Kádár ​élt... 3. Emberek, ​esetek, emlékek

Csorba Zoltán - Kazinczy ​Gábor
Kazinczy ​Gábor arca talányosan tekint ránk az elmúlt időkből. Neve talán még ismerősen cseng, hiszen annak a famíliának jeles tagja, amely a "széphalmi szent öreg"-et adta a hazának. Életútját, munkálkodását kevesen tartják számon. Pedig Kazinczy Ferencnek és vértanú fiának, Lajosnak szobra közelében ott áll Gábor emlékműve is a sárospataki iskolakertben. Rangját termékeny diákévei, irodalomszervező tevékenysége, politikai-szónoki tehetsége, a történeti és irodalmi hagyomány szolgálata, sikerült műfordításai adják művelődésünk történetében.

Osskó Judit - Antall ​József - Kései memoár
"Antall ​József miniszterelnökkel rögzített beszélgetéseim húsz éve, 1992 júniusától 1993 májusáig kilenc alkalommal készültek. Életében a közvélemény alig tudott valamit személyes sorsáról, a hajdani gyermekkori környezetről, a politikus édesapáról és nagyapáról, és mindarról, ami meghatározta életét, pályáját, megszabta emberi tartását, hitét és hitelét. Az egyenként két-háromórás beszélgetésekből egy kivételes személyiség, egy elhivatott, okos, művelt és toleráns ember és politikus képe rajzolódik ki. Az interjúk szövegén nem változtattam: nem szerkesztettem át, nem rövidítettem és nem egészítettem ki, mert úgy hiszem, az élőbeszéd helyenkénti kócossága is hozzátartozik ahhoz a jellegzetes „antalli” beszédstílushoz, előadásainak hangulatához, amire az olvasók emlékezhetnek. Arra a csapongó, a gondolatmenetből olykor kilépő, sajátos asszociációs rendszerre, amely nagyon is jellemző szellemi magatartást fejez ki. Ez az interjúfolyam ugyanis dokumentum, amelynek módosítását, átformálását az ő közreműködése nélkül nem volna illő végrehajtani. Szeretném hinni, hogy ebből a beszélgetés-csokorból hitelesen megismerhető Antall József gondolkodásmódja, értékrendszere és kirajzolódnak egyéniségének azok a vonásai, amelyek hivatali ideje alatt rejtve maradtak a nyilvánosság előtt." (Osskó Judit)

András László - A ​Madách-rejtély
Madách ​minden kétséget kizáróan a magyar irodalom legvitatottabb alakja. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a vita gyújtópontjában Az ember tragédiája áll: vélemények, ellenvélemények kereszttüzében - immár több mint százhúsz éve. Hiteles-e az a kép, amely a nemzeti köztudatban erről a falujába begubózott, világtól elzárt nógrádi nemesúrról és a magyaron kívül eddig huszonnyolc nyelven,százegy fordításban megjelent művéről él? Van-e, és ha van, mi a titka Madáchnak és Az ember tragédiájá-nak, annak a mélységes ellentmondásnak, amely - az irodalomtörténet sugalmazása szerint - a szerző és műve között feszül? Miért írt ( vagy mért írt volna ) egy tizenkilenc éves korától bizonyíthatóan vallásellenes drámaíró egy vallásos ( vagy legalább is vallásos jellegű ) művet? Miről szól a Tragédia ? Korszerű írás volt-e a magakorabeli Európában? Volt-e Madáchnak "filozófiája" , és ha volt, honnan merítette? Dráma-e a Tragédia, vagy csupán olvasásra szánt drámai költemény? Ha dráma, mitől az? Véletlenül sikerült-e olyannak, amilyen lett, vagy a szerző szándéka szerint? Mi a viszony a Tragédiában a hit és a tudás között, azaz valóban idealista szemléletű alkotás-e, mint ahogy az irodalomtörténet állítja, vagy természettudományos alapon álló, materialista mű? Kinek ad igazat Madách? Ádám-önmagának, vagy Lucifer-önmagának? Hitt-e Istenben? Élő alkotás-e a Tragédia ma is, vagy tisztelni való irodalmi ereklye csupán? A Madách-rejtélynek ezekre és más nyitott kérdéseire, a kor, a szerző személye és a mű közötti kapcsolatra keresi a választ András László bevallottan elfogult, vitairatnak is beillő, új, eredet gondolatokban gazdag könyve.

