rajzolja meg ezeknek az időknek a sorskérdéseit. A második tanulmányban Márai sokat emlegetett röpiratához fűzi hozzá az író mondanivalóit, a harmadikban pedig Arvi Järventaussal, a nálunk is járt kitűnő finn íróval, kedves barátjával kapcsolatos emlékeit idézi fel.

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

Czére Béla - Krúdy ​Gyula
Tartalom Az ​idő költője Útkeresés és rátalálás (1892-1910) TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér Az első nagy alkotói korszak (1911-1917) SZINDBÁD HAJÓJÁN REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA LEGENDÁK TÁJAIN MEGVÁLTÓ SZERELEM ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK A látomásos-lírai regények Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921) A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK Lírai realizmus és anekdotizmus Utolsó alkotói korszaka (1922-1933) A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT A MAGYAR KÖZÉPKOR SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban Életrajzi adatok Fontosabb kiadások Fontosabb könyvek, tanulmányok

Kónya Judit - Szabó ​Magda - Ez mind én voltam...
Melyek ​azok az "örök kérdések", amelyek Szabó Magdát foglalkoztatták? Milyen körülmények között születtek népszerű ifjúsági művei? Mit jelentett az írónő számára Debrecen? Hitelt adhatunk-e életrajzi regényeinek? Kónya Judit közel négy évtizeden keresztül kísérte figyelemmel Szabó Magda pályáját, és próbálta megfejteni az írónő fordulatokban gazdag élete és felejthetetlen művei közti - olykor rejtélyesnek tűnő - összefüggéseket. Így született meg ez a rendhagyó kötet, mely felerészben a szerző 1977-ben megjelent munkájának átdolgozott változata, felerészben pedig az utóbbi három évtizedben született gondolatait és értő elemzéseit tartalmazza. A bensőséges hangvételű monográfia nem csupán az életmű ismertetésére vállalkozik, de az alkotások mögötti lélektani tényezőket is feltérképezi, miközben az életrajzi regényekből, visszaemlékezésekből és interjúkból származó idézetekkel próbálja közelebb hozni az olvasókhoz a kortárs magyar irodalom egyik legkitárulkozóbb, mégis ismeretlen íróját, Szabó Magdát.

Bakcsi György - Dosztojevszkij
"Semmi ​sem alkalmasabb biológiai fogalmaink összezavarására, mint Dosztojevszkij élete. Ez az ember, aki nem volt egyéb, mint vibráló, minduntalan görcsös rángásokba eső idegcsomó, 'olyan érzékeny, mintha megnyúzták volna, s már a puszta levegő is fájdalmat okozna neki' (Feljegyzések az egérlyukból), mégis kerek hatvan esztendeig élt (1821-1881), és élete alkotásnak szentelt négy évtizedében hihetetlenül merész és újszerű, szenvedélyek és látomások hullámzó sokaságával telített kolosszális életművet tornyozott fel, amely az emberről való tudásunkat elmélyítő "bűnös" megismerési és vallomásszenvedélyen kívül bámulatos tömegű fantasztikus komikumot, pajkosságot és szellemi vidámságot foglal magába." - Thomas Mann "Dosztojevszkij eretnekségei az igazságot fejezik ki: az igazság sötét, naptól elforduló oldalát, de olyan igazságot, amelyet senkinek sem szabad elhanyagolnia, aki általában igazságra és az egész igazságra törekszik: az emberről szóló igazságot. Az elkínzott paradoxonok, amelyeket Dosztojevszkij hőse pozitivista ellenfelei szeme közé vág, akármilyen antihumánosan hangzanak is, mégiscsak az emberiség szeretetében hangzanak el - a szenvedés és megismerés poklát megjárt új, elmélyült és retorikamentes humanizmus nevében. " - Thomas Mann

