"Monográfia" Az ​1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről és szereplőiről Csongrád megyében rendőri (állambiztonsági) szemmel

Ismeretlen szerző - 1956 ​sajtója - október 23 - november 4.
Az ​olvasó válogatást tart a kezében az 1956. október 23-a és november 4-e között megjelent napi- és hetilapok írásaiból, a Kossuth – később Szabad Kossuth – rádió adásaiból. Célunk az volt, hogy azok számára, akik nem élték át ezeket a napokat, képet adjunk arról, miként tájékozódtak az akkori Budapest polgárai. Azok a kortársak, akik – a közvetlen tapasztalaton túl – ezeknek az információknak alapján, ezeknek a hatására élték át az eseményeket, ezek határozták meg a véleményüket, később emlékeiket is.

Varga Domokos - Csaba József - Vér ​és arany
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​az első világháborúban
A ​Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.

Csernok Attila - A ​komáromi pontonhíd
___"Történelemről, ​politikárói és az életemről akarok írni. ... Benne éltem a történelemben, és idővel rámtalált, majd megfertőzött a politika. Igyekeztem az említett három elemet harmonikus egységgé összehozni, de nem állíthatom, hogy ez sikerült. Hol a történelem, hol a politika, hol az életem uralja a mondanivalót. Ez nem is lehet másként" - írja Csernok Attila, akinek neve ismerősen csenghet az 1968-as új gazdasági mechanizmus időszakára és a bankszakma múltjára emlékezők fülében. ___A könyv a Csernok Attila születésekor megjeient, az 1929. szeptember 23-i lapokból vett szemelvényekkel indul, s egy magyar-német-szlovák, tipikus monarchiabeli család képe bontakozik ki lapjain. Majd a szerző a történelemmel való találkozását eleveníti fel: főként Mohács, 1848, Trianon, a második világháború, 1956 és a Kádár-korszak valóságáról és legendáiról alkotott véleményét osztja meg az olvasóval, alapos elméleti felkészültséggel. ___A történelem tudója és átélője kifosztva került vissza az "új" hazába: egy deklasszált fiatalember a népi demokráciában. Az itthoni "kalandok" után 1982-ben a Medicor kiküldöttjeként következett 21 sikeres év Brazíliában, a karnevál, a szamba és az ötszörös futball világbajnok csapat hazájában, ahol egy vegyesvállalat igazgatójaként dolgozott. Üzleti sikerekről és gondokról számol be, élményeiről, tapasztalatairól s egy Európa-méretű ország jókedvű, befogadó, toleráns népéről, sok mindenről, amiben máris jobbak, mint mi. ___Csernok Attila a rendszerváltást Rio de Janeiróból követte figyelemmel. Célja (s ezért született meg műve, ezért a magyar történelem elemzése és értékelése): "meggyógyítani", jobb minőségűvé tenni, "felemelni" Magyarországot. Párbeszédet kezdeményezni mindenkivel, aki erre hajlandó. Nem könnyű feladat, de nincs más út. Ha nem sikerül, nagyon rossz lesz élni ebben az országban.

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Remete László - Barikádok ​Budapest utcáin
Tartalom A ​nagyhatalmi őrület megszállottjai A Függetlenség Párt tündöklése és bukása Választási csoda Magyarországon Az új kormány legfőbb kötelessége Kormánypárti optimizmus A munkásság közbeszól Kujon gróf bukása Az egyhangú pártkongresszus "Döntő események bekövetkezése előtt állunk" Alea iacta est Elnökválasztás ostromállapotban Az igazi ellenfél "Most jönni fog robogva minden..." "Elég ezeknek a kardvillogtatás..." Barikádok Budapest utcáin "Mi nem a jóléti bizottság vagyunk" A "gyújtogató, csóvás ember" Budapest: hadműveleti terület A lángban álló Váci út Harcok késő éjszakáig A kormány bajban van Földindulás a hátországban A pártvezetőség megfutamodása A tőkések bumerángja A parlamenti szélsőbal behódolása Forradalmi temetés A történelmi igazolás Felhasznált források Megváltozott utcanevek

Sipos Péter - Imrédy ​Béla
Pályafutásának ​szemtanúit sokat foglalkoztatta Imrédy pálfordulása, behódolása a fasizmusnak és cinkossága a holokausztban. A talány megoldását több beavatott kortárs is a hatalom óhajtásában és sóvárgásában látta. A becsvágy természetes emberi érzület és józan mértéke nem kárhozatos. Imrédyt azonban elbizakodottá tették képességei és megittasodott sikereitől. Ő, aki élete nagy részét a számok világában töltötte el, nem tudott számot vetni a valósággal. S mértéktelensége idézte elő tragédiáját.

