Ozorai ​Pipo emlékezete

Ismeretlen szerző - A ​legnagyobb győzelem
"Ez ​a győzelmes hadművelet éjszaka végződött, de a döntő csapásig a nap addig nem nyugodott le, amíg fényes szemével nem láthatta császári felséged dicsőségre érdemes fegyvereinek legnagyobb győzelmét." (Eugen von Savoyen)

Sebő Ödön - A ​halálra ítélt zászlóalj
Gyimesi-szoros, ​1944 Sebő Ödönt 1942 decemberében avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Katonai pályafutását az erdélyi hadszíntéren kezde a 32. határvadászzászlóaljnál. 1944. augusztus 28-án német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy visszavonulásukat fedezze. Ezzel a paranccsal szembeszegülve az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre a gyimesbükki helyőrség parancsnokaként. Az ozorai huszárok példájára emlékeztető hősies helytállás megállította a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget és egy lovas hadosztályt. A kitörés és a visszavonulás után katonáit - mint az Erdélyben harcoló magyar és német hadseregek utóvédzászlóalját - továbbvezette a Székelyföldön, majd Szlovákián keresztül egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig.

Richard Overy - A ​Harmadik Birodalom krónikája
Harmadik ​Birodalom - Hitler és a náci párt ezt a nevet adta diktatorikus rendszerének, amely 1933-ban született, s tizenkét év után Németország teljes pusztulásával és Hitler öngyilkosságával zárult. A német megváltónak tekintett Führer vezetésével a Harmadik Birodalom kora a huszadik századi történelem egyik sorsfordító időszaka lett. Az 1920-as évek szerény kezdetei után Hitler mozgalma az 1930-as évekre már teljesen uralma alá hajtotta a német társadalmat, beindította az újrafegyverkezést, s közben olyan terrorgépezetet épített fel, amelynek alapja a politikai ellenzékiek elnyomása mellett az úgynevezett aszociális elemek - a cigányok, a homoszexuálisok és mindenekelőtt a zsidók - kiirtása lett. A birodalom története területi agresszióba, totális háborúba és népirtásba torkollott, nyomában Németország teljes veresége és európaiak millióinak pusztulása járt. Ez a példa nélkül álló történelmi dráma a mai napig sötét árnyként borul az immár újra egységes Németországra. _A Harmadik Birodalom krónikája_ tömör, de olvasmányos formában ismerteti a náci hatalom felemelkedésének és bukásának történetét. A korabeli dokumentációkból, levelekből, naplókból és szóbeli vallomásokból vett részletekhez gyakran megdöbbentő, eredeti képanyag is járul. A kiemelt szövegbetétekből nagyobb részletességgel is megismerhetjük a Harmadik Birodalom egy-egy fontos szereplőjét, aspektusát. A mű egyedülállóan érthető és olvasóbarát módon dolgozza fel az európai történelemnek ezt a szövevényes és nehéz időszakát. Richard Overy az Exeteri Egyetem történészprofesszora és a Brit Akadémia tagja, aki több mint húsz kötetet írt a diktátorokról, a légierő és a második világháború történetéről. Joggal tekintik a huszadik századi történelem egyik vezető brit szaktekintélyének.

