A ​bor filozófiája

Umberto Eco - A ​rútság története
Szépség ​történetének folytatása ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételező fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az előbbiről is tudjuk, micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, semmint általában gondolnánk. E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepő úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Søren Kierkegaard - Vagy-vagy
A ​múlt század egyik legnagyobb hatású filozófusának főművét tartja kezében az olvasó - minden bizonnyal a filozófiatörténet egyik legkülönösebb művét. Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség (az esztétikai, az etikai és a vallási). Gondolat Kiadó, 1978

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…

Rama Dr. Friderick Lenz - Szörföltem ​a Himaláján
Az ​itt következő beszámoló himalájai kalandjaimról saját tapasztalataimra épül, amelyeket évekkel ezelőtt Nepálban éltem át. Bár valóságos eseményeken alapulnak, átalakítottam és kiszíneztem azokat. Remélem, hogy a következő oldalakon bemutatott belső és külső élmények elszórakoztatják Önt, Kedves Olvasó, és segítik a megvilágosodáshoz vezető úton.

Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
Ennek ​a regénynek rendhagyó a története: először novella volt, szépirodalmi és tudományos-fantasztikus antológiáknak egyaránt kedvelt darabja, utána televízió-dráma lett belőle, s csak azután teljes jogú és méretű regény. Nem véletlen, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom is magának követeli Keyes művét: a gyengeelméjű Charlie Gordon zsenivé operálása, majd eredeti állapotába való rohamos visszahanyatlása valóban hálás témája lehet a science fiction népszerű műfajának. De ez a regény több merőben fantasztikus témánál: mélységesen hiteles lélektani rajza egy rokonszenves személyiség fejlődésének, s a tragédiába torkolló befejezés mégsem elkeserítő, hanem felemelő: Charlie Gordon a mesébe illő pálya befutása és a végső zuhanás után is megőrzi emberi tartását, élni akarását, optimizmusát.

Osho - Szexügyek
Ez ​a mű a szex egészséges, természetes, ártatlan és minden bűntudattól, illetve elfojtástól mentes lehetőségével kecsegteti az olvasót. Míg az egyéb munkák általában különféle technikákat és szexuális játékokat kínálnak számunkra, Osho a szex mélyebb, lélektani és spirituális dimenzióiba enged bepillantást. A szexet az ember egyetlen energiájaként, életenergiaként értelmezi, és úgy véli, csak rajtunk áll, mihez kezdünk ezzel az energiával, és hogyan használjuk. Az emberek évszázadok óta csupán egyfajta elfojtott szexuális életet élnek. Osho látásmódja most lehetőséget ad arra, hogy a szex által újrateremtsd, megújítsd önmagad, felismerd a tudatosság magasabb szintjeit. Ha elkezded életre hívni ezeket a magasabb szinteket, lassacskán megszűnik a szex megszokott módja iránt tanúsított érdeklődésed, mivel az életnél sokkal hatalmasabb dolgot hozol létre: tudatosságot teremtesz. Tudod-e, miért vágysz a szexre? Mert orgazmus közben megszűnik az ego és az idő, időtlen pillanatot élsz át, amely ablakot nyit a megvilágosodásra. Osho célja nem az, hogy megtagadd a szexet, hanem hogy meghaladd azt, vagyis nemi aktus nélkül is eljuss az egótlanság, a megvilágosodás állapotába.

