Dali ​dali dal

H. Hadabás Ildikó - Kinn ​a bárány, benn a farkas...?
A ​szerzőnek tanári és irodalomtörténészi tevékenysége mellett 1982-től folyamatosan jelennek meg versei, elbeszélései (Vigilia, Jel, Életünk, Duna-part). Miként előző kötetében (Kálvária-kövek, 2004), az 1960-as évek tragikus sorsú személyeinek megidézésével találkozhatunk, most közreadott költői történeteiben is a szülőváros és környéke a helyszín. Elbeszélésének alakjai a fenyegetettségtől őszintétlenné vált környezetben is függetlenek tudnak maradni az elvárásoktól. Szeretetteljes ábrázolással szolgáltat igazságot a varázslatoshoz, a múlthoz vagy szakralitáshoz kötődő hőseinek, amely egyben a szülők nemzedékét megnyomorító korszaknak a kritikája.

Pilinszky János - Csönd ​és közelség
„A ​jótettek javarészt titokban születnek.” „Gyerekkorunkban meg kellene halnunk, tudásunk csúcsán, alzatunk magasán, de tovább élünk, foltozgatva és toldozgatva a jóvátehetetlent.” „Információs áradatban élünk, mindenki beszél, és senki sem hallgatja meg a másikat.” „Pedig a halállal szemben egyedül a szeretetben bízhatunk.” „A jó ajándék önmagunk egy darabja.” „A világban élő ember nem láthatja Istent. Az Istenben élő ember tisztán látja a világot.”

Tuster Jolán - A ​siklósi vár foglya
Ez ​a valóságos történelmi tényeket írói fantáziával átszövő kisregény a 15. század fordulóján játszódik a siklósi várban, ahol a bárók több hónapon át önkényesen fogva tartják Magyarország királyát. Történelmünknek ezt a belpolitikailag igen zavaros, pártütéssel, gyilkosságokkal és árulással teli időszakát ma már a történészek is csak ritkán emlegetik. A regény főhősének, Luxemburgi Zsigmondnak ellentmondásokkal teli személyiségét és politikáját elhomályosította az idő, valamint az utána következő nagy reneszánsz uralkodó, Hunyadi Mátyás kultusza.

Gelléri Andor Endre - Hűvösvölgyi ​nászutasok
Angyalszárnyak ​suhogását hallotta ki Gelléri Andor Endre első elbeszéléséből felfedezője, Mikes Lajos - s csakugyan angyali küldött jelent meg személyében e szomorú földön, hogy hasonlíthatatlan, utánozhatatlan hangján jelentse: hogy s mint éltek a huszadik század húszas, harmincas éveiben Magyarországon, annak is a fővárosában és még közelebbről Óbudán a szegények, a megnyomorítottak és megszomorítottak, munkások és munkanélküliek. Egyszerű történeteket mondott el nehéz életű emberekről, igazat beszélt, igazul, és mégis úgy, mintha mesét mondana: az ő utcáin álomszellő seper végig, a porban heverő cserepek drágakőként szikráznak, és az este úgy jár, mint a kéményseprő. Írói világának minden kövét és szegletét ezerszer bejárta, örömét-keserűségét saját bőrén érezte, hőseinek minden mozdulását belülről és meghitten ismerte, és a teljes azonosulás, teljes együttérzés alapállásából ábrázolta - egyre zengőbb, gazdagabb, színesebb hangon, egyre szigorúbb fegyelemmel, egyre mélyebben és teljesebben, ahogy előbbre és feljebb jutott pályáján. De azért mindvégig ugyanazon a hangon szólt, s ugyanarról a világról, mint legelső novelláiban. Lázítóbb és lázadóbb az indulat, komorodnak a színek, ahogy kívül a valóság, mégis mindig ott villódzik a novellák minden során az a sajátos, tündéri fény, költészet és képzelet játszi visszfénye, ami a magyar és a világirodalomban egyaránt mindenki mástól megkülönbözteti Gelléri Andor Endrét, a szegény emberek szomorú életének angyali költő-krónikását.