Lengyel Zoltán - Budai ​cserkészek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beate Hammond - Mária ​Terézia, Erzsébet, Zita
Mária ​Terézia születése csalódást okozott, mert VI. Károlynak fiúörökösre lett volna szüksége ahhoz, hogy a Habsburg Birodalom minden gond nélkül fennmaradhasson. Születésekor senki sem hitte volna, hogy a kislány egykor császárnő lesz. Neveltetése és képzése ennél fogva nem erre a nagy feladatra irányult, hanem vallásosságra, a szépművészetek megismerésére oktatták, s főleg a zenei tehetségét fejlesztették. Mária Terézia kitűnően énekelt, a Hofburg-beli koncerteken még a visszafogott udvari emberek is lelkesen ünnepelték. Tizenkilenc éves volt, amikor feleségül ment élete egyetlen és nagy szerelméhez, Lotaringiai Ferenc Istvánhoz, a majdani német-római császárhoz. Erzsébet mindössze tizenöt esztendős volt, amikor szabadságát és fiatalságát feladta, hogy császárné lehessen, mert Ferenc Józseffel egymásba szerettek. Ezzel mindörökre véget ért a bajorországi Possenhofban megélt csodálatos és gondtalan gyermekkor, amikor nem kellett az udvari etiketthez igazodnia. Az esküvő után Erzsébet a bécsi udvarban élt, s anyósa szigorú pillantásokkal méregette minden mozdulatát. Zita édesapja 17. gyermeke volt, s bizony róla sem gondolta senki, hogy majdan Ausztria császárnéja lesz. Nyaranta szüleivel és számtalan testvérével együtt az ausztriai Schwarzauban élt, télen viszont az itáliai Pianoréban. Tízéves korától a zangbergi internátusba került. Egyik nagynénje ügyesen úgy intézte, hogy Zita találkozzék Károly főherceggel. Az ismeretségből komoly, életre szóló kapcsolat lett.

Ismeretlen szerző - 1919 ​– A Magyarországi Tanácsköztársaság és a kelet-európai forradalmak
A ​kötet, melyet kezében tart az olvasó, a Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezésének és evolúciójának nemzetközi-politikai hátterét, jelentőségét, a nemzeti érdekek katonai-politikai védelmét, a munkásönigazgatás és a közösségi kísérlet politikai-gazdasági és intellektuális hagyatékát világítja meg. A könyv a témakör legkiválóbb hazai kutatók munkái mellett angol, belga és orosz történészék kutatásait is tartalmazza, jelezve, hogy a magyar tanácsköztársaság egy nemzetközi politikai összefüggésrendszer és a helyi, nemzeti feltételek egyidejű terméke volt és tapasztalatai is csak ilyen konstellációban közelíthetők a tudományosság igényével.

Borbándi Gyula - A ​magyar emigráció életrajza 1945-1985 I-II.
Borbándi ​Gyula 1919-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán szerzett doktorátust 1942-ben. Érdeklődése korán a falukutatók körébe vonta, nagy hatással voltak rá a népi írók munkái, a baloldali nemzeti radikalizmus eszméi. 1949-ben Svájcba menekült. 1951-ben Münchenben telepedett le. Egyik alapítója és szerkesztője a Látóhatár című folyóiratnak, 1958-tól az Új Látóhatár felelős szerkesztője. Számos irodalmi, történelmi, politikai esszé, tanulmány, cikk jelent meg a tollából. A magyar népi mozgalom című monográfiája (1983) a téma első átfogó feldolgozása. Borbándi Gyula szerkesztette az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem gondozásában megjelent Nyugati magyar esszéírók antológiájá-t (1986) és a Nyugati magyar tanulmányírók antológiájá-t (1987). 1989 tavaszán kiadott Ötszáz mérföld című kötete kilenc esszéjét és két naplóját tartalmazza. A magyar emigráció életrajza 1945-1985 című munkájában, amely először Bernben jelent meg az EPMSZ kiadásában, a szerző öt jellemző évszám - öt történelmi fordulópont: 1945, 1947, 1956, 1963, 1975 - köré rendezve s a mélyebb összefüggéseket is keresve mutatja be a nyugati magyar emigráció belső életét. Gazdag anyagából sokrétű és árnyalatos képet rajzol az emigráció történetéről, csoportjairól, intézményeiről, mozgalmairól, személyiségeiről. A nagy lélegzetű mű írójának hatalmas tárgyismeretéről, elfogulatlan szemléletéről, világos anyagkezeléséről tanúskodik. Izgalmas olvasmány s egyben nélkülözhetetlen kézkönyv mindazok számára, akik érdeklődéssel fordulnak az utolsó fél évszázadban szétszóródott magyarság sorsa felé.

