Prohászka

Shvoy Lajos - Önéletrajz
Székesfehérvár ​tizennyolcadik püspöke, Shvoy Lajos 1879. március 9-én született Budapesten. Anyagilag megrokkant egyházmegyét vett át Prohászka Ottokár utódjaként 1927-ben, melyet néhány hónap híján 41 esztendeig kormányozott. Nagy idők tanúja volt: megélte a székváros fényes átalakulását hozó Csitáry-korszakot, a háború borzalmait, a kommunista diktatúra kiépülését, melynek markáns ellenfele volt. 1968. január 21-én hunyt el. A püspök 1964-ben fogott bele emlékeinek papírra vetésébe régi munkatársai unszolására. Az önéletrajz kifejezetten az asztalfiók számára készült, kiadásában sem szerzője, sem a sürgetők nem reménykedhettek. A vázlatot, így a születő mű hangsúlyait is készen kapta a püspök a munkatársaktól: nevelőire, a Regnum Marianum történetére, római és amerikai útjaira, Mindszenty József hercegprímás személyére, az egyházügyi előadók ténykedésére és az 1956-os forradalomra vonatkozó emlékek megfogalmazása kifejezett kérés volt. Az idős, a visszaemlékezés készültekor nyolcvanöt esztendős főpásztor először ezeket a részeket diktálta le; majd ráérezvén a munka ízére évről-évre kezdte tárgyalni az egyházmegye háború utáni éveinek történetét. Az önéletrajz szerkezete ezért tér el a memoár-irodalomban megszokottól: Shvoy Lajos ugyanis nem emlékezik meg külön gyermekkoráról, szüleiről, tanulmányairól.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Szabó Ferenc - Láng ​az őszutóban
Szabó ​Ferenc S.J. (szül. 1931) 1953-ban lépett a jezsuita rendbe. Az 1956-os forradalom leverése után külföldre távozott. A belgiumi Leuvenben végezte rendi tanulmányait; 1962-ben Brüsszelben szentelték pappá. Miután 1966-ban Párizsban teológiai doktorátust szerzett, egy negyedszázadon át a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője/vezetője volt. 1992-ben költözött haza; Budapesten a Távlatok c. folyóirat főszerkesztője. Számos irodalomkritikai, filozófiai és teológiai tanulmánykötet szerzője. 1981-től versekkel és műfordításokkal is jelentkezett. Francia írók és gondolkodók magyar nyelvű tolmácsolásáért Illyés Gyula-díjjal tüntették ki. Mostani kötete mintegy másfél évtizedet átölelő személyes vallomások gyűjteménye: interjúk, naplójegyzetek és útleírások, valamint újabb műfordítások és versek.

Mindszenty József - Emlékirataim
Emlékirataim ​úgy mutatják meg az olvasónak - mintegy belülről - az átélt valóságot, ahogyan az végbement. Évtizedeken át némán tartott ajkaim itt szólalnak meg először a börtönökben megjárt életutamról is. Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfiúi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt sem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcseit bármilyen tekintetben learassam. Azért tanúskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a ma még megmaradt szabad társadalmakat elpusztítással fenyegetik.

Ismeretlen szerző - Belon ​Gellért emlékkönyv
Dr. ​Belon Gellért (1911–1987) püspök, lelkipásztor és lelkigyakorlat-vezető országunk kommunista korszakának talán legkiemelkedőbb egyházi személyisége volt. Kérlelhetetlen elvhűsége miatt az állam, 1959-ben történt püspöki kinevezése után, 23 éven át nem járult hozzá felszenteléséhez. Közel egy évtizeden át (a '60-as években) a katolikus sajtó sem közölhette írásait; tervezett lelkigyakorlatait is nemegyszer (ha előzetes tudomást szereztek róla) betiltották. Ő mindezt úgy fogta fel, mint Jézus názáreti rejtett életéhez való hasonlóságot. Közben az Újszövetségi Szentírást nemcsak állandóan olvasta, de szinte kívülről tudta. Úgy tekintette, mint Isten hozzánk szóló „szerelmes levelét”. Cikkei, könyvei, beszédei, mindig is szentírási ihletésű lelkgyakorlatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy magyar hívő közösségünk ki tudott tartani a legnehezebb időkben is. Ez a jelen kötet Belon Gellért számos eddig kiadatlan vagy már nehezen hozzáférhető írásait és beszédeit közli; külön érdekessége ezenkívül harmincnál is több kortársának „visszaemlékezése” személyével kapcsolatban, melyekről bátran el lehet mondani: mindenki gazdagabbá vált lelkileg, aki csak kapcsolatba került vele.