Ismeretlen szerző - Az ​államalapítás korának írott forrásai
Szegedi ​Középkortörténeti Könyvtár 15. Szegeden 1995-ben jelet meg A honfoglalás korának írott forrásai, ennek folytatását adja közre a Szegedi Középkorász Műhely sorozatának 15. darabja, éspedig a 955-1050 közötti időszakra vonatkozó legfontosabb ötven forrást, illetve azok szemelvényeit. Az időhatárok kijelölése nem a történettudomány periodizációját követi, inkább logikai jelleg: Szent István koronázását megelőző és követő fél évszázad tükre a kötet. A korszak okmányainak döntő többsége latin nyelven keletkezett - akad néhány görögből és egy ószlávból fordított is -, ezek időrendben sorakoznak. A forrásszövegek legrégibb keletkezésű darabja 964-es keltezésű, az utolsó már az Árpád-ház kihalása utáni korból való, 1381-ből, de valamennyi az államalapítás nagy művére vonatkozó eredeti - nem föltétlenül hiteles - információkat tartalmaz. A szerkesztő, Kristó Gyula figyelme arra is kiterjedt, hogy a dokumentumok együttese visszaadja a korszak írásbeliségének műfaji sokszínűségét, vagyis a honfoglalás időszakára szinte kizárólag jellemző elbeszélő források után immár megjelentek az oklevelek, a levelek, a törvényszövegek is. A korábbi periódushoz képest az is számottevő újdonság, hogy az államalapításról már nem csupán idegen eredet és nézőpontú - azaz külföldi - források szólnak, de keletkezésűek is, ezek zöme teljes szövegükben tanulmányozható. ; Bibliográfiai tájékoztató és rövidítésjegyzék vezeti be a kötetet; ezután vonul föl a félszáz dokumentum; ezeket hosszabb-rövidebb, a szerzőre, a szövegre és a szöveghagyományra vonatkozó, dőlt betűs magyarázat, illetve velős tartalomismertetés (de nem regeszta) vezet be; az annotáció után áll a forrás magyar fordítása, melyet lábjegyzetek kísérnek. Valamennyi szemelvény tartalmának középpontjában a magyar vonatkozások állnak, de a textus kiemelése olyan módon történt, hogy a részletből a forrás egészének jellegére lehet következtetni. A szemelvények között számos ismert, a történelmi olvasókönyvekben sűrűn előforduló van (pl. Szent István, Szent Imre, Szent Gellért legendái, Anonymus gestája stb.), a legtöbb azonban inkább szakemberek, történészhallgatók számára összeállított kiadványokban volt eddig hozzáférhető. - A forráskiadvány nagyobb történelmi gyűjtemények prézensz állományaiban helyezendő el.

Szakály Sándor - Trianon, ​honvédség, háború, sport
Több ​mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be Szakály Sándor írásai. A Kárpát-medence egyik legismertebb történésze kiemelkedő alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcső alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is. A kötetet olvasva szembesülhetünk Szakály Sándor szakmai hitvallásának helytállóságával: történelmet írni csak harag és részrehajlás nélkül érdemes.

Vécsey Aurél - A ​II. világháború legnagyobb csatái Magyarországon
A ​második világháború kitörésekor egyértelmű volt, hogy Magyarország sem kerülheti el a belépést, a kérdés csak az volt, hogy a németek szövetségeseként vagy megszállt országként veszünk részt a háborúban. Hazánk sorsa már a trianoni palotában megpecsételődött, amikor is több mint hárommillió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől. NEm mentegetőzés, de bizton állíthatjuk, hogy ez az igazságtalan békediktátum állította Magyarországot kényszerpályára. A hadban állás az ország lakosai számára nem éreztette hatását a hétköznapi életben, így a kezdeti német hadi sikerek, a frontok előretörésének hírei és a magyar honvédség részvétele a hadműveletekben nem eredményezett háborúellenes légkört a hátországban. Azonban 1944 nyarától a szövetséges légierő gépei gyakran látott hívatlan vendégek lettek a magyar égbolton, 1944 októberétől pedig szovjet csapatok törtek be az ország területére. A hónap közepén pedig lezajlott a Tiszántúlon az alföldi páncélos csata, amely után Malinovszkij marsall 2. Ukrán Frontja birtokba vette egész Kelet-Magyarországot. Elkezdődtek az ország területét érintő tényleges és rendszeres katonai hadműveletek. Könyvünkben ezekkel a harcokkal ismerkedhetünk meg, de röviden szót ejtünk arról is, mi vezetett oda, hogy Magyarország hadszíntérré vált.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Markó György - A ​Honvédelmi Minisztérium szervezete
Az ​1945 tavaszán létrejött Honvédelmi Minisztérium szervezete egyszerű, könnyen áttekinthető volt. A későbbiekben a Minisztérium gyakori átszervezése ragyogó lehetőséget kínált a Magyar Kommunista Párt számára, hogy megbízható kádereit vezetői pozícióba juttassa. 1948 őszén a párt főtitkárhelyettese lett a honvédelmi miniszter. A Honvédelmi Minisztérium további sorsát alapvetően a szovjet-amerikai hidegháborús szembenállás határozta meg. 1953 nyarára nyilvánvalóvá vált, hogy az ötéves terv előirányzatai nincsenek összhangban az ország teherbíró képességével.A hadsereg létszámának csökkentése és a minisztérium szervezetének karcsúsítása azonban időben eltolva jeletkezett. A szervezet módosítását a kapkodás, az átgondolatlanság jellemezte. Az érdemi szerkezeti átalakítás ígéretét csak az 1956 nyári szervezésben fedezhetjük fel - ennek megvalósítását azonban elsodorták az októberi forradalmi események.