Kenéz Ferenc - Vigyázzállásból ​fejállásba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Boldogult ​úrfikoromban
A ​szép magyar próza nagy mesterének egyik utolsó regényét kapja itt kézhez az olvasó, talán legérettebb és mindenképp legegyénibb alkotását, amelyben Krúdy páratlan stílusművészete, lírája, sajátos emberábrázolása és hasonlíthatatlan fantáziája a maga teljességében, minden varázslatával bontakozik ki. Az első kiadás óta eltelt 15 év megerősítette a Krúdy életében már sokakban kialakult, de köztudatba még el nem jutott véleményt, hogy: egyedülálló remekművel van dolgunk, amely Krúdyt a modern próza nagy újítói, egy Giraudoux és egy Virginia Woolf mellé állítja, mint aki csöppet sem kisebb náluk, s aki a maga ösztönös, senkitől el nem tanult írói eszközeivel e művében a magyar irodalom "legmodernebb" regényét alkotta meg. Egy nap története a regény, egy pesti kiskocsmában játszódik, ahol különféle emberek, a békebeli Pest tipikus alakjai gyülekeznek egybe, s az étel, ital mámorában valamilyen fantasztikus "Valpurgiséjt" ülnek, belesodródva egy mesébe illő csodálatos kavargásba, ellebbenve a földről, mesehősök és csodák közé. Egy nap története, amely a mesék végtelenségét nyitja ki előttünk. Csodálatos könyv, nincs olvasó, akit ne fogna bűvöletébe, s nincs olvasó, aki elolvasása után ne érezné azt, hogy rendkívüli s feledhetetlen élménnyel lett gazdagabb.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád költeményei és versfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szinnyei Ferenc - Császár Elemér - Kéky Lajos - Ravasz László - Régi ​magyar elbeszélők
A ​magyar novellairodalom nem sokkal idősebb száz évesnél. Amit ezen a téren a XIX. század húszas éveiig látunk, csupa fordítás, átdolgozás, legjobb esetben utánzás, még Kármán József Fanni-ja, ez a rendkívül finom stílusú és hangulatos lélekrajzú novella is az. Első eredeti novellánk, mely már igazi magyar életet rajzolt, Fáy András «eredeti tréfája» volt A különös testamentom (1818). Ebben s többi elbeszéléseiben a régi magyar patriarchális nemesi világról festett kedves képeket. Érzelgésük és hosszadalmasságuk jóízű humorral párosul. Stílusuk még nehézkes, de egyéni és magyaros. Fáyt kell tehát úttörőnek tekintenünk, de novellairodalmunk igazi megalapítója mégis Kisfaludy Károly volt Aurórájában 1823-tól kezdve megjelent víg elbeszéléseivel, melyekben jókedv és lelki derű uralkodik. Komikus alakjait kacagtató jelenetek során hajszolja végig mint vígjátékaiban. Lazán összefűzött vígjátéki jelenetek sorozatából álló történeteit a Fáyénál könnyedebb, természetesebb stílusban írta meg s egyesekben magyar életet és alakokat rajzolt. Fáy és különösen az ő víg novellái, melyek nem mentek a német almanachnovellák hatásától, rendkívül nagy tetszést keltettek korukban és számos követőre találtak. Így indult meg novellairodalmunk s ezért nevezzük Kisfaludyt megalapítójának...

Kunfalvy Ákos - Teremtsd ​a jövőt
"Szeretem ​ezt a kötetet. Vad, őrült, merész, szemtelen, ironikus, ugyanakkor lágy, kedves, szenvedélyes, izgalmas, buzdító, emberi, gyerekes és vidám. Ilyen a világ, melyet a második évezred végén élünk. Ez a könyv azért készült, hogy a 2050-ben megjelenő sokadik könyvemből már kihagyhassam az első sor jellemzőit. Hiú álom? Lehet. De álmok nélkül az ember halott. Az álmok azért vannak, hogy megvalósítsa őket az ember! Ez a könyv csók kíván lenni, mely felébreszt néhányunkat egy csipkerózsika álomból. Csókollak, Kunfalvy Ákos"