Szögyal Rinpocse - Tibeti ​könyv életről és halálról
„Mit ​remélek ettől a könyvtől? Azt, hogy csendes forradalmat indít el nézeteinkben, abban, ahogy a halálra és a haldoklókkal való törődésre, s abban, ahogy az életre és az élőkkel való törődésre tekintünk.” Szögjal Rinpocse, a buddhista meditáció mestere összefoglaló munkája az ősi tibeti bölcsességet a halál, a haldoklás és a világ természetének modern kutatásával egyezteti össze. Eddig nem ismert, átfogó képet ad éltről s halálról, kiegészítve a Tibeti halottaskönyv nehezen értelmezhető tanításait. Szögjal Rinpocse a tibeti hagyomány egyszerű, mégis hatásos gyakorlatát mutatja be, amelyeket bárki, bármilyen vallási háttérrel elvégezhet, hogy így alakítsa életét, felkészüljön a halálra, s a haldoklót segíthesse. A Rinpocse megmutatja, hogy van remény a halálban: túljutva a tagadáson és a félelmen, felfedezhetjük magunkban azt, ami örök, ami túléli halálunkat. Bevezet a meditációs gyakorlatokba, a karma és az újjászületés titkaiba, a szellemi út megpróbáltatásaiba és örömeibe. Tanácsot ad, hogyan adjunk szellemi segítséget, szeretetet, hogyan nyújtsunk támaszt a haldoklónak. A Rinpocse tibeti szemszögből mutatja be saját halálközeli tapasztalatait. Elmagyarázza a „bardó”-kat, a halál utáni tudatos állapotokat, amelyek annyira hatalmukba kerítették a nyugati művészeteket, pszichológusokat, tudósokat, orvosokat és filozófusokat, amióta a Tibeti halottaskönyv 1927-ben megjelent. A Tibeti könyv életről és halálról nemcsak szellemi mestermű, de kézikönyv is, útmutató, a szent inspiráció forrása. Azért íródott, hogy olvasóit elindítsa a megvilágosodáshoz vezető úton, s mindenkit buzdítson, hogy a „béke szolgája” legyen, aki örömmel, bölcsességgel és együttérzéssel dolgozik a világban, és részt vesz az emberiség jövőjének megmentésében.

Georg Klein - Vak ​akarat és önző DNS
Georg ​Klein világhírű rákkutató, esszéi az életről szólnak: a mindannyiunkban meglévő élnivágyás, a szerelem és a szexualitás, a haláltudat és a részvét kérdéseit gondolja végig. Miért szeretünk, honnan a szexualitás ereje, miért akarunk éleni, hogyan élünk együtt halandóságunk tudatával? A kérdések megválaszolásához segítségül hívja a biológiát, a genetikát, a filozófiát, a zenét és a költészetet - mikor melyik visz közelebb az "igazsághoz". E közben megérthetjük a gének szerepét és működését, a fajbiológia történetét, megismerhetjük Klein életének egy-egy epizódját, életének társait: barátokat, családtagokat, a tudomány és a művészet nagy hatású képviselőit is.

Csáth Géza - Egy ​elmebeteg nő naplója
E ​század elején egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkortájt végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésébe. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkező elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos környezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa. Ez a munka azonban nemcsak tudománytörténeti jelentőségű. A laikus számára is rendkívüli olvasmányélmény. Nemcsak azért, mert A. G. naplóföljegyzései, pszichéje védelmére kialakított szimbólumai szépírói értékűek, hanem azért is, mert Csáth Géza a tudós pontosságával s a finom érzékenységű szépíró beleérző képességével deríti föl A. G. lelkivilágának legtitkosabb zugait.