Vasy Géza - Sánta Ferenc
Sánta Ferenc a felszabadulást követő évtizedben útnak induló írónemzedék egyik legjelentősebb képviselője. Az 1956-os események átmeneti törést jelentettek ugyan alkotóművészetében, de írói világképe akkor sem változott meg. Bármennyire ellentmondásosak is olykor etikai és történetfilozófiai nézetei, munkásságát mindvégig a szocializmust építő magyar társadalom valósága hatja át, s így helyét a szocialista irodalomban kell kijelölnünk. Ebben a kötetben első ízben kerül feldolgozásra Sánta Ferenc életműve, részletes műelemzés alapján.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Déry ​Tibor
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. Turczi István sorozatszerkesztő

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Nyáry Krisztián - Igazi ​hősök
Nyáry ​Krisztián, az elmúlt évek két könyvsikerének, az Így szerettek ők című irodalmi szerelmeskönyveknek szerzője ezúttal is valódi emberi sorsokról írt igaz történteket. Harminchárom 19-20. századi magyar emberről, akik köztünk éltek, és akiknek élete vagy személyes döntései ma is példaszerűek. Ők az igazi hősök. Vannak köztük ismert emberek, mint Papp Laci vagy Semmelweiss Ignác, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler. ,,Az emberi sorsok érdekelnek, erről írok. Előző két könyvemben arról meséltem, hogyan formálja az emberi sorsot a szerelem. Most arról, hogyan tehetnek hőssé valakit a személyes döntések. A könyvben szereplő 33 magyar ember igazi hős, akik a megfelelő pillanatokban jól döntöttek, és aztán képesek voltak kitartani a döntésük mellett. Hősök, akik a nehezebb utat választották, és kisebbségben maradva is az igazságot képviselték. Vagy egyszerűen csak végig mertek menni a saját útjukon, úgy, hogy másoknak ezzel példát mutattak. Kiválasztásuk teljesen szubjektíven történt, ők az én személyes hőseim." Nyáry Krisztián

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Ismeretlen szerző - Sánta ​Ferenc
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértők végzik. Minden kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. (Turczi István sorozatszerkesztő) A kötet tartalmából: Sánta Ferenc; Sokan voltunk; Emberavatás; Bíró Juli; Hold; Isten a szekéren; Kicsik és nagyok; Tyúk és kakas; Nácik; Halálnak halála; Az áruló.

Z. Szalai Sándor - Gárdonyi ​Géza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Hankiss János - Hajnali ​három / Habfürdő
A ​könyv a korábban megjelent, közel azonos című mű "alapvetően" átdolgozott, bővített kiadása. A szerző szavai szerint: "Ez a könyv új. Ez nem jelenti azt, hogy "elkövetője" bármit is visszavon abból, amit a régebbiben gondolt". Műfajilag sem változott, vallomások és intelmek elegyednek az esszészerűen megírt szövegben, amelynek alapszövete a visszaemlékezés a szerző saját életére, ifjúságára, hibáira és erényeire, tűnődés életének főbb állomásain, a jázminok, a Duna-part és a magnóliák felidézése, amelyekről kedvenc városai - Debrecen, Győr és Szombathely - jutnak eszébe.

Ismeretlen szerző - Jobbladák
A ​sajátos hangulatú kiadvány Lázár Ervin hetvenedik születésnapja alkalmából készült.