John Gillingham - A ​Rózsák Háborúja
"Anglia ​történetét a bakónak kellene megírnia"– vélte Voltaire, s talán nemcsak a Rózsák Háborújára, hanem a Tudorok véres uralmára is gondolt. Shakespeare királydrámái nyomán is az a benyomásunk, hogy a Lancaster- és a York-ház viaskodása sok évre vérbe borította Angliát. Most más kép tárul elénk: páncélos vitézek dulakodnak a völgyben, miközben a domboldalon békésen ballag ökrei nyomában a parasztember. S a városokban épp ez idő tájt születik meg a könyvnyomtatás; tömegek lesznek írástudóvá. Igaz, a kis seregek vívta ütközetek után lenyakaznak a harcmezőn néhány áruló főurat más áruló főurak, de a polgárháborúkra jellemző tömegmészárlásnak semmi nyoma a krónikákban. Megismerünk végül egy daliás férfiút is: Gloucester a neve, másként III. Richárd, aki a Tudor-korszakban púpos szörnnyé torzul. Vagyis a 15. századi Angliára nem jellemző a mondás: "Fegyverek közt hallgatnak a múzsák"; a feudális anarchia közben nem törik meg a klasszikus tőkés fejlődés felé vezető folyamat.

M. Szabó Miklós - A ​magyar katonai felsőoktatás története 1947–1956
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fröhlich Dávid - Huszárok, ​előre!
A ​Magyar Királyi Honvédség legmagyarabb fegyverneme, a lovasság, a korabeli huszárság és honfoglaló lovas őseink méltó utódjának volt tekinthető a második világháborúban. Ismerkedjen meg e könyv segítségével a sokszor kalandos, néha huszársorsra oly jellemző hősiességgel és drámai végzetekkel.

Bedécs Gyula - Szlovénia ​- Isonzó, Doberdó
A ​magyar történelem és kultúra, valamint a tartalmas utazásokat kedvelőknek ajánljuk ezt a rendhagyó útikönyvet. A magyarok és szlovének lakta Muravidék számunkra jól ismert városainak (Lendva, Muraszombat) látnivalói mellett a könyv feltárja a történelmi Hetés, az Őrség (szlovénül Goricko) és a Mura mente kicsi, de nekünk magyaroknak sokat mondó, némely helyen az egyetemes európai fejlődés áramában született és európai mércével mérhető értékeit! A csak szlovének lakta Belső-Szlovénia magyar vonatkozású látnivalói kapcsán szinte kibontható történelmünk. Az útikalauz tetemes része az I. világháborúval, konkrétan az Isonzó és a Doberdó körüli eseményekkel, és a front ma is látható emlékeivel foglalkozik. Több száz temető, több tízezernyi sír van ma is a terület szlovén és olasz részén. Sajnos rengeteg magyar is nyugszik itt, névtelenül és jeltelenül. Könyvünk hiánypótló munka, hisz a magyar turisták legnagyobb része még csak nem is sejti, hogy milyen változatos, sokrétű – és bizony gyakorta szívszorító – élmény vár itt rá. Természetesen pontos képet kap az olvasó a rendkívül látogatott szlovén (Kobarid, Lokev) és olasz (Gorizia, Redipuglia) hadtörténeti múzeumokról, gyűjteményekről is.