Pelle János - Jászi ​Oszkár
A ​harmadik évezred elején elkerülhetetlenül szükséges, hogy az utókor mérlegére tegyük Jászi Oszkárt, a huszadik század eleji magyar progresszió vezéralakját. Politikai pályafutásának, 1919 május elsejei emigrációja előtt és az után született munkáinak elfogulatlan megítélését nehezíti, hogy a politikai baloldal már szinte fellépésétől kezdve erkölcsi jelenségnek, valóságos szentnek, magyar "Messiásnak" tartotta. Szenvedélyes hívei, köztük Ady Endre, vallották, hogy "akkor is igaza van, ha nincs igaza", ellenfelei viszont úgy vélték, hogy "akkor sincs igaza, ha igaza van". Ez a paradox helyzet 1919 után is fennmaradt, amikor a keresztény-nemzeti kurzus sajtója "gonosz szellemként", "éles eszű, de velejéig romlott, hazaáruló zsidóként" bélyegezte meg és Károlyi Mihály "első számú bűntársaként" emlegette. Pelle János meggyőződése, hogy Jászi nem volt sem a jövő prófétája, sem pedig gonosz szellem. Jelentősége azonban tagadhatatlan, s most, amikor nemhogy a fiatalabbak, de már a középkorúak sem éreznek iránta személyes elfogultságot, eljött az ideje annak, hogy hogy elfogulatlanul elemezzük ellentmondásos életművét és rövid, de annál vitatottabb politikai pályafutását.

Ézsiás Erzsébet - Mészáros ​Ági
1989. ​február 23. délután fél három. A Ménesi út 79. számú ház előtt állok, telve szorongó várakozással, hogy megismerhetem Magyarország egyik legnagyobb élő színésznőjét, akit tizenöt éve szinte sekni nem látott, olyan visszavonultan él. Mészáros Ági az ajtóban fogad: pici, törékeny, madárcsontú öregasszony. Csak a szemében szikrázik fel az élet, ahogy rám mosolyog. Finom tapintású keze hűvös. Szájával nehezen formázza a szavakat: agyembóliából visszamaradt metatézis nehezíti beszédét. Ez a legmegrázóbb az egész találkozásban: ahogy neki-nekifut egy szónak, ahogy megbicsaklik a kiejtése. Ő, aki a legnagyobb magyar írókat szólaltatta meg a nemzet első színpadán. Sok mindenről beszéltünk és semmiről. Nem akartam első alkalommal lerohanni, a kényes kérdéseket a későbbi találkozásra tartogattam. A lényeg az volt, hogy beleegyezését adja a könyvhöz, amely - hittem akkor - az ő közreműködésével fog megvalósulni. Sajátos orgánumát, lassú beszédét őrzi a magnókazetta. Fárasztotta az emlékezés. Az az erős koncentráció, amelyet a felcserélt hangzók miatt kellett kifejtenie. Gipszfotelben ült - utolsó kórházi kezelése óta fájlalta a gerincét -, ahonnan fel-felállt néhány percre lepihenni. Mészáros Ági végtelen szelíd, szeretetre méltó, meggyötört ember benyomását keltette bennem ezen az első és utolsó találkozáson. Az ajtóig kísért, meghívott máskorra is. Itt még elmesélte, hogy a kórházban, ha nem tudott aludni, régi szerepeit mondogatta magában, többek között Illyés Gyula Dózsájának Annáját. Azzal búcsúzott tőlem, hogy megmutatta a drámakötetet, amelyet az ő szépséges fiatal arca díszített. 1989. március 8-án, színházi főpróbán tudtam meg, hogy Mészáros Ági aznap meghalt. Ott ültem, abban a színházban, amelynek fél évszázadig volt tagja, ahol legszebb szerepeit játszotta. Nem tudtam másra gondolni, csak őrá. És arra a sok-sok kérdésre, amit nem tettem fel neki. Arról az előadásról nem tudnék objektív kritikát írni. Számomra mindörökre összefonódott Mészáros Ági halálával. És bár a színház - ahogy ezt a főpróba is bizonyította - megy tovább, elveszített valakit, aki szépségével, tehetségével és senkihez sem fogható népszerűségével meghatározó volt a magyar színművészetben.