Szalai Zsolt - Sörülökazerkélyen
E ​versek költője ösztönösen is, tudatosan is, egyszerre dolgozik a legtávolabbi asszociációkkal, a köznapi fogalmak szembesítő változataival - izgalmas vers-nyelvvé elegyíti, alkalmas keretté arányosítja mondanivalójához. Mondanivalója pedig legérzékenyebb, olykor legfájdalmasabb pontjaira tapint világunknak. Mindenből természetesen következik ( s nem közhely ), olvasóiban egyetemesség-igényt igyekszik támasztani s kielégíteni. Mesterei, szellemi biztatói, akik egy-egy sorból akár fölismerhetőek (régebbi századok géniuszai s mai alkotók egyaránt), e líra további útjában, kiteljesedésében tapintatosan, mind visszafogottabban lesznek majd jelen. _Kalász Margit_ Szalai Zsolt 1979-ben született Győrött. Első kötete, A romantika posztulása 2004-ben jelent meg Sütő Csaba Andráséval közös "ikerkönyvként" a FISZ Könyvek sorozatban.

Sipulusz - Guttman ​a csörgőkígyó
Amikor ​hosszú szünet után 1957-ben, Rákosi Viktor válogatott humoreszkjei Guttman a csörgőkígyó címen megjelentek, az olvasók ugyanazzal a jókedvvel nevettek képtelen ötletein, mint a hetven év előtti nagyszülők, akik először olvashatták ezeket a gondolatjátékokat.

Lengyel József - Neve: ​Bernhard Reisig
"Kimegyek, ​és vissza fogok jönni. Azelőtt a mesterlegények mentek vándorútra, most a volt kadettiskolások. Engem a bolsevizmus katonai része nem érdekel, a hadseregbe való beállásra nem is gondolok. És ők... fel sem vennének. De meg akarod nézni a saját szememmel ezt a kísérletet, hogy ha egyszer majd harcolni akarok ellene, legalább tudjam, ki és mi ellen harcolok... De, mondom, elsősorban kényszerű kenyérkereset, a német krízisnek a személyemre vonatkozó időleges megoldása. Még úgyis soká lesz, míg az egész német népet illetően megoldódik..." Ezekkel a szavakkal indul útnak Bernhard Reisig, a volt kadettiskolás, akinek tiszti reményeit szertefoszlatta a versailles-i béke, hát most gépészmérnökként a fiatal Szovjetunióba szerződött egyévi munkára, mert Németország már nem foglalkoztathatta a válság miatt. Ekkor még nem is képzeli, hogy életének sorsdöntő éve kezdődik ezzel az utazással. Pedig, amit lát majd, amit tapasztal Moszkvában és Jerovkában, nem szívderítő látvány... Ez a regény - eredetileg Föld és Külföld címmel - Lengyel József hagyatékából került elő. Sajnos, nem jelölte meg Lengyel József a megírás időpontját és körülményeit. A kézirat tanúsága szerint a harmincas években, Moszkvában vethette papírra, először vázlatosan, később tollal javítgatta. Az újraírásra, a szigorú csiszolásra már nem került sor.

Dobos László - Földönfutók
“Leszálltak ​a gépek. Már a fényszórók sem világítanak. Nemsokára jönnek értem. A fegyvert kibiztosítottam, nem akarok számot adni többé senkinek, ha kinyílik az ajtó, és meghallom a léptek koppanását, nem élek tovább.” Ezekkel a mondatokkal fejeződik be Dobos László Földönfutók című regénye, amely a csehszlovákiai magyar irodalom felszabadulás utáni prózájának jelentős alkotásai közé tartozik. Fábry Zoltán – a műről szólva – Dobos fegyelmezett lényegmondását és témafelvető bátorságát dicsérte. A könyv lapjain a közelmúlt eseményei, egy nagy létszámú kisebbség, a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatása elevenednek meg. A Földönfutókban két férfi – egy szlovák és egy magyar – emlékeiben idéződnek föl a negyvenes évek izzó kérdései. Egy nagy lobogású szerelem és az azt követő csalódás tanúi lehetünk az egyik oldalon, míg a másikon – a magyar diák emlékében – egy nehéz korszak, a háború utáni évek eseményei tárulnak föl előttünk.