Füzér Julián - Mindszenty ​bíboros, a szent
Füzér ​Julián _„Szentnek kiáltjuk!”_ című könyve után megírta a _„Mindszenty bíboros, a szent”_ című könyvét, amelynek célja, hogy növelje iránta az emberek szeretetét és oltárra segítse azt, „akit az Ég a magyaroknak adott nagy ajándékként”. A könyvben található tanulmányok, cikkek, beszédek Mindszenty és történelmi kora „portréját”, a jellemrajzát nyújtják. A tanulmányok címét olvasva mint Mózes az égő csipkebokor előtt, mi is mondjuk magunknak: „Megyek és megnézem ezt a csodálatos látványt” – Mindszentyt, a miséző papot, a jó pásztort, a Szent Szűz tisztelőjét, a fájdalmak férfiát, a nagy szent püspököt, a Mindszenty-misztikumot. A könyv egyik legnagyobb értéke a „Libellus Sanctitatis”, ami rámutat Mindszenty életszentségére. Ez a kötet már megjelenése, 1989 óta jelzi, elérkezett a boldog idő, hogy Mindszenty bíboros szentté avatásán dolgozzunk és azért imádkozzunk. A könyv írójának, szerkesztőinek reménye, hogy mindazok, akik ezeket az írásokat itt olvassák, buzgó imába kezdenek Mindszenty bíboros szentté avatásáért az Isten dicsőségére, az Anyaszentegyház dicséretére, a jószándékú emberek lelki javára és a magyarok nagy örömére.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Ismeretlen szerző - Halhatatlan ​csillagok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​ősi magyar hitvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Gabori - Amikor ​elszabadult a gonosz
Gábor ​György könyve néhány esztendővel ezelőtt először angol nyelven látott napvilágot Torontóban és akkora sikert aratott, hogy Kanada számtalan közkönyvtárának mindegyikében megtalálható, rendesen nem a polcon, hanem a várakozási listán. Magyar dolgok iránt Kanada angol polgárainak érdeklődése csekélynek mondható, de Gábori sikere ennek ellenére könnyen magyarázható. Kevesen élnek, akik a német nácik és a szovjet kommunisták ellen egyformán kiálltak és mindkét sötét hatalom kínzókamráit és haláltáborait, Dachaut és Recsket megjárták. Gábori önéletrajzi írásának fő érdekessége nem a Majestic szálló, illetve az Andrássy út 60 borzalmainak leírása, hanem szerzőjének jelleme. Gábori magától értetődőnek találta, hogy kamaszkorában náci tankokat röpítsen a levegőbe és kínzóinak mindig a szemébe mondta, mit gondol róluk, a teljes igazságot. A század borzalmait éppen ezért úgy élte végig, mint egy pikareszk regényhős a múltban. Alighanem ez a könnyedség és természetesség az oka a könyv kanadai maradandó sikerének. Várható magyar sikerének még több indoka lehet. Elsősorban, hogy izgalmas olvasmány, vakmerő ember szerény vallomása és vonzó történelmi dokumentum, a történelmi dokumentumok nagyképűsége nélkül. _Faludy György_

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Kulics Ágnes - Tölgyesi Ágnes - ...evilágból...
"Az ​én országom nem e világból való" - mondja Jézus Pilátus előtt. Tölgyesi Ágnesnek a XXI. Magyar Filmszemlén közönségdíjat nyert filmje és Kulics Ágnessel együtt készített interjúkötete egyaránt ezt a címet viseli: ,...evilágból..." Apácák emlékeznek. Hogyan kapták elhívatottságukat, miként gyakorolták hivatásukat: az ápolást, a szegények gondozását és a tanítást, hogyan élték rendi életüket. Az a világ, amelyben a kedvesnővéreknek életük nagy részét leélni megadatott, a háborús pusztításnak, az iskolák államosításának, a kitelepítéseknek és meghurcoltatásoknak a világa volt. 1950-ben, a szerzetesrendek szétszóratásakor, több mint tízezer apáca került az utcára. Elhivatottságból, hitből, emberszeretetből felesküdtek a szolgálatra, és esküjüket minden fenyegetettség ellenére mindmáig megtartották, mert számukra "evilágból" nem érkezhet hitükkel ellenkező utasítás.