Gömöri Endre - Az ​igazi Trebitsch
Igen, ​ezúttal valóban az igazi Trebitschről van szó, nem arról a karikatúraszerű figuráról, aki Rejtő Jenő népszerű regényében, a Piszkos Fredben megjelenik. Arról a Trebitschről, aki a XX. század "legnagyobb" politikai kalandora volt. Ez a bizonyos Trebitsch-Lincoln Magyarországon született 1879-ben. Kalandos pályafutása, amely a Duna menti kisvárosból, Paksról végül is Sanghaj egyik buddhista kolostorába vezetett, bővelkedett a különleges fordulatokban és eseményekben. Az eredetileg zsidó származású Trebitsch elhagyva ősei hitét, protestáns lelkészként több országban is tevékenykedett, majd egy időre angol alsóházi képviselő lett. Közben különböző politikai és kémfeladatokat látott el. Mindmáig tisztázatlan, hány ország kémje volt voltaképpen egyidejűleg. Kalandvágy? Pénzhajhászás? Misztikum iránti vonzalom? Ezek kétségtelenül fontos szerepet jászottak Trebitsch-Lincoln életében. De hogy milyen volt valójában az igazi Trebitsch (és kora, "mely szülte őt"), ez igen érzékletesen kirajzolódik a neves külpolitikai újságíró, Gömöri Endre könyvében.

Voinovich Géza - Arany ​János életrajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pünkösti Árpád - A ​Horn
Messziről ​indult. A becsvágya tette alkalmassá arra, hogy nagy ívű pályát fusson be. Akik felnőttként élték meg a rendszerváltást, ismerik Horn Gyula nevét. Tudják, hogy Magyarország külügyminisztere, majd miniszterelnöke volt. Tudják, hogy fontos szerepet játszott abban, hogy 1989 szeptemberében a magyar kormány kiengedte Nyugat-Németországba a Magyarországra menekült keletnémetek tízezreit. Személyiségét és fiatalkori tetteit ellentmondásosan ítéli meg az a közvélemény, amely csak a hírmorzsákat rakja össze. Akik közelebbről ismerik, állítják: politikusnak született. Elszánt volt, szívós, tájékozott, csavaros észjárású, ütésálló, jó csapatépítő, és mert nemet mondani. Nagy sakkjátékos volt a szó valódi és átvitt értelmében. A józan meggondolásokra alapozva makacsul és következetesen hozta meg a döntéseit, de hogy közben volt-e magánélete, csak sejteni lehetett. Emberi vívódásairól, családjáról, feleségéről, lányáról, fiáról, unokájáról, akivel szívesen sakkozott, még ennyit sem. Ez a könyv többet és mást mutat meg arról az emberről, politikusról, aki kitörölhetetlenül beírta magát a magyar történelembe. A könyv különlegessége, hogy egyes részein elhelyezett QR-kódok használatával az olvasó az okostelefonján tizenegy, egykori film- és híradófelvétel részletét nézheti meg.