Bächer Iván - Nagypapa ​hűlt helye
Egy ​zsidó könyvet tart kezében az olvasó. Részben már más kötetben megjelent, részben eddig csak újságban publikált - mondjuk zsidó tárgyú írások - cikkek, tárcák, portrévázlatok sorjáznak itt. Lehet kérdeni, éspedig joggal: Minek? Mire jó ez? Micsoda dolog ez? Felekezet, faj, származás, vagy valami más efféle bajos szempont szerint különböztetni embereket, helyeket, történeteket. Én a zsidóság kérdését másképpen fogom fel. Számomra ez se nem vér, se nem hitvallás, de még csak nem is kultúra kérdése. Hanem sorsé. A zsidó sors az, ami valakit zsidóvá tesz. Egyszerűbben: zsidó az, akit mások lezsidóznak. Hogy csak egy példát mondjak: Aki 1944-ben lezsidózottat bújtatott, az életveszedelemnek tette ki magát. Vagyis vállalta a zsidó sorsot. Zsidóvá lett. Aki zsidózottnak volt férje, felesége, aki zsidót mert tisztelni, szeretni - szintúgy. És azok a németek, akiket a magukat demokratikusnak nevező hatóságok és hatalmak űztek el századok óta szeretett otthonukból, éppúgy zsidó sorsot szenvedtek, mint pár évvel előbb honfitársaik. Ezért szerepel ebben a könyvben vagonra rakott sváb és kisemmizett erdélyi arisztokrata, kilóra eladott szász és magyar cselédszármazék is. Megannyi zsidó. De persze az itt megidézett lelkek többségének volt valami zsidó vallású fölmenője. Én nem vagyok hullaszámoló, nem tudom, mi a bánat mértékegysége, nem szokásom az emberi könnyeket halmozni latra és méricskélni. Mégis: meggyőződésem, hogy a magyar zsidóság tragédiája - amely magyar tragédia volt - nem fogható semmihez. Nem vitatkozom ezen. Én így érzem, és kész. Most van hatvan éve annak, hogy néhány hét alatt elpusztíttatott szinte a teljes vidéki magyar zsidóság, pontosabban lezsidózottság. Még pontosabban: csecsemők, gyerekek, anyák, férfiak, nagymamák, nagypapák, dédik. Emberek. Magyarok. Ezt a könyvet az ő emlékükre állítottam össze

Murányi Gábor - A ​múlt szövedéke
Murányi ​Gábor újságíró, Pulitzer-emlékdíjas sajtótörténész a 20. század nevezetes vagy éppenséggel elfeledett históriáit gyűjtötte össze ebben a kötetben. A szerző 11 esztendeje a HVG munkatársa, s e hetilap hasábjain adja közre kéthetente rendszereken átívelő múltböngészésének aktuális felfedezéseit. Szívós oknyomozó újságíróként jár utána irodalom- művészettörténeti, történelmi pletykáknak és mindenestben dokumentumokkal támasztja az igazságot. A Baumgarten-alapítvány díjkiosztó döntései körüli anomáliák éppúgy felkeltik érdeklődését, mint József Attila szerelmi életének vagy öngyilkosságának rejtelmei, vagy Cholnoky László, Csáth Géza személyes tragédiája. Kutatásainak hőse többek között Márai Sándor, Radnóti Miklós, Szerb Antal s az ő tragikus életútjuk. A politika- és sajtótörténeti kuriózumok mellett figyelmét gyakorta fordítja a megbicsaklott század irodalmi történései felé, s az olvasóval együtt csodálkozik rá a Horthy Miklós, Rákosi Mátyás, illetve Kádár János nevével jelzett, egyébiránt igen különböző módon diktatórikus rendszerek működése közötti kísérteties hasonlóságokra. A most közreadott, több mint száz írást tartalmazó válogatás a HVG-ben megjelent cikkek némiképp bővített változata. A kötetet számos, eddig nagy nyilvánosság előtt soha meg nem jelent fényképek gazdagítják.

Kende János - Sipos Péter - Blaskovits János - Filyó Mihály - Míg ​megvalósul gyönyörű képességünk, a rend
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs András - Élet ​egy eszme árnyékában
E ​riportsorozat, amelyet a Szabad Európa Rádió sugárzott először, igazi politikai szenzációt keltett. Hegedüs András, a volt miniszterelnök, a változatos pályát befutott független közéleti személyiség vallomásának történelmi jelentősége van. A politikus, aki sok tekintetben egyedülállóan tájékozott tanú is, őszintén, nyíltan szól a sztálinizmusról, az eszméről, s arról az árnyékról, amely évtizedekig uralta ezt az országot.