Ismeretlen szerző - Az ​őshazától a Kárpátokig
Eben ​a könyvben a szerzők a tér és idő kiszélesítésével a magyar ősmúltba vezetik vissza az olvasót. A honfoglaló magyarság "bejövetel" előtti, vagy éppen az idő tájt lezajlott történetének néhány epizódját, jellegzetes vonását írják le. Tárgyi emlékek, régészeti leletek, fennmaradt dallamok, csonka szövegek, mondák nyomán az ezeregynéhány esztendővel ezelőtt élt és megannyi törzsből összetevődött magyarság és az őt megelőző rokon avar nép szellemi kincseinek, gondolkodásmódjának, hitvilágának rajza bontakozik ki a tanulmányokból, melyeket különböző tudományágak legjobb képviselői írtak. Foglalkoznak a magyar őstörténet s a néprajztudomány összefüggéseivel, a csillagos ég Csodaszarvas-mondájával. Érdekes hitéleti következtetéseket vonnak le a Levédiában élt, majd hont foglaló ősök állattartási módjáról, szarvasmarha-kultuszáról. boncolgatják a hun és a finnugor mondák kapcsolatát. Vizsgálják az ősi magyar népzene rokonságát más népekéivel. Néhány ásatás leírása az avarokkal foglalkozik, de elmeséli szerzője azt is: mennyi érdekes élményt hoz egy-egy ilyen vállalkozás. S hogy ne csak az őshazabéliekkel ismerkedjék az olvasó, egy tanulmány a Kárpát-medencében előttünk, majd velünk együtt lakozó lovasnépek vaskohászatáról is szól. Élvezetesen megrajzolt, üde színekkel villogó kaleidoszkóp ez a kötet. Szellemi utazás népünk homályba vesző múltjába.

Hetényi Varga Károly - Papi ​sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Rendkívül ​értékes történelmi dokumentumsorozat első kötetének _bővített, javított_ kiadását tartja kezében az olvasó. Egy -- reméljük, végleg -- letűnt világról, az elmúlt 50 év diktatúráinak koráról tudósít bennünket ez a könyv. Tíz egyházmegye 713 papjának, illetve papnövendékének meghurcoltatásáról szól, akik útjában álltak az istentagadás és az embertelenség terjesztőinek, akik arra törekedtek, hogy híveiket megvédjék az üldözéstől, a lelki és szellemi terrortól. Ezért kellett bebörtönzést, internálást vagy erőszakos halált elszenvedniük. Hetényi Varga Károly hatkötetesre tervezett munkája elsőként tett kísérletet arra, hogy több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként a téma iránt érdeklődők elé tárja az elmúlt 50 évben üldöztetést szenvedett papok, papnövendékek és szerzetesek személyi adatait, meghurcoltatásuk részleteit. Könyvünk szeretne emléket állítani a hitvallóknak, akiknek helytállása megindít és büszkeséggel tölt el bennünket, akik a mának és a jövendőnek egyaránt példát adtak hűségre, bátorságra. Bízunk abban, hogy e kor történészei továbbviszik ezt a szellemet és felhasználják a könyvben szereplő szenvedéstörténeteket.

Sándor Iván - Németh ​László üdvtana
"Az ​a meggyőződés vezetett - Írja Sándor Iván -, hogy a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának élete és műve-olyan egységet alkot, amelynek magva és irányító eszméje mindvégig a Németh László-i idea. Ezért ennek születését, útját, küzdelmeit kisérem végig, az egész életet, a teljes tanulmányírói és drámaírói munkásságot. A regényeknek csak keletkezéstörténetét érintem, ott utalok rájuk, ahol az eszme útjának bemutatásához ez nélkülözhetetlen." Mi késztette Sándor Ivánt, a regény- és esszéírót, hogy meghökkentő igénybejelentéssel a Német-életmű értelmezésére vállalkozzon, s mindeddig kimondatlan kérdésekre válaszokat keressen? Sándor Iván munkásságára az a törekvés jellemző, hogy írásaiban a múlt és jelen nagy emberi-társadalmi kérdéseit világítja át. Ebbe a sorozatba illeszkedik a Német László üdvtana, amelyben alkalmat talál, hogy az elmúlt fél évszázad legizgatóbb kérdéseiről is szóljon. Elemzéseinek segítségével az olvasó betekintést nyer Németh László életének, munkásságának, küzdelmeinek folyamatába, megismeri egyetemes, korlátokat nem ismerő kíváncsiságát, kivételes sokoldalúságát. Sándor Iván tollát tisztelettel párosult szeretet vezeti, s igazságkutató szenvedéllyel a művek olyan részleteit tárja fel, amelyekről eddig alig vagy egyáltalán nem esett szó. Könyvének összegezéseként állítja Németh László életművét a XX. század magyar irodalmának nagy teljesítményei közé.