M. Szabó Miklós - A ​Zrínyi Miklós Katonai Akadémia története 1961–1969
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

M. Szabó Miklós - A ​Zrínyi Miklós Katonai Akadémia története 1970–1979
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

M. Szabó Miklós - A ​Zrínyi Miklós Katonai Akadémia története 1955–1960
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

M. Szabó Miklós - A ​Zrínyi Miklós Katonai Akadémia története 1980–1989
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vermes László - Sólymok ​szárnyán
A ​kötetben az egykori közelfelderítő pilóta, Vermes László visszaemlékezéseit olvashatjuk. A második világháború sorsfordító eseményeit ezúttal az ő szubjektív élményein keresztül éljük újra. A történet nyomon követi a szerző háborús éveit, a kadétiskolától a veszélyes bevetésekig, melyeken már mint harcedzett pilóta vett részt. Felidézi Vermes László fogságba esésének regénybe illó, torokszorító körülményeit, majd a kiszabadulás és hazajutás felemelő pillanatait. A kötet tanulságul szolgál a későbbi nemzedékek számára, és emléket állít a hősiesen helytálló bajtársaknak.

Mucs Sándor - Zágoni Ernő - A ​Magyar Néphadsereg története
1945 ​elején a Néphadsereget felszabadult népünk azzal a szándékkal hozta létre, hogy a Vörös Hadsereg és szövetségesei oldalán bekapcsolódjék a hitleri Németország és magyar csatlósai ellen vívott háborúba. Az új magyar állam fegyveres erejének megteremtése szervesen illeszkedett abba a forradalmi folyamatba, amelynek eredményeképpen hazánkban a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. A forradalmi átalakulásban született Magyar Néphadsereg immár több mint három évtizede társadalmunk szerves részeként a hatalmat gyakorló osztályokkal és rétegekkel megbonthatatlanul, összeforrva él és fejlődik. Tisztjei és katonái – dolgozó népünk fiai – a külső védelem feladatainak teljesítése mellett mindig aktívan részt vettek a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, s ha kellett, életüket áldozták az osztályellenség vagy a természeti erők elleni harcban. Társadalmunk nemcsak sokoldalúan gondoskodik hadseregéről, hanem figyelemmel kíséri fejlődését, érdeklődik történetének legfőbb tapasztalatai iránt. Könyvünk közreadásával ennek az érdeklődésnek szerény mértékű kielégítéséhez szeretnénk hozzájárulni. Olyan népszerű és egyben tudományos igényű összefoglalást kívánunk az érdeklődők kezébe adni, amely a vállalt időszakban viszonylag átfogó képet nyújt a Magyar Néphadsereg létrehozásáról, fejlődésének alapvető folyamatairól, a népi demokratikus forradalom és a szocializmus alapjainak megteremtése időszakában. Könyvünket azzal a reménnyel bocsátjuk útjára, hogy mindazok hasznosan forgathatják, akik behatóbban szeretnének megismerkedni a társadalom részeként fejlődő néphadseregünk létrejöttének és fejlődésének egyes kérdéseivel.