Móricz Zsigmond - Harmatos ​rózsa / A galamb papné
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Sarkcsillag
A ​kötet szinte minden egyes darabja nyilvánosságot kapott már a sajtóban vagy a rádióban, sőt nem egy közülük viharokat is kavart, megpezsdítette publicisztikánk állóvizeit, kötetté szerveződve azonban mégsem a naponta látott ismerősök szenvtelenségével, netán unalmával köszönnek vissza. A népi plebejus hagyományokon felnőtt írónemzedék tagjaként Fekete Gyula sem mondott le soha arról a jogáról, sőt felelősségéről, hogy beleszóljon a gondjaira bízott közösség sorskérdéseibe. Nem a napi hírek krónikásául szegődött, feladatköre, melyet az életből kihasított magának, meghaladja a tudósítóét, akit csupán a napi kérdések és feladatok izgatnak. Ő mindig azokat a törvényszerűségeket kutatja, amelyek történelemmé formálják a mindennapokat, s mindig azokat a feladatokat tartja aktuálisnak, amelyek egy közösség, kis és nagy közösség - család, munkahely, szervezeti formák, nemzet - ügyét képviselik, legyen az literátori gond, művelődési vagy közoktatásügyi probléma, gazdaságpolitikai kérdés vagy társadalomtudományi. Egyszóval minden érdekli, ami a ma emberét foglalkoztatja. Okadatol, érvel, tiltakozik vagy elismer, dicsér, lelkesedik, de mindig a forradalom, a nép, a nemzet ügyei iránt érzett erkölcsi, eszmei elkötelezettség jegyében. Mindig a haladás irányát jelző Sarkcsillagot követve.

Konrád György - Hagyaték
Vajon ​Konrád György trilógiája utolsó kötetének miért Hagyaték a címe? A válasz talán a mindhárom regényben megjelenő Melinda apjának, Kadron Jeremisának felbukkanó alakjában keresendő. Ő az, aki - hasonlóan Márquez José Arcadio Buendíájához - az őt ért szerencsétlenségekből felépülve, az agg kort megérve, mitologikus hősként búvik meg a történeti és szereplői szálak mögött...