Ismeretlen szerző - Ozsvári ​Csaba ötvösművész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - És lészen csillagfordulás
Centenáriumi írások 2008 A Wass Albert Emlékév zárókonferencia teljes irodalmi anyaga olvasható e kivételes antológiában, melynek irodalomtörténeti jelentőségéhez kétség nem fér: ez az első munka, amely Wass Albert irodalmi kanonizációjára tesz kísérletet, s mint ilyen, szakít az utóbbi évek irodalomtörténeti és -elméleti dogmáival. Végre az életmű van a fókuszban, ami által kirajzolódik az igazi Wass Albert és egyedülálló művészete.

Mona Ilona - Szeghalmi Elemér - Salkaházi ​Sára élete és munkássága
A ​súlyos, katasztrofális korszakok a történelemben mindig „megszülik” az önfeláldozó, karizmatikus személyeket. Így volt ez a II. világháború idején is, amikor a pusztítás mértéke, meghaladva a képzeletet, végveszélybe sodorta magát az embert és a civilizált világ értékeit. Ebben az embert üldöző, pokoli korszakban élt és működött a nemrég boldoggá avatott Salkaházi Sára (1899–1944) szociális testvér, aki az üldözöttek védelmében néhány hónappal a világégés befejeződése előtt életét adta embertársaiért. Ezt a különleges életsorsot, Salkaházi Sára földi pályafutását mutatja be a könyv két egymást kiegészítő részben. Az elsőben Mona Ilona – aki Salkaházi fiatalabb társaként közvetlen közelről figyelhette meg az idősebb testvér kivételes pályáját –, a kimagasló személy életéről, emberi kibontakozásáról, majd igazi hivatásának megtalálásáról vall monografikus pontossággal, fölkészültséggel és keresztényi lelkülettel. Salkaházi Sára életének és működésének fölidézésekor kirajzolódik a két világháború közötti korszak Magyarországának számos ellentmondása, lehúzó ereje és pozitív alkotó munkássága is; ez az a kor, amely emberiséget, nemzeteket pusztító diktátorokat és szentéletű, humanista kiválóságokat egyaránt adott a világnak. Salkaházi Sára modern korunk érdekes és sokrétű személyisége volt, benne élt a korban, határozott és színes egyéniségével sokak tiszteletét és megbecsülését kivívta. Nemcsak mint a katolikus közösségek lelkiismeretes szervezője vált ismertté, hanem mint keresztény szellemiségű újságíró és író is. Irodalmi és sajtómunkásságát foglalja össze a könyv második részében Szeghalmi Elemér, rámutatva e friss szellemiségű, kiművelt emberfő hírlapírói és szépírói tehetségére, hamisítatlan keresztény-magyar lelkületére is. Ez a rész átfogó elemzéssel kíséri végig Salkaházi Sára haladó, keresztény felfogását a hírlapi cikkekben, s azt a magasrendű, esztétikai téren is kiemelkedő igényt az irodalmi művekben, amelyek segítségével mint Krisztus mai tanúja nyilatkozik meg az Olvasónak. Az az önfeledt szeretet, amelynek fényében Salkaházi korunk evangelizálását végezte szociális munkásságában éppúgy, mint változatos írásaiban, példa értékű lehet jelen korunkban is. A könyv tanúsága nem kisebb, mint hogy az eszményektől megfosztott, tétova ember – korunk embere – jócskán meríthet Salkaházi Sára hitéből, emberszeretetéből és evangéliumi tisztaságából egy jobb és szebb korszak megteremtése, felvirágoztatása érdekében.

Bocsa József - Az ​egyháztörténelem nagy alakjai
A ​történelemmel nem szaktudósként foglalkozók számára igazán nem a történelmi adatok, események, folyamatok bemutatása az érdekes, hanem olyan gondolatok, személyes életrajzi minták, cselekvési példák megmutatása, amelyek az ő számára is hasznosíthatók. Bocsa József piarista atya éppen ilyen céllal írta meg „Az egyháztörténelem nagy alakjai" című könyvét. A kötetben szereplő életrajzokban nem a teljesség volt a fő cél, hanem olyan részletek kiemelése a szóban forgó személyek életéből, írásaiból és megnyilatkozásaiból, amelyek a mai kor embere számára is példaértékűek, és amelyek személyes közelségbe hozzák azokat, akikről szólnak. Maga a kötet a Mária Rádióban elhangzott előadásokat tartalmazza. A könyvben 35 olyan személy életrajza szerepel, akik már szentté vagy boldoggá vannak avatva, illetve akik szent életet éltek, és minden esélyük megvan rá, hogy előbb-utóbb szentté is avassák őket. Jelen írás bizonyos szempontból folytatása, bővített kiadása a szerző "A szentektől tanulni" c. könyvének. Abban tíz szent rövid életrajza szerepelt tőlük vett idézetekkel, életük apró epizódjaival, amelyek mind alkalmasak arra, hogy tanuljunk belőlük.