Bokor Péter - Végjáték ​a Duna mentén
A ​filmrendező szerző "Századunk" sorozatát mindig nagy érdeklődés fogadja, s különösen nagy figyelem kíséri a közeli múltról szóló részeket. Pedig egy filmbe nem is fér bele minden érdekes, izgalmas mondanivaló. Interjúkötetében Bokor Péter azokat a találkozásait írja meg, amikre filmkészítés közben került sor itthon és külföldön, anyagot gyűjtve és megszólaltatva olyan embereket, akik felelős posztokon álltak a második világháborút megelőző években s a háború alatt. A nácizmus Magyarországra küldött, különböző rangú képviselői képezik az interjúalanyok egyik csoportját (Veesenmayer, Höttl, Trenker, Novak). Egykori magyar tábornokok és kisebb rendfokozatú katonatisztek a másikat (Lengyel Béla, Hardy Kálmán, Aggteleky Béla, Utassy Loránd, Szent-Miklósy István és mások). "Középvonalba" tartozó egykori állami hivatalnokok a harmadikat (közülük rendkívül izgalmasan szólt a múltról Mester Miklós). Megszólal a budapesti Pápai Nunciatúra egykori titkára, aki ma érsek a Vatikánban. Ugyanarról beszélnek, s mind más-más oldalról világítja meg azt a kérdést: mi történt, hogyan és legfőképpen miért a tragikus 1944-es esztendőben

Fekete Gyula - Fortélyos ​félelem igazgat
A ​kötet első része a Tanácsköztársaság összeomlásának, a proletárhatalom leverésének bemutatásával vezeti be az olvasót a két világháború közötti időszak történetébe. A fehérterror, Latinka Sándor megölése, ezrek kivégzése, Héjjas Iván, Prónay Pál hóhérmunkája készíti elő a "lovas tengerész" Horthy Miklós útját Budapestre és a kormányzói székbe. A trianoni béketárgyalásokon magyar többségű területeket csatoltak a Tanácsköztársaság megdöntéséhez fegyveres segítséget nyújtó cseh és román burzsoá államokhoz. Horthyék konszolidáltak, bevezették az "alkotmányos terrort". A második rész a 20-as évek eseményeit, a titkos soviniszta, fasiszta szervezkedéseket mutatja be. IV. Károly meghiúsult visszatérési kísérletei, Horthy végleges uralomra való berendezkedése indítják ezt az évtizedet. Bethlen István kormánya paktumot kötött a munkásosztály alapvető érdekeit eláruló Peyer Károly vezette jobboldali szociáldemokráciával. A tőkések, nagybirtokosok korlátlan hatalmát, a munkásság és a parasztság feneketlen nyomorát hozó korszakot a nagy gazdasági válság és a Bethlen-kormány bukása zárta. A kötet harmadik és negyedik része a 30-as éveket mutatja be. Gömbös Gyula uralma az egyre nyíltabb fasizmus felé sodorja az országot. A kötet ötödik és hatodik része, a 2. világháborút megelőző terület visszacsatolásokkal és szinte az egész ország pusztulását hozó háborúval, majd a felszabadulás eseményeivel foglalkozik. Kiemelésre érdemes a tanulmány változatos stílusa: a párbeszédbe oldott, helyenként "dramatizált", versidézetekkel, sajtódokumentumokkal élénkített szöveg olvasmányossága.

Török András - Szálasi ​álarc nélkül
Az ​1941-ben megjelent kritikus hangvételű párttörténeti dokumentum a NAP (Nemzet Akaratának Pártja) 3. számú tagsági igazolványának tulajdonosa szemével nyújt objektív bepillantást a mozgalom ötéves munkájába. A szerző többek között a "Kitartás!" köszöntés bevezetésével és az "Új Magyar Munkás" című lap megalapításával írta be magát a Hungarista Mozgalmak magyarországi történetébe. A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom históriája iránt érdeklődők számára a most megjelent reprint kötet egy alapmunka.

Ismeretlen szerző - Kádár ​János és a 20. századi magyar történelem
Kádár ​János 2012-ben lett volna száz éves – a Politikatörténeti Intézet 2012 májusában kétnapos tudományos konferenciát rendezett Kádár és a 20, századi magyar történelem címmel ebből az alkalomból. A korszakkal foglalkozó történészek a saját, speciális kutatási területükön belül vizsgálták és mutatták be Kádár János szerepét és politikáját. A tanulmányok két nagy fejezetre oszlanak: az első négy Kádár János és Magyarország történetével foglalkozik, míg a második csoportba olyan szövegek kerültek, amelyek Kádár egy-egy hazai vagy nemzetközi konfliktusban játszott szerepét teszik vizsgálat tárgyává. A kötet szerzői és szerkesztői tisztában vannak azzal, hogy a Kádár nevével fémjelzett időszak Magyarország 20. századi történelmében rendkívüli fontossággal bír. A korszakot és névadójának politikáját továbbra is kutatni kell, hiszen számos problémát nem, vagy csak hiányosan ismerünk. Őszintén reméljük, hogy e kötet hozzájárul e tudásanyag bővítéséhez.