Ni Hua-Ching - Belső ​alkímia
Íme ​néhány kérdés, amelyek segítségével jobban meg- érthetjük önmagunkat: Felelősnek érezzük magunkat az életünkért, vagy még mindig személyes megváltó után áhítozunk? Mit gondolunk, mit jelent a spirituális élet? Odafigyelünk halhatatlan önvalónkra, vagy csak a testünkkel és az elménkkel foglalkozunk? Törődünk-e az élet és a halál céljával és értelmével, vagy túl sok a dolgunk ahhoz, hogy ilyesmikkel foglalkozzunk? Az élet nehézségei elől senki sem menekülhet el. Mindenki, aki erre a világra született, problémákkal kell, hogy szembenézzen. A születés nagy megrázkódtatással jár. A családunkkal és a társadalommal együtt élni gyakran igen gyötrelmes. A serdülőkor tele van fájdalommal. A munka nehéz. Miféle módszerekkel gyógyíthatjuk ki magunkat a jelen és a múlt problémáiból? Talán valamiféle gyógynövénykúra, esetleg alkohol, vagy kábítószerek segítségével? Talán azzal, hogy kisírják vagy kiüvöltik magukból a problémáikat? Ami engem illet, egyiket sem javasolnám, mert az ilyesfajta játékok még nem fogják Önöket megakadályozni abban, hogy továbbra is az egojukba kapaszkodjanak. Ehelyett egy tízezer éve kifejlesztett módszert tanítok. A belső alkímia célja az alacsonyabb szintű energia magasabb szintűvé alakítása. Az egyénre jellemző életenergiák alapján fejlesztették ki. A belső alkímia valósága igazolható azon a szinten, ahol az ember az egyéni testi szellemeket tapasztalja, ahonnan továbbfejlesztheti érzékenységét, hogy megismerje a mentális és spirituális szintek szellemeit. A belső alkímia ezenkívül módszer az élet egységének felfedezéséhez is. NI HUA-CHING, a Természetes Szellemi Igazság tanítója. Ni mester a természetes szellemi igazság elismert és felhatalmazott tanítója, elismertségét nem külsődleges tekintélynek, hanem saját spirituális eredményeinek köszönheti. A spirituális önfejlesztés révén elért szellemi megvalósítás élő példája. Letéteményese továbbá annak a bölcsességnek, amelyet a mesterek töretlenül adnak tovább számtalan nemzedék óta, jóval Krisztus születése előttről. Fiatal fiúként családjától kapott szellemi oktatást. A tanulmányait azután mesterekkel, tanítókkal és remetékkel folytatta Kína magas hegyei között, míg az ősi szellemtudomány és metafizika valamennyi aspektusát el nem sajátította. Tanítása különbözik a szokványos népi vallásos megközelítéstől. A Teljes Igazságot tanítja, ami az élet minden területén segíti az embereket. Ni mester tanításait a hosszú éveken át folytatott szellemi gyakorlás eredményének tekinti, és tisztelettel felajánlja az Olvasónak, hogy saját útján támogatást meríthessen belőle.

Koichi Tohei - A ​KI a mindennapi életben
A ​szerző tíz danos aikidómester, a legendás Morihei Uyeshiba egyik legjobb tanítványa. Jelen könyvében arról A világon csak kevesen ismerik valódi erejüket, valódi képességeiket. Sokan csak egy kis részét látják, a jéghegy csúcsát, és megfeledkeznek a nagyobbik részről, a felszín alatt. Talán elégedettek magukkal úgy, ahogy vannak; talán éppen ellenkezőleg: borúsan ítélik meg saját korlátaikat. Biztosan kinevetnénk azt az embert, aki miután egy vagyont örökölt a szüleitől, állandóan kölcsönökért kuncsorogna, mert nem találja a páncélszekrénye kulcsát. Mindenki arra biztatná, hogy ne siránkozzon, keresse csak meg azt a kulcsot, és használja a saját pénzét. Ez a könyv a ki alapelveit és alkalmazásait magyarázza. A ki elengedhetetlenül szükséges a velünk született energiák kiaknázásához, a ki az előbbi páncélszekrény kulcsa. Ha megértjük a ki működési elveit, eljuthatunk a világmindenség ki-jéhez és használhatjuk azt az energiát, ami mindig is a miénk volt.

Ismeretlen szerző - Mikor ​igyak, mikor ne?
"A ​borivásnak ugyan nincs múzsája, de ha nincs is, helyesen bort csak az tud inni, aki múzsai nevelésben részesült, állandóan költõket olvas, muzsikát legalább hallgat, ha maga nem is csinál, és képekben gyönyörködik. Ez az ember a helyes idõpontot is meg tudja választani a munkára, a sétára, az alvásra, a beszélgetésre, az olvasásra, csak ez tudja, hogy szerelmet és bort bárhol, bármikor és bárhogyan." Hamvas Béla A kötetben nagy magyar írók borról, borivásról szóló novelláit, szellemes történeteit olvashatjuk. A szerzõk közt ott találjuk Márai Sándort, Mikszáth Kálmánt, Móricz Zsigmondot, Nagy Endrét, Karinthy Frigyest, Krúdy Gyulát, Szép Ernõt, Tömörkény Istvánt.

Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Cserna-Szabó András - Levin ​körút
A ​Levin körút pompás vendéglőkkel, békebeli kávéházakkal és nyüzsgő kocsmákkal van szegélyezve. Ha ráérősen végigballagunk rajta, bekukkanthatunk mindbe. A Százholdas Pagonyból malac(ka)pecsenye illata száll. A Pipában Krúdy épp az igazi rostélyosokról mesél. A Félfülű Bikában Vanek úr libát burkol. A Világbúban a kelkáposzta-főzelék időtlen szaga kavarog. A Café Odeonban Joyce nem várja meg az éjféli leveshúst. A Todor Zsivkov kifőzdében bolgár tengerészek és magyar turisták csorbát kanalaznak. És a történeteket mindig a has szemszögéből látjuk. Gyomoridő. Velővilág. Csak nézünk ki a bendőnkből bambán. Ám aki naivul azt hiszi, hogy a Levin körút vendéglátóipari egységeiben csupán halk jazzre, szolid félhomályra, bársonyos mártásokra és békés zellerillatra számíthat, az nagyon téved. Olykor fanyelű konyhakések repkednek, máskor literszámra fröcsöl a vér, a gárszon mérgében pecsétes konyharuhával csap tarkón, néha belezővámpírok, elhízott operaénekesnők, túlképzett emberevők, ordas kurvák, perverz falangisták, brutális medvék, csontrészeg nyugdíjasok, elszánt bájétel-kreátorok, másnapos szörnyek és egyéb kalandorok tűnnek fel a vendégtérben, s ilyenkor többnyire nincs kegyelem, de lesz nemulass.

Osho - Jóga ​- Az egyéniség születése
Osho ​ebben a könyvben Patan-dzsali több, mint kétezer éves Jóga szútráit magyarázza. A tartalomból: Bevezetés a jóga útjába; A helyes és a helytelen tudás; Szabadulás a ragaszkodástól; Maximális erőfeszítés és önfeladás; Az univerzum hangja; A benső tartás fejlesztése; Az elme irányításának spontán átalakulása; A tiszta tekintet; Szamádhi; Halálfélelem: az éberség hiánya; Éberség: a tűz, mely elégeti a múltat; A jóga nyolc lépcsőfoka; Halál és fegyelem.

Wéber Péter - Bán László - A ​Másik Ember
"Élni ​nem túl könnyű. A közfelfogás úgy tartja, hogy az ember "alapvetően jó", csak gyarlóságai, önzése teszik rosszá. Ebben a könyvben ezzel szemben azt állítjuk, hogy a szeretet érvényesítéséhez nem kell feltétlenül lemondanunk természettől adott "önzésünkről". Könyvünk többféleképpen is olvasható: interjúkötetként, esszégyűjteményként, de feladat- vagy példatárként is. Két alapvető témáról gondolkodunk, és kínálunk mellé gyakorlatokat: a "jó, értelmes, igényes", de leginkább Érvényes Életről és a Másik Emberről, aki ennek az érvényes életnek az élményéhez juttat bennünket. Útközben megvizsgáljuk az Én és a Szerep, a Világ Világossága és Egy-sége, a Való Világossága, a Kapcsolat, Bizalom és Önbizalom, a Méltóság és Kegyelem mibenlétét. S végül eljutunk ahhoz, ami mindezekben Egy: ez a Szeretet..." (a Szerzők)

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Baktay Ervin - A ​diadalmas jóga
Baktay ​Ervin a rádzsa jógát mint az indiai életbölcsesség és filozófia szerves részét mutatja be és értelmezi. A kötet második részében a gyakorlatok leírásai, a meditáció, az elmélkedés, a szellemi jóga különböző elemzései, "szútrái" találhatók.