Raffai Sarolta - Egyszál ​magam / Morzsahegyek / Jöhetsz holnap is
Egyszál ​magam Gondoltam, érted az idők szavát – mondja Annának a kétévi távollét után hazatért férj, Molnár Gábor. De ő maga vajon érti-e? Helyt tud-e állni ez a gyenge jellemű férfi iskolaigazgatóként, kiemelt káderként, ember tud-e maradni hatalommal a kezében? Raffai Sarolta kíméletlen őszinteséggel mutatja be Molnár Gábor züllését: hogyan válik az igazgató – hatalmával visszaélve – csalóvá, tolvajjá, szoknyavadász csirkefogóvá. A regény igazi főhőse azonban mégsem ő, hanem a feleség, Kuti Anna. Anna nem úgy érti, mint férje az Idők – az 50-es évek – szavát. Ő a becsület, az emberi tisztesség szavát követve akar élni, és próbálja újból és újból kirángatni férjét a posványból – hasztalan. Sőt egyre jobban besározódik ő maga is. Egy gyönyörűen induló, tiszta szerelem még menedék lehetne számára, de ezt is megmételyezi a hazugság. Mégsem adja meg magát, vállalja a végső és a számára egyetlen lehetséges kiutat. Morzsahegyek Kamasz-regény: a fiú-hős rosszul tanul, megbukik, otthon idegennek érzi korán meghalt édesapja hiányát, édesanyját sokig idegenül, gyanakodva nézi, barátai nincsenek, társasága inkább rossz, mint jó, kamasz-szerelme sutává teszi. Nevelés-regény: a fiú-hősből ipari tanuló lesz egy autójavító műhelyben; új feltételek között, más közösségben kell emberré válnia egy értelmiségi pályának sikertelenül nekiindult, gimnáziumból „lecsúszott” tizenhat évesnek: bizonyítania, hogy nincs „lecsúszás”, nincs ezt jelentő nevelési és iskolai rangsor. Társadalmi regény: a műhely közösségében tanulótársakkal, tanulmányi főnökkel, szakmunkással, mesterrel kell megvívni, megegyezni, megértésig eljutni. Egy erőpróba regénye, a próba során olyan feszültté váló konfliktussal, amely majdnem kamasz-tragédiába torkollik. Hogy mégsem az, az a fiú-hős átalalakulásán múlik: a veszély pillanatában már inkább férfi, mint fiú. Jöhetsz holnap is A szerelmes éjszaka után vidáman ébred Meskó Mari, a harmincnyolc éves asszony. Szíve tele reménnyel, húsz év keserűségét egy boldog éjszaka agyából, szívéből kimosta. Céltudatos, elszánt, menne a férfival akárhová, azonnal, habozás nélkül hátat fordítana eddigi életének. Úgy érzi, dolga van még az életben, s hogy jóvá fordulhat minden. Húszévnyi kicsinyes gyávaság után most a hisztériás, fontolatlan bátorság tombol benne. Eddig szinte az utcára kimenni is gyámolatlan volt, most indulna rögtön fejjel a falnak. Megtörténhet ilyesmi? Egyetlen boldog éjszaka tisztázhatja a megalkuvó múltat, ellensúlyozhatja a hazugságban töltött hosszú éveket? Mindenért fizetni kell. Múltunk része életünknek, rossz ruhaként ledobni lehetetlen. A számlát rendezni kell: van ki boldogságával, esetlen életével is fizet.

Levendel Júlia - Szemfényvesztés
Boszorkányos ​regényt tart kezében az olvasó, és nemcsak azért, mert Anna, a fiatalasszony főhős képes a szemmel verésre, hanem azért is, mert a napjainkban játszódó feszült történet hátterében felbukkannak egy 1717-ben épült pesti palota különös alakjai - a múlt és jelen egymásban tükröződik. A múltbeli eseményeket és alakokat különféle levelek, naplórészletek, jegyzőkönyvek és más feljegyzések formájában mutatja be a regény - de a dokumentumok egytől egyig kitaláltak. A valóban létező események érintése a stilizált nyelv eszköze a valódiból és képzeltből teremtett lehetségesnek. A többrétegű regényben fokozatosan bontakozik ki a múlt és jelen kapcsolata, az arisztokrata Istvándy család történetének és az Anna körében lejátszódó eseményeknek a párhuzamai - és végül egy belső történet is, amely a terrorisztikus pusztítás erkölcsi kérdéseire válaszol.

Sánta Ferenc - Az ​áruló / Éjszaka
Ki ​az áruló? Václáv Jásek, a huszita harcos, Jan Zsitomir, az egykori diák, később császári zsoldos, Eusebius püspök, vagy aTábor-hegyi szegény paraszt? Az író őket idézi éjszakai órákon, velük beszélget, vitatkozásukat hallgatja. Ki az áruló? Vagy kik az árulók? Az olvasónak kell eldönteni. Segít hozzá az író? Igen. Pedig nem mond ítéletet az árulók felett, de félreérthetetlenül kimondja, kinek van igaza. Nem lehet másé az igazság, csak azé, aki nem is kevés hibával és tévelygéssel, mégis őszintén a népet kívánja szolgálni. Minden más álláspont és magatartás objektíve árulás; legyen az elfordulás a haladás ügyétől, önzés, hedonizmus a szeretet nevében, vagy értetlen belenyugvó passzivitás. Sánta Ferenc a Húsz óra c. nagysikerű regénye után nem történelmi művet alkotott. Írása nagyon is a máról szól, mai életünkről, gondjainkról beszél.

Márai Sándor - Boros ​könyv
» _Tűnődéshez ​szükséges kellék_… «