Elias Canetti - Tömeg ​és hatalom
A ​Tömeg és hatalom alig egy évvel később jelent meg magyarul, mint Canetti önéletrajzának második kötete, amelyben az író beszámol róla, milyen korán foglalkoztatni kezdte a tömeg lélektana: már húszéves korában nekifogott ennek a nagyszabású tanulmánynak az előkészületeihez. Beszámol róla, mennyire magával ragadta Frankfurtban a tüntető munkások látványa, és hogy mit élt át az 1927. július 15-i, bécsi tömegtüntetés résztvevőjeként. Miután a korszak legnagyobb hatású lélektani elméleteiben hiába keresett magyarázatot ezekre az élményekre, nekiült, hogy megírja és értelmezze tapasztalatait. Megtudjuk azt is, hogy a tanulmány alapgondolata – nevezetesen, hogy „van egy tömegösztön, amely szüntelen harcban áll a személyiségösztönnel”, szinte megvilágosodásszerűen merült föl benne egy bécsi sétája alkalmával. Ennek a megvilágosodásnak az ereje még a 35 évvel később megjelent tanulmányban is érezhető. Canetti az övével nem egyező nézetek cáfolatára nem sok szót veszteget; a különféle természeti népek mondakincséből és rítusaiból merített példák, amelyekkel a könyvben sűrűn találkozhatunk, nem annyira bizonyítékok, mint inkább illusztrációk: ezekben sokkal tisztább formában figyelhető meg a tömeg jellegzetes viselkedése, mint a hozzánk időben-térben közelebb eső kultúrák történetében. „Ember semmitől se viszolyog jobban, mint attól, hogy olyasmi érjen hozzá, amit nem ismer” – ezzel a mondattal kezdődik a Tömeg és hatalom. Ettől a különállástól, amelyet féltékenyen őriz, ugyanakkor szenved is tőle, az egyén csak a tömegben szabadulhat meg, ahol a többiek indulatai magukkal ragadják. Ám minden tömeg eredeti formája a falka, amelynek legfontosabb funkciói a vadászat és a hadakozás (bár a falka tulajdonának gyarapítása, az elpusztult társ megsiratása vagy az ünneplés is közéjük tartozik). A falkát közös érzés hatja át: legfőbb érdeke önmaga nagyságának növelése, és minél több ellenség megsemmisítése. Ebben a rendszerben az emberi élet legfontosabb mozzanata a vadászat, a táplálékszerzés. Az egyén vagy vadásznak vagy üldözött vadnak érzi magát. Canetti, igen szellemesen, a különféle neurózisokat és elmebetegségeket is ezen az alapon magyarázza: a hisztéria például az üldözött védekezési módszere, aki üldözőjét megtévesztendő folyton valami mássá változik át, a depresszió annak a kiszemelt vadászzsákmánynak a lelkiállapota, amelyik már feladta a reményt. A hatalom legfontosabb megnyilvánulásának, a parancsnak az eredeti formája is a vadászat: egy erősebb lény futásra kényszerít egy gyöngébbet. Később, a parancs „háziasításának” idején a parancsoló – legyen szó úrról és szolgáról, gazdáról és kutyáról vagy szülőről és gyermekről – ugyanaz a személy, mint az, aki a neki alárendeltet táplálja. Ám a parancs az engedelmeskedőben „tüskét” hagy, amelytől csak úgy szabadulhat, ha visszaadja a kölcsönt – márpedig ezt legkönnyebben tömegben teheti, ahol ereje megsokszorozódik, gátlásai föloldódnak. A hatalmasban pedig, aki nagyon is tisztában van vele, milyen „tüskéket” hagyott a neki kiszolgáltatottakban, nő a megtorlástól való félelem; nem csoda hát, ha mindenütt ellene szövetkező „összeesküvőket” vél fölfedezni, majd ezek elpusztításával tovább növeli tulajdon félelmét, és így tovább. Vagyis nem is az a kérdés, épelméjű volt-e vajon ez vagy az a különösen gátlástalan diktátor – a paranoia úgyszólván a diktátorok „foglalkozási betegsége”. Bár a könyv a kortárs történelemből szinte egyetlen példát sem említ, a párhuzamok kézenfekvőek. Mindenkinek, aki valaha elgondolkodott rajta – márpedig erre mostanában éppen elég alkalom kínálkozott –, milyen mozgatórugók rejtőzhetnek egyik vagy másik diktátor felfoghatatlannak tűnő tettei mögött, érdemes elolvasnia a Tömeg és hatalmat.