Berecz János - Kádár ​élt... 1.
Tévedni ​persze emberi, így történészi dolog is. Ebbe a hibába, csapdába én is jócskán beleestem munkásságom során. Minden esetben a személyes elfogultság volt a fő ok. Azokat akkor nem voltam képes elkerülni. Most, amikor még nagyobb a kísértés, minden erővel, tudatos figyelemmel igyekszem kikerülni a buktatókat, a csapdákat. Minden figyelmemmel arra törekszem, hogy sikerüljön. Erre a szemléletre oktatott a kiváló magyar történész, Kosáry Domokos: "Azzal is számolnunk kell, hogy Magyarország történetében különösen meghatározó volt a nemzetközi erőviszonyok játéka. Az egész 20. század története napnál világosabban tükrözi ezt, ellentétben olyan feltételezésekkel, amelyek kizárólag a belső társadalmi mozgásból magyarázták meg a nemzetközi helyzetet is, mint hogyha a farok csóválná a kutyát. Rendszerint inkább a kutya csóválja a farkát, ha jókedve van." Bölcs útmutatás!

Molnár András - Deák ​Ferenc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Erzsébet - Elizabeth
"Elizabethnek ​gyermekkori lovaglásai villantak fel emlékezetében, a boldog száguldások, majd a végzetes reggel, amikor a baleset érte. Azóta nem ült lovon, azóta nem érezte a hajnalok csípős ízét, azóta nem fogta el az a könnyű, boldog mámor, amit a mozgás öröme nyújt. Akkor kezdődött el fogolyélete..." A sápadt, sötét hajú lány, akit betegsége az ágyhoz köt, valóban a Wimpole Street foglya – s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha is kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Nem tud, vagy nem akar megküzdeni apja zsarnoki hatalmával. Egy napon mégis megtörténik a csoda… Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finom hangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barreth-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.

Kertész Erzsébet - Vilma ​doktorasszony
A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Kertész Erzsébet - Csipkebolt ​Brüsszelben
Podmaniczky ​Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.

Ismeretlen szerző - Ady ​Endre
Fellépése ​a századelőn egy nagy hagyománnyal dicsekvő és megújulásra képtelen népies ízléseszménnyel szemben történt, s nem lebecsülhető ellenállásba ütközött. De éppen a konzervatív fenyegetés tartotta össze a progresszió táborát, tompítva és leplezve a belső ellentéteket. Bár Ady szerette magát magányos harcosnak nevezni - ezzel is fokozva szerepe nagyságát -, valójában a századelő reformnemzedéke, a Huszadik Század és a Nyugat köre teljes mellszélességgel felsorakozott mögé. Az irodalmi életben hívek és ellenfelek egyaránt őt ismerték el az új irányzat első emberének. Ady ambíciója több volt: a régi és az új harcát nem kívánta korlátozni az irodalomra; tisztában volt vele, hogy a modern, városias kultúra meghonosítása a tét, s ez a magyar glóbusz mélyreható átalakítását jelenti.

Mona Ilona - Szeghalmi Elemér - Salkaházi ​Sára élete és munkássága
A ​súlyos, katasztrofális korszakok a történelemben mindig „megszülik” az önfeláldozó, karizmatikus személyeket. Így volt ez a II. világháború idején is, amikor a pusztítás mértéke, meghaladva a képzeletet, végveszélybe sodorta magát az embert és a civilizált világ értékeit. Ebben az embert üldöző, pokoli korszakban élt és működött a nemrég boldoggá avatott Salkaházi Sára (1899–1944) szociális testvér, aki az üldözöttek védelmében néhány hónappal a világégés befejeződése előtt életét adta embertársaiért. Ezt a különleges életsorsot, Salkaházi Sára földi pályafutását mutatja be a könyv két egymást kiegészítő részben. Az elsőben Mona Ilona – aki Salkaházi fiatalabb társaként közvetlen közelről figyelhette meg az idősebb testvér kivételes pályáját –, a kimagasló személy életéről, emberi kibontakozásáról, majd igazi hivatásának megtalálásáról vall monografikus pontossággal, fölkészültséggel és keresztényi lelkülettel. Salkaházi Sára életének és működésének fölidézésekor kirajzolódik a két világháború közötti korszak Magyarországának számos ellentmondása, lehúzó ereje és pozitív alkotó munkássága is; ez az a kor, amely emberiséget, nemzeteket pusztító diktátorokat és szentéletű, humanista kiválóságokat egyaránt adott a világnak. Salkaházi Sára modern korunk érdekes és sokrétű személyisége volt, benne élt a korban, határozott és színes egyéniségével sokak tiszteletét és megbecsülését kivívta. Nemcsak mint a katolikus közösségek lelkiismeretes szervezője vált ismertté, hanem mint keresztény szellemiségű újságíró és író is. Irodalmi és sajtómunkásságát foglalja össze a könyv második részében Szeghalmi Elemér, rámutatva e friss szellemiségű, kiművelt emberfő hírlapírói és szépírói tehetségére, hamisítatlan keresztény-magyar lelkületére is. Ez a rész átfogó elemzéssel kíséri végig Salkaházi Sára haladó, keresztény felfogását a hírlapi cikkekben, s azt a magasrendű, esztétikai téren is kiemelkedő igényt az irodalmi művekben, amelyek segítségével mint Krisztus mai tanúja nyilatkozik meg az Olvasónak. Az az önfeledt szeretet, amelynek fényében Salkaházi korunk evangelizálását végezte szociális munkásságában éppúgy, mint változatos írásaiban, példa értékű lehet jelen korunkban is. A könyv tanúsága nem kisebb, mint hogy az eszményektől megfosztott, tétova ember – korunk embere – jócskán meríthet Salkaházi Sára hitéből, emberszeretetéből és evangéliumi tisztaságából egy jobb és szebb korszak megteremtése, felvirágoztatása érdekében.

Szunyogh Szabolcs - Arany ​János (1817-1882)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gobbi Hilda - Közben...
A ​színésznő önéletrajzi írása. Képekkel gazdagon illusztrálva.

Passuth László - Gyilokjáró
Az ​író vallomása: "A kör bezárul: a gimnazista, aki a Kutatóárok-ban elindul, hogy szembe találja magát a nagy európai csend fél százada után az első világháború kataklizmájával, nyugtalan, belsőleg meghasonlott férfivá érik a Rézkor két háború közötti korszakának évtizedében. A Gyilokjáró-ban már csak hat esztendőt igyekszik feltérképezni, 1933-1939 között, a nagy európai s még inkább a hazai események síkján, de éppúgy saját sorsában is, amelyet magán-világtörténelemnek nevez. Ezek az évek a későn érő író labirint-útjának állomásai. Nehezen, mintegy kerülő úton növök bele abba a sóvárgott világba, amit irodalomnak hihetek. Egy nemzetközi regénypályázat sikere vet fel, az Eurázia sorsáról Sienában kapok hírt, ott, ahol emberi sorsom is beteljesedik. A nagy városünnep, a Palio színes emlékvilágában tépem fel a táviratot, mely első megjelenendő regényem jövendőjére utal. 1936 végétől egyre komorodnak az idők: itt kezdődik a gyilokjárás, jó és rossz szándékú magyaroknak fokozódó polarizálódásával. Így jutok el a vár szimbólumához, melynek belsejében a hosszú ostrom alatt a hazai védők próbálják őrizni, fenntartani a magyar s az egyetemes humánumot. Szerettem volna azt is érzékeltetni, hogy ez a hazai korszak semmiképpen sem volt egysíkú, inkább réteges, mind eseménysorozataiban, mind az embertájban. Sok-sok apró villanáson, néhány mondatos portékon keresztül próbáltam formát adni annak, milyenek is voltak a távoli kor emberei. De igyekeztem nem a mai szemmel, szemlélettel, hanem az akkori kortársak élményvilágán keresztül, a folytonosan változó, egyre komorabb események tükrében alakítani ezt az írást, melyet talán korrajznak nevezhetek."

George Bush - Victor Gold - Előre ​tekintve!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.