Vida István Kornél - Világostól ​Appomatoxig
Az ​1848-49-es szabadságharc bukását követően a magyar katonai és politikai vezetés színe-java követte Kossuth Lajost a száműzetésbe, és sokan közülük - bár Kossuth maga nem - az Egyesült Államokba emigráltak. A szakirodalomban eddig szinte semmilyen figyelmet nem szenteltek az Amerikába irányuló kivándorlás ezen első hullámának. Könyvünk azt vizsgálja, miért választotta több mint kétezer magyar politikai menekült éppen az Egyesült Államokat második otthonának, továbbá az első tengerentúli magyar diaszpóra tagjainak életkörülményeit, integrációs lehetőségeit tanulmányozva arra keresi a választ, miért döntött úgy mintegy száz magyar katona, hogy fegyvert ragad Észak és Dél véres polgárháborújában. A kötet részletesen elemzi a magyarok részvételét a konfliktusban mind az Unió, mind a Konföderáció hadseregében, objektíven vizsgálja a legismertebb magyar tisztek amerikai katonai pályafutását, foglalkozik a rabszolga-felszabadításhoz és az afro-amerikaiakhoz fűződő viszonyukkal. Külön fejezet foglalkozik a téma irodalmi, képzőművészeti és filmes feldolgozásaival, illetve azzal, hogyan ápolják a résztvevők emlékét Magyarországon és az Egyesült Államokban. A kötet eddig zömmel ismeretlen források alapján minden magyar résztvevőről pontosan dokumentált részletes életrajzot közöl, illetve a könyvet számos korabeli fénykép illusztrálja. A szerző, Vida István Kornél a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézete Észak-amerikai Tanszékének adjunktusa, az észak-amerikai történelem és az amerikai–magyar kapcsolatok avatott ismerője. Főbb kutatási területei a nemzetközi migrációtörténet, az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás, a magyar–amerikai kapcsolatok és az Egyesült Államok 19. századi történelme. Számos tudományos cikk szerzője itthon és külföldön egyaránt. 2003–2004-ben a J. William Fulbright Alapítvány támogatásával a University of Maryland kutatói ösztöndíjasa, 2009-től pedig az Alexander von Humboldt Alapítvány posztdoktori ösztöndíjával a berlini Freie Universität John F. Kennedy Intézetében végez migrációtörténeti kutatásokat.

Horváth Miklós - A ​Nagy Háború másik arca
A ​kilencven esztendeje kirobbant első világháború, a modern emberiség „őskatasztrófája" alapjában változtatta meg kontinensünk – s benne a mi hazánk, Magyarország – további fejlődésének alakulását. A gigászi küzdelem ábrázolása hosszú időn keresztül hagyományosan a háborús hadigépezet működésére összpontosított, újabban azonban egyre inkább a küzdelem tényleges főszereplői: az emberek kerültek az érdeklődés homlokterébe. A milliós tömeghadseregek egyenruháit magukra öltő katonák döntő többsége nem hivatásszerűen hadakozott: civil volt, mielőtt a frontra került, és – ha élve megérte – újra civil lett, amikor a háború véget ért. Sőt, többé-kevésbé civil maradt a harctéren is, miközben mundérba bújtatva, jól-rosszul kiképezve fegyvert fogott és parancsot teljesített, de valójában az életéért harcolt. Egész előélete, kultúrája, neveltetése, eszményei és gondolatai a civil világból származtak, s amikor a háború arra kényszerítette, hogy átmenetileg szakítson ezzel az életmóddal, természetes módon protestált. Ha tehette, még a lövészárokba, a fedezékbe, a hadifogolytáborba is visszacsempészett a civil világból annyit, amennyit csak tudott. A katona tehát a maga módján „civilizálja" a háborút, igyekszik magát otthoni holmikkal körülvenni, az embertelen viszonyokat „humanizálni", és nem mond le a civil élvezetekről és szórakozásokról sem, ha alkalma adódik rá. Mindez természetesen a hadihelyzet függvénye: ha mozog a front, aligha lehet kényelmesen berendezkedni. Az első világháborúban azonban a frontok gyakran hosszú hónapokra megmerevedtek, és ilyenkor a katona azonnal hozzálátott, hogy némi békebeli komfortot teremtsen a maga és elöljárói számára. A kötet, amelyet az Olvasó a kezében tart, nem a harcoló katonát igyekszik bemutatni, nem a küzdő és szenvedő katonát, hanem azt, ahogy ez a katona a fronton él. A hétköznapok eseményeit, a mundérba öltözött fegyveres civilek frontéletének legfontosabb állomásait ábrázolja a korabeli fényképek segítségével. A kiválogatott fotók bemutatják a háború másik arcát, azt, amelyet nem szokás ábrázolni: a hétköznapokat, benne a civilből